Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-02 / 200. (4643.) szám
4 oan ^E52KH-?'\A.G3^CfciHrraOT8 1938 szeptember 2, péntek. „A mi fajunk és a mi hifiink szivünknek a legkedvesebb a világon!" Ezrekre menő tömegek a farkasdi református napon ■ Sörös Béla püspök a magyar összefogás megvalósításáról ■ Dr. Szilassy Béla: Bátran valljuk magunkat magyarnak és reformátusnak/ FARKASD. — Tegnap röviden beszámoltunk arról, hogy a dunáninneni református egyház- kerület elnökségének vezetése mellett nagysikerű református napot rendezett augusztus 28. és 29-én a farkasdi szinmagyar református gyülekezet, mely ez alkalomra az egész dunáninneni kerületet meghívta. Több, mint háromezer református gyülekezett fel az egyházkerület e nagyságra második egyházközségének ünnepén, melyen képviselve volt az egyetemes egyház konventi elnöksége is. A reformátusok e lélekemelő testvéri találkozásán a helyi gyülekezet tagijain kivül nagy számban vettek részt a búcsi, alistáli, bátorke- szi, deáki, benkepatonyi, diósförgepatonyi, du- namocsi, csalióközaramyosi, ekecsi, érsekuj- vári, felsőgelléri, felsőszecsei, gutái, hetényi, csicsói, hódosi, ipolypásztói, izsai, jókai, kiskál- nai, kismányai, kissárói, komáromi, marcelhá- zai, magyarsóki, nagymegyeri, nemesócsai, nyit- rai, ógyallai, patasi, pozbai, pozsonyi, rétéi, szapi, szentpéteri és imelyi gyülekezetek tagjai és képviselői is. A református napon résztvett egyházi előkelőségek között ott voltak Sörös Béla püspök hitvesével, dr. Szilassy Béla kerületi főgondnok, az egyetemes egyház konventi elnöke, Soós Károly kerületi főjegyző-esperes, Czeglédy Pál esperes, Nagy Nándor egyházmegyei gondnok, Rácz Elemér, Fülöp Zsigmond, Salamon X. Ferenc kerületi tanácsbirák, Galambos Zoltán, Vágó Ede, Zsemlye Lajos, Papp József, Konta Károly kerületi képviselők, Czibor József kerületi pénztáros, László Zsigmond kerületi számvevő, Kár Géza, Mokos Kálmán, Galambos László, Sándor Benő, Dukon Béla, Acsay Lajos egyházmegyei tanácsbirák, Füssy Kálmán szenátor, Tárnok Gyula, Kiss János, Sedivy László, Nagy Sándor Kelemen Kálmán, Tóth Kálmán, Kiss Gyula lelkészek, dr. Baranyay Vince, Vásárhelyi Károly, Győrffy Lajos, Iván Károly, Iván Ferenc, Kató István és sokan mások. A püspök fogadtatása Sörös Béla református püspök szombaton délután érkezett meg Farkasdra, melynek vasúti állomásán többszáz főnyi közönség jelent meg a püspök fogadására. Mikor a püspök lelépett a vasúti kocsiból, leírhatatlan lelkesedés fogadta s percekig tartott az éljenzés, amikor Pap. K. Árpád kerületi tanácsbirő, a farkasdi református egyház érdemes lelkipásztora meleg és bensőségteljes szavakkal üdvözölte a kerület püspökét, aki beiktatása után legel sőbben is a farkasdi gyülekezetei látogatta meg, hogy résztvegyen híveinek testvéri találkozóján. Sörös Béla püspök megihatottan köszönte meg a meleg ovációt és válaszában meleg hangon hivatkozott a farkasdi, számban is tekintélyes gyülekezet Isten országa építésében kifejtett eredményes és minden egyházközség előtt példát mutató munkálkodására. A fogadásért járó ősiznte köszönet mellett a püspök megragadó szavakban áldotta meg Farkasd reformátusait és az egész községet, annak valamennyi lakosát. A felzugó éljenzés után dr. Szadlon Antal járási főbiztos a járási hivatal, Kürthy Ferenc biró és Kindemay Tivadar főjegyző a község, Pap K. Árpádné, a lelkész neje, Kürthy Ilona és Darocz