Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-28 / 196. (4639.) szám
1938 augusztus 28, vasárnap. Szent István-kori magyar költészetünk Irta: Vikár Béla Volt-e Ilyen költészet? Oly kérdés, melyre az irodalomtörténet nem tud felelni. Nem is tudhat, mert Írott emlékeink ennek a kornak költészetéből teljesen hiányoznak. Márpedig az irodalomtörténet csakis az Írott Irodalommal foglalkozik. Szerencsére a tudományos népkutatásnak van egy újabb ága, mely egyenesen az íratlan irodalom felé fordul. Ez: a folklór, a szájhagyomány buvárlata. A szájhagyományok: hitregék, mesék, dalok stb. földrajzi elterjedését, vándorlásának útját, vidékenként változó alakjait keresi, kutatja s igy olyan eredményekre is jut, amelyeket az irodalomtörténet búvárja a maga eszközeivel el nem érhet. Szent István királyunk idejéből csak ezen az utón: a folklór módszerével felelhetünk a föltett kérdésre. Az alábbiakban megmutatjuk, hogy igenis volt magyar költészet a nagy király idejében, mégpedig nem valami sekélyes, töredékes, hanem széleskörű, több , műfajra kiterjedő nemzeti költészet. Hogy a dalköltés képessége nem hiányzott őseinkből, erre magábanvéve már tanuságtétel az énekmondás négy neve, amelyek mindegyike honfoglalás előtti korból származik, még a latinos nóta, nótafa kifejezés is. ÉNEK A nemzeti költészet legősibb szava. Még a finnugor előkorból való szó ez, mert megvan a finn nyelvben is a pontos megfelelője: Süni. Ez a finnben csak azt teszi, hogy hang, de az bármiféle, tehát énekhang is lehet. A magyar szó ennek kicsinyített mása. Tehát ének szavunk azt teszi, hogy hangocska. De nem akármiféle, hanem csak komolyabb, énekelt hangot jelentett ez a kifejezés. Honfoglalóink fenntartották a pogányság hagyományait sokszor, csak éppen meghintették egy kis keresztvízzel olyképpen, hogy valamely, a magyar kereszténység kezdőkorában is már ismert szentnek nevével kapcsolták össze a hagyományt. így fűződött a nyári napfordulat ünnepének költészete Szent Iván nevéhez. Tudjuk, hogy Szent Jánosnak a szlávoknál Szent Iván lett a neve, Jo- han —- Jovan — Iván fejlődés utján, s minthogy a magyarok itt szlávokat is találtak, a náluk kelendő Szent Ivánt tették Szent János helyébe. Hogy itt nem egy énekről, hanem a nyári napfordulat fontos ünnepéhez méltó egész éneksorról volt sző, bizonyítja a régi közmondás, amely fenntartotta az ének hosszadalmasságának hírét: „hosszú, mint a szentiváni ének". Nem mintha valami véget nem érő vallásos énekről lett volna szó. Az ének itt gyűjtőnév, köpönyeg, amely alatt egész sereg szertartásszerü dalnak előadása szerepelt. A tüzisten tiszteletére tartották ezt a pogány ünnepet, amely a fiatalság tavaszi ünnepe volt. A szerelmes fiatal párok: leányok, legények a kar éneklése közben átugrottak a szent tüzet s utána nyomban mint elismert házastársak vonultak vissza, hogy házas életüket nyomban megkezdjék. Mintegy ötven évvel ezelőtt, amikor fonográfommal egy a nyitrame- gyei székely telepnek dalait gyűjtögettem, az akkori vénasszonyok maguk mondták el nekem, hogy ők még igy keltek össze a Zobor-hegy tövében. A pap csak azután adta rájuk az áldást. A Szentiváni Ének nagyon nevezetes költői hagyományunk. Benne legfigyelemreméltóbb a virágok vetélkedése. Megérdemli, hogy egyik változatát ide iktassuk. Már művészi alakjánál fogva is, mely a betü- rimet és a szintén keletről hozott végrimet egyesíti magában: Vetekedik vala háromféle virág. Szóval fölfelé búza szép virágszált Szebb vagyok, jobb vagyok annyiból náladnál, Engemet leszednek, a templomba visznek, Rólam mind azt mondják: ez az Urnák teste. Szóval fölfelé szőlő szép virágszál: Szebb vagyok, jobb vagyok annyiból náladnál, Engemet leszednek, a templomba visznek, Rólam mind azt mondják: ez az Urnák vére. Szóval fölfelé szekfü szép virágszál: Szebb