Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-10 / 155. (4598.) szám
<PRXg»MAG-feaR-HraL3g 17 Szertefoszlik egy nagy szerelem legendája Nem Elssler Fanny, a száz év előtti Becs híres táncosnője, hanem Károlyi Nadine grófnő volt a Sasfiók szerelme — A PMH eredeti riportja a bécsi volt császári levéltár adatai alapján — 1811 március tizenegyedikén dacára, hogy az eső úgy zuhog mintha dézsából öntenék, Páris egész népe az uccákon van s a rikkancsok kezeiből izgatottan kapkodják a lapok külön kiadásait, amelyekből megtudható, hogy a vajúdó Mária Lujza mellett, négy orvos, két hivatalnok és tizenhat udvarhölgy teljesítenek szolgálatot, Napóleon pedig dolgozoszobájában várakozik. Még pár óra és eldől, vájjon trónörököst kap-e a „gloíre" népe. Hajnalban százegy ágyulövés jelzi a nagy eseményt, az ucca ujjong, idegenek egymást ölelik, csókolják örömükben. Fiú született A drága csipkékbe burkolt újszülöttnek már a pólyában kijár a felség cim, mert apja, fél-Európa ura, azonnal római királynak nevezte ki, a keresztségben pedig Ferenc, Károly, József, Napóleon neveket kapta. Három esztendő és két hónappal később, 1814 május huszonnegyedikén aranyozott udvari határok gördülnek az ujjongó nép sorfala között a schönbrunni fasoron keresztül a császári palota felé. Napóleon megbukott s az egykori osztrák császárlány gyermekével együtt visszatér az apai házba. A vezető fogatín Mária Lujza ül, kocsija mögött lovagolnak az |hrerikavallier-ok“, Liechtenstein Vencel gróf és fünsky Károly gróf generálisok, a második fogatban pedig Madame de Montesquieu guvernante és Trauts- mannsdorf herceg főudvarmester között, aranyszőke hajú, kékszemü bájos fiúcska tekintget ki kíváncsian a hintó metszett üvegablakán az : éljenző tömegre. Napóleon fia, a „sasfiók1'., akitől nagyapja, Ferenc császár rendeletére még Párisban megvonták a római király címét és ideiglenesen pármai hercegnek titulálják, mig az udvari tanács meg nem állapítja, hogy a jövőben milyen dmet viseljen. Tizennyolc esztendővel ezután, 1832 julius huszonkettedikén hajnali öt és hat óra között, dr. Malfattí, az udvari orvos a reichstadti herceg betegágyához lép, megtapintja annak a sárga selyémpaplanon nyugvó hófehér hidegedő kezét, pár percig a szive fölé hajol, azután komor arccal feltekint... A szobában tartózkodó Mária Lujza, Ferenc Károly főherceg és az udvarhölgyek keresztet vetnek.... meghalt 'a Sasfiók. Napóleon fia,, a tragikus ' sorsú reichstadti herceg rövid alig huszonegy esztendeig tartó élete színjátékénak ezek voltak a felvonásai * .* * Madame de Montesquieu ismeretlen leveleiből Ebben a cikkben nem a reichstadti herceg életének történetét akarjuk összefoglalni, sem annak tragédiáját egyéni színezéssel újra elmesélni, ellenben közlünk olyan ismeretlen részleteket, apró kulisszatitkokat, amelyeket a bécsi volt udvari levéltár poros aktái őriznek, mig a kutató történész egyszer majd az ujság- irónál alaposabban feldolgozza. Kevés történelmi alakról van annyi hamis adatot tartalmazó legenda elterjedve mint Napóleon fiáról s ennek oka főleg abban rejlik, hogy a szentimentális bécsi nép rendkívül megszerette, ezt a szép, szőke herceget s a képzelt történetek költése a népszerűség természetében rejlik. Hogy az ilyen legendákat irók — sőt néha kutatók is — kutforrásként használták fel — pusztán mert hatásosnak bizonyultak — más lapra tartozik Nem igaz például, hogy a reichstadti herceget a bécsi udvarban a gyűlölet légköre vette volna körül. Ellenkezőleg. Volt egy kis tábor, amely rajongott érte. Nagyapja, Ferenc császár és Metternich, a mindenható kancellár nem szerették ugyan, de nem is gyűlölték. A herceget Bécsbe kísérő Madame de Montes- qoieu, a guvernante, aki tulajdonképpen az anyát, a mindég távollévő Mária Lujzát helyettesítette, irta egyik levelében fiának, Anatole de Montesquieu gróf ezredesnek: „a császár sokszor megpróbálkozott gyengéd lenni unokájához, ölébe vette a bájos gyermeket, becézgette, hogy azután kelletlen arccal átadja valamelyik udvarhölgynek. Lassan aztán fel is hagyott ezekkel a kísérletekkel." ... Kétségtelen, hogy Ferenc császárban ugylátszik néha felébredt a nagyapai ösztön és dicséretreméltó energiával megpróbálkozott megszeretni unokáját, a