Karolina a református női bibliakör és Körös József parancsnok a díszben kivonult tüzoltótestület nevében köszöntötte a magas vendéget és hitvesét, kinek díszes virágcsokrokat nyújtottak át. A püspök valamennyi üdvözlést külön válaszban köszönt meg. Ezután a püspök nejével, dr. Szilassy Béla főgondnokkal és kíséretével együtt a község magyarruhás leányainak sorfala között, a közönség szűnni nem akaró lelkes éljenzésétől kisérve ment a négylovas fogathoz, melyen bevonult a község uccáin felállított díszkapukon át a lelkészlakra. A színes és lelkes menetet 30 tagú lovasbandérium nyitotta meg, mely után a püspök fogata haladt a kerületi főgondnokkal és a helyi lelkésszel, utána a püspök hitvese a helyi lelkész nejével, majd az egyházi és világi előkelőségek és a vendégek a többi hintókon. Amerre a menet elhaladt, a község lakossága tömött sorokban feállva üdvözölte a református egyházkerület közszeretetben álló püspökét. Mikor a menet az emeletes uj iskola elé ért, az iskola előtt felsorakozott iskolásgyermekek élén Osztényi József igazgató-tanitó mondott lelkeshangu, szép üdvözlő beszédet, aki a tanítótestület nagyrabecsüléséről biztosította a püspököt. Az iskolásgyermekek szeretetét és tiszteletét Nagy Eszter, Csizmadia Irma és Mile Kató tanulók fejezték ki és szép virágcsokorral kedveskedtek az ünnepeknek. Sörös Béla válaszában hangsúlyozottan emelte ki az iskolák és elsősorban a református iskolák nagy egyházi és magyar nemzeti hivatását és azt a nemes feladatot, melyet a magyar református tanítóknak kell betölteni a nemzetiségi életben. Az est alkonya borult le már a községre, mikor a püspök és kíséretének fogatai a lelkészlakra érkeztek, ahol még Kálik Ferenc és Molnár Gyula gondnokok üdvözölték kedves, közvetlen szavakkal a kerület főpásztorát, aki meleghangú válaszban mondott köszönetét az egyház ragaszkodó szeretetéről tanúskodó szép fogadtatásért. Ezután a vendégeket szállásaikra kisérték, akiket a farkasdi gyülekezet tagjai részesítettek magyaros vendégszeretetben. Háromezer hivő a reformációs napon Vasárnap, augusztus 28-án folyt le a reformációs nap, melyet a templomban tartottak meg több mint háromezer református hivő részvételével. A nagy templom szorongásig megtelt a hívek seregével, a roskadásig megtelt karzatokon kivül még a padsorok közötti bejárókat is elfoglalta a közönség, amelynek egy nagy része kénytelen volt a bejáratok előtt, a templomudvaron helyet foglalni, hogy a nyitott ajtókon keresztül hallgathassa meg a szép beszédeket és a színvonalas előadásokat. Fél tiz órakor vonult be Sörös Béla és Soós Károly esperes a templomba a szintén papi or- nátusban megjelent lelkészektől követve, majd a hivek közös éneke utáni Soós Károly esperes egyházkerületi főjegyző lépett a szószékre, hogy megtartsa szentbeszédét. — Ma nem az az idő van, — úgymond, — mikor az ősöktől öröklött házban és birtokon felelősség és gond nélkül élhetünk. Munkával, becsületes szolgálattal. Istentől nyert talentumaink értékesítésével jogot kell szerezni arra, hogy éljünk. Ma az az idő van, amikor minden ember annyit ér, amennyi értéket szolgálatával és életével az emberek és nemzete életében felmutat. Ma tenni, dolgozni kell, ma szenvedni és áldozni kell, verejtékezni, keresztet viselni, sebeket hordozni. Ma szeretni kell, mert az élet feltétele a szeretet. Ezt a szeretet Istentől kell tanulnunk! Nem véletlen, hanem Isten különös