Prágai Magyar Hirlap, 1938. szeptember (17. évfolyam, 199-223 / 4642-4666. szám)
1938-09-11 / 208. (4651.) szám
6 ^MG7aMA.0ÍSRHIKL^ Tragikus szeptember íQ.-e — negyven évvel ezelőtt Erzsébet királyné meggyilkolásának eseménye egy pozsonyi újság elsárgult lapjain A negyven év előtti tragikus esemény — a kortárs szemével POZSONY* •— (Szerkesztőségünktől.) Szeptember 10-én volt negyven esztendeje, hogy Erzsébet ^királynét, I. Ferenc József hitvesét Genf- ben Luccheni olasz anarchista meggyilkolta. A tragikus hir gyászba borította a magyar nemzetet, amely őszinte szeretettel vette körül királynéját, akinek — mint tudjuk — az 1867-es kiegyezés körül nagy érdemei voltak. Érdekes, hogy negyven évvel ezelőtt is szombatra esett szeptember 10-e. Az évforduló alkalmából ellátogattam a pozsonyi Komensky-egyetem könyvtárába, hogy egykorú újságok nyomán megállapítsam, hogyan érkezett a lesújtó hir Pozsonyba akkor, amikor még nem volt rádió és telefon is csak nagyon kevés. A szerkesztőségek főként táviratokkal és expressz-levelekkel dolgoztak. A Pesti Hírlap akkori példányait kerestem, de dr. Szeredai- Gruber Károly könyvtáros sajnálattal jelentette ki, hogy ennek a lapnak régi köteteiből csak az 1832—35-ös évfolyamok vannak meg, azok is véletlenül. Adataimat tehát a régi Nyugatmagyarországi Híradó nyomán állítottam össze, amelynek 11-ik évfolyamában a 206-aos számban találtam mindjárt az első oldalon a hatalmas gyászkeretes cikket 1898 szeptember 11- én. A cikk címe: „Erzsébet királyné f“. Nem csináltak akkoriban hatalmas fő- és alcímeket, mint most. Az id. dr. Vutkovich Sándor felelős szerkesztésében megjelent régi jó konzervatív Híradó igy jelentette be a világszenzációt a békés pozsonyiaknak, akik éppen az aznap elhunyt id. Prüger Henrik vendéglős temetésére készülődtek. * Hogyan történt a merénylet? „Géni, szeptember 10. Szörnyű látvány tárult a ma délután 1 óra negyven perckor induló hajó utasaira. Erzsébet királynét a hajóra szállva egy munkásöltözetü züllött alak tőrrel észrevétlenül mellbedöfte, úgy, hogy a felséges asz- szony a borzasztó sebbe pár perc alatt belehalt. A megsebesült királyasszony megmentésére minden kísérletet megtettek, de az okvetlenül halált okozó döfés ellen, mely szive tájékán érte és a nemesebb részeket is átfúrta, semmi mentség nem volt többé. A gyilkos Lacheni (a pontos nevét a távirat még nem közölte) párisi születésű olasz alattvaló. A rettenetes esemény folytán beálló panique dacára is sikerült a gyilkost elfogni." A hir hatása Pozsonyban Egy másik távirat hirüi adta, hogy a közös külügyminisztérium este félhét órakor tudatta báró Bánffy Dezső miniszterelnökkel a genfi rémesetet. A királyné meggyilkolásának hire általános konsternációt idézett elő, az országgyűlést azonnal összehívták rendkívüli gyűlésre. Egy bécsi távirat bejelenti, hogy Ferenc József királlyal Paar gróf főhadsegéd tudatta Schönbrunnban hitvesének meggyilkolását. — Pozsonyban a gyászhir — folytatódik a cikk — este hét órakor terjedt el. A tömegekbe verődött emberek kezdetben nem is akartak hitelt adni a Hiób postának, de az egymásután megérkező egybehangzó sürgönyök végül megerősítették a hihetetlennek hangzó gyászhirt. Szalavszky főispán személyesen sietett Sohár Pál posta- és távirdaigazgatóhoz, hogy a szomorú hir valódiságáról meggyőződjék. A szombat estére, az újonnan megválasztott főbb városi tisztviselők tiszteletére tervezett bankett elmaradt. A város nagy harangja egy óráig kongott és az összes köz- és számos magánlházra kitűzték a gyászlobogót.