vagyok, jobb vagyok annyiból náladnál, Menyecskék, leányok engemet leszednek S a szeretőjüknek kalapjára tűznek. Hogy ez az ének már a kereszténység korából való, a tartalom elárulja. De, hogy a szerelem pogány virágának előségét hirdeti, ez arra vall, hogy itt már Szent István-korabeli, az első kereszténység napfénytől érintett, de a szerelmet magasztaló és a kereszténység fölé emelő költészetről van szó. Ha nem igy volna, akkor nyilván a búza és a szőlővirág vinné el a pálmát. Minthogy azonban a szekfü diadalát halljuk ki belőlük, ez merőben pogány felfogás. DAL Hasonlókép, mint az ének, ez a név is keleti eredetű. Magukkal hozták a honfoglaló magyarok. A szó nem szertartás, nem ünnepélyes alkalomra, hanem vidámabb, társasági hangra utal. A Szentiváni Énekben nemcsak a virágok vetélkedése, hanem más, a szerelmet dicsőítő, vagy szerelemre buzdító dalok is helyet foglalnak. Mint pl.: Szent Iváni tiszta búza Kihajlott a gyalogutra. Selyemszál hajú Magyar Ilona Fején felül gyöngy, koszorúja gyöngy. Most elmondja a dal, hogy a tiszta búzának egyik ága valamely háznak udvarára hajlik, ahol egy legény van. A másik ága pedig másik háznak az udvarára, ahol egy leány van. Mindegyik strófát a Magyar Ilonáról szóló refrain fejezi be. De a legénynek és a leánynak együtt-emlitése fontos célt szolgál: a megnevezett fiatalokat egymásnak szánja a vers. Ez szerelmi varázslás a tüzisten oltalma alatt. A fiatalok —• mint fentebb láttuk — elfogadják a bübájt, elvégzik a tüzugrás szertartását és már mint férj és féleség vonulnak el a közönség köréből a szerelmet óvó rengeteg homályába. A szerelmeseket összeboronáló ilyetén dalok pogány vallási hagyományok. Szent István korában is virágzottak. Igaz, hogy csak olyan istenhátamögötti helyeken, mint a Zobor-vidék és a székely havasok tájai. Szent István — erre megbízható adatokat szolgáltat az élő néphagyomány — véget akart vetni a pogány hagyományoknak. Nagyon szigorúan eltil- tattá gyakorlatukat és üldözte előadóikat, a regősöket. ?De a hagyományok egyrészt a már kereszténnyé vált I * magyarok szivében is továbbéltek, tudatosan mint pogány őseik örökségét őrizték őket emlékezetükben: másrészt uj tanyát leltek a Székelyföldön, ahová Szent István szigora elől menekültek el regőseink. REG Szintén honfoglalás előtti kifejezés. Még a vogul- magyar egység korából való. Nyelvemlékeinkből ismerjük a Regvölgy és Regtelek tulajdonneveket, amelyek — úgy látszik — az udvarhoz elég közel levő, helyileg pontosan meghatározott regős-szállások nevei. Ha szüksége volt a fejedelmi, vagy királyi udvarnak énekmondókra, könnyű volt egy-egy futárt meneszteni Regvölgybe, vagy regtelekre, s ott teremtek a regősök. Szent István nagy királyunk nem tűrte a pogány hagyományokat. Ezek közé tartozott a regős ének is. Mint a nyári napfordulatkor az ifjú párok összregő- lése a Szentiváni Énekben, úgy ismétlődött ez a szokás a téli napfordulatkor, karácsony tájt, amikor regőseink az eddig kimutatott, mintegy 300 faluban a fiatal szerelmeseket dalban összeboronálták. Ennek a szertartásnak szövegét a regős ének adta. Ugyanolyan szertartásos, ünnepi hagyomány ez télen, mint a Szentiváni Ének nyáron. A dunántúli változatok, panaszkodnak Szent Istvánnak (természetesen nem a királynak, hanem a nevenapját akkor tartó István mártírnak, de a király is érthetett róla), hogy nem vagyunk mi lőni való vadak, de üldöz bennünket Szent István, mert mi követek vagyunk hozzád az Istentől. Ezt az izenetet a csodafejü szarvas szájába adják ott. Egész Dunántúl ennek a névnek változatai forognak a regős ének különféle szerkezetei között. Erdélybe a regős ének több változatban jutott el. Ott a csodaszarvas helyét bizonyára újabb, már keresztény behatás alatt egy nem kevésbé csodálatos égi követ: Isten báránya foglalta el. A bárány