Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-04 / 176. (4619.) szám
A Hungárián Welcome to Lord Runcimon Magyar üdvözlet Rundman lordnak The moment at which his Lordship sets foot on Czecho-Slovakian soil is one of extraordinary importance ip the history of post-war Europe. The mission which bringa hun to this country — the role which he has undertaken, is entirely unprece- dented. In this part of Europe problems have literally piled up, on the solution of which depends the development of the Corning years, the safety of States, the prosperity or decline of nations, and the peaceful and happy lives of the people — or their despair. Twenty years ago it was believed to be possible to shunt off vitai, effective historical forces, or to stifle them in their development. This cannot longer be main- íained. The Peace Conference took intő consideration only the two postrwar extre- mes —■ victory or defeat. They forgot that only s t a t e s can be temporarily defeated — nőt nations. The Czechoslovak republic was formed on the basis that the victory of the Czech, Slovak, and Ruthenian nations was recognised, while the Germán, the Hun- garian, and the Polish nations living in this territory suffered all the morál and materiál casualties of the lost war. The activity of the statesmen in the course öf twenty years, in building the state, aimed at one thing; to lay the foundations of the Czechoslovak national existence at the expense of the Germans, Hungarians, and Poles. This development is unhealthy and unnatural, and was botmd to end in con- flicts. To arrive at this, it had been sufficient to altér the balance of the Great Powers directing Europe’s history. The events in March this year brought intő , clear light this altered balance, and thus the Czechoslovakian problem was cast up. . . Thé world knows this problem as the Germán—Czechoslovak problem, bút those who are living here, or who occupy them selvés more thoroughly with the existing situation, must knów that the setting out of the problem is nőt anything like so simple as that. There is nőt only a Germán—Czechoslovak problem, bút alsó a Hungárián— Czechoslovak problem, a Polish—Czechoslovak problem, and even a Slovak— Czechoslovak problem, and a Ruthenian—Czechoslovak problem. The problem calls fór absorbing consideration, involving extensive résearch. The noble lord is doubtless fully cónscious of the fact that the task he has undertaken with such a degree of self sacrifice, is complicated and difficult. We can scarcely find in the course of history, that a States mán acting in his priváté capacity, has ever undertaken a task of such gigantic magnitude. The Hungárián national conununity living in this State, liftss its hat with respeet to, and salutes this noble són of the great British nation, who comes to us to advise the responsible leaders of this State and the representatives of the nations, and, as far as in humán possibility lies, to untie this Gordian knot. The noble Lord comes with the purpose of insuring peace within this State, and to lay the foundations of agreement between the various nations of Czecho- slovakia, because British policy is set upon the establishment of this, as the key to world peace. We know this, and we appre^ate it réspectfully. We Hungarians have lived fór a thóusand years our independent State Úfe, in the most stormy part of Europe, whieh has been repeatedly stirred up by by Orientál barbarism. We have suffered and Med, and in the pást of every Hungárián family, is the record of martyr-he- roes, who gave their líves and blood fór Christian civilisation, or Hungárián liberty and independence. The present generation of Hungarians living here, are the des- cendants of such ancestors. This generation can endure and can suffer — it cannot live in dishonour. We have within us the feeling that twenty years ago, we were denied the right that President Wilson prod’aimed with prophetic inspiration: the right of self- determination of the nations. Only this right can restore our life of honour, by giving equal conditions and equal possibility of development to every nation, With reverence and deep honour, we salute Lord Runciman as he looks out upon this world which he wants, as an honourable, single minded mán, to reform by bringing intő harmöny the contrasting conceptions and vitai interests of nations. We wish him good luck in thi? great task. We, fór our part, désire nothing other than what issues spontaneously íróm the eharacter of an English gentleman: the pursuit of justice in an unbiassed, sincere way. In this we are ready to support loyally his efforts. We believe deeply and unshakenly in the truth that we Hungarians have the right to live in