akarata, hogy mi magyar reformátusok vagyunk. Magyar reformátusoknak lenni sorsunk s végzetünk. Százados küzdelmünkben, üldöztetésünkben, vér- és emberáldozatokban folyt református sorsunk, küzdő és szenvedő őseink gondolatvilága, lelkü- lete, jelleme, hitélete ezekben a küzdelmekben formálódott ki. Szegénységben, áldozatokban, üldöztetésekben fejlődött ki, mint az őskeresztyéneknél, a magyar református élet, apáink egyszerű, őszinte magyar református vallását kell követnünk. Nem vagyunk elbizakodottak vagy elfogultak, de hirdetjük, hogy a mi fajunk és a mi hitünk a mi szivünknek a legkedvesebb a világon. Számra nézve kevesen vagyunk és sokszor megcsüggedünk az önbizalomban. A jó Istenen kivül nem bízhatunk senki másban, mint magunkban. Csak arra számíthatunk, amit verejtékes munkánkkal és erényeinkkel kiharcoltunk. Uram, taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez juthassunk, — fejezte be mélyhatásu szentbeszédét Soós esperes. A gyülekezet éneke után Soros Béla püspök megnyitója következett. Mélyen járó beszédben üdvözölte a református napon egybegyült testvéreket és megjelölte a nagy nap célját. A püspök szavait már tegnapi számunkban közöltük. A lelkeket megrázó, emelkedett szellemű megnyitó után Pap K. Árpád farkasdi lelkipásztor üdvözölte a megjelenteket meleg szavakkal, majd pedig a deáki ref. egyház nőikara adott elő Iván Ferenc igazgató-tanitó vezetésével egy szép vallásos éneket nagy precizitással. Az ének elhangzása után Galambos Zoltán komáromi lelkész tartotta meg „Urvacsora- eucharistia“ címmel általános figyelem mellett színvonalas előadását. Az alapos felkészültségről tanúskodó előadásban az előadó megmagyarázta az eucharistia értelmét, mely hálaadást jelent és ismertette a tridenti zsinat ismeretes döntését ebben a kérdésben. A lelki tanítást nyújtó előadáshoz Kelemen Kálmán, Kiss János, Tárnok Gyula, Csekes Bé- láné, Cseh Lajos és mások szólották hozzá, majd Sörös Béla püspök összefogó rezüméje után Galambos Zoltán reflektált a felszólalásokra. Az egyházi lapok összpontosítása Délután fél 3 órakor folytatták a református napot, melyet istentisztelet vezetett be. Az istentiszteletet Czeglédy Pál barsi esperes tartotta, aki Jób 12—8. verse alapján szentbeszédet mondott nagy figyelem mellett. Az esperes a földről beszélt Jób szentigéi értelmében, lelkeket megkapó szavakban ecsetelve a felfuvalkodottak és elkapatottak fölött álló Rácz Elemér mély hatást keltő szavai után több felszólalás következett, melyben résztvett Füssy Kálmán szenátor is, aki lelkes szavakkal szállt síkra a magyar reformátuisiság és ezzel kapcsolatban az egész ittélő magiyarságf. összefogásának szükségességééart. Felszólalt Szilassy Béla dr. szenátor, kér. főgondnok is, aki azzal a téves felfogással száll szerűbe, hogy nehéz ma reformátusnak és magyarnak lenni. Ezt a felfogást nem fogadja el s nem fogadja el a magyar reformátusság sem. Mert ahhoz, hogy valaki magyar és református legyen: csak bátorság kell. Minden vonalon és minden vonatkozásban bátran kell magunkat magyarnak és reformátusnak vallanunk, ez olyan szent kötelesség, melyet nemzetünkkel és egyházunkkal szemben teljesíteni kell, Ha bátran valljuk magunkat magyarnak és reformátusnak, akkor az Isten kegyelme velünk marad és élni fogunk! A nagy tetszést kiváltó felszólalást Kiss János, Tárnok Gyula, Csajkovszkyné és Galambos Zoltán hozzászó’ása követte, végül