tehát erősebbnek bizonyult a szarvasnál, elűzte azt helyéről. Szerencsére á dunántúli változatoknál sokkal szebb, ámbár talán sokkal újabb szerkezetű alakban kerekedett ki a hagyomány és vált nemzeti költészetünk egyik legcsodálatosabb gyöngyszemévé. Ez a Júlia szép leány balladája. Régiségéhez semmi kétség nem fér. Szent István korában okvetlenül megvolt már, még ma is éneklik a Székelyföldön és Moldvában egy-egy változatát. Természetesen a nyelv uj meg uj formákat öltött s a verseknek hozzá kellett ezekhez igazodniok. Határozottan kimondhatjuk: mindaz, ami a nyári és a téli napfordulat ünnepeinek költészetében kimutathatólag nemrégiben még élt a Zobor vidékén, a dunántúli regölő dalterületen és a Székelyföldön; mindaz, ami ezeken a dalvidékeken közös egymással, mindaz a szent király korából való. így tehát a virágok vetélkedése és a zoborvidéki, valamint székelyföldi összeregölő mon- dókák, kiházasitó dalok mind egy szálig. JZEPLÖ.KET RÁNCUKAT MITESSZEREKET Így tünteti el a MARV króm ára 10 Kö víz „ 5 Kő Szállítja: M A R Y Laboratórium Dr. Pollalc és társa Bratislava, Mlchalská 6 NÓTA, NÓTAFA A fent tárgyalt ősi szavak után említsük meg a negyediket, a legifjabbat is. Ez: a nóta. \ Nyilván latin eredetű szó és a „följegyzett melódiára" vonatkozik (nóta musica). Családjához tartozik a nótázás, a nó- tás (Kata) stb. De a legérdekesebb ez az összetételei nótafa, mellyel a mulató nóták mesterét, a falu nótás asszonyát vagy emberét jelöli meg a nép. Mindezt már én előre tudván, évtizedekre terjedő népdalgyűjtéseim közben, előbbi tapasztalatokon okulva, mindig a nótafák után érdeklődtem. S ahol a nép ilyet meg tudott nevezni, legelsősorban az ilyennel foglalkoztam. Kétségtelen, hogy Szent István korában a mulatságra szánt nóta is virult, éppen úgy, mint a fent ismertetett hagyományos pogány eredetű költészet. Akkor is elmondták a regösnek, mint később a cigánynak: „fújd el az én nótám, húzd el a nótám!" Nagy és gazdag dalkincsnek kellett lenni annál a nemzetnél, amely az énekmondás kifejezésére három szót hozott a messze Keletről és egy negyediket, szintén ősrégit, szedett fel itt a Nyugaton. Egész könyvet tenne ki, ha mindazt egy bokrétába óhajtanám fűzni, ami Szent István korából énekben, dalban, regében és nótában ránk maradt. Saját gyűjtésem, amely gyorsirási szövegekben sokezer ófalt foglal magában és meséket is szép számmal, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia őrizetében van. Reméljük, a tárgy rendkívüli nagy nemzeti jelentősége átmegy majd a köztudatba és akkor ezeknek a népköltési hagyományoknak kellő értékelése is elkövetkezik. TOKIO, — A japán fővárosba ma reggel jelentések érkeztek a kínai frontról, amelyek szerint a japánok szombaton hajnalban megkezdték az általános offenzivát Hankau ellen. Részletekről egyelőre nem érkezett jelentés, Tokióban úgy tudják, hogy a japán csapatok már ma elérték a kínaiak fő védelmi vonalát s az állások előtt heves harcok dúlnak. A japán főparancsnokság megkísérli, hogy pontosan kiszámított átkarolási akciókkal Csangkajsek hadseregének legjobb csapatait körülzárja. A Hankau elleni támadás a Jangcse mindkét partján folyik és a japánok teljes erővel támadnak. A támadó sereg főparancsnoka Hata tábornok. Hankau sztraíégiai, politikai és gazdasági jelentősége miatt a kínaiak megkísérlik, hogy a japán fölvonulást állandó hátíámadásokkal zavarják. A japánok háta mögött veszedelmes guerillaharcok folynak, különösen Északsanzi tartományJegyzőkőnyvhelyesbitéssel módosította a városi vezetőség iránti bizalmatlansági szavazatát a rimaszombati „népfront" Erélyes intervenció készül a Rima-szabályozás kűriül huzavonák miatt«A rimaszombati városi képviselőtestület ülése RIMASZOMBAT, — (Tudósitónktól.) A napokban Rimaszombat város képviselőtestülete közgyűlést