Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-23 / 191. (4634.) szám
1938 augusztus 23, kedd. <pi«<airA\^aR*HiKiiSP 3 üsm Százezer ember a rózsahegyi temetésen A szlovák nemzet eltemette Hlinka Andrást A szlovák autonomista gondolat nagy hitvallása volt a temetés ■* Hodza Milán ünnepli Hlinka nagyságát ■■ Lengyelország részvéte Tiso: „Megfogadjuk, hogy hűek maradunk a vezér eszméihez“ RÓZSAHEGY. — A szlovák nép vasárnap ragyogó időben, a közeli és a távoli szlovák vidék lakosságának óriási részvétele mellett eltemette Hlinka Andrást, a szlovák néppárt elnökét és a szlovák nép vezérét. A temetésen résztvevők özönlése már szombaton megkezdődött, amikor egymásután érkeztek a külföldi delegációk, igy a batárontuliak is, a gyönyörű fekvésű kis városba, amely alig tudott szállást adni a hatalmas tömegeknek. Hlinka András holtteste bebalzsamozva feküdt a plébániatemplom ravatalán gyönyörű érckoporsóban, amelynek felső része üvegből volt, úgyhogy látni lehetett a teljes papi omátusba felöltöztetett szoborrá merevedett halottat. Vasárnap reggel és egész nap gyönyörű idő kedvezett a temetési ünepségeknek. Több mint ötven különvonat hozta a környékről a küldöttségeket, de még többen jöttek autókon és kocsikon a közeli tájakról s a legtöbben, a szlovák falusi nép ezrei, papjai vezetése alatt gyalog, mintegy zarándokcsoportokat alkotva az országutakon. A gyászközgyfllés A hivatalos gyászünnepségek a városi tanácsnak kilenc órakor összeült gyászülésével kezdődtek meg. A rózsahegyi városháza nagytermében tartott ülésen a külföldi és a belföldi vendégek egy része is résztvett már. Megjelent a lengyel szejm küldöttsége, a hor- vát parasztpárt képviselője, a zágrábi Szent Hieronimusz Egyesület kiküldötte, dr. Andris, a szlovák néppárt törvényhozói és húsz külföldi újságíró. Méderly polgármester hatalmas beszédben méltatta az elhunyt érdemeit, majd pedig javaslatot tett, hogy Rózsahegy legszebb terét, a városháza előtt elterülő teret ezentúl Klinika András terének hívják. A javaslatot a jelenvoltak egyhangúan elfogadták. A gyászmise A díszközgyűlés után a meghívottak átmentek a közeli plébániatemplomba, ahol Vojtassák püspök, az elhunyt régi barátja gyászmisét mondott ugyanazon oltár mellől, amelynél Hlinka András 1905 óta misézni szokott. A gyászmisén Körper kanonok mondotta a gyászbeszédet, s Hlinka Andrást, a papot méltatta. Ezen a gyász- misén csak meghívott vendégek vehettek részt, külön belépőjeggyel, igy is több mint kétezer volt azoknak a száma, akik megjelentek. A plébániatemplom előtti téren hatalmas embertömeg hallgatta néma tisztelettel a templomból hangszórókon közvetített gyászünnepséget. A magyar párt képviseletében Esterházy János vett részt a gyászmisén. Hodía Milán megérkezik Mise után a szlovák néppárt képviselői a rózsahegyi kulturházban összegyűltek és jóváhagyták azt a beszédet, amelyet Tiso József, a néppárt alelnöke a párt nevében a délutáni temetésen elmondott, Időközben egymásután érkeztek a különvonatok és a küldöttségek s délben a város egyetlen hatalmas néptáborrá alakult át. Hodza Milán miniszterelnök reggel kilenc órakor érkezett Prágából, különkocsijáí a Rózsahegy közelében lévő Fenyőháza fürdőhelyen lecsatolták s a miniszterelnök itt is töltötte a napot, csak délután autón ment át Rózsahegyre, hogy résztvegyen a temetésen. A miniszterelnök délután három óra körül érkezett Rózsahegyre s itt azonnal bevezették a templomba Hlinka ravatalához. Hodza Milán néhány percig állt az üveggel fedett koporsó előtt, amelyet csakhamar kivittek a városház előtti téren! fölépített katafalkra, mert a gyászszertartások | nem a templomban, hanem a templom közelében, a városháztéren