hatalmaskodó gőgös császár azonban képtelen volt elfelejteni a parvenü származást. ... „Egy ízben panaszosan mondja Metternich- nek"... irja tovább levelében Montesquieu asszony... RADVÁNYI ZOLTÁN Mogen Dayid a szent hekszagramm c. könyv kiadóhivatalunknál kapható Ke 15'- árban. Portó 3'-, utánvétnél Ke 5‘Azt, hogy Ferenc császár Metternich tanácsára osztráknak akarta nevelni Napóleon fiát, majdnem olyan természetes mint amennyire természetes az is, hogy abban néha kiütközött apjának nyugtalan vére és fellázadt a bécsi udvar rideg etikettje ellen. Az is nevetséges legenda, ami egyébként évtizedeken keresztül köznyelven forgott, hogy a herceget Metternich utasítására szándékosan rosszul kezelték orvosai és ezzel siettették halálát. Tény, hogy lappangó tüdöbaját nem ismerték fel azonnal, dr. Malfattí, a hires udvari orvos viszont később egészen pontosan megállapította a tüdővészt, amellyel szemben azonban akkor még tehetetlen volt az orvostudomány. Ferenc császárnak politikai érdeke lett volna, hogy a reichstadti herceg életben maradjon, mert úgy ő, mint Metternich bizonyosra vették, hogy a franciák előbb-utóbb kétségtelenül trónra ültetik Napóleon fiát s ha olyan ember kerül francia trónra, aki nevelését az osztrák udvarban kapta és félig-meddjg osztrák herceg, az elképzelhető előnyöket jelenthetett volna Ausztriának. Az is természetes, hogy a Franciaországban egyre erősbödő booapartista mozgalom ügynökökkel próbálta megkörnyékezni a Schönbrunnban élő, politikailag még tapasztalatlan, alig tizenötéves fiatalembert, tehát Metternich is körülvette kémeivel s lehetőleg mindenkit eltávolított környezetéből, akiről feltételezhető volt, hogy rokonszenvezik a bonapartis- lákkal, .. r • Ha volt valaki, aki nem szerette a herceget az tulajdon édesanyja, Mária Lujza volt aki azonban az év legnagyobb részét amúgy sem töltötte Bécsben s amikor azután mint uralkodó régens végleg Pármába költözött a fiatal herceg teljesen anya nélkül maradt, viszont az összes udvarhölgyek rajongtak érte, imádták, becézgették, aminek következményeképpen rendkívül elkényeztetett makacs és önfejű gyermek lett.' A herceg nem is ismerte Elssler Fannyt A fiatal herceg, akit három esztendős korában választottak el apjától s arra nem emlékszik már, gondolatban állandóan r a nagy , császárral foglalkozik, az udvarhölgyek titokban becsempészik hozzá a „Faites de la Francé" cimü könyvet, amelyből kívülről megtanulja az összes nagy csaták történetét. Most már állandóan katonásdit játszik, álmában csatákról, győzelmekről beszél, francia vezényszavakat kiáltoz, kijelenti, hogy katona akar lenni és csatákat vívni. Napóleon nyugtalan vére lobog benne. Ferenc császár és Metternich aggódva' figyelik a herceg fejlődését. A reichstadti hercegnek, — aki egyébként nem volt annyira szerelmes természetű, mint az osztrák hercegek, általában és női társaságban meglehetősen félénken viselkedett —egyetlen nagy szerelme volt: Károlyi Nadine grófnő, született Kaunitz hercegnő. Károlyi grófnő, aki egyébként a bécsi udvar legszebb asszonyai közé tartozott, igen jő barátságban volt Eszterházy Móric gróffal, a hires világfi és nagystílű diplomatával, Metternich titkos ellenfelével, akinek más külpolitikai elgondolásai és tervei voltak, mint a nagy kancellárnak. Esterházy jóvoltából ismerkedett meg a herceg Károlyi Nadinével, Metternich környezetében. A gróf gardirozása mellett ártatlan flört fejlődött ki a fiatalok között, ami az egyébként kissé felületes és a dolgokat könnyen vevő szépasszony szivén nem ejtett különösebb sebet, a herceg azonban halálosan szerelmes lett belé, verseket irt hozzá és órák hosszat beszelt róla barátjának és bizalmasának, Prokesch Osten grófnak. Természetesen Metternich is értesült a dologról és azonnal értékelni tudta a veszélyt, amelyet a magyar főur befolyása jelenthet, ha a herceg a francia trónra jut s nekifogott, hogy ezt az ártatlannak látszó flörtöt megakadályozza. A kulisszák mögött finom zakkhuzásokkal mérkőzött Később Diettrichstein gróf, aki mint a herceg nevelője korlátlan befolyást nyer, elintézi, hogy az összes asszonyokat eltávolitsák a környezetéből, mert az udvarhölgyek ápolják benne a Napoleon-kegyeletef. Többet közt elbocsátják a két