Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-28 / 196. (4639.) szám
4 1938 augusztus 28, vasárnap. la: SZOMBATHY VIKTOR Belhtsfisrdőn, este Alkonyodni kezd, legjobb, ha Bellusfür- dőn alszunk. Bellus és Dubnic között, a kló- busicí temetőben egy pillanatra állj meg kegyelettel, utas. Már az országutról is láthatod: mauzóleum néz feléd, ott fekszik bel- lusi Baross Gábor, a „vasminiszter”, Tren- csén-megye nagy fia. Sirját 1918-ban részeg katonák föltörték, ki akarták rabolni, de semmi olyast nem találtak, amit elvinni érdemes lett volna. Baross Gábor nem vitte magával kincseit: amit ő szerzett s teremtett, azt egy egész ország népének adta. Bellusfürdőre egy mellékuton kell bemenni, aztán úgy szaladsz végig a fürdőn, hogy magad sem hiszed, amikor már végére értél. Kis fürdő, a patak jobboldalán, inkább nyaralóíelep, üdülőhely, csöndes és nyugodt, nem zajos fürdő. A Szent Vincéről elnevezett apácarend vette meg, nemrégiben rendezett be egy tiszta szállót s fürdőépületet, sőt még szabaduszodája is van Bellus- nak. Van egy szállodája, ahol csak nők szállhatnak meg. Néhány magánvilla teszi változatossá a völgyecskét. Csuzt, izületi bajokat gyógyítanak itt. A fürdő nemrég győzte le a kezdeti nehézségeket, de a vidékiek szivesen látogatják. A hegy oldalában lévő másik szállodájában viszont „zajlik” az élet: néhány szál cigány húz tánc alá s a környék fiatalsága táncol a harmadévi divat szerint. A bokrok között izgatott bennszülött ifjak lesekednek. A kiszolgálás rendszere meglep: a vacsorát előre kell megfizetni s addig nem ihatod meg pohár sörödet, míg az obulust le nem rakod. A nagy esti táncra való tekintettel minden rendelést azonnal fizetünk, úgy látszik, a látogatókról nincsen különösebb jó véleménnyel a szállodás. Logikus lett volna, ha a szálláspénzt is lefizetjük, elalvás előtt. A reggeli csöndet hajnalban kolompszó zavarja meg, a szálló ablakával szemben elterülő domboldalon néhány békés tehén legelészik s a bojtárgyerek fütyül. Gyorsan megnézzük még a híres bellusi sziklakaput, itt kezdődik a sziklás völgyeket kedvelő turisták Eldorádója s elporzunk az országúton. Mamit hasadék-Szulyói völgy Vágbesztercén egy pillanatra megáll az utas és betekint a régi, kissé elhanyagolt állapotban lévő templomba: a templomban gótikus kápolnarész, a főhajóban a legszebbek s történelmi idők emlékét idézik föl az élet- nagyságu túrnák, elhunyt Balassáknak s Zborovszkyaknak márványbavésett s a templom falába illesztett reliefjei. Különösen szép egy mesteri dombormű, amely 16. századbeli uricsaládot ábrázol. Az uj hid elkészült, átkerülünk Vágváral- jára: Osztrorogszky Szandzivog lengyel lovag kapta ezt a várat Zsigmond királytól, majd a manini Podmaniczky-családé lett. A vár jó helyen feküdt, szemügyre lehetett venni ormáról a Vágót s az országutat, nem is hagyták ezt az alkalmat tulajdonosai kihasználatlanul, rablólovagvárrá süllyesztették. A vidék kincseit, szép leányait ide hordták össze, de a szép, elrabolt Lassinko- vitz Hedvig mondájára alig emlékeznek a vár alatt már... Kecsesen emelkedik a magasba a várrom, a környezetet még festőibbé az alatta lévő, finom barokk Balassa-kastély teszi. Csallóközi szerencsénk van: a komp éppen indul, amikor rágurulunk, egyike a legolcsóbb kompoknak. Ismét visszakerülünk a ,Vág túlsó oldalára s megkeressük a legvad- regényesebb sziklahasadékok egyikét, a