Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-05 / 177. (4620.) szám

^ f938 augusztus 5, péntek. ^rkcm-Mag^arfíirlai? Runciman bevonásával akar tárgyalni tovább a szudétanémet párt Hivatalos Jelentés az EgyesiiK Párt állitálagos tárgya­lásairól — Az angol lord a kanton-rendszer mellett! r |?RÁGA. • A prágai rádió tegnap esti és ma reggeli hírszolgálatában különösen pagy súlyt helyezett annak kihangsulyozá- Sára, hogy Runciman lord megérkezésével ítulajdonképen semmi sem változik a minisz Iterelnök, illetve a kormány, másrészt a nem­zetiségek között folyamatban lévő tárgya­lások alakiságain. Ennek megerősítésére azt ís állította a hivatalos hírszolgálat, hogy az Egyesült Magyar Párt megbízottai 1 szerdán ismét tárgyaltak a miniszterelnök­kel, ami egészen téves állítás. Ellenben a valóságnak megfelel, hogy a mi­niszterelnök fogadta a miniszterelnökség pozsonyi titkársága utján meghívott ma­gyarokat, akiknek névsorából tegnap elné­zés folytán elmaradt Isaák Imre técsői re­formátus lelkész neve. A szudétanémet párt­tal való tárgyalásból is csak a külsőség va­lósult meg. A miniszterelnök ugyanis fo­gadta Kundt és dr. Rosche képviselőt, de ezek a Szudétanémet Párt nevében azt az ál­láspontot juttatták kifejezésre, hogy az angol közvetítő megérkezése után az ér­demleges tárgyalásnak már csak a közve­títő bevonásával van értelme. A minisz­terek politikai kollégiuma okvetlenül sze­retne a Szudétanémet Párttól bizonyos elvi ígéreteket szerezni a tárgyalások folytatása kérdésében, a németek azon­ban a Runciman lord utján való tárgyalá­sokat előnyben részesítik* Kinevezések Ma délelőtt a miniszterek személyügyi kollégiuma tartott értekezletet és az állami közigazgatás több ágazatabeli kinevezési és előlépési indítványokat tárgyalta meg a minisztertanács legközelebb tartandó ülése számára. Runciman és a Távol Kelet A Národni Politika Runciman lord szere­pe kapcsán ezeket írja: — Runciman lord közvetítő szerepe naponkint a koreai harctéri jelentések függvénye lesz. Ha ott semmi sem történik, úgy a lord tár­gyalásai a kormánnyal és a kisebbségekkel nagyon tevékenyek lesznek, ellenben a ke­leti háboíu esetén, vagy akkor is, ha csak sűrűbb ütközetek lesznek a Távol Keleten, úgy a diplomáciai húzás-halasztás lép elő­térbe, amíg a háromszög a háború mellett nem dönt, miáltal Runciman lord küldetése hirtelen véget érne, hogy a háborús megol­dásnak adja át a helyet. Békében legföljebb tsak ideiglenes mgoldás lesz elérhető, mert németjeinket kielégíteni nem lehet, ez csak Csehszlovákia külpolitikájának megváltoz­tatása volna a berlini kívánságok szerint. Minden egyéb megoldás, még semlegesíté­sünk is — Németország számára csak át­meneti megoldás volna. Kantonizálás? Ugyancsak a Národni Politika jólértesült külföldi forrásokra hivatkozással azt közli, hogy Runciman lord a prágai kormánytól további engedményeket fog igényelni a né­metek javára, ezek az értesülések azonban kizárják a határrevizióra vonatkozó indít­ványt. Ezzel szemben — Írja a Národni Politika — valószínű, hogy Runciman lord Csehszlovákia „kantom- ' zálása” tervét hozta magával svájci min­tára. Emellett figyelmeztetni fogja dr. BeneS el­nököt a versaillesi békekonferencián tett következő kijelentésére: „A köztársaság föl­építésénél alapul vesszük azokat a termé­szetjogokat, amelyek a svájci alkotmányban érvényesültek,” Az alkotmánytörvény és a népszavazás I Ugyanez a lap más helyen végiül arf mu­latja ki, hogy I a határrevizió kérdése nem bocsátható népszavazás alá. i^, Národni Politika erre vonatkozó cikke egészben véve a Národni Osvobození álta­ttak