francia guvérnantot is: Madame Montesquieut és Souflet. Mindez azonban, nem használ és most már majdnem bizonyosra vehető, , hogy a Sasfiók/érzéseiben sohasem lesz osztrák. Ez annál nagyobb baj. mert Franciaországban közben egyre erősödik a bonapartista mozgalom, amelynek célja köztudomásúlag a reichstadti herceg trónrajutta- tása és nemcsak Ferenc császár, de az egész osztrák diplomácia meg van győződve arról, hogy dacára a hatalmak szerződésének, ezt előbb-utóbb megakadályozni nem lehet. Metternich ügynökeinek most már elég gondot okoz a bonapartista megbízottakat távoltartani a hercegtől. A Sasfiók most már tizennyolc esztendős, gyönyörű szép fiatalember, az összes bécsi asszonyok, leányok titkos ideálja, minden udvarhölgy szerelmes belé.... őt azonban meglehetősen hidegen hagyják a nők.... Az osztrák főváros közönsége — akkor Elssler Fanny világhírű táncosnő lábait csodálta, nem véletlen tehát, hogy a néplegenda összeboronálta a reichstadti herceggel s még ma is vannak kutatók;, akik^ makacsul állítják, hogy Napóleon fiát gyengéd szálak fűzték a híres táncosnőhöz. . . ■ . .. , . . Nos, ebből a legendából egy sző sem igaz, a rdeh- '* stadtí herceg nem is ismerte Elssler Fannyt..-, ’ A romantikus történet magyarázata az,-’hogy ■' a szép táncosnő, ha Bécsben tartózkodott, napjának legnagyobb részét betegeskedő öreg barátjának és atyai jóakarójának, von Gentznek palotájában töltötte s később mikor a beteg politikus végleg ágynak dőlt, oda is költözött, hogy állandóan mellette lehessen. Gentz egyik legjobb barátja Prokesch Osten gróf volt, a herceg kedvelt adjutánsa, aki, ha szolgálata nem tette lehetővé, hogy beteg barátját meglátogassa, levélben érdeklődött hogyléte iránt. A schönbrunni kastély livrés lakájai tehát tényleg gyakran kopogtattak a Singerstrassén lévő arisztokratapalota kapuján, a levelek azonban — amelyeket rendszerint Elssler Fanny vett át és olvasott fel a betegnek — Prokesch Osten gróftól jöttek, nem pedig a „szerelmes" hercegtől. Viszont az ucca népe csak annyit látott, hogy az udvari lakájok gyakran hordják a leveleket abbá a házba, ahol a szép táncosnő lakik s ebből természetesen arra következtettek, hogy azok a fiatal herceg forró szerelmes vallomásait tartalmazzák... Elssler Fanny pedig tisztában lévén ennek a reklámnak jelentőségével, bölcsen hallgatott. a kancellár a magyar arisztokratával, a küzdelemben végül Metternich győzött s különböző praktikákkal sikerült neki Károlyi grófnőt elidegeníteni a hercegtől, majd később eltávolítani az udvartól: A reichstadti herceg sokáig bánkódott, a csalódás majdnem kedélybeteggé tette s Metternichben akkor fogamzott meg a terv, hogy az „ördögöt csak Belzebubbal lehet kiűzni" cimü receptet alkalmazza rajta. Minden igyekezetével azon volt, hogy a Sasfiók bu- felejtönek valami uj szerelmet találjon, természetesen olyat, ami kellemes Metternichnek. A kancellár az udvari színház egyik szép fiatal művésznőjét, Therése Peche kisasszonyt választotta ki erre a szerepre s most már csak arról volt szó, hogy kellő formák közt összehozza a herceggel. Ez is sikerült, s a herceg barátai unszolására — akik ebben az esetben Metternichnek engedelmeskedtek — inkognitóban megjelent Peche kisasszony lakásán egy, a tiszteletére rendezett teán. A színésznő ugylátszik nem volt eléggé intelligens vagy túlságosan örült a nagy kitüntetésnek, tény, hogy annyira visszataszítóan molión viselkedett és annyira szavalta a Metternich által előirt szerepet, hogy a herceg gyanút fogott s egy udvarias kézcsókkal rövidesen el is búcsúzott, hogy azután soha többé viszont ne lássa. Vigaszul másnap egy rendkívül értékes diadémet küldött a színésznőnek. A kancellár még párszor megpróbálkozott hasonló kísérletekkel,, de minden esetben eredménytele-. Esterházy gróf ismerteti meg a Sasiiókkal Károlyi Nadinét nül. A Sasfiók nem ment lépre s mindvégig hü maradt Károlyi Nadine emlékéhez. A Sasfiók politikai végrendelete 1812 május. Megint sorfalat áll a nép a schönbrunni kastélyhoz vezető fasoron és valószinüleg vannak a várakozók között olyanok is, akik valamikor ugyanitt ujjongó örömmel fogadták az aranyos udvari határból mosolyogva integető szőke kis királyfit. Most is öt várják, a Sasfiókot, de ezúttal