Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)

1938-09-14 / 210. (4653.) szám

^i«<otAW&arhirlab 1938 szeptember 14, szerda. Iái át lelte. Egy másik katona lelőtt egy szu- détanémet párttagot. Neuemben 5000 em­ber tüntetett, tüntetések voltak Aussigban és Winterbergben is. Égerben éjszaka a cseh és a zsidó keres- kedők ablakait betörték. Marienbad mellett Plánban este tizenegy órakor tüntetés volt. A tüntetők betörték a rendőrig ablakait, a rendcsinálásnál három tüntető és egy csend­őr megsebesült. Freiwaldauban több mint háromezer ember tüntetett. Warasdorfban Hitler beszéde után 60C0 főnyi tömeg verődött össze és felvonult a vámhivatal elé és követelte a sorompók meg­nyitását. Mintegy ötszázan átlépték a határt. Haselbachban két idegen autó haladt át a köz­ségen. A kocsit a csendőrök feltartóztatták. Er­re az egyik autóból két férfi ugrott ki, akik kö­zül az egyik menekülésre adta magát, közben öt lövést adott le s az egyik vámőrt megsebesítet­te. A tettest letartóztatták. A másik autóból a község határában több személy ugrott ki, akik egy vámőrre és egy csendőrre mintegy 15 —30 lövést adtak le. Waissersuppen község mellett egy teherautói tartóztattak fel. Amikor felszólították a benn- iilőket, hogy hagyják el az autót, a teherautókon lévők lövéseket adtak le. Többszöri felszólítás­ra sem hagyták abba a lövöldözést. A hatósági közegek erre hét lövést adtak le és kénytelenek | voltaik visszavonulni. Később egy készültség megvizsgálta a kocsit és megtalálta a kocsitulaj­donos holttestét. Teplitz-Sehönauban Hitler beszéde után ha­talmas tömeg vonult fel a vásártér felé, amelyet rendőrkordon zárt le. A kordon áttörésénél állítólag Zippelius szudétanémetpárti képviselőt ütlegelték. A tüntetésnél három rendőr megse­besült Úgy a rendőrök, mint dr. Zippelius kép­viselő sebesülését kivizsgálják. Sfceinbergben mintegy 5000 főnyi tömeg demonstrált, Jágern- dóriban körülbelül ezren. Trübenwasserben Trauten.au mellett egy cseh cég sofőrjét sebesitették meg. PürsteAnben a szu- détauémet párt tagjai megszállták &z állomást és az állomás épületére kitűzték a horogkeresz­tes zászlót. Az állomást azonban egy csendőr­készültség megtisztította. Weseritzben egy csődületnél, amelyben mint­egy 150 ember vett részt, tíz lövést adtak le Kraua Károly cseh bírósági tisztviselőre és egy csedőrőrjáraíre, akik Miesből érkeztek a hely­színre. Kraus önvédelembe# négy revolverlövést adott le, de senkit sem sebesitett meg, Kraus vi­szont a fején megsebesült. Kedden nem folytatták a tárgyalásokéi PRÁGA. — Hénjein Koprád Frank kép­viselő és dr. Schicketanz kíséretében Nürn- bergből Égerbe utazott. Kedden reggel oda­utazott a szudétanémet párt prágai tár- gyalóbizoftsága is, névszerinti Kundí, dr. Rosche, dr. Peters képviselők és dr, Sebe- kowsky. A szudétanémet párt vezetői Égerben fogják az uj helyzetet megvitatni. A szudétanémet párt tárgyalóbizottságának Égerbe való utazása miatt a Hodza mi­niszterelnökkel kedd délutánra tervezett megbeszélés elmaradt. Lapzártunkig a Henlein Konrád elnöklete alatt folyó tárgyalásokról nem érkezett je­lentés. Égerbe érkezett Runciman lord mun­katársa, Sutton-Pratt is. után -két órával kell végrehajtani. Az elitéit kifejezett kívánságára a halálra való elkészü­lésre még egy harmadik óra adható. Az 1922. évi 168-as törvény szerint a kormány haladék nélkül köteles jelentést tenni a nemzetgyűlés­nek az ostromállapot elrendeléséről. A kormány köteles