már Ismertetett álláspontját teszi Há­gáévá, azzal a különbséggel, hogy feltéte­lezi, hogy a határmódositó javaslatot a nemzetgyűlés elvetné. Ebben az esetben a kormány nem gondolhatna népszavazásra, mert a határmegállapitó törvény alkot­mánytörvény s alkotmánytörvény javasla­tánál népszavazásnak helye nincs. A határ- revízióra vonatkozó népszavazás előtt — a Národni Politika szerint — okvetlenül meg kellene változtatni az alkotmánytörvény 3. § a) pontját s a 46. § 1. és 4. pontját oly értelemben, hogy a népszavazás határvál­toztatás kérdésében is lehetséges. De ehhez megint csak alkotmánytörvény kellene *— fejezi be a lap. A cseh granicsér szervezetek a belügyminiszternél Dr. Cerny belügyminiszter kihallgatáson fogadta a cseh granicsár szervezeteket és részletesen megtárgyalta velük a határvi­déki gazdasági, szociális és nemzetiségi kérdéseket. KSItségvetés—takarékossági választmány nélkül A Národni Noviny szerint a miniszterek politikai kollégiuma úgy határozott, hogy az 1939. évi állami költségvetést a parla­menti takarékossági választmány együttmű­ködése nélkül állítja össze. A lap e gondo­latot nem tartja szerencsésnek, mert oly na­pokban, amikor a kormány minden figyel­me más nagyon nehéz bel- és külpolitikai kérdésekre összpontosul, nem helyes a kor­mányt még a költségvetés gondaival is megterhelni Érthetetlen <— Írja a lap, — hogy a kormány ily nehéz időkben miért teszi helyzetét maga is még nehezebbé. Az engedmények maximuma Ugyancsak a Národni Noviny azt írja, hogy a kormány által készített nemzetiségi javaslatok a csehszlovák engedmények ma­ximumát tartalmazzák és szó sem lehet ar­ról, hogy kompromisszumot keressenek a kormányjavaslatok és a karlsbadi követelé­sek között. Ugyanez a lap más helyen — csekély logikával, sőt ennek teljes hiányá­val — azt Írja, hogy a kormány javaslatai már kompíomlsszum eredményei és pedig a csehszlovák koalíciós pártok kompromiisszu- mának eredményei. „Csehszlovákia is közvetített egykor Angolorszég javára" E cim alatt a Bohemia a következőket írja: Runciman lord megérkezése Prágába emlékezetünkbe idézi egy más közvetítési akció epizódjait. Akkor azonban a szerepek fel voltak cserélve. Nagybritannia és Per­zsia konfliktusáról volt szó az angol-perzsa kőolajvállalat kérdésében. A konfliktus már veszedelmes méreteket öltött s az angol tengerészeti főparancsnokság néhány cirká­lót küldött a perzsa öbölbe. Az utolsó pil­lanatban felkérték dr. BeneS mai elnököt, akkor külügyminisztert a közvetítésre. Ez sikerült is neki néhány nap leforgása alatt, úgy hogy a széles közvélemény a levegő­ben lógó háborús veszélyről alig szerzett tudomást. Az angol kormány akkor hálás köszönetét tolmácsolta dr. Benes akkori külügyminiszternek. Runc'iman kiküldetése tehát bizonyos mértékben viszonzás — fe­jezi be cikkét a Bohemia. Runciman lord közvetítésének meghiúsulása esetén a nagyhatalmak újabb indítványt nem tesznek PRÁGA, —» A Brünnben megjelenő Tagesbote kiküldött munkatársa Runciman lord elé utazott és Nürnbergtől Prágáig vele együtt tette meg az utat. Az utazás során módja volt a lorddal és kí­sérete többi tagjával is beszélgetnie. — Runciman lord — irja — kijelentette, hogy Csehszlovákiába első alkalommal jön. Felesége, lady Runciman, aki ugyancsak tagja volt az angol parlamentnek, 1922-ben a népszövetségi ligák uniójának prágai konferenciája alkalmával tar­tózkodott Prágában s akor Masaryk elnök ven­dége volt, Lanát is meglátogatta és ott Masaryk elnöknél ebédelt. Runciman lord érdekes részleteket mondott el Masaryk köztársasági elnökkel való londoni ta­lálkozásairól