Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)

1938-08-23 / 191. (4634.) szám

(A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA,) vendégszereplésének engedélyezése, Cseh­szlovákiában magyar sziniakadémia nincs, igy húsz év után elmondhatjuk, hogy meg­felelő képesítésű színészeink nincsenek és nem is lehetnek. Ezzel az illetékesek is tisz­tában vannak és az egyes társulatoknak engedélyezik rendszerint 6—'8 külföldi ille­tőségű színész alkalmazását, de ez a szám messziről sem elegendő, hiszen 6—8 sze­méllyel még a legfontosabb szerepkörök sem tölthetők be. Miért ne volna engedé­lyezhető a társulatoknak, hogy szükségnek megfelelő számú idegen színészt szerződtet­hessenek, különösen amikor a belföldiek mindig elsősorban nyernek alkalmazást. Hasonlóképp nem volna szabad korlátozni nagynevű külföldi művészek vendégszerep­lésének lehetőségét sem, ámbár tárgyila­gosságunk megköveteli, hogy elismerjük ezen a téren a hatóságok újabban gyakorolt nagyobb engedékenységét. 4. Színjátszás engedély kiadása. Az egyes kerületek színjátszást engedélyét az illetékes országos hivatal adja ki az iskola- és közoktatásügyi minisztériummal karölt­ve. Az eddigi gyakorlat alapján a koncesz- sziót mindig egyes személynek adták ki legtöbbször meghallgatásunk nélkül, vagy véleményünk ellenére. Ez a rendszer rossz és sérelmes. Színházai fölött csakis magának a magyar­ságnak, illetve erre illetékes szervének van kizárólagos rendelkezési joga. Ez a leg­elemibb kulturális és morális törvény. A szinjátszási engedély minden korlátozás nél­kül egyedül az erre hivatott magyar intéz­ményeket: a Szlovenszkói Magyar Szinpár- toló Egyesületet és a Kárpátaljai Színházi Szövetkéz etet illetheti meg. Az ellenkező gyakorlat nemzeti és kulturális szempontból is súlyos hátrányok veszélyét rejtegeti ma­gában. Amint láttuk, az eddigi engedményes a hatóságok elkötelezettjének tekinti magát, tehát nyilvánvaló, hogy elsősorban azok óhajának megfelelően igyekszik végezni ezt a felelősségteljes munkát, de esetleg aggá­lyoskodásból, túlzott óvatosságból vagy fél­reértésből nem számol a színházlátogató társadalom kívánságaival, mert helytelen és téves logikájával igy reméli biztosítani a maga számára azt, hogy lejárat után ismét elnyerhesse az engedélyt. Várható-e az ily módon elkötelezett és függő viszonyban lévő embertől, miszerint a fönti pontokban említett jogos és eddig az illetékesektől nem teljesített kívánalmakat kellően érvénye­sítse? Azonkívül a vállalkozó mindig üzlet- 9 ember, akit nem a kultúra szolgálata vezeti elsősorban. Nyilvánvaló tehát, hogy az esetleges hasznát nem a színjátszás emelé­sére, hanem egyéni gazdagodására fordítja. Előadásra nem az igazi kulturértéket jelentő darabokat hozza, hanem amelyek üzleti szempontból legmegfelelőbbek, sokszor üres, léha értéktelen tákolmányokat. Még ha van is rá lehetősége, nem látogatja meg a kisebb magyar-lakta helyeket, mert üzletileg nem jelentenek megfelelő hasznot, pedig ma a kisebbségi színjátszás elsősorban kultur- missziót tartoznék végezni és itt nem ha­nyagolható el a magyar falu népe. És mind­ezt milyen maradéktalanul teljesíthetné szin- pártoló szervezetünk, amely elsősorban is a kultúra emelését szolgáló, kormányhatósági jóváhagyással működő erkölcsi testület. Végül ennél a pontnál térjünk ki a pilla­natnyi helyzetre. A nyugati kerület koncesz- szicja még nem járt le, igy az az eddigi ala­pon folytatja működését, igy most ezzel be­hatóbban nem kívánok foglalkozni. Kárpát­alján már más a helyzet. A