pedig Sörös Béla püspök világította meg az Összefogás gya! korlati megvalósításának módjait és eszközeit. Megkapó szavakban mutatott reá azokra az érdemekre, melyeket ezen a téren Szilassy Béla főgondnok eddig is szerzett. Igen meleg 'szarvakban mondott ezután köszönetét az e'őadónak "alapos munkájáért és azért az üdvözlésért, melyet a lelkészek nevében tolmácsolt. „Fajom és egyházam" A következő előadást, mivel a templomban uralkodó hőségben lehetetlen volt a tartózkodás, a templom udvarán tartották meg,, nagy érdeklődő közönség előtt. Kur Géza csicsói lelkész a jeles egyházi,örténetiró tartott értékes előadást j„Fajom és egyházam" címmel, melyben a magyar fajnak tulajdonságait, jellegzetes sajátosságait vetítette fel és ezzel kapcsolatban a magyar nemzet történelmi múltját világította meg a hallgatóság előtt. Nagy történeti tudásról tanúskodó előadásában rámutatott a magyarság erényeire, történelmi ellentálló erejére s legyőzhetetlen élniakarására s vázolta azokat a hibákat is, melyeket a magyar faj nehezen képes levetkezni. Majd rátért a reformációra, annak áldásos nemzeti hatására és mindama történelmi tényekre, amelyek a re formát uis egyház életében az e’őre- haladás, a mivelődés, a nemzeti kultúra fejlesztése tekintetében a felvilágosodottság fokozására irányultak. Lángoló lelkesedéssel hirdette előadásában a magyarság örök életét és a magyar református- ságnak a magyar nemzet megmaradásáért folytatott küzdelmét, mely napjainkban is kitartással folyik. A nagyhatású előadást a hallgatóság lelkesen megtapsolta éis az előadónak Sörös Béla püspök mondott szives szavakkal köszönetét. Végül a hallgatóság elénekelte a Mindig veled, Uram ... kezdetű éneket s ezzel az első napi előadások végetértek. A közönség ezután az uj iskola udvarán gyűlt egybe, hogy meghallgassa a farkasdi, ne- gyedi, zsigáidi, magyarsóki és deáki ref. énekkarok hangversenyét. A nagysikerű hangverseny előtt Osztényi József farkasdi igazgató-tanitó Ékesebb embereknél, akik gyakran fel vannak fuvódva, Ugy az alhasi pangást, mint az emésztés renyheségét a természetes „Ferenc József" keserüviz rendszerint hamar mérsékli, a rekeszizom emelkedését; csökkenti és a magas vérnyomást leszállítja. Kérdezze meg orvosát. n korlátlan isteni hatalom végtelen erejét. A mélyhatásu szentbeszédet közének követte, majd Rácz Elemér magyarsóki lelkész, egyházkerületi tanácsbirő tartott magvas előadást a „Református összefogásáról. A kitűnő előadó lelkes szavakkal mutat rá a reformátusok összefogásának szükségességére és négyféle vonatkozásban jelöli meg az összefogás kötelességszerü megvalósítását. Ezeknek a református egyház lelki ébredésének fokozásában, az egyház kötelességeinek teljesítésében a vagyoni téren, a családalapítás körüli eljárásban és a szükséges szellemi eszközök megteremtésének munkájában kell kifejezésre jutniok. Alaposan megfontolt útbaigazításokkal és tanácsokkal szolgál az előadó az első háromra vonatkozóan, a negyedikre nézve pedig igen üdvösnek tartaná, ha az „összefogás" c. népszerű egyházi lapnak kifejlesztése céljából a többi egyházi lapok beolvadnának ebbe az életrevaló egyházi újságba. Az előadó azután kérte Sörös Béla püspököt, hogy ezen a testvéri találkozáson a lelkésztársak nevében külön is üdvözölhesse. Üdvözlő szavaiban Rácz Elemér biztosította a püspököt a lelkészek szeretetéről, ragaszkodásáról és nagyrabecsüléséről és készséggel ajánlotta fel a maga és lelkésztársainak legmesszebbmenő támogatását a püspöknek az Isten országa építésében kifejtendő munkálkodásához. Majd felhívta az egyházkerület valamennyi lelkészét, hogy fogjanak össze valamennyien szent hivatásuk teljesítésében az összetartás nagy müvének mielőbbi megvalósítására. üdvözölte a megjelenteket, majd egymásután adták elő a nevezett énekkarok számaikat. A farkasdi énekkart Osztényi József igazgató-tanitó, a négy ed i énekkart Győrffy Lajos ig.