manini hasadékot. Á tordai hasadék mellett ez a hasadék a legszebb. Igen közepes útja van, de a vidék egyre komorabbá válik s a hasadék meredek, magas sziklái minden merész hegymászót veszélyes utakra ingerelnek. Hogy a hasadék kocsi számára is járható legyen: legszűkebb szakaszát fenyőfagerendákkal pádimentumozták be s a gerendákból összerótt „országút” alatt zug, zajong a ha- sadékon keresztülrohanó patak. Elhagyott menedékház hívogat a hasadék egyik kanyarulatánál, a kerékpáros kirándulók azonban a réten ütnek tábort s ott sütnek szalonnát. Közlekedési szempontból igen előnyös volna, ha a szulyói völgybe közvetlen kocsiút vezetne, a vidéket többen is látogatnák. A szulyói völgyet innen azonban csak gyalog lehet elérni. Nekünk vissza kell tehát fordulnunk a főutra s Peredméren át közeliteni meg a hires- neves szulyói sziklákat. Már messziről látszik csodálatos formájuk, az évezredek viharaitól simára s gömbölyűre mosott homokkősziklák fantasztikus alakzatukkal vizsgára te- í szik a legélénkebb képzelőerőt. Mintha völgyet őrző óriások kövültek volna meg, sorakoznak egymás mellé az égigérő, hegyeste- tejü, sipkás, sárgásszürke sziklák, ki se látszik közülük a szulyói várrom. A sziklák mellett malom kattog, a sziklából jéghideg viz tör elő, a falusi nép szerint, aki vigyázatlanul issza, rögtön meghal. Tűz a nap, iszunk a vízből s bizony, magunk is megszédülünk a viz erejétől. A falu elhanyagolt, kis temploma egyedüli néznivaló. Ám a hegyoldalon már turista- szálló épült, nyaralótelep alakul itt nemsokára. Turistaforgalma élénk, lépten-nyomon autót, kerékpárt, gyalogos turistát látunk, a sziklák messzi vidék természetkedvelőit ide- vonzzák. A közvetlen környék turistáinak kedvelt helye, különösen csehországiak keresik föl ezt a vidéket, mint sok más szlovákiai vidéket is. A magyar természetjárók száma aránytalanul, meglepően kevés. Mintha lemondtunk volna e vidék hagyományainak s szépségeinek még az emlegetéséről is. Elmélkedés a nevek írásáról Elfogult bennszülött lehetett, akitől Szu- lyó iránya felől érdeklődtünk: Szulyót kérdeztünk, szokás szerint s az illető következetesen s némi mérgelődéssel Sulov-ra javította ki. Az elmélkedés láncolatát követve, hirtelen két dolog világosodott meg előttünk. Az egyik: mifelénk senkinek sem jut eszébe — magyarul, ha diskurálunk —, hogy a beszédben elejtett Nové-Zámkyt, Rimavská- Sobotát, Kosicét magyarítsa. Egyre többen vannak Szlovákiában, hogy akár szükséges, akár nem: szivesen s gyorsan mellőzik a helységek ősi neveit. Szulyói barátunk következetesen s rendületlenül Sulovot követelt s Peredmért is Predmierre javította ki. Néhány esztendővel ezelőtt, magyar lapban ezt a régi nemesi nevet: Szulyovszky, — a magyar helyesírásnak s a magyar névhasználatnak megfelelőleg valóban Szulyovszky- nak írtam. így használta azelőtt a család is. Egy nem magyarnyelvű, harcias vidéki lap mérgesen s többizben támadott meg. Megtámadta a cikkírót s megtámadta a teljesen ártatlan családot is azért, mert a nevet nem szláv ortográfiával, nem Sulovsky-nak irtuk. Vájjon megengedjük-e akkor, hogy a régi magyar családnevek helyesírása is veszendőbe menjen Szlovákia északibb vidékein? Ha Szulyovszkyt nem szabad írnunk, akkor miért kell, miért szükséges a Tamásybcl Tamásit, a Feketsből Fekecet, a Lengyelből Lend’elt, vagy Sárosit, vagy a Szakákból éppen Sa- kal-t csinálni? Ki