Prágai Magyar Hirlap, 1938. augusztus (17. évfolyam, 174-198 / 4617-4641. szám)
1938-08-04 / 176. (4619.) szám
2 ’PkX'GaiAWAar.hiriíAB 1938 av.nusr^us 4, csütörtök. Nemzeti önkormányzatot követel a statútumtervre adott válaszában az Egyesült Magyar Párt I köztársaságban élő nemzetek egyenjogúsága és egyenrangúsága Elrontott gyomornál; és az ezzel össze* függő bélzavarok, felfúvódás, émelygés, homlokfájás, láz, hányás, hasmenés vagy székszorulás eseteiben már egy pohár természetes „Ferenc József" keserüviz is igen gyorsan, biztosan és kellemesen tisztítja ki az emésztés útjait. Kérdezze meg orvosát. «0 PRÁGA. —■ Az Egyesült Párt parlamenti klubja tegnapi ülésén lerögzítette álláspontját a kormány nemzetiségi statutumtervével szemben. A párt észrevételeit Írásba foglaltan benyújtotta a miniszterelnökségnek. Az emlékirat 15 gépelt oldal terjedelmű s a következő címet viseli: „Az Egyesült Magyar Párt észrevételei a nemzetiségi statútumról szóló törvényjavaslathoz." Az emlékirat bevezető általános részének szövege a következő: Az Egyesült Magyar Párt parlamenti klubja f. évi julius 26-án kapta (kézhez a dr. Hodza Milán miniszterelnök úrral f. é. julius 20-án folytatott megbeszélés értelmében a nemzetiségi statútumról szóló törvényjavaslat-tervezetet. A miniszterelnök ur akkor kifejezésre juttatott kívánságának megfelelően, jelen alkálommál a párt parlamenti klubja Írásba foglaltan teszi meg a maga észrevételeit. A nemzetiségi statútummal kapcsolatos nagy kérdéstkamplexum könnyebb átteikinihetése érdekében először általános vonatkozásban, majd utóbb az egyes részletekre kitérően foglaljuk össze véleményünket. Meg kell azonban jegyeznünk. hogy egyrészt a rendelkezésünkre álló rövid idő miatt, másrészt — minthogy a miniszterelnök ur szerint is a nekünk kiadott szöveg még nem végleges, — csupán a legkiemelkedőbb kérdések kritikáiéra szorítkozhatunk. Előterjesztésünk tehát se nem teljes, se nem Végleges álláspont, hanem annak a törekvésnek Óhajt dokumentuma lenni, hogy a viszonyok megjavításán közreműködjünk. Fenntartjuk azonban a jogot, hogy a végleges szöveg közlésekor jelenlegi kritikánkat kiegészítsük. Általános elvek Az Egyesült Magyar Párt a maga politikai álláspontját két alkalommal szögezte le pontosan. Az egyik a parlament mindkét házában ismertetett 12 pontba foglalt követelések sorozatában jutott kifejezésre, a másik alkalmat pedig a kormányhoz benyújtott memorandum szolgáltatta, amikor is 81 pontba sorolva ismertettük azokat a követeléseinket, amelyek az eddig elszenvedett sérelmek jóvátételét jelölték meg. Mindkét megnyilatkozás minden kétséget kizáróan kidomborította, hogy a köztársaságban élő magyarság jelenlegi jogállománya nem éri el azt a mértéket sem, amelyet a jelenleg érvényes törvények feltételeznék, g mélyen alatta van annak az erkölcsi mértéknek, amelyet a nemzetek nyugodt és békés együttélésének gondolata kíván meg. Teljes egyenjogúság és egyenrangúság Kifejezésre juttattuk, hogy a köztársaságban élő valamennyi nemzet teljes egyenjogúsága és egyenrangúsága az az elv, amelyre a jövő berendezést fel kell építeni. Ez az egyenrangúság a gyakorlatban csak a minden nemzetnek biztosi fandó önkormányzat intézményes bevezetésével válhatik hatályossá. Kidomborítottuk azt is, hogy gazdasági és földrajzi tekintetek indokolják, hogy a magyarság a maga önkormányzatát a Szlovákiának megadandó területi autonómia, valamint a Kárpátaljának törvényben is biztosított autonómiája keretébe illesztve valósítsa meg. Megmondottuk