színházi szövet­kezetnek sikerült az engedélyt elnyernie, de mivel önállóan a kerület életképtelen, ezért eddig példás együttműködést fejtett ki a ke- letszlovenszkói kerülettel. Ám ma a legtel­jesebb bizonytalanság előtt áll, mivel a ke­letszlovákiai engedély még nem nyert ki­adatást. A keleti kerület engedélye mosta­náig szintén fizikai személy kezében volt és júliusban lejárt. A koncesszió iránti kér­vényt ezúttal az egyes vállalkozókon kívül benyújtotta a Szinpártoló Egyesület is. Dön­tés azonban mindmáig nem történt, holott szeptemberrel elérkezik a kapunyitás ideje. Pedig a többi lejárt koncesszió már régen kiadatást nyert. Á keleti csehszlovák társu­lat Kassán be is hirdette már működését. A keletszlovákiai és ezzel kapcsolatban a kár­pátaljai magyar színjátszás ugyanakkor még mindig a legnagyobb bizonytalanság előtt áll. Úgy hátszik, azért a halogatás, mert az illetékesek tekintettel a folyamatban lévő nemzetiségi tárgyalásokra, nem merik ezút­tal az engedélyt fönti kívánalmaink mellő­zésével kiadni, viszont azoknak eleget tenni sem akarnak, de ennek eredménye csak az lehet, hogy egyedül a magyar színház nem kezdheti meg szeptember elsejével szokásos Daladier erélyes szavai után Rftzldkrizis FraiKtaorszdgban Két baloldali miniszter lemondott - A marseillei sztrájk erőszakos katonai leverése - Negyvenórás munkahéttel lehetetlen boldogulni PARIS. — Franciaországban uj részleges kormányválság tört ki. Ramadier munka­ügyi miniszter és Frossard közmunkaügyi miniszter lemondottak. Mindketten az úgy­nevezett szocialista köztársasági unió tagjai. Ez a párt — mint ismeretes —- tavaly a szo­cialista pártból vált ki s újabban sok szó esik arról, hogy ismét beolvad oda. A kormányválság oka az, hogy Daladier miniszterelnök és hadügyminiszter valószi- nüleg a két illetékes miniszter jóváhagyása nélkül erőszakkal leverte a marseillei mun- káskoníliktust és katonás módon a sztrájkoló kikötőmunkásokat katonákkal helyettesítette. Ilymódon biztosította a hajók kirakodását és az Algierből jövő élelmiszer Párisba jutását. I A marseillei sztrájk elsősorban a túlórák és a vasárnapi munka ellen irányult A két lemondott miniszter a kabineti balszárnyához tartozik. Elhatározásuknál valószínűleg ha­tást gyakorolt rájuk az a rádióbeszéd is, amelyet Daladier tegnap mondott. A minisz­terelnök a beszédben a legnagyobb energiá­val állást foglalt amellett, hogy a negyven­órás munkahetet a franciák hozzáidomitsák I az ipar és a kereskedelem, elsősorban a fegy­verkezési ipar követelményeihez. A beszéd­ben értésére adta a munkásoknak azt is, | hogy a kormány minden további tárgyalás I * nélkül szükség esetén meg fogja változtatni a negyvenórás munkaidőről szóló íörvénjrt és 48 órás munkát vezet be. Utalt a külföldi példákra és az egyes nemzetek hatalmas erő­feszitéseire a fegyverkezés és az ipari mun­ka terén, s kijelentette, hogy Franciaország nem kulloghat a többi nemzet után. Bejelen­tette azt is, hogy nem gondol további frank­devalvációra és nem akarja a szabad valuta­forgalmat korlátok közé szorítani. Hivatalos politikai körökben kizártnak tartják, hogy a két miniszter lemondása meg­zavarja a francia politikai nyugalmat. A par­lamentet nem hívják össze és a kát lemon­dott minisztert nagyobb nehézség nélkül ki­cserélik. PARIS. — Daladier miniszterebiök Ana- tol de Monzie és Charles Pomaret képvise­lőket javasolta Lebrun köztárasági elnök­nek kinevezésre a két lemondott miniszter helyébe. A hledi konferencia eredményei A kisantant-ktiHigjrminisxterek a magyar követtel tárgyaltak A vasárnap! tanácskozások -- Hétfőn délután végétért az értekezlet -- Krofta a német kérdésről számolt be BLED. — A kisantant kiilügyminisztere!