és mi az oka? A névtulajdonosok opportunitása, amely a nevek szolgai átformálásáig viszi, a nevek viselőinek elbucsuzása mindentől, ami magyar, vagy a környezet szigorú s türelmetlen kívánsága? Mindenesetre, egyenlő elbírálást kérünk. Ha a Szulyovszky tilos, akkor legyen tilos a Sakál is! Egyre több az elferditett, átirt, helytelenül ragozott, rosszul ékezett magyar név Szlovákiában, jeléül annak, hogy öntudatot, helytállást, következetességet még erősen tanulhatnánk! Forgalom Zsolnán Kétségkívül, Zsolna lett Szlovákia egyik legforgalmasabb városa. Fejlődik, élénk, lüktető, gazdaságilag erős. Szüksége volna már uj vasúti állomásra! Forgalma meglep, azt hisszük, nagy vásár van, de a forgalom oka egyszerű hetivásár, minden másodnap igy van. Ez a vásári zaj, a vásári sátrak tömeae elveszi a lábas házaknak, a főtérnek szépségét. Kár, hogy az újonnan épített lábas házak stílusával senki sem törődött. Mert nem mindegy, hogy a lábas ház stílusa barokk-e, avagy amerikai beton ... A kis városnak több mozija, több szállodája, étterme van, mint a nála sokkal nagyobbnak. A szállodában ezt kérdezi a szobaleány: —' Utazók, vagy artisták? Artistáknak nézett, a helybeli bár kéthe- tenkint uj és uj műsort fogyaszt. Ha már igy megtiszteltek bennünket, megnézzük a zsolnai bár műsorát: nyári és gyönge műsort szerződtetett ezúttal az igazgatóság, a pokoli hőségben alig lézengtünk Zsolna előkelő mulatójában s az volt a kényelmetlen érzésünk, hogy a „müsorleányok” egyedül a mi kedvünkért járják el az obiigát spanyol táncot. Zsolna e forró napokban a terraszokon^ hegyeken s vizek partján üdült. Az, hogy nem vagyunk artisták, meglepő eredménnyel járt: a szállodai szobába rögtön tiszta ágyneműt .cipeltek, artistának jó a régi is. Estefelé s éjjel szakadatlanul, a környék népe vonult Zsolnára: bucsujárást tartottak a ferenciek templomában, uj és uj csoport töltötte meg a templomot, a messzi Csaca vidékéről zarándokolt idáig a nép, feketében s fehérben, énekelve, zászlók alatt s hajnalig lépcsőkön, járda szélén aludtak az ezrek. A képet, amelyet e zarándokutról magunkkal hozunk, elfeledni nem lehet: negyvenéves asszony vonszolja magát térden csúszva az oltár körül, az áhitatnak olyan eksztázisában, oly messzire révülő szemmel, hogy ha valami festő elkapta volna a pillantást s a mozdulatot, boldogan nevezte volna képét „Istennel való találkozásinak. Ez az átszellemült arcú, térdencsuszó, áhitatos asszony valóban Istennel beszélt e percekben s elför- ditottuk tekintetünket, nehogy e találkozást profán nézegetéssel megzavarjuk ... Nem untatom az olvasót Zsolna gazdasági jelentőségével, forgalmával, az árusok zsibvásárjával, a füstölgő s a nem füstölgő kéményekkel, a statisztikusok ezt bizonnyal jobban értik. A város képe s a hazaviendő emlék kis mozaikokból tevődik össze, a statisztika helyett például sokkal inkább visszaemlékszik az ember ilyen jelenetre:' Tiroli nadrág van rajtam, mert ebben jár-* ni könnyű s olyan kabát, amely hasonlít a stájer vadászokéhoz. Gondtalanul megyek a zsolnai uccán, ámde akaratlanul föltünést okoz a ruha s a világos térdharisnya. Fiatalember jön szemben, kerékpáron. A kerékpár csaknem, rámrohan s csak később veszem észre, hogy a kerékpár görbe útja szándékos, a fiatalember szeretne keresztülmenni rajtam. Félreugrom. A fiatalember sziszegve s dühösen kiált: — Vegye le rögtön azt az