Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-28 / 196. (4639.) szám

1938 augusztus 28, vasárnap. Szent István-kori magyar költészetünk Irta: Vikár Béla Volt-e Ilyen költészet? Oly kérdés, melyre az iro­dalomtörténet nem tud felelni. Nem is tudhat, mert Írott emlékeink ennek a kornak költészetéből teljesen hiányoznak. Márpedig az irodalomtörténet csakis az Írott Irodalommal foglalkozik. Szerencsére a tudomá­nyos népkutatásnak van egy újabb ága, mely egye­nesen az íratlan irodalom felé fordul. Ez: a folklór, a szájhagyomány buvárlata. A szájhagyományok: hit­regék, mesék, dalok stb. földrajzi elterjedését, ván­dorlásának útját, vidékenként változó alakjait keresi, kutatja s igy olyan eredményekre is jut, amelyeket az irodalomtörténet búvárja a maga eszközeivel el nem érhet. Szent István királyunk idejéből csak ezen az utón: a folklór módszerével felelhetünk a föltett kérdésre. Az alábbiakban megmutatjuk, hogy igenis volt ma­gyar költészet a nagy király idejében, mégpedig nem valami sekélyes, töredékes, hanem széleskörű, több , műfajra kiterjedő nemzeti költészet. Hogy a dalköltés képessége nem hiányzott őseink­ből, erre magábanvéve már tanuságtétel az ének­mondás négy neve, amelyek mindegyike honfoglalás előtti korból származik, még a latinos nóta, nótafa kifejezés is. ÉNEK A nemzeti költészet legősibb szava. Még a finn­ugor előkorból való szó ez, mert megvan a finn nyelv­ben is a pontos megfelelője: Süni. Ez a finnben csak azt teszi, hogy hang, de az bármiféle, tehát énekhang is lehet. A magyar szó ennek kicsinyített mása. Tehát ének szavunk azt teszi, hogy hangocska. De nem akár­miféle, hanem csak komolyabb, énekelt hangot jelen­tett ez a kifejezés. Honfoglalóink fenntartották a pogányság hagyományait sokszor, csak éppen meg­hintették egy kis keresztvízzel olyképpen, hogy vala­mely, a magyar kereszténység kezdőkorában is már ismert szentnek nevével kapcsolták össze a hagyo­mányt. így fűződött a nyári napfordulat ünnepének költészete Szent Iván nevéhez. Tudjuk, hogy Szent Jánosnak a szlávoknál Szent Iván lett a neve, Jo- han —- Jovan — Iván fejlődés utján, s minthogy a magyarok itt szlávokat is találtak, a náluk kelendő Szent Ivánt tették Szent János helyébe. Hogy itt nem egy énekről, hanem a nyári napfordulat fontos ünne­péhez méltó egész éneksorról volt sző, bizonyítja a ré­gi közmondás, amely fenntartotta az ének hosszadal­masságának hírét: „hosszú, mint a szentiváni ének". Nem mintha valami véget nem érő vallásos énekről lett volna szó. Az ének itt gyűjtőnév, köpönyeg, amely alatt egész sereg szertartásszerü dalnak előadása sze­repelt. A tüzisten tiszteletére tartották ezt a pogány ünnepet, amely a fiatalság tavaszi ünnepe volt. A szerelmes fiatal párok: leányok, legények a kar ének­lése közben átugrottak a szent tüzet s utána nyomban mint elismert házastársak vonultak vissza, hogy há­zas életüket nyomban megkezdjék. Mintegy ötven évvel ezelőtt, amikor fonográfommal egy a nyitrame- gyei székely telepnek dalait gyűjtögettem, az akkori vénasszonyok maguk mondták el nekem, hogy ők még igy keltek össze a Zobor-hegy tövében. A pap csak azután adta rájuk az áldást. A Szentiváni Ének nagyon nevezetes költői hagyo­mányunk. Benne legfigyelemreméltóbb a virágok ve­télkedése. Megérdemli, hogy egyik változatát ide ik­tassuk. Már művészi alakjánál fogva is, mely a betü- rimet és a szintén keletről hozott végrimet egyesíti magában: Vetekedik vala háromféle virág. Szóval fölfelé búza szép virágszált Szebb vagyok, jobb vagyok annyiból náladnál, Engemet leszednek, a templomba visznek, Rólam mind azt mondják: ez az Urnák teste. Szóval fölfelé szőlő szép virágszál: Szebb vagyok, jobb vagyok annyiból náladnál, Engemet leszednek, a templomba visznek, Rólam mind azt mondják: ez az Urnák vére. Szóval fölfelé szekfü szép virágszál: Szebb vagyok, jobb