az ostromállapotot megszün­tetni, ha ezt a képviselőház vagy a szenátus kö­veteli. A Udové Noviny véleménye A Udové Noviny mai számában „Hitler fenye­geti és sértegeti Csehszlovákiát” cim alatt vezető cikkében többek között özeket irja: A kancellár beszédének legs-zenvedélyesebb részét Csehszlo­vákiának szentelte. S annak ellenére, hagy néni volt benne pontosan megszabott követelés, a? ál­talános fenyegetésekben és Gélzásokban, amelye­ket a beszédnek ez a része tartalmazott, olyan szokatlanul fenyegető fordulatok voltak, amelyek bebizonyitják, hogy megvan a föltétlen akarata megvalósítani a szudótanémetek számára a? ön­rendelkezési jogot, amelyet ismételten követel­tek. Azt várták, hogy a kancellár népszavazást fog követelni. E? a szó ugyan nem hangzott el, de lehet, hogy e?t a kijelentést egy későbbi alkal­masabb pillanatra tartogatják, amikor is úgy fogják magyarázni a dolgot, hogy mindig népsza­vazásra gondoltak akkor, amikor önrendelkezési jogról beszéltek. — Alaki szempontból a kan­cellár beszéde olyan éles volt, hogy a legnté- lyesebben tiltakozni kell sértegető hangja ellen. Ezekben a sértegetésekben különösen ott volt lát­ható a szándék, ahol az állam fejéről volt szó. De különösen komolyan megfontolandó, hogy mily hangon beszélt a kancellár a május 21.-i esemé­nyekről. Kijelentette, hogy a német hadmozdula- tokról szóló hírek Prága által terjesztett hazug­ságok voltak, állította, hogy egyetlen katona sem hagyta el laktanyáját és kijelentette, hogy Né­metország nem tűrné ed még egyszer az olyan támadást, amilyet ezek a hirek és a csehszlovák ellenintézkedések jelentettek. A beszédnek ez a része szándékosan úgy volt beállítva, hogy a vi­lág közvéleményét előkészítse arra, hogy egy meg­ismétlődő esetben Csehszlovákiát tekintsék tá­madó félnek. Ehhez le kell szögeznünk, hogy a német hadmozdulatokról szóló hűeket május 21-én nem Csehszlovákiában találták ki, hanem ellenkezőleg, harmadik oldalról figyelmeztették Csehszlovákiát ezekre a hadműveletekre. Ezt a tényt, mg már mindenki tudja. A nemzetközi fe­szültséget ez a beszéd nemcsak hogy meghosz- szabbitotta, hanem ki is élesítette. — Csehszlo­vákia 'álláspontját az önrendelkezés követelésé­vel, azaz a népszavazással szemben eléggé ismeri Nyugat. Ezen az állásponton semminemű fenye­getés nem változtat. Sialillal büntetik a zendülést az ostromállapot helyén A kihirdetett ostromállapot a következő jogig alapon nyugszik: Az ostromállapot sajátos büntető perrendtar-s tási intézkedést jelent, amelyet az osztrák bün­tető perrendtartás 429. paragrafusa szerint a zendülésnek azon eseteiben lehet elrendelni, ha egyéb törvényes eszközök a zendülés elnyomá­sára elégtelennek bizonyulnak. Annak a kijelen­tése, hogy az ostromállapot elrendelése szüksé­gessé vált, szükség van a felső bíróság elnöké­nek és a főállamügyésznek egybehangzó javas­latára. Ha késlekedés veszélye forog fönn, ab- bán az esetben a járási főnöknek, a kerületi bí­róság elnökének és az államügyésznek egyet­értő elhatározásával is kihirdethetik az ostrom- állapotot. A zendülés: esetein kívül a belügy­miniszter az igazságügyminiszterrel együtt ak­kor is kihirdetheti az ostromállapotot, ha gyil­kosságok, rablások, gyújtogatások vagy köz- erőszakok különösen veszélyeztető formában fordulnak elő. Az ostromállapotot az egyes községekben dohszóval vagy trombitaszó mellett hirdetik ki, ezenkívül a községi hirdetőtáblán is, vala­mint a sajtóban és a