uniformist! Mosolyogva intettem, hogy nem fontos, nem veszem le. A fölszólitás egy másik uc- casarkon ismét megtörtént, egy pipás férfiú tette. Henleinistának néztek, onnan volt a harag. Ha a főtérre megérkezel, lihegve futnak utánad a szállodaszolgák s versenyeznek érted. Sok a szálloda, érthető a verseny. A törtetés azonban csak addig tart, amig el nem helyezkedel. A szállodai személyzet érdeklődése e pillanattól kezdve megcsappan: a vendég a kalitkában van, fölösleges többet törődni vele. Még az elejtett csomagunk ■sem került elő, mindmáig. Piros kendővel infegeffek Irta; Mécs László A gyorsvonat ment, mint a villám, a Balaton, mint boldogság-viz fénylett s irás volt minden villám* Kaláris, Vár-lak, Kék Madárka, Gondüző, Éden, Napsugárka. A villákból arcok nevettek s mint akik varázs-cukrot ettek, piros kendővel integettek. Két ujjal csókot is mutattak nekem s az egész gyorsvonatnak. ó pajkos gesztus! az örömnek kertből kihajló piros ága, mely rákacag a nagyvilágra, testvért kereső szép fölösleg, melytől az arc oly nevetős lett! Ó Napsugárka, Vár-lak, Éden! Kenyéren-túli többlet: szépség, fürdés a boldogság vizében! (Mert otthon havi fix, vagyon van s a vágy nem fúl meg gondban, gyomban.) Ha ugyanők kenyértelenség kunyhóiban laknának mostan sötét gondoktól eltapostan: fáradt szemükben bamba bánat borongna s átkot mondanának. Az volna jó, ha egyszer minden Gond-kunyhó Gondüzővé válna, s mindenkinek mindenki málnapiros kendővel integetne fés csak nevetne és szeretne! •> A Prágai Magyar Hírlap előfizetfiinek, olvasóinak és hirdetőinek kedvezményes üdülése ABBAZIABAN. Sikerült a Prágai Magyar Hírlap előfizetői, olvasói és hirdetői részére egy rendkívüli kedvezményt biztosítani. A közeli, enyhe éghajlatú Adriánál üdülést, pihenést, gyógyulást tudunk nyújtani mérsékelt áron. Nemcsak olcsó, hanem rendkívüli szolgáltatmányokat nyújtunk a teljesen modern komforttal berendezett és a déli strandnál fekvő ^ ahol magyar vezetés, magyar konyha és magyar vendégszeretet gondoskodik utasainkról A kedvezményes üd&Sés 10, 14 vagy Sí najsos turnusekhsn történhet. A tíznapos üdülés kedvezményes ára Juüsus hó ü.-sg és Október l.-tőis . . . ................................................................................... Líra 323 A tízennégynapos üdülés kedvezményes ára................ ........................ Ura 437 A huszonegynapos üdülés kedvezményes ára . . . ............................ Lirs 6SS JuS ius hó 1.-tői — október hó 1.-ágs A tíznapos üdülés kedvezményes ára........................................................... Líra 456 A 14 napos üdülés kedvezményes ára . . . ............................................ Líra 618 A huszonegynapos kedvezményes üdülés ára ............................................ ELiU’a @10 Ezen árban bennfoglaltatik a teljes ellátás napi háromszori étkezéssel és a kiszolgálás Gyógy és zenedij naponta és szemétenként Líra 3.50. Egyágyas szoba igénybevételéért felár fizetendő és pedig a 10 napos üdülés esetén Líra 55, 14 napos üdülésnél Líra 77 és 21 napos üdülésnél Líra 100. A kedvezményes üdülés kívánságra bármikor egyéni indjjBásssa is igénybevehető. Korlátozott hely felett rendelkezünk. Ajánlatos a kedvezményes üdülést kellő időben előre előjegyeztetni. Az előjegyzéshez Líra 75 előleg szükséges. Jelentkezés és felvilágosítás kizárólag: Cariton szálló igazgatósásénál Abbázia.