és tárgyalásairól. A lord dr. Benes elnökkel és dr, Hodza mi­niszterelnökkel eddig nem találkozott. Prágai küldetését teljesen elfogulatlanul kívánja vé­gezni. A csehszlovákiai német politikusok közül Jaksch szociáldemokrata képviselőt és Konrád Henlein pártvezért ismeri tavalyi londoni uta­zásuk óta. Megbízatásáról érdemleges részleteket a lord nem kívánt közölni, mert nem ismeri még sem a kormány, sem a szudéfcanémetek indítványait. A kiegyezési lehetőségek helyzetéről áttekinthető képet majd csak néhány nap múlva adhat. A csehszlovákiai viszonyok jó ismerőjének tekint­hető Mr. Stopford, áld hosszabb ideje foglalko­zik a középeurópai viszonyok s különösen a csehszlovákiai problémák megismerésével. Mr. Geoffrey Pető Runciman lord magántitkára, volt angol képviselő s az angol élelmezési bizottság elnöke ugyancsak teljesen elfogulatlanul érkezik Prágába. Legutóbb 1936-ban tartózkodott Csehszlová­kiában. Nem csinál titkot abból, hogy a lord nehéz feladatra vállalkozott, melynek meg­oldásától függ nemcsak az európai, hanem a világbéke is. Az angol munkatársak éppen ezért semmi esetre sem sietik el munkájukat, hanem a gondos mérlegeléseket részesítik előnyben. A legközelebbi napokra a vidék megszemlélé­sét vették tervbe e a német s a többi kisebbség­lakta területen a Ihelyszinen kivannak tapasztala­tokat szerezni. Az angol delegáció körében nem tartják lehetőnek, hogy a közvetítő tárgyalások zátonyra jutása esetén a nagyhatalmak bármiféle más újabb javaslatot tennének még a csehszlovák kormány s a ki­sebbségek között való kiegyezés érdekében. Az angol delegáció e tárgyban nem is hozott ma­gával semmiféle ilyennemü javaslatot e minden erejével azon lesz, hogy a kormány engedményeit és a nemzetiségek követeléseit közös nevezőre hozza, j Az angol delegáció prágai tárgyalásai mene­téről közvetlenül csakis Londont tájékoztatja s a többi nagyhatalom kormányával közvetlenül nem áll összeköttetésben, A nemzetiségek átköltöztetése lehetetlen A lord megérkezése előtti napokban egyes (jseíh lapok ismételten fölvetették a nemzetiségek lecserélésének, átköltöztetésének tervét. Az angol delegáció nézete szerint ez a terv megvalósitiha- tatlan. Ugyancsak nem tették mérlegelés tárgyává eddig a Buxton lord által fölvetett népszavazás tervét 6em.­A Tagesbote szerkesztője végül lady Runci- mannal is hosszasabban elbeszélgetett, aki kitü­nően beszél németül. Pető Magyarországot ismeri Dr. Pető legutóbb 1936-ban tartózkodott né­hány napig Csehszlovákiában, amikor is Budapes­ten töltött hosszabb időt, majd hazautaztában megállóit Csehszlovákiában. Leilei és Dzurányi kedvező magyar véleményt szállít Prágának a nemzetiségi statútumról... Leilei, Nagy Jenő és Tyukoss lesz a szövegező PRÁGA. — Tegnap jelentettük, hogy a mi­niszterelnök az aktivista magyarokon kívül po­zsonyi titkársága utján magához hivatott kilenc név szerint megnevezett magyar személyiséget s közölte velük a nemzetiségi javaslatok tartalmát. Már tegnap megállapítottuk, hogy eszünk ágába sem jut kétségbevönni a miniszterelnök ur ama jogát, hogy pozsonyi titkársága utján bárkit is meghivathasson magához, de most, hogy a hivatalos jelentésből tudjuk, hogy „a csehszlovákiai magyarság egyházi és kulturális élete reprezentánsait kívánta tájékoztatni", úgy a pozsonyi titkárság súlyos mulasztására kell felhívnunk nagybecsű figyelmét Mert a miniszterelnökség pozsonyi titkársága elmulasztotta meghivni például az első elnök nevéről elnevezett s az általa alapított Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaságot, elmulasztották meghivni a Szlovenszkói Ma­gyar