körülmények szerint szó­székről is közhírré tétetik. Ezenkívül a cseh­szlovák kormány a rádiót is igénybevette. Erről a kihirdetési módról az 1873-as törvény természetesen nem tehetett említést. Az ostrom- állapot elrendeléséről végül értesítik az országos katonai parancsnokságot és az alárendelt esa- pattesíeket is. Zendülés esetén az ostromállapot kihirdeté­sét azzal a paranccsal kell összekötni, hogy mindenki őrizkedjék a zendülő jellegű csopor­tosulásoktól, vagy az erre való fölhívástól vagy az ehhez való csatlakozástól. Egyidejű­leg ki kell hirdetni, hogy aki az ostromállapot kihirdetése után a szóban forgó bűncselek­ményt elköveti, az rögtönitélő bíróság elé ke­rül és az halálbüntetéssel sújtja. (Az osztrák büntető perrendtartás 430-ik para­grafusa.) A rögtönitélő bíróság a helyi elsőfokú bíróság illetékességével bir. Konkrét esetben az égen, elbogeni és neudeki járások területére az égeri kerületi bíróság s a kaadeni és pressnitzi járások területen a brüxi kerületi biróság bir il­letékességgel. A rögtönitélő biróság négytagú tanács formájában ül ös.sze és a kerületi biróság elnökének belátása szerint bárhol felütheti szék­helyét azon a területen, ahol az ostromállapotot kihirdették. Mihelyt az ostromállapotot kihirdették, a köz- igazgatási hatóságoknak a legnagyobb sietséggel gondoskodniok kell arról, hogy a legközelebbi katonai hatóság a rend biztosítására megfelelő számú legénységet vezényeljen ki, továbbá begy a rögtönitélő bíróságok számára megfelelő hi­vatali berendezések, egy lelkész, egy törvényszéki orvos, továbbá egy hóhér és egy pribék álljon a rendelkezé­sére az esetleges halálos ítéletek végrehajtá­sára. A rögtönitélő bíróság lehetőleg megszakítás nél­kül ülésezik, a tárgyalás legföljebb három napit tarthat. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. A vád­lott maga választhatja védőjét. Ha a vádlottat egyhangúan ismerik el bűnös­nek, akkor a rögtönitélő bíróságnak haláloí ítéletet kell hoznia. Csak ha már a háláló: ítéletet a büntetésre legméltóbbaknál egy vág} ! több esetben végrehajtották és ha a nyugaton helyreállítására ezzel már elegendő elri#szt< példát szolgáltattak, csak ilyen esetekben i* különösen fontos mentőkqrülmények fennfor gása esetén ítélhetők el a kevésbé bűnösek ö évtől húsz évig terjedő börtönre. Hasonló büntetésben kell részesíteni a húsz év Hitler nürnbergi beszédének csehszlovák visszhangja A Hitler-beszéd kivonatos rádióismerte­téséhez a Csehszlovák Sajtóiroda a követ­kező megjegyzéseket fűzte: ,,Ha megkíséreljük a beszédnek Cseh­szlovákiára vonatkozó részét összegezni, úgy az a benyomásunk, hogy a birodalmi kancellár a németek elnyomásának kérdésé­ben téves föltételezésekből indult ki. A Csehszlovákiában élő németeket senki sem akarja kiirtani és igen sajnálatos, hogy a német birodalom reprezentánsa ehhez ha­sonló kijelntéseket tesz. Amikor a birodalmi kancellár megjegyzi, hogy az ügy további fejleményei a kormánynak a szudétanémet párttal való tárgyalásaitól függenek, akkor tekintetbe kell venni azt a tényt, hogy nincsen komoly ok annak föltételezésére, mintha ezeknek a tárgyalásoknak eleve nem volnának kilátásai a sikeres megol­dásra. A kormány és az államvezetés jóakaratá­ban a kormány javaslatai és a köztársasági elnök szombati beszéde után nem lehet ké­telkedni. Ezek valóságok és tények. A kor­mány továbbra is ezen az utón fog haladni és bebizonyítja, hogy Csehszlovákia megfenyegetésére, még­hozzá