folytak le. Beláthatatlan tömegek az uccákon Ebben az időben már százezerre becsülték azoknak az embereknek számát, akik a templom környékén, a városháztéren és a közeli és távoli uccákon elhelyezkedtek, hogy megadják a végtisztességet a halott vezérnek. Soha Szlovákia, talán az öt év előtti Pribina- ünnepek óta, nem látott hasonló népgyülekezé- tet. A vidékek parasztjai többnyire gyönyörű népviseletükben jelentek meg. Nagy feltűnést keltettek a gyetvaiak fokosaikkal, a vázseciek, a zsdiariak, a zólyomi és tren- cséni szlovák asszonyok s különösen a határon túlról jött lengyelek, akik közül kiemelkedett az öívennyolctagu goralküldöttség gyönyörű viseletben, továbbá a tescheni és a Zakopanéi lengyel bányászok Mária Terézia korabeli viseleteikben és akkori zászlóikkal. Lengyelországból egyébként is sokan jöttek: a lengyel szejm már említett husztagu küldöttsége Gwidcz szenátor vezetése alatt, továbbá négyszáz más lengyelországi kiküldött, közöttük a fiú és leánycserkészek festői ruháikban. A lengyel részvétnek fényes külső megnyilatkozását adta az körülmény is, hogy a lengyei köztársasági elnök nevében Papée prágai lengyel követ résztvett a temetésen és koszorút helyezett el Hlinka sírján. Kíséretében megjelent a prágai lengyel katonai attasé és a követség számos más tagja. Részvét- táviratot küldött a prágai jugoszláv követ is. A koszorúk Déli fél tizenkét órától délután két óráig Rózsahegy és Szlovákia népe elvonult a templomban fe'ravatalozott holttest előtt. Siró asszonyokat és komor, szomorú férfiakat lehetett látni, amint egy másodpercre megálltak az üvegkoporsó előtt, majd tovább vonultak. Két óraikor elzárták a templomot, annak ellenére, hogy még sok ezren lettek volna, akik lerótták vo na utolsó tiszteletüket a szlovák nép halott vezére élőt. A templomot elárasztották a koszorúk. Többek között a köztársasági elnök is hatalmas koszorút küldött, továbbá Hodza Milán minisz- terlenök, akinek koszorúján a következő felirat állott: — A hü és bátor harcosnak. A magyar Egyesült Párt három koszorút küldött, amelyeket Esterházy János helyezett el a ravatalon. Ugyancsak három koszorút helyezett el a ravatalon a szudétanémet küldöttség is. Papée követ a lengyel köztársasági elnök koszorúját hozta el. Megkezdődik a gyászszertartás Délután négy órakor megkezdődött a városháza előtt a gyászszertartás. A teret és a közeli uccákat eddigre már teljesen megtöltötte a nép, úgyhogy alig maradt szűk hely az előkelőségek számára. Az egyik emelvényen az énakkar és a rózsahegyi városi notabilitások helyezkedtek el, mig a néppárt képviselői és delegátusai a katafalk mellett állottak. A másik tribünön Hodza miniszterelnök foglalt helyet beszéde előtt, mérette Papié lengyel követ ü’t, másik oldalán Éliás tábornok, a hadsereg képviselője. Megjelent Slávik György varsói csehszlovák követ, Sro- bár volt szlovákiai miniszter, a parlament számos tagja. Marvan hadosztálytábonnok, Laczin- sky pozsonyi lengyel követ. Az Egyesült Párt képviselőinek és szenátorainak nagy része eljött Rózsahegyre, hogy le- rójja kegyeletét a szlovák nép halott vezére iránt. Ott láttuk Jaross Andort, az Egyesült Párt elnökét és Esterházy Jánost, a párt ügyvezető elnökét, Hokky Károly, Holota Tános, Pajor Miklós, Porubszky Géza képviselőket és szenátorokat, dr. Gürtler Dénes tartomány- gyűlési képviselőt, valamint Nitsch Andort, a Zipser Deutsche Partéi képviselőjét. A szudétanémet párt nyolctagú delegációt küldött a temetésre, élén Frank és Karmasin képviselőkkel. A két utóbbi a szudétanémet párt uj diszegyenruhájában jelent meg a temetésen. Föl- dessy szenátor és Bródy képviselő a ruszin népet képviselték. A megjelent előkelőségek