Közművelődési Egyesületet, elmulasztot­ták meghívni a Kárpátaljai Magyar Közművelő­dési Egyesületet, a Szinpártoló Egyesületeinket, a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesülete­ket, elmulasztották meghivni a Magyar Katoli­kus Akciót, a Szlovenszkói Magyar Evangéli­kus Szövetséget, elmölasztották meghivni az Egyetemes Református Egyház választott rep­rezentánsait, elmulasztották meghívni a Cseh­szlovákiai Magyal Testnevelési Szövetségét, Vagyis a miniszterelnökség pozsonyi titkár­sága, — melynek dmét eredménytelenül kerestük a pozsonyi telefonkönyvben és a pozsonyi tele­fonközpontban is, — nagyon céltudatosan és cél­irányosan válogatta meg „a csehszlovákiai ma­gyar egyházi és kulturális élet" reprezentánsait, akik legtöbbjében kétségtelenül van annyi ön­kritika, hogy nem tolakszik fel e nagyjelentősé­gű tisztségre. Jelentésünk nem volna teljes, ha nem mondanánk meg azt is, hogy a közös ki­hallgatáson ugyan nem yolt jelen a miniszterel­nöknél, de a miniszterelnöki előszobában várta be a „rep­rezentánsokat" Dzurányi László, annak a Ma­gyar Újságnak a főszerkesztője, amely a Stun- da-Csomor-Schulcz-féle aktivizmus lealkonyu- lása óta busán ődöng, ténfereg s keresi az uj irányokat és uj mecénásokat. Konventikulum „PárisM-ban Tegnap azt is jelentettük, hogy a pozsonyi miniszterelnökségi titkárság meghívásával meg­tisztelteknek 15 napon belül kell majd véleményt nyilvánitaniok a nemzetiségi statútumról. Ezzel mindenki azt gondolná, hogy a reprezentánsok mindegyike hazautazott ki ekéjéhez, ki ügyvédi asztalához, ki a cséplőgéphez és leült véleményt írni. Ez azonban s.ulyos tévedés. Dr. Leilei nem azért volt pártelnök, hogy ezt az alkalmat ki ne használná tehetségei megfitogtatására. A repre­zentánsokat az esti órákra a Páris szállóbeli la­kására hivatta magához s velük abban állapodott meg, hogy ^ J a nemzetiségi javaslatokra vonatkozó vélemé­nyüket a reprezentánsok ne küldjék sem a mi­niszterelnöknek, sem a pozsonyi titkárságnak, sem a prágai titkárságnak, hanem neki, dr. Leilei Jenő nyitrai ügyvédnek. Nála azután bizottság ül össze, mely Priviczky esperesből, Tyukoss lelkészből és -Nagy bankhivatalnok­ból fog állani s amely bizottságban majd dr. Leilei Jenő vog elnökölni. Mivel néminemű aggodalmak merültek fel a reprezentánsok részéről, hogy . ilyen uton-mó- don — melyről délelőtt a miniszterelnöknél szó se volt — megkapja-e a miniszterelnök minden reprezentáns valódi, ortodox, hamisítatlan véle­ményét, dr. Leilei megnyugtatta a 'békétlenkedő- ket, hogy az egyeztető bizottság a vélemények megfésülésénél és összetűzésénél figyelembeve­szi az esetleges mutatkozó különvéleményeket is és megjegyzi a közö beadványban, hogy X, Y. reprezentáns külön véleményéről yan szó, A csehszlovákiai magyarság s a külön ás egészen extra­különvélemények A csehszlovákiai magyarság e nehéz napok­ban kétségtelenül derűsen nézi Tyukoss és dr. Leilei erőlködését és érdeklődéssel várja a to­vábbi fejleményeket. A csehszlovákiai magyar­ság igazi képviselői, akik mellett a nagy töme­gek a legutóbb megtartott községi választások is tanúságot tettek, a miniszterelnöknek már át­adták írásban is foglaltan véleményüket a nem­zeti statútumnak nevezett törvény komplikáció­ról és a nyelvtörvény tervezetéről Úgy látszik, hogy a miniszterelnök ur nincs megelégedve e véleménnyel, ezért akar minden áron más, ked­vezőbb véleményt is hallatni s evégett pozsonyi titkársága levitézlett pártelnököt prezentált ne­ki „aki minden esetre beszélhet a saját ügyvédi irodája nevében, de nem a magyarság nevében,

Next

/
Thumbnails
Contents