olyan formában, amely nem alkal­mas a kölcsönös bizalom meciteremtésére, semmi ok sincs. A Prager Presse „A helyzet továbbra is tisztázatlan” címen a következőket mondja: ,,A nemzetiségi kérdés szabályozása Csehszlovákia belső ügye. Csehszlovákia ezeket a kérdéseket saját szükségletei, saját világnézete és saját meggyőződése alapján szabályozza úgy, ahogy saját demokratikus elvei szerint maga dönt fölöttük. Csehszlo­vákia demokratikus állam, amely minden polgárának különbség és kivétel nélkül sza­badságot és egyenjogúságot biztosit. Cseh­szlovákia soha senkit el nem nyomott, s most sem nyom el senkit. Nyugodt lelkiis­merettel mondhatja, hogy a németek a birodalomban sem élveznek annyi jogot, mint amennyi jogot a néme­tek Csehszlovákiában élveznek.” „A helyzet komoly, Ke háború egyelőre nem fenyeget A Vecerní Ceské Slovo keddi száma „Béke vagy háború — e kérdésbe nincsen válasz” cim alatt a következőket irja: Hit­ler tegnapi beszéde és annak szokatlanul éles hangja nem lepett meg senkit. Göring és Göbbels erős szavai után az egész világ biztosra vette, hogy Hitler sem marad mö­göttük. De tartalmában sem lepett meg a Föloszlatták a lengyel parlamentet Ui választások ■ A kormány tervei VARSÓ. — Az államelnök tegnap aláírta azt a rendeletet, amely feloszlatja a lengyel parla­ment mindkét házát, Az uj választásokat már bejelentik, de a választás pontos idejét még nem Írták ki. Illetékes körök szerint a parlamentnek feladata elsősorban az volt, hogy az eddigi vá­lasztási törvényt megváltoztassa, mert az ellen­zék ezt a törvén3rt an ti demokratikusnak minősí­tette. A feloszlatást rendelet magyarázatában a kormány kifejezi, hogy nj választásokra azért van szükség, mert a mai parlament nem bű képe többé a nép üancjulatának. Mint ismeretes, a két nagy lengyel ellenzéki párt, a parasztpárt és a szociáldemokrata párt nincs a parlamentben képviselve, mert a közvetett választási rendszert helytelenítették és bojkottálták a választásokat. Síi Igmöndl Keserűm! Öregedfi Urak, Hölgyek! I Igmándi víz nagy segítség, Ha az erek meszesednek, | Prolongálja az életéi Reggel iszik fólpohárral — Délben eszik már étvággyal. Van préba-kisüveg Is ■ ■ 1 .................... ..uiuiii.m-imiis.il i be széd, mert az eg£sz világ föltételezte, hogy Hittor rendkívül szenvedélyes és tá­madó les?. Másrészt pribdenkj tudott az an­golok és franciák erélyes közbenjárásáról. Ez a közbenjárás odairányult, hogy meg­akadályozzon olyan kijelentéseket, amelyek azonnali háborúra vezethetnének. Ilyen ki- jetotitoseket Hitler valóban nem tett. Tovább tart tehát az az állapot, amely „se nem habom, se nem béke”. Erre a legfontosabb kérdésre Hitler nem válaszolt. Azok, akik arra számítottak, hogy a háború mellett dönt, könnyen bele­eshetnek az optimizmus és meglepetés hibá­jába. Minderre ugyanis nincs ok. A helyzet továbbra is igen komoly, ám- hár a közvetlen háború veszélye egyelőre valóban nem fenyeget, Ugyanilyen helytelen azt hinni, hogy a hely­zet rosszahodott azért, mert Hitler a Cseh­szlovákiával szemben alkalmazandó nyo­másként nem zárta ki kifejezetten a háború lehetőségét. A ránk nehezedő nyomás bi­zonyára tovább tart. Most már rajtunk a sor, hogy ennek a nyomásnak ne engedjünk. ..Hitler nem ekar Mbomi" Á Poledni Národni Politika szerint Hit­ler beszédének Csehszlovákiára vonatkozó részében kifejezte azt a szándékát, hogy a szudétanémet pép részére kihárcolja az ön­rendelkezési jogot, azt a benyomást