között volt Krno Vladimír, Pozsony polgármestere és Bat'a János, a híres morva nagyiparos. üt püspök, ezer pap Féi ötkor áthozták Hlinka András koporsóját a templomból a téren fölállított katafalkra. Több mint ezer pap haladt a koporsó előtt papi ornáfcusban s a katolikus egyház e hatalmas fölvonulása szokatlanul imponáló és nagyarányú volt. A gyászszertartásokat Vojtassák püspök, az elhunyt barátja végezte, aki melleit négy püspök ült: dr. Csárszky, dr. Blaha, dr, Buzalka és dr. Bubnics. A koporsó baloldalán Hlinka rokonai állottak. A szlovák tanítók énekkara gyászdalokat adott e’ő, majd Vojtassák püspökkel együtt elénekelte a latin halotti szertartás énekeit. A beszentelés után a jelenlevők Miatyánkot mnodottak szlovák nyelven az elhunyt tiszteVfcére. Lenyűgöző és mélységesen emberi volt ez a kép, amikor százezer ember imádkozott Hlinka lelki üdvéért. A koporsó körül már régen befejeződött az ima, amikor a messzi uccákból még mindig hallani lehetett a Miatyánk mondatait. Hodza Miián búcsúja Ezután a városháza erkélyéről elhangzottak a gyászbeszédek. Elsőnek Méderly polgármester búcsúztatta el Hlinka Andrást, majd Hodza Milán lépett a hangerősitő elé és elmondotta a kormány gyászbeszédét. — Eljöttem, hogy búcsút vegyek a mi Hlinka Andrásunktól. Vele a jelenkori szlovák történelem egyik nagy alakja tűnik el és a köztársasági elnök nevében is eljöttem, hogy mint a kormány elnöke hálásan és mélyen megrendültén köszönetét mondjak azért, amit a nemzetért és az államért tett, Hodza Milán ezután a régi közös küzdelmekről beszélt a háború előtt, amelyek Stur szellemében folytak le. — Boldogok voltunk, amikor láttuk, hogy a Gondviselés népének kemény és elszánt vezetőt adott. Mi, jó szlovákok nem szorultunk írott szerződésekre. Elég volt a hü tekintet szemtől-szembe, elég volt egy erős szlovák kézszoritás és máris megkezdődött közös politikai munkánk. Mi ketten személyesen éppen negyven év előtt, 1898-ban találkoztunk egy forró júliusi napon, hogy a közös harcra fölkészüljünk. Tavaly október 27-én, a csernovai emléknapon el is határoztuk Hlinkával, hogy összefogásunknak ezt a negyvenéves jubileumát megünnepeljük. Betartottam szavamat és eljöttem, de Ön, kedves Hlinka elnök ur, elhagyott bennünket. Azok az utak, amelyekre akkoriban a szlovák szabadságmozgalom lépett, különbözők voltak ugyan, de mindig összehozta őket az a gondolat, hogy közösen küzdöttek a boldog Szlovákiáért. Éppen ezért nagyon fájdalmas most a búcsú, amikor a sors nagy föladatok elé állítja azokat, akik felelősek Szlovákiáért. E föladatokat azonban energikusan és az erős Szlovákia és az egységes állam érdekének megfelelően fogjuk megoldani. A néppárt fogadalma Hodza után Sivák József, a képviselőház alelnöke búcsúztatta Hlinka Andrást a nemzetgyűlés nevében, majd dr. Tiso József képviselő, a szlovák néppárt alelnöke tartotta meg a szlovák néppárt nevében nagy halotti beszédét: Megemlékezett arról a sokezer gyűlésről, amelyen Hlinka jelen volt és ahol szava buzditóan hatott s most tartja a szlovák nép. az első összejövetelt Hlinka plébániája előtt, ahol a vezér nincs jelen. Soha Hlinka András nem volt oly nagy, mint halálában. Most látni, hogy az eszme volt az, ami fölragadja és naggyá teszi. A szeretet, amely őt a szlovák néphez fűzte, nem volt filozófiai, nem volt szociológiai, hanem a népi- ség ama kezdetleges forrásaiból származott, amelyet az ezeréves szlovák tradíció adhat csak meg. — Meg fogjuk valósítani Hlinka eszméjét, — folytatta emelt hangon Tiso, — a szlovák nép nagy eszméjét. Hlinka küzdelme nem volt küzdelem a hatalomért, hanem küzdelem a szlovák nép legnagyobb javaiért, népiségéért, kultúrájáért és