tartott, amelynek összehívására nem mindennapi esemény szolgáltatott okot. A gyűlést dr. Bartos városbiró-helyettes hívta össze, aki dr. Eszenyi városbiró szabadsága alatt a város ügyeit vezeti. A junius 3-i közgyűlésen dr. Bartos és „nép- frontja" leszavazta a multévi zárszámadást s ezzel pártjának bizalmatlanságát juttata kifejezésre a város elöljáróságával szemben, amelyben helyettes-városbirói minőségben maga is helyetfoglalt, de ezenfelül pártjának delegátusai révén résztvesz a vezetésben is a leg- kü’önnbözőbb városi bizottságokon keresztül. A saját maga ellen bizalmatlanságot szavazó „népfront" logikátlan eljárása annak idején érthető feltűnést keltett a városban s maga a népfront is bizonyos mértékben érezte, hogy trükkjével a cél m^llé lőtt. Három hóra volt szükség, hogy a kellemetlen helyzetből kivezető utat találjon. A kommunistapárti városatyákkal kérvényt adatott be az elöljárósághoz a junius 3-i jegyzőkönyv kiigazítása iránt, mert háromhónapi gondolkodás után arra a meggyőződésre jutottak, hogy dr. Bartos bizalmatlansági indítványa elferdítve került be a közgyűlés jegyzőkönyvébe. A népfront pártérdekeinek megfelelően kormányozható emlékezőtehte- sége szerint ugyanis dr. Bartos junius 3-án semmiféle bizalmatlansági indítványt nem tett és azt sem mondotta, mintha a zárszámadás ellen számviteli szempontból, vagy összegszerűség tekintetében kifogása lenne, hanem csupán azt szögezte le, hogy adminisztratív természetű okokból tiltakozik a zárszámadás elfogadása ellen. Dr. BARTOS MULASZTÁSA A furcsa jegyzőkönyvkorrigálási trükk rendkívül jellemző a Bartos-féle népfront harci módszereire, nem hisszük, hogy egy köziratot képező képviselőtestületi jegyzőkönyvet valahol még ilyen eljárással igazítottak volna ki három hónap és három közgyűlés elteltével. Az eljárásra még jellemzőbb, hogy az emlékezetes 'közgyűlésen dr. Bartos maga is elnökölt, bán. A japánok kénytelenek nagy erőt ossz- pontosítani az összeköttetések biztosítására, Amerikai fiSfslsQzás totóidban WASHINGTON. — A közelmúltban a japánok megtámadták az amerikai tőke birtokában lévő kínai forgalmi repülőtársaság egyik repülőgépét. Az amerikai kormány e támadás miatt most erélyes tiltakozást intézett a tokiói kormányhoz. 5 A íávolkeíeSá háború Megkezdődött a nagy Japán offenziva Hankau ellen Yokio sikereket jelent -- A kínaiak szivéssnvédekeznek a szövegezést tehát mint közgyűlési elnök maga is azonnal ellenőrizhette és kifogásolhatta volna, sőt ez kötelessége is lett volna, A szöveg azonban akkor bizonyára megfelelt a népfront érdekeinek, különben nem hagyta volna három hónapon át változtatás nélkül. A „népfront" dr. Löcherer Géza városi magyarpárti városatya felszólalása ellenére természetesen megszavazta a jegyzőkönyvhelyesbitést, pártja azonban nem vett részt a szavazásban. A városi magyar párt és városbirójának megbuktatására a népfront által • ütőkártyául felhasznált téglagyári ügyben a képviselőtestület egyhangúlag elhatározta a lebontott tetőzetek helyreállítását és pedig fellebbezésre való tekintet nélkül, majd megszavazta a Zsuffa-féle épületekben bérelt iskolahelyiségek dologi költségeit s a nemzeti gárdistáknak megengedte a városi címer használatát, A Rima-szabályozási munkálatok ujrafelvétele ügyében a közgyűlés bevárja az országos választmány döntését, amennyiben arról tiz nap elmúltával sem kap értesítést, úgy küldöttségi- leg fogja megsürgetni a munkálatok azonnali és pedig olyan arányokban való megkezdését, hogy a párhónapos ra unkaszüneti el elkövetett mu- j lasztások pótoltathassanak, A kommunista | párt politikai izü beadványának visszauta- 1 sitása jj képezte még a közgyűlés napirendjének főbb I pontját, ezenfelül pedig egész sereg illetőségi* I adótörlési és más adminisztratív természetű ügy [szerepelt a tárgysorozaton.