azt is, hogy ezek olyan megoldandó problémák, amelyek a jelenlegi alkotmány- levél keretében nem mind oldhatók meg, s igy elkerülhetetlen lesz uj alkotmányozó nemzetgyűlés egy behívása, hogy ott valamennyi nemzet képviselőinek hozzájárulásával olyan alkotmány épülhessen ki, amelyet minden nemzet elfogadhat, A statútum-tervezet A nekünk átadott statútum-tervezet az általunk felvetett kérdésekre nem ad sem választ, sem megoldást. Általános alapelveket tartalmaz, amelyek leg- nagyobbrészben vagy az atkotmányíevélben, vagy egyéb törvényekben más természetű keretben eddig is kodifikálva voltak, sajnos, anélkül, hogy a gyakorlati életben jogbiztosi- tékot nyújtottak volna azoknak, akiknek javára törvénybe foglaltattak. Kétségtelen, hogy vannak némileg uj alapelvek is, amelyek először bukkannak fel a csehszlovákiai tör- vénykészités műhelyében: ilyen az elnemzeílenités büntetendősége és a nemzeti részaránynak a jövőben biztosítandó klauzulája. Uj az ezen törvény végrehajtását ellenőrizni hivatott „referensi" intézmény, valamint a melléje rendelt „tanács" megalkotása. Kérdés, hogy a gyakorlatban ezek az uj alapel- vek a nemzeti önkormányzat teljes kiépítésé, valamint a tényleges egyenrangúság törvénybeiktatása nélkül hatályossá tudnának-e válni. Úgy érezzük, s meg vagyunk róla győződve, hogy a jelenlegi politikai rendszer felszámolása, uj, mindenkinek és minden nemzeti közülefcnek is egyforma igazságot szolgáltatni tudó elvek csak úgy érvényesülhetnek a gyakorlatban, ha PRÁGA. - A prágai rádió cseh közvetítése már a múlt hét csütörtökétől kiáltotta világgá, hogy a miniszterelnök e hét elején ismét fogadja a nemzetiségek képviselőit, ezek között a magyarság törvényhozóit is. De a cseh és szlovák sajtó is serénykedett e híresztelések terjesztésénél. A magyarság választott törvényhozói mindenesetre fur- csállották, hogy a fogadásról az egész köztársaság tud, csak ők nem. Eljött azonban a nagy nap és a miniszterelnök ismét Stunda ,,magyar", Sdhulcz cseh szociáldemokrata és Csömör cseh agrárpárt* képviselőket fogadta. Megbízható értesüléseink szerint a megbeszélés ismé't bizonyos aktivista pártpénzügyekkel állott kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy a cseh pártok magyar aktivista frakcióit nemcsak a pártközpontok tartották el, hanem központilag is kezelt aktivista pénzeket éppen az a személy, aki aktivistának talán aktivista, de akj a csehszlovák agrárpárt komáromi munkásszakszervezetének ülésén a jelenlevő munkások kifejezett egyenes kérdésére bizony nem tudta eldadogná, hogy ma- gyar-e vagy szlovák, vagy cseh. Tehát kedden ismét koalíciós aktivista családi olyan törvényeket alkotunk, amelyek a maximális jogbiztositékot jelentik egyidejűleg. Véleményünk szerint tehát nem a nemzetiségi statútumról szóló törvényt kellene megalkotni, hanem megbeszélés volt, melynek semmi köze sincs a politikához. A szerdal napon a miniszterek politikai választmánya, de más választmánya és a koalíciósok hatostanácsa sem tartott értekezletet és megbeszélést; a pártok körülnézhettek saját portáikon ® a miniszterek pihentek. Ezért e napon más egyéb történt. A miniszterelnökség titkárságának pozsonyi kirendeltsége meghívó táviratára szerdán délben megjelentek a miniszterelnöknél — a hivatalos kommüniké szerint is — a ■következő urak: Dr. Leilei Jenő ügyvéd, Tyukoss Ev. János plébános, Gömöry János ny. gimnáziumi igazgató, Pfeiffer Miklós kanonok, Nagy Jenő bankhivatalnok, Privicz- ky esperes és Nagyiday Géza. A megjelenteket a miniszterelnökség