-I nek bledi konferenciáját vasárnap délután 5 órakor nyitották meg. A jugoszláv fürdő­helyre már szombaton tizenöt állam követe érkezett, hogy figyelemmel kisérje a kisan- tant-éríekezletet. Megérkezett Bledbe Bes­senyei György, Magyarország belgrádi kö­vete is és szombaton este hosszabb megbe­szélést folytatott Sztojadinovics jugoszláv külügyminiszterrel. Megvitatta vele a kis­antant és Magyarország közötti viszony rendezésére irányuló kérdéseket. Megérke­zett Bledbe a budapesti román követ is. A konferencia előterében a magyar kér­dés áll. Az első nap szenzációja, hogy a kisan­tant külügyminiszterei a magyar kívánság-jj nak megfelelően egyenként megbeszélést I folytattak Bessenyei György belgrádi ma-| gyár követtel. Pál régensherceg egyébként? kihallgatáson fogadta Krofta csehszlovák j külügyminiszter és Petrescu Comnen román | külügyminisztert. A kisantantküíügyminiszterek értekezle- 2 tét vasárnap délután öt órakor nyitották S meg, de néhány perccel a megnyitás utáni félbeszakították és a kisantant külügymi—| niszterei a magyar követet keresték fel és| külön-külön tárgyaltak vele. Először Szto-1 jadinovics, utána Krofta csehszlovák kül- jj ügyminiszter, majd Petrescu Comnen ro-1 mán külügyminiszter tanácskozott Besse- 5 nyei György magyar követtel. A tanácsko-1 zások után a kiantantéríekezlet folytatta a tárgyalást. Az első napi tárgyalásokat este hét órakor fejezték be. A curentul a dunai helyzet fejlődéséről BUKAREST. — A Curentul hosszabb tu­dósításban számol be a kisantantkonferencia első napjáról. Megállapítja a lap, hogy a ta­nácskozások középpontjában ugyanúgy, mint Sinajában, most is a magyar kérdés áll és a tanácskozásokat a külföld nagy érdeklődés­sel kiséri. A tanácskozásra a szerepeket jól színi évadját. Nem lesz rá fölkészülve, mert nem lesz rá ideje. Prágában folynak a kisebbségi tárgyalá­sok, amelyekkel kapcsolatban a kormányzat­hoz közelálló körök nem szűnnek meg ele­get hangoztatni, hogy kulturális téren a nemzetiségek eddig is teljesen egyenlő el­bánásban részesültek és ígérgetik a föltétel­nélküli kulturális önkományzatot. íme itt áll a rideg valóság egyik példája: a magyar szí­nészet helyzete. Lord Runciman most fára­dozik, hogy a köztársaságban élő nemzeti­előkészitették — írja a lap — és Budapest­nek alkalma nyílik, hogy a kinyújtott baráti kezet elfogadja. Lehetséges, hogy Magyar- ország a magyar kormányzó németországi utazása miatt kitér most a közeledés elől, de remélni lehet, hogy sor kerül a megegyezés­re. A csehszlovákiai magyar kisebbség kö­vetelése mindenesetre nehézségeket gördít a megegyezés elé — írja a lap de remél­hető, hogy a bledi konferencia tisztázni fog­ja ezt a kérdést is. A lap megemlíti, hogy vasárnap este Sztojadinovics jugoszláv kül­ügyminiszter vacsorát adott Krofta csehszlo­vák és Petrescu Comnen román külügymi­niszter tiszteletére. A hőrom főpont BELGRÁD. — A kisantaníállamok bledi tanácskozásával kapcsolatban a belgrádi Po­litika azt írja, hogy a tanácskozások előte­rében három kérdés állt. Magyarország fegyverkezési egyesi joguságu törekvésének elismerése és a Magyaroiszág-kis- antant közötti viszony rendezése. A dunai hajózással összefüggő kérdések sza­bályozása* A kisantant magatartása a népszövetség irá­nyában. A Magyarországgal összefüggő kérdésekről a Politika megállapítja, hogy mindkét oldalon