vagyok annyiból náladnál, Menyecskék, leányok engemet leszednek S a szeretőjüknek kalapjára tűznek. Hogy ez az ének már a kereszténység korából való, a tartalom elárulja. De, hogy a szerelem pogány virá­gának előségét hirdeti, ez arra vall, hogy itt már Szent István-korabeli, az első kereszténység nap­fénytől érintett, de a szerelmet magasztaló és a ke­reszténység fölé emelő költészetről van szó. Ha nem igy volna, akkor nyilván a búza és a szőlővirág vinné el a pálmát. Minthogy azonban a szekfü diadalát hall­juk ki belőlük, ez merőben pogány felfogás. DAL Hasonlókép, mint az ének, ez a név is keleti ere­detű. Magukkal hozták a honfoglaló magyarok. A szó nem szertartás, nem ünnepélyes alkalomra, hanem vidámabb, társasági hangra utal. A Szentiváni Ének­ben nemcsak a virágok vetélkedése, hanem más, a szerelmet dicsőítő, vagy szerelemre buzdító dalok is helyet foglalnak. Mint pl.: Szent Iváni tiszta búza Kihajlott a gyalogutra. Selyemszál hajú Magyar Ilona Fején felül gyöngy, koszorúja gyöngy. Most elmondja a dal, hogy a tiszta búzának egyik ága valamely háznak udvarára hajlik, ahol egy le­gény van. A másik ága pedig másik háznak az udva­rára, ahol egy leány van. Mindegyik strófát a Ma­gyar Ilonáról szóló refrain fejezi be. De a legénynek és a leánynak együtt-emlitése fontos célt szolgál: a megnevezett fiatalokat egymásnak szánja a vers. Ez szerelmi varázslás a tüzisten oltalma alatt. A fiatalok —• mint fentebb láttuk — elfogadják a bübájt, elvég­zik a tüzugrás szertartását és már mint férj és féleség vonulnak el a közönség köréből a szerelmet óvó ren­geteg homályába. A szerelmeseket összeboronáló ilyetén dalok po­gány vallási hagyományok. Szent István korában is virágzottak. Igaz, hogy csak olyan istenhátamögötti helyeken, mint a Zobor-vidék és a székely havasok tájai. Szent István — erre megbízható adatokat szol­gáltat az élő néphagyomány — véget akart vetni a pogány hagyományoknak. Nagyon szigorúan eltil- tattá gyakorlatukat és üldözte előadóikat, a regősöket. ?De a hagyományok egyrészt a már kereszténnyé vált I * magyarok szivében is továbbéltek, tudatosan mint po­gány őseik örökségét őrizték őket emlékezetükben: másrészt uj tanyát leltek a Székelyföldön, ahová Szent István szigora elől menekültek el regőseink. REG Szintén honfoglalás előtti kifejezés. Még a vogul- magyar egység korából való. Nyelvemlékeinkből is­merjük a Regvölgy és Regtelek tulajdonneveket, ame­lyek — úgy látszik — az udvarhoz elég közel levő, helyileg pontosan meghatározott regős-szállások nevei. Ha szüksége volt a fejedelmi, vagy királyi udvarnak énekmondókra, könnyű volt egy-egy futárt meneszteni Regvölgybe, vagy regtelekre, s ott teremtek a regő­sök. Szent István nagy királyunk nem tűrte a pogány hagyományokat. Ezek közé tartozott a regős ének is. Mint a nyári napfordulatkor az ifjú párok összregő- lése a Szentiváni Énekben, úgy ismétlődött ez a szo­kás a téli napfordulatkor, karácsony tájt, amikor regő­seink az eddig kimutatott, mintegy 300 faluban a fia­tal szerelmeseket dalban összeboronálták. Ennek a szertartásnak szövegét a regős ének adta. Ugyanolyan szertartásos, ünnepi hagyomány ez télen, mint a Szentiváni Ének nyáron. A dunántúli változatok, panaszkodnak Szent Istvánnak (termé­szetesen nem a királynak, hanem a nevenapját akkor tartó István mártírnak, de a király is érthetett róla), hogy nem vagyunk mi lőni való vadak, de üldöz bennünket Szent István, mert mi követek vagyunk hozzád az Istentől. Ezt az izenetet a csodafejü szar­vas szájába adják ott. Egész Dunántúl ennek a névnek változatai forognak a regős ének különféle szerkezetei között. Erdélybe a regős ének több változatban ju­tott el. Ott a csodaszarvas helyét bizonyára újabb, már keresztény behatás alatt egy nem kevésbé csodálatos égi követ: Isten báránya foglalta el. A bárány tehát erősebbnek