vallásáért. Hlinka meghalt! De földi létének kihűlt teteméből fel fog szállni a szlovák nép egyéniségének uj fénye, azé a szlovák népé, amely a köztársaságban igazi hazáját akarja megtalálni. . A beszéd végén Tiso hűséget fogadott Hlinka eszméinek és kijelentette, hogy a párt ugyanolyan szellemben fog működni a jövőben is, mint eddig működött, a szlovák nép jogaiért és az autonómiáért, A gyászbeszédek Tiso után az amerikai szlovákok nevében Sloboda búcsúztatta Hlinka Andrást, majd Buday szenátor a Szent Adalbert Egyesület búcsúját mondotta el és Hronsky, a Slovenská Matica nevében beszélt. Az utolsó szónok Bacik rózsahegyi esperes volt, aki paptársai nevében mondott Istenhozzádot. Elindul a menet a temető felé 18 óra 20 perckor befejeződött a Városháztéren lévő gyászszertartás s megkondultak a plébánia-templom harangjai, majd pedig megindult a temetési menet. Élén hatalmas gyászzászlót vittek, továbbá az állami zászlót és a szlovák néppárt uj kék lobogóit, amelynek közepén fehér körben a piros kettős kereszt látható. A menetben több mint ezer egyházi ruhában lévő pap vonult föl, azután az iskolásgyerekek jöttek, néhány zenekar, népiruhás csoportok, azoknak a falvaknak lakossága csaknem utolsó emberig, ahol Hlinka mint pap működött, katolikus cserkészek, az Orol-szervezetek zenéikkel és feketefátyolos zászlóikkal, a gyetvaiak, a handlovai bányászok, a szlovák néppárt szakszervezetei, a lengyelországi vendégelő a Hlinka-párti Akadémikusok Klubja, szlovák és lengyel szokolok, A papok állandóan gyászénekeket énekeltek. Blaha Marian, Csárszky és Bubnics püspökök után következett a koporsó, amelyet előbb a katafalk- ról a szlovák néppárt képviselői emeltek le és helyeztek el a gyászkocsin. A koporsón feküdt a köztársasági elnök koszorúja. A koporsó után Hlinka rokonai következtek, oldalukon az Orol diszőrséggel, majd pedig egyedül Mederly polgármester, utána néhány lépéssel Hodza miniszterelnök, Papée lengyel követ és Éliás tábornok, végül a többi előkelőség. Tiz kocsi vitte a koszorúkat és a virágcsokrokat a koporsó után. A menet cikk-cakkban végighaladt Rózsahegy valamennyi nagyobb uccáján s eleje már régen a temetőnél volt, amikor a vége még el sem hagyta a Hlinka András-teret. Lobogó tüzek a hegyeken... Közben alkonyodni kezdett s a szomszédos hegyeken mindeníelé gyásztüzek gyultak ki. Megható és fenséges volt a kép a hegyektől körülvett kis temetőben, amikor egyszerű gyászdalok hangja mellett a szlovák parasztok elhelyezték a sírban a koporsót. Rózsahegy lakossága csak a késő esti órákban tért vissza a városba, mert mindenki el akart vonulni az uj sir előtt. Este megkezdődött a hatalmas embertömegek hazaszállítása. Leírhatatlan volt a forgalom a városban és az állomáson, ahol a nép ellepte a vágányokat is, úgyhogy a vonatok a szó szoros értelmében csak lépésben közeledhettek. Hlinka csak ideiglenesen pihen a temetőben, később a plébániatemplom alat lévő domb falában építenek gyönyörű mauzóleumot számára. Elkésett küldöttségek RÓZSAHEGY. — Hlinka sírjánál egész éjjel és hétfőn is, annak ellenére, hogy az esti órákban eleredt az eső, — diszőrséget állottak a Hlinka-gárda tagjai és az orolok, az elhunyt pártvezér autonomista zászlaja alatt. Ma érkezett meg Rózsahegyre a bécsi szlovákság harminc tagú küldöttsége és nagy koszorút helyeztek el Hlinka sírján. Ugyancsak ma érkezett meg az a lengyel delegáció is, amely nem jöhetett vasárnap át a határon. A lengyel delegáció 180 hatalmas koszorút hozott és helyezett el Hlinka sírján, rengeteg kisebb csokron kívül. Csak ma tűnt fel az a hatalmas koszorú, amelyet a bazini szőlőmüvesek helyeztek el a síron. A koszorú a legtisztább szőlőszemekből készült.