“ Pozsony szabad királyi város törvényhatósági bizottsága hétfőn rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a főispán parentálta el a nagy halottat. Bjury Károly indítványt tett, hogy a közgyűlés „felháborodását és iszonyatát'* fejezze ló a szörnyű gaztett felett. A gyilkos elkerüli a halálbüntetést A íap következő számában jogi értekezést olvashatunk arról, hogy a gyilkost, akinek már helyesen Luccheni-nek irja a nevét, miért nem lehet kiadni Magyarországnak és miért nem lehet halálra ítélni. Kiadni azért nem lehet, mert az 1896 március 10-én hozott XXXIV. törvénycikk Svájqcal szemben megállapítja,, hogy csak azokat lehet 'kiadni, akik ellen a szerződő felek egyikének bírói hatóságai indíthatják meg az eljárást. Miután erre csakis a genfi bíróság illetékes és mert a merénylő sem nem magyar, sem nem osztrák, hanem olasz, kiadatásának nincs helye. Halálra pedig azért nem lehetett ítélni, mert Svájc 1874 május 29-én, tehát a merénylet előtt 24 évvel eltörölte a halálbüntetést* A királyné nem engedte, hogy őrizzék A királyné hatvanegyéves volt, amikor meggyilkolták. Egy genfi távirat szerint a genfi rendőrfőnök kijelentette, hogy a királyné kifejezetten megtiltotta, hogy genfi tartózkodása alatt rendőri őrizetben részesítsék. Nyilatkozott Mrs. Barker, a királyné felolvasónője is, aki előtt Erzsébet királyné egyizben kijelentette, hogy gyors és fájdalom nélküli halállal szeretne meghalni. A nagy temetés A nagy temetés a következő hét szombatján délután négy órakor volt Bécsben, ahová a holtA most folyó nemzetiségi tárgyalások nagyon időszerűvé teszik a magyar munkástömegek iskolai képzettségének emelését. A magyar munkásság rétegének eddig a magyar polgári iskolák elégtelen száma miatt nemigen volt alkalma magasabb műveltséget szerezni, de az elhelyezkedési lehetőségek sivársága miatt erre nem is igen volt kedve. Most azonban a legkevesebb, amit a magyarságnak el kell érnie: —■ hogy a magyarokat az eddiginél sokkal nagyobb mértékben alkalmazzák vasútnál, postánál, hivataloknál, állami s más közintézményeknél, üzemeknél, önkormányzati testületeknél. Minden bizonnyal várható, hogy hamarosan nagy szükség lesz magyar iskolákat végzett fiatalemberekre s egyáltalán minél képzettebb, iskolázottabb, szakszerűen oktatott magyarokra, akik alkalmasak a kivívott nemzeti jogok gyakorlati megvalósítására. Szomorú lenne, ha amiatt nem lehetne zökkenő nélkül beleilleszkedni az uj helyzetbe, hogy nincsen elég alkalmas, iskolázott munkaerő. De létérdeke lesz a polgári iskolai végzettség, az önálló, független megélhetéssel bíró magyarok számára is, meri az ipar, ks-( testet az udvari szalonhalottszállitó kocsi szállította, amely egyedüli volt akikor a monarchiában és a vasúti kocsitársaság tulajdona volt* Róma részvétét fejezte ki a merénylet fölött és olasz kezdeményezésre kezdődött meg a küzdelem az anarchisták ellen, akiknek védnöke és az egész anarchizmus tulajdonképpeni megalapítója Krapotkin orosz herceg és író volt. A temetésen llmberto olasz 'királyt Viktor Ernámul akkori trónörökös, a jelenlegi olasz király képviselte és megjelent azon Faure francia köztársasági elnök, II. Vilmos német császár, Károly román király, Sándor szerb király, Miklós orosz herceg, a későbbi II. Miklós cár. Az orosz cár képviseletében Alexius orosz nagyherceg jelent meg, aki éppen Karlsbadban időzött. A bécsi pályaudvaron reggel hét órakor Ferenc Ferdinánd, a későbbi tragikus sorsú trónörökös fogadta diszszázad élén. II. Vilmos császárt, aki szombaton déli egy órakor érkezett Becsbe, maga Ferenc József fogadta a pályaudvaron. A bécsi kapucinusok sírboltjában, ahol akkoriban 11 császár és király, továbbá 15 volt uralkodóné és négy idegenben uralkodott reskedelem