bizonyult a szarvasnál, elűzte azt helyéről. Szerencsére á dunántúli változa­toknál sokkal szebb, ámbár talán sokkal újabb szer­kezetű alakban kerekedett ki a hagyomány és vált nemzeti költészetünk egyik legcsodálatosabb gyöngy­szemévé. Ez a Júlia szép leány balladája. Régiségéhez semmi kétség nem fér. Szent István korában okvetle­nül megvolt már, még ma is éneklik a Székely­földön és Moldvában egy-egy változatát. Természe­tesen a nyelv uj meg uj formákat öltött s a versek­nek hozzá kellett ezekhez igazodniok. Határozottan kimondhatjuk: mindaz, ami a nyári és a téli napfor­dulat ünnepeinek költészetében kimutathatólag nemré­giben még élt a Zobor vidékén, a dunántúli regölő dalterületen és a Székelyföldön; mindaz, ami ezeken a dalvidékeken közös egymással, mindaz a szent ki­rály korából való. így tehát a virágok vetélkedése és a zoborvidéki, valamint székelyföldi összeregölő mon- dókák, kiházasitó dalok mind egy szálig. JZEPLÖ.KET RÁNCUKAT MITESSZEREKET Így tünteti el a MARV króm ára 10 Kö víz „ 5 Kő Szállítja: M A R Y Laboratórium Dr. Pollalc és társa Bratislava, Mlchalská 6 NÓTA, NÓTAFA A fent tárgyalt ősi szavak után említsük meg a ne­gyediket, a legifjabbat is. Ez: a nóta. \ Nyilván latin eredetű szó és a „följegyzett melódiára" vonatkozik (nóta musica). Családjához tartozik a nótázás, a nó- tás (Kata) stb. De a legérdekesebb ez az összetételei nótafa, mellyel a mulató nóták mesterét, a falu nótás asszonyát vagy emberét jelöli meg a nép. Mindezt már én előre tudván, évtizedekre terjedő népdalgyűj­téseim közben, előbbi tapasztalatokon okulva, mindig a nótafák után érdeklődtem. S ahol a nép ilyet meg tudott nevezni, legelsősorban az ilyennel foglalkoztam. Kétségtelen, hogy Szent István korában a mulat­ságra szánt nóta is virult, éppen úgy, mint a fent ismertetett hagyományos pogány eredetű költé­szet. Akkor is elmondták a regösnek, mint később a cigánynak: „fújd el az én nótám, húzd el a nótám!" Nagy és gazdag dalkincsnek kellett lenni annál a nemzetnél, amely az énekmondás kifejezésére három szót hozott a messze Keletről és egy negyediket, szin­tén ősrégit, szedett fel itt a Nyugaton. Egész könyvet tenne ki, ha mindazt egy bokrétába óhajtanám fűzni, ami Szent István korából énekben, dalban, regében és nótában ránk maradt. Saját gyűj­tésem, amely gyorsirási szövegekben sokezer ófalt foglal magában és meséket is szép számmal, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia őrizetében van. Reméljük, a tárgy rendkívüli nagy nemzeti jelentő­sége átmegy majd a köztudatba és akkor ezeknek a népköltési hagyományoknak kellő értékelése is elkö­vetkezik. TOKIO, — A japán fővárosba ma reggel jelentések érkeztek a kínai frontról, ame­lyek szerint a japánok szombaton hajnalban megkezdték az általános offenzivát Hankau ellen. Részletekről egyelőre nem érkezett je­lentés, Tokióban úgy tudják, hogy a japán csapatok már ma elérték a kínaiak fő védel­mi vonalát s az állások előtt heves harcok dúlnak. A japán főparancsnokság megkí­sérli, hogy pontosan kiszámított átkarolási akciókkal Csangkajsek hadseregének leg­jobb csapatait körülzárja. A Hankau elleni támadás a Jangcse mind­két partján folyik és a japánok teljes erővel támadnak. A támadó sereg főparancsnoka Hata tábornok. Hankau sztraíégiai, politikai és gazdasági jelentősége miatt a kínaiak megkísérlik, hogy a japán fölvonulást állan­dó hátíámadásokkal zavarják. A japánok háta mögött veszedelmes guerillaharcok folynak, különösen Északsanzi tartomány­Jegyzőkőnyvhelyesbitéssel módosította a városi vezetőség iránti bizalmatlansági szavazatát a rimaszombati „népfront" Erélyes intervenció készül a Rima-szabályozás kűriül huza­vonák miatt«A rimaszombati városi képviselőtestület ülése RIMASZOMBAT, — (Tudósitónktól.) A napokban Rimaszombat város képviselőtestü­lete közgyűlést tartott, amelynek