akarta kelteni, mintha Csehszlovákja lenne a tá­madó a németekkel szemben, biztosította a szudétanémeteket a harmadik birodalom ol­talmazó szándékáról és rejtetten megnyitot­ta a továbi tárgyalások lehetőségét. A Národni Listy „Fölösleges fenyegető­zések" címen annak a véleményének ad ki­fejezést, hogy a rádióhallgatók csalódtak, mert Hitlertől egyetlenegy határozott szót vártak, amely a béke vagy a háború mellett döntött volna. A kancellár azonban csak azt ismételte, amit már ezerszer hallottunk és ezerszer megcáfoltunk, — irja a lap. — Van egy szállóigénk, hogy: az ingerültség nem program. Aki nem akar vihart aratni, ne vessen szelet. S ma johban, mint bármikor meg vagyunk győződve arról, hogy Hitler nem akar háborút. „Felhívás a megegyezésre” A Venkov megállapítja, hogy Hitlernek a Csehszlovákiáról mondott szavai voltak a legszenvedélyesebbek. Voltak pillanatok •jm írja a lap —<, amikor a szenvedély el? 1 * nyomta a valóságérzékét. Nevezeteden ott, ahol a csehszlovák állam lakosságának többségéről beszélt, amely a választások al­kalmával szerinte az állam ellen nyilutko- ;i zott- E tekintetben a nürnbergi kongresszus | információi pontatlanok, sőt meglepőek. A nemzetközi életben nem szokásos egy má- i sik állam fejét támadni. Nehéz válaszolni az erős szavakra még erősebbekkel. Itt meg­szűnik a diskusszió s a dolgot át kell enged­nünk megítélés végett a világ közvélemé­nyének. A továbhi fejlődés felelősségét most elsősorban a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek viselik, Hitler kancellár beszé­de a csehszlovákiai németeket nem mente­sítette a felelősségtől, sőt fokozta a felelős­ségüket, A Národni Politika a következőképen ítéli meg Hitler beszédének hatását: A dip­lomáciai körök nyugodtan ítélik meg Hitler kancellár beszédét, Azt mondják róla, hogy ez a nácista kongresszus szónoklati teljesít­ményeinek csúcsa s a beszédben foglalt fenyegetések ellenére nincs elzárva a csehszlovák kormány és a szudétanémetek közti tárgyalások útja. Kormányunknak a törvények és a rend be­tartása tekintetében most szilárdnak és ha­tározottnak kell lennie, hogy így szilárd alapot biztosítson a további tárgyalásokhoz. A Ceské Slovo címében igy jellemzi a be­szédet: Fenyegetések után fölhívás a megegye­zésre. A szlovák nemzeti párt követelései POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A szlovák nemzeti párt szeptember 38-án Zsolnán végrehajtóhizottsúgi ülést tart. A párt vezetősége ezen az ülésen fogja álláspont­ját leszögezni az időszerű belpolitikai kérdések­ben. A sztoYák nemzeti párt is azon az állás­ponton van, hogy a szlovákság külön nemzetet alkot. A szlovák nemzeti párt mlitólag az agrár­párttal is tárgyal, hogy az agrárpárt zlovák képviselői szabadkezet kapjanak a szlovák nem­zet problémáinak tárgyalásainál. Sjdor Károly, a szlovák néppárt fiatal vezető politikusa kedden este Prágába utazik, hogy a szudétanémetekkel tárgyaljon a nemzetiségi kér­dés megoldását érintő egyöntetű állásfoglalás tcfci&tetéfccp* i . ... 2 nél fiatalabb bűnözőket is. Amennyiben a ta­nács nem hozna egyhangú Ítéletet, vagy ha a tárgyalást három napon belül nem tudják befe­jezni, akkor a vádlottat a rögtönitélő bíróságtól a rendes bírósághoz utalják át. A rögtönitélő biróság ítélete ellen nem lehet j jogorvoslattal élni. A kegyelmi kérvények be­nyújtásának nincs halasztó hatálya, A halálos ítéletet szabály szerint az Ítélet kihirdetése

Next

/
Thumbnails
Contents