-tani- nitó, a magyarsóki énekkart Rácz Elemér lelkész, a zsigárdi énekkart Szöcs Kálmán igazgató-tanitó és a deáki református vegyes- és énekkart Ivány Ferenc igazgató-tanító vezette. Ugy íja kijelölt karok, mint a választott karok szépen ! kidolgozott, precíz előadása nagy tetszést váltott ki a közönség részéről, amely elismerésének percekig tartó tapsokban adott kifejezést. A hangverseny kedves és lelkeket felüditő pontja volt a nap programjának s ugy a karok érdemes vezetői, mint a dalosok teljes dicséretet érdemelnek. Este 9 órakor a szövetkezet emeletes házának nagytermében kedves műkedvelői előadás volt zsúfolt ház előtt. Pap K. Árpádné három bájos színdarabja: „Egy kedves álom, „A fonóban szól a nóta . . és „Jönnek a huszárok" című müve került előadásra, igen jó ifjúsági és gyermekÍ szereplőkkel, akik egytől egyig valamennyien megállották helyüket a színpadon. A színdarabokban közreműködtek: Miié Ferenoné, Szöcs Edit, Anda Vilma, .Seres Ilona, Nagy Baba, I Szabó Irén, Seres Vilma, Ko’lár Ilonka, Szabó Bözsi, Varga Maris, Mile Edit, Szóród Ida, Csizmadia Irmus, Anda Jani és Pali, Nagy Ferenc, Czibu'la István és Ferenc, Kürthy Sándor, Kovács Gyula. A darabokat a szerző rendezte nagy gonddal és hozzáértéssel, megérdemelt elismerés mellett. A közönség kitartó lelkesedéssel tapsolt a szereplőknek, de őszinte el'ismerés- 3sel adózott a táléntumos szerzőnek is, aki minden tekintetben rászolgált a teljes dicséretre. A háromnapos gyülekezet befejezése Augusztus 29-én, hétfőn folytatták a református napot, amikor számos, nagy érdeklődéssel kisért előadást tartottak. Egyszerre három helyen folyt az előadás és pedig a templomban a házaistársak részére Vágó Ede hódosa lelkész „Krisztus követése a családi életben" címen, Zsemlye Lajos hetényi lelkész ,.A református család vallásos szel1 eme" címen tartottak értékes, magvas előadást nagy közönség előtt. Az uj iskola emeleti folyosóján az ifjaknak volt előadás és pedig Tóth Kálmán ár- jj vaházi lelkész „A református ifjú eszményképe" címen, Kelemen Kálmán dunamocsi lelkész „A református ifjú szórakozása" címen és Kiss Gyula jókai lelkész „Apák és fiák" címen tartottak eüismerésreméltó előadásokat. A leányok részére a fogyasztási szövetkezet nagytermében Sörös Béláné „A református leány jellemképe" címen, Konta Károly kiskálmai lelkész „A reformét u; leány szórakozása" cimen és Czibor József deáki lelkész „A református leány az egyházépités szolgálatában" cimen tartottak meggyőző hangú előadásokat. Az uj iskola földszinti folyosóján pedig a gyermekek részére Tárnok Gyula marcelházai lelkész tartott „A gyermek és a Jézus Krisztus" cimen közvetlen hangon vezetett tanulságos előadást. A református napot hétfőn Sörös Béla püspök rckesztette be magasröptű beszéddel, a vidéki hívek aznap délután utaztak haza, sok kedves élménnyel szivükben. Dr. Szilassy Béla és Füssy Kálmán egyesültpárt! szenátorok felszólalása