összehívására nem mindennapi esemény szolgáltatott okot. A gyűlést dr. Bartos városbiró-helyettes hívta össze, aki dr. Eszenyi városbiró szabadsága alatt a város ügyeit vezeti. A junius 3-i közgyűlésen dr. Bartos és „nép- frontja" leszavazta a multévi zárszámadást s ezzel pártjának bizalmatlanságát juttata ki­fejezésre a város elöljáróságával szemben, amelyben helyettes-városbirói minőségben ma­ga is helyetfoglalt, de ezenfelül pártjának dele­gátusai révén résztvesz a vezetésben is a leg- kü’önnbözőbb városi bizottságokon keresztül. A saját maga ellen bizalmatlanságot szavazó „népfront" logikátlan eljárása annak idején érthető feltűnést keltett a városban s maga a népfront is bizonyos mértékben érez­te, hogy trükkjével a cél m^llé lőtt. Három hó­ra volt szükség, hogy a kellemetlen helyzet­ből kivezető utat találjon. A kommunistapárti városatyákkal kérvényt adatott be az elöljáró­sághoz a junius 3-i jegyzőkönyv kiigazítása iránt, mert háromhónapi gondolkodás után arra a meg­győződésre jutottak, hogy dr. Bartos bizalmat­lansági indítványa elferdítve került be a köz­gyűlés jegyzőkönyvébe. A népfront pártérdekei­nek megfelelően kormányozható emlékezőtehte- sége szerint ugyanis dr. Bartos junius 3-án semmiféle bizalmatlansági indítványt nem tett és azt sem mondotta, mintha a zárszámadás el­len számviteli szempontból, vagy összegszerű­ség tekintetében kifogása lenne, hanem csupán azt szögezte le, hogy adminisztratív természetű okokból tiltakozik a zárszámadás elfogadása ellen. Dr. BARTOS MULASZTÁSA A furcsa jegyzőkönyvkorrigálási trükk rend­kívül jellemző a Bartos-féle népfront harci módszereire, nem hisszük, hogy egy köziratot képező képviselőtestületi jegyzőkönyvet va­lahol még ilyen eljárással igazítottak volna ki három hónap és három közgyűlés elteltével. Az eljárásra még jellemzőbb, hogy az emléke­zetes 'közgyűlésen dr. Bartos maga is elnökölt, bán. A japánok kénytelenek nagy erőt ossz- pontosítani az összeköttetések biztosítására, Amerikai fiSfslsQzás totóidban WASHINGTON. — A közelmúltban a japánok megtámadták az amerikai tőke bir­tokában lévő kínai forgalmi repülőtársaság egyik repülőgépét. Az amerikai kormány e támadás miatt most erélyes tiltakozást inté­zett a tokiói kormányhoz. 5 A íávolkeíeSá háború Megkezdődött a nagy Japán offenziva Hankau ellen Yokio sikereket jelent -- A kínaiak szivéssnvédekeznek a szövegezést tehát mint közgyűlési elnök maga is azonnal ellenőrizhette és kifogásolhatta volna, sőt ez kötelessége is lett volna, A szöveg azonban akkor bizonyára megfelelt a népfront érdekeinek, különben nem hagyta volna három hónapon át változtatás nélkül. A „népfront" dr. Löcherer Géza városi magyar­párti városatya felszólalása ellenére természete­sen megszavazta a jegyzőkönyvhelyesbitést, pártja azonban nem vett részt a szavazásban. A városi magyar párt és városbirójának meg­buktatására a népfront által • ütőkártyául fel­használt téglagyári ügyben a képviselőtestület egyhangúlag elhatározta a lebontott tetőzetek helyreállítását és pedig fellebbezésre való tekin­tet nélkül, majd megszavazta a Zsuffa-féle épü­letekben bérelt iskolahelyiségek dologi költsé­geit s a nemzeti gárdistáknak megengedte a városi címer használatát, A Rima-szabályozási munkálatok ujrafelvétele ügyében a közgyűlés bevárja az országos vá­lasztmány döntését, amennyiben arról tiz nap elmúltával sem kap értesítést, úgy küldöttségi- leg fogja megsürgetni a munkálatok azonnali és pedig olyan arányokban való megkezdését, hogy a párhónapos ra unkaszüneti el elkövetett mu- j lasztások pótoltathassanak, A kommunista | párt politikai izü beadványának visszauta- 1 sitása jj képezte még a közgyűlés napirendjének főbb I pontját, ezenfelül pedig egész sereg illetőségi* I adótörlési és más adminisztratív természetű ügy [szerepelt a tárgysorozaton.

Next

/
Thumbnails
Contents