liberty. It is that which we wish clearly to cónvéy, in áll manly candidness to a sta- a gentleman, and a Mán, who has undertaken a great historical task* A pillanat, amelyben a lord Csehszlovákia földjére lép, a világháború utáni Európa egyik rendkívüli pillanata. A küldetés, amellyel érkezik, a szerep, amelyet vállalt, uj és szokatlan. Európa e részében olyan problémák tornyosodtak föl, amelyek megoldásától évtizedek jövő történelme, államok biztonsága, nemzetek fejlődése vagy süllyedése, emberek nyugodt, boldog élete, vagy nehéz kétségbeesettsége függ. Húsz évvel ezelőtt élő és ható történelmi erőket képzeltek uj vágányra terelni, vagy fejlődésükben elfojtani, A békeszerződések a világháború utáni nagy csatavesztés és nagy csatanyerés két szélső pólusát vették csak tekintetbe s elfeledkeztek arról, hogy csak államokat lehet legyőzni egy időre, de nemzeteket nem* A csehszlovák köztársaság úgy alakult, hogy a cseh, szlovák és ruszin nemzet győztes voltát ismerték el, mig a német, magyar és lengyel nemzet, amely e területen élt, a háboruvesztés összes erkölcsi és anyagi tehertételét hozta magával. Húsz év államépitő tevékenysége egyetlen célt ismert: a többség erejével megalapozni és kiszélesíteni a csehszlovák nemzet életterét a német, magyar és lengyel élettér rovására. Ez a fejlődés egészségtelen és természetellenes volt és konfliktusokhoz kellett vezetnie. Nem kellett hozzá más, mint az európai történelmet irányító nagyhatalmi erők egyensúlyi megváltozása. Az idei március eseményei ezt az eltolódást jelentették s nyomában itt állt a csehszlovákiai probléma. Ezt a problémát a világ német—csehszlovák kérdésnek ismeri, aki azonban itt él, vagy mélyebben foglalkozik az itteni helyzettel, látnia kell, hogy a tétel nem ilyen egyszerű. Nemcsak német—csehszlovák, hanem magyar—csehszlovák, lengyel—csehszlovák, sőt szlovák—csehszlovák és ruszin-csehszlovák probléma is van. A kérdés sokszínű és sokrétegű tanulmányt és elmélyedést igényel. A nemes Lord bizonyára tisztában van azzal, hogy a föladat, amelyet oly személyi áldozatkészséggel vállalt, bonyolult és nehéz. A történelem folyamán alig találunk példát rá, hogy egy magánemberként föllépő államférfiu ilyen föladatot vállalt volna. A köztársaságban élő magyar nemzetcsoport tisztelettel emel kalapot és köszönti a nagy brit nemzet eme nagy fiát, aki eljött hozzánk, hogy tanulmányozza a helyzetet, tanáccsal szolgáljon az állam felelős vezetőinek, valamint a nemzetek képviselőinek. A nemes Lord biztosítani akarja az állam belbékéjét, meg akarja alapozni az ittlakó nemzetek együttélésének föltételeit, mert békét, mindenáron békét, világbékét kíván biztosítani a világnak a brit politika. Ezt tudjuk és tisztelettel értékeljük. Mi, magyarok ezer éven át önálló állami életet élő nemzet voltunk Európa egyik viharsarkában, melyet sokszor dúlt végig a keléti pogányság. Szenvedtünk és véreztünk s minden magyar család múltjában ott állnak a mártir-hősök, akik a keresztény civilizációért, vagy a magyar szabadságért és függetlenségért adták oda életüket és vérüket. Az itt élő mai magyar nemzedék ilyen elődök sarjadéka. Tud tűrni, tud szenvedni, csak becstelenül nem tud élni. Márpedig mi úgy érezzük, hogy húsz évvel ezelőtt megtagadtak tőlünk egy jogot, melyet óly prófétai ihlettel hirdetett Wilson elnök: a népek önrendelkezési jogát. Csak ez a jog adja vissza nekünk az egyenlő föltételek közt folyó, minden nemzetnek egyforma fejlődést biztosítani tudó becsületes életet. Tisztelettel és mély megbecsüléssel köszöntjük Lord Runcimant, mikor először körülnéz abban a világban, amelyet becsületes úri igazságszeretettel kíván megjavítani és a népek ellentétes fölfogása, életérdeke közt a hidverés, sőt a hidbiztositás nemes föladatát vállalja. Szerencsét kívánunk neki ehhez a munkához. Mi a jfcáguük részére nem kívánunk mást, mint ami egy angol gentleman jelleméből önként következik: csak elfogulatlán, őszinte, befolyásmentes igazságkeresést. Ebbén készek vagyunk munkáját becsülettel támogatni. Mélyen, tántorithatatlanul hiszünk abban az igazságban, hogy nekünk, magyaroknak is jogunk van szabadon élni. Ezt kívántuk elmondani férfiás nyíltsággal egy politikusnak, egy urnák, egy embernek, égy férfinak, aki nagy történelmi föladatot vállalt magára* Előfizetési V: évente 300, félévre 150, negyet^ ^ ^ ^ Szerkesztőség: Prága II, Panski évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, Szlovákiai 6S kárpátaljai magyarság ulicel2. II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . ® Prága II, Panská ulice 11, III. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 3 0 3 -1 1, • • Egyes izém ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. m HQr | XVII. évf. 176 (4619) szám ■ Csütörtök ■ 1938 augusztus 4