s földművelés terén megindul a gazdasági önkormányzatra irányuló törekvés s ennek kiépítésénél szintén nagy akadály volna a magasabb iskolai képesítés hiánya. Szükséges tehát, hogy e hiányok pótlása addig is, amíg elegendő számú polgári iskola nem áll a magyarság rendelkezésére a szélesebb tömegek műveltségének emelésére. Egyes helyeken már eddig is szép sikert értek el az e célra rendezett esti tanfolyamok. Ezeket az esti tanfolyamokat — amelyek polgári iskolai képzettséget nyújtanak — minél több helyen kell megszervezni, —■ ahol SzMKE-csoport van, úgy annak a keretében, — ha alkalmas tanerők állanak rendelkezésre. A tanfolyamok végén aztán összevont vizsgát tehet minden hallgató a legközelebbi polgári iskolában. A komáromi polgári iskolában tavaly 23 ilyen idősebb tanulónak adtak végbizonyítványt. A műveltség ma a megélhetésnek egyik legfőbb alapja. A műveltséget az iskolázottság által érhetjük el. Törekedjék minden magyar munkás arra, hogy minél műveltebb, minél iskolázottabb legyen, X“YÍ . A Prágai Magyar Hírlap előfizetőinek. olvasóinak ás hirdetőinek kedvezményes üdülése ABBAZIABAN. Sikerült a Prágai Magyar Hírlap előfizetői, olvasói és hirdetői részére egy rendkívüli kedvezményt biztosítani. A közeli, enyhe éghajlatú Adriánál üdülést, pihenést, gyógyulást tudunk nyújtani mérsékelt áron. Nemcsak olcsó, hanem rendkívüli szolgáltatmányokat nyújtunk a teljesen modern komforttal berendezett és a déli strandnál fekvő carlton szállóban ahol magyar vezetés, magyar konyha és magyar vendégszeretet gondoskodik utasainkról A kedvezményes Üdülés 10, 14 vagy 21 napos turnusokban történhet. A tíznapos üdülés kedvezményes ára julius hó 1.-ig és október 1.-től s.................................................. ... Líra 328 A tizennégynapos üdülés kedvezményes ára ................................... Líra 437 A huszonegynapos üdülés kedvezményes ára .............................. Líra 656 Ju lius hó 1.-től — október hó 1.-ig: A tíznapos üdülés kedvezményes ára ............................................. Líra 456 A 1 4 napos üdülés kedvezményes ára...................................................... Líra 613 A huszonegynapos kedvezményes üdülés ára .......................................... Líra 910 Ez en árban bennfoglaltatik a teljes ellátás napi háromszori étkezéssel és a kiszolgálás Gyógy és zenedij naponta és személyenként Líra 3.50. Egyágyas szoba igénybevételéért felár fizetendő és pedig a 10 napos üdülés esetén Líra 55, 14 napos üdülésnél Líra 77 és 21 napos üdülésnél Lira 100. A kedvezményes üdülés kívánságra bármikor egyéni indulással is igénybevehető. Korlátozott hely felett rendelkezünk. Ajánlatos a kedvezményes üdülést kellő időben előre előjegyeztetni. Az előjegyzéshez Lira 75 előleg szükséges. Jelentkezés és felvilágosítás kizárólag: Carlton szálló igazgatóságánál Abbázia. Magyar munkások, szerezzétek meg a polgári iskolai végbizonyítványt! 1938 szeptember 11, vasárnap. Aki friss és munkaképes akar lenni és le* hetőleg el akarja kerülni, hogy kemény le* gyen a széke, emésztése meg legyen zavar* va, gyakran fájjon a feje és a bőre tele le* gyen mindenféle pattanásokkal, az igyék hetenként egyszer-kétszer reggelizés előtti egy pohár természetes „Ferenc Józse£“ ke* serüvizet. Kérdezze >reg orvosát. * fejedelem hamvai nyugodtak, Erzsébet királyné volt a 127-ik Habsburg-halott. Habsburg-tragédiák Ugyancsak a régi Híradó egyik későbbi számában emlékezik meg a Habsburgok tragédiájáról, amely 1289-ben kezdődött, amikor a dinasztia megalapitójának, I. Rudolf császárnak fia: Habsburgi-Hartmann Strassburg felé tartott egy hajóraj élén, hogy