már évek óta igyekeznek a viszony rendezésére. A legutóbbi sinajai értekezleten már voltak ezirá- nyu tárgyalások. A dunai hajózás tekintetében Jugoszlávia érdeke az, hogy Jugoszláviának ön­álló felügyeleti joga legyen azon a foiyaanszaika- szon, amely Jugoszláviára esik. A lap végül megállapítja, hogy remény van arra, hogy a magyar-kisantant viszony rendezésére megegye­zés jön létre a kisantant-fcanácsban a közös ma­gatartás tekintetében. A megegyezés reménye BLED. — Jugoszláv politikai körökben na­gyon bíznak abban, hogy Magyarország és a kisantant-államok között létrejön a megegyezés. Jugoszláv politikai körökben nagy reményeket ségek megbékélését létrehozza és egyenlő politikai, gazdasági és kulturális boldogulá­sukat megalapozza. Tengernyi gondja kö­zött nem kívánhatjuk, hogy ilyen kis rész­letkérdésekre is kiterjedjen figyelme, pedig kár, mert egy beható pillantással tisztán megláthatná azt a végtelen űrt, amely a kormánypolitikusok részéről elhangzott ki­jelentések és a valóság közt, az Írott jogsza­bályok és azok végrehajtása közt tátong. (,,Informált.") fűznek ahhoz, hogy a kisantant külügyminisz­tereinek megbeszéléséhez vasárnap Bessenyei György belgrádi magyar követ is csatlakozott, Remélik, hogy a megbeszélések során sikerül a helyzetet tisztázni* Horthy Miklós utazása és a kisaiiiantkonferencia PARIS. — A legtöbb francia lap az első olda­lon foglalkozik Horthy Miklós magyar kormány­zó németországi utjavai és a lapok a kormányzó arcképét is közük. A Temps kiemeli, hogy mi­lyen fontosságot tulajdonit a német sajtó a ma­gyar kormányzó látogatásának. Megállapítja a lap, hogy ehhez hasonló pompával Németország csak Mussolinit fogadta. A Temps azon remé­nyét fejezte ki, hogy Németország nem kívánja Magyarországot végképp elzárni a kisantanthoz való közeledés elől. Az epekövek, az idősült epehólyag gyul­ladás és a hurutos sárgaság kezelésében reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes „Ferenc József" keserüviz, ke­vés forróvizzel keverve és kortyonként hé­vévé, gyakran rendkívül hatásos. Kérdezze meg orvosát. »» Antal István némában BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Antal István államtitkár va­sárnap reggel a trieszti gyorssal Rómába utazott, hogy az olasz népművelési miniszté­riumot, a sajtószervezeteket és a szociális in­tézményeket tanulmányozza. Antal István államtitkár a hét végéig marad Rómában. Az .államtitkárt gróf Ciano külügyminiszter és Alfieri népművelési miniszter fogadni fogja, Macsek kitartásra buzdítja a szlovák autonómiákat POZSONY. — Pozsonyi szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) Dr. Ivó Perner a horvát paraszt­párt vezérének, Maileknek helyettese ma Rózsa­hegyről jövet kiszállott Pozsonyban és fölkereste a Slovák szerkesztőségét, ahol több szlovák nép­párti törvényhozóval megbeszélést folytatott. Ivó Perner annakidején nagy szerepet játszott a hor­vát p2rasztpártban és amikor Rádióra rálöttek a parlamentben, őt is snlyosan megsebesítették. Később ellene Is vádat emeltek és három és fél­évi fegyházra Ítélték. Azóta most az első esetben hagyhatta el Jugoszlávia területét, hogy részt vehessen Hlinka temetésén. Magával hozta Marék­nek egy levelét, amelyet a horvát parasztpárt ve­zére a szlovák néppárthoz intézett. A levélben Maéek felhivja a szlovákságot, hogy tartson kJ az autonomista eszme mellett. A levelet a Slovák keddi száma közli. Ezenkívül érdekes interjút is közöl a Slovák Ivó Pernerrel. r 2 n 1938 augusztus 23, kedd*

Next

/
Thumbnails
Contents