pozsonyi titkársága hívta meg avégett, hogy a miniszterelnök előadását hallgassák meg a nemzetiségi javaslatokról. E javaslatokat csütörtökön valamennyi megjelent kézhez is kapja s 15 napon belül tesz róla véleményes jelentést. Nem vonható kétségbe a miniszterelnök ama joga, hogy a magyarság választott politikai reprezentánsain kívül bárkit is meghívjon, különösen teljes egyenjogúságát és egyenrangúságát kodifikáló törvénnyel egyidejűleg egész sor törvény hozandó, amelyek a jóvátétel kérdését a közművelődés, a gazdasági élet és szociális gondoskodás terén a gyakorlatban is megvalósítják. Nemzeti önkormányzatot I Nemzeti egyenjogúság és egyenrangúság, a szükséges jóvátétel gyakorlati megvalósítása pedig csak akkor nyerhet életet, ha biztosítjuk azt az alapelvet, hogy minden nemzet a saját ügyeit önmaga intézhesse, vagyis elfogadjuk elvben és megvalósítjuk a gyakorlatán a nemzeti önkormányzatot. Mély meggyőződésünk, hogy csak ezek az alapelvek egyedül alkalmasak egy olyan államban, mint a köztársaság, a nemzeti béke helyreállítására, s teremthetik meg a becsületes együtmüködést az állam érdekében, mert minden nemzet érdeke külön-kü'- lön és együttvéve egyenlő az állam jól felfogott érdekével. Csak igy lehet szintézist teremteni a nemzetbiiség és államhüség között úgy, 'hogy az államhüség gondolatában a nemzethüség gondolata maradéktalanul benne foglaltassák. Fenti általános alapelvek mellett szinte nehéz a ,,nemzetiségi atatutum“-javaslat részletkérdéséivel úgy foglalkozni, hogy hozzászólásunk révén majd egy uj törvényben kifejezésre jutó szellemiség körvonalait segítsünk életre kelteni. Mivel azonban célunk változatlanul az, hogy felfogásunk, véleményünk közlésével a kibontakozást elősegítsük s igy munkáljuk egy egészségesebb közszellem eljövetelét, a „nemzetiségi statuitum“-javaslat egyes részleteivel kap* csolatban is tolmácsoljuk észrevételeinket. (Az Egyesült Párt emlékirata a továbbiakban részletekbe menően bírálja a kormány statutum-tervezetét.) pozsonyi titkársága utján, ami az autonomisták- nak kétségtelenül nagy győzelmét jelenti, mert íhiezen a miniszterelnökségnek már önálló pozsonyi titkársága is lesz, illetve máris van, de úgy gondoljuk, hogy e javaslatokat elsősorban mégis talán csak a törvényhozók fogják megszavazni, vagy elvetni. Vagy talán valahová okvetlen produkálni kell másféle előzetes véleményt, mint amilyen a magyarság választott képviselőié. Bizonyos, hogy a meghívottak legnagyobb része teljesen a saját kezdeményezésén kívül jutott a meghíváshoz s igy jóhiszeműségükhöz kétség nem fér, ám nehéz elképzelni, hogy mi hasznát veszi a miniszterelnökség pozsonyi titkársága például dr. Leilei kedvező véleményének, aki mögött senki- sem áll és akinek politkája fölött a magyar választók annakidején megsemmisítő ítéletet mondottak. Sürfis Béla püspök részvételével nagyszabású református napot rendeznek Farkasdon FARKASD. — A szlovákiai dunáninneni református egyházkerület elnökségének jóváhagyásával augusztus 28-án és 29-én Farkasdon Sörös Béla püspök elnökletével és vezetésével református napot tart. Jelentkezéseket az illetékes lelkészi hivatalok vesznek át augusztus 18-ig. A református nap programja: Augusztus 27-én, szombaton délután félhat órakor Sörös Béla püspök ünnepélyes fogadása a farkasdi vasúti állomáson. — Augusztus 28-án, vasárnap fél 10 órakor ünnepélyes istentisztelet, fél 11 órakör a református napot megnyitja Sörös Béla püspök. 2 órakor délután istentisztelet, 4 órakor „Fajom és egyházam" címmel Kúr Géza csicsói református lelkész tart előadást. Utána a farkasdi, negyedi, magyar- sóki, zsigárdi és deáki énekkarok szabadtéri hangversenye következik, majd este 8 órakor szinielőadás lesz. Előadásra kerül Pap K. Árpádné három egyfölvonásos színmüve. Az előadásra beléptidij nincsen, önkéntes ádományokat hálásan fogadnak. — Augusztus 29-én, hétfőn különböző előadásokat tartanak, a házastársak számára a templomban, az ifjak részére az uj iskola emeleti folyosóján és a leányok részére a fogyasztási szövetkezet nagytermében. Déli 12 órákor a református napot Sörös Bcla püspök ünnepélyesen berekeszti. a köztársaságban élő nemzetek egyenjogúságát kodifikáló törvényre volna szükség. A köztársaság területén oly nagyszámú és települési területű nemzet él, amelyek közül egyik sem lehet csak kiegészítő része a csehszlovák nemzet életterének, csak azért, hogy az állam határai sztratégiai és bizonyos földrajzi föltételeknek megfeleljenek. Ezt a szempontot kidomborítja és kellő megvilágításba helyezi, hogy ezek a nemzetek, amelyekről eddig mint nemzeti kisebbségekről volt szó, mindenütt a határ mentén, anyaországuk tőszomszédságában élnek. Ezeknek tehát itt téljesjogu hazát kell adni. „Nemzeti önkormányzat és jóvátétel” ez a két fontos, minden részletet magában foglaló program, amelyet minden itteni nemzetcsoport vall, s amelyért harcol. Úgy hisz- szük, hogy helytelenül Ítéli meg a helyzetet az, aki azt gondolja, hogy a régi politikai rendszer mellett, amely a csehszlovák nemzet vezetőszérepát biztosította a többi népcsoport életterében is, megnyugtató megoldáshoz lehet jutni, csak bizonyos jogkiterjesztésre van szükség. Ilyen megoldás, úgy hisszük, csak elodázná azt a válságot, amelyet az állam végeredményben évek óta érez, de nem tartott szükségesnek megoldani. Kétségtelen az is, hogy az egyes állampolgárnak biztosított teljes jogegyenlőség ma nem mond eleget, tovább kéll menni, el kell ismerni a nemzeti alapon tömörülő állampolgárok közületét: a nemzetet és ezeknek egymásközti egyenlőségét, egyenjogúságát kell törvénybe iktatni. Itt olyan modern fejlődési fokról van szó, amely elől nem zárkózhatik el a mai törvényhozás. Természetes az is, hogy a jóvátétel alatt nemcsak a politikai, hanem a közművelődési, gazdasági és szociális síkon szenvedett hátrányok és sérelmek jóvátétele értendő. Úgy látjuk ugyanis, hogy mig jogpolitikai kérdésekben az egyes uj alapelvek egyben némi jóvátételt is szándékoznak jelenteni', addig közművelődési, gazdasági és szociális téren ezek az alapelvek, még ha elfogulatlan gyakorlati végrehajtásukkal számolunk is, meghagynak olyan tényleges helyzetet, amely a volt nemzeti kisebbségek részére rendkívül hátrányos. Ez a helyzet például az iskolák terén, az elbocsátott közalkalmazottak és nyugdíjasok esetében, a bankpolitikában, a földbirtokmegoszlásiban a földreform eredményeként. Elsőnek kellett volna említenünk az állampolgársági kérdést, amelynek végleges, gyökeres, mindenkit kielégítő gyors megoldása nélkül semmiféle rendezés el nem képzelhető. Véleményünk tehát az, hogy a nemzetek Az aktivista frakciók újabb tárgyaláson voltak a miniszterelnöknél Mindenáron szükség van Leilei kedvező véleményére is a nemzetiségi javaslatok kapcsán ■ A miniszterelnökségnek Pozsonyban titkársága van? ■ #3SL Igmándl kcscrflíliT Páratlan gyógyérték rejlik I Hogyha gyomra el van rontva, Az Igmándi vízben, | Próbálja ki egyszer. Reggel iszik félpohárral — Délben eszik már étvággyal. Van próha-klstlyog Is ______________