Arelat királyává koronázzák. A hajó Thurgauban, Rheinau előtt léket kapott és az ifjú királyjelölt egész kíséretével a hullámokban lelte halálát. Két évtizeddel később, 1308 május elsején I. Albrecht császár unokaöccse Kanigsfeld közelében orgyilkos kéztől esik el. 1406 julius 15-én Ausztriai Vilmos herceget Bécsben a Hofburg előtt saját andalu- ziai lova taposta halálra. A temetésen szelidi- tett oroszlánja, amely hü eb gyanánt kisérte a bécsi uccákon, nem akart a ravatal mellől elmenni. Matild Hildegard főhercegnő, Albrecht főherceg leánya, a budai királyi palotában elégett. Miksa császárt 1867-ben a mexikói felkelők agyonlőtték, Sarolta felesége megőrült. Orth János, a legendás hirü főherceg — mint tudjuk — örökre eltűnt. Vilmos főherceg lováról lezuhant és meghalt. Rudolf trónörökös tragikus sorsa ismeretes. Erzsébet királyné nővére a királyné halála előtt egy évvel a párisi bazár égésénél pusztult el. De a tragédia folytatódott Ferenc Ferdinándnak 1914 junius 28-án történt sár ajevői meggyilkolásával, amely kirobbantotta a világháborút. Tragikus sorsa Erzsébetek a magyar trónon Erzsébet királynén kívül még három Erzsébet nevű magyar királynéja volt Magyarországnak*. Közülük kettőnek szintén tragikus a sorsa. Károly Róbert király harmadik nejének: Erzsébetnek. Ulászló lengyel király leányának 1380-ban a Zách-lféle merényletkor négy ujját levágták, A királyné Óbudán van eltemetve. A másik Erzsébet ‘királynét: Nagy Lajos király Ilit vés ét, aki bosnyák hercegnő volt, 1387-ben Horváth’ János pribékjei megfojtották. Ez a királyné Zárában van eltemetve. Ezt a két tragédiát, amely már évszázadókkal ezelőtt történt, a történetírók jegyzik már csak fel, de a negyven év előtti genfi tragédia még sokaknak emlékezetében van ma is és a mai gyászos évfordulón bizonyára sokan visszaidézték emlékükbe az akkori izgalmas napokat. Luccheni, a merénylő felett a genfi kanton esküdtbirósága ítélkezett és egyhangúan életfogytiglani fegyházra ítélte. Tizenötévi raboskodás után a gyilkos cellájában önkezével vetett véget életének: nadrágszijára akasztotta fel magát... REHOROVSZKY JENŐ. Társadalmi Élet # Az Érsekujvári Magyar Katolikus Jótékony- célu Nőegylet szeptember 18-án délután 5 órai kezdettel teadélutánt rendez. A teadélután tiszta jövedelmét az egyesület a szegény gyermekek Erzsé'bet-napi felruházására forditja. Meghívókat nem bocsát ki az egyesület s ezúton, hív meg minden érdeklődőt. # A főrévi SzMKE e hó 18-án, vasárnap délután 2 órai kezdettel, kedvezőtlen idő esetén 25-én a Woiwy-féle vendéglőben nagyszabású felvonulással egybekötött szüreti mulatságot rendez, szabad szőlőlopással. Vendégek fogadása a főrévi hídnál és az autóbusz-megállónál 3 órakor, ahonnan felvonulás a színhelyre. A személyenkinti 3 koronás belépődij tiszta jövedelme a szegény magyar iskolásgyermekek karácsonyi felruházását célozza. # Az Egyesült Párt komáromi * ifjúsági osztálya szeptember 17-én táneestélvt rendez a Legényegyletben. Az ízléses motívumokkal diszitett, magyar kulacsos meghívókat most küldték szét, A hangulatosnak Ígérkező mulatság iránt a magyar társadalom minden rétegében nagy érdeklődés nyilvánul meg. # A vágsellyei első önkéntes tiizoltótestiilef vasárnap rendezi hagyományos búcsúi bálját á Horváth-féle vendéglőben. A szelőcei fogyasztási szövetkezet avató- ünnepélye vasárnap délután három órakor lesz ai következő műsorral: Diszgyülés, amelyen ünnepi beszédek fogják méltatni a szövetkezeti épület jelentőségét. Este S órakor műkedvelői előadás^ melynek keretében a Szelőcei Sportklub műkedvelői előadják a „Csókos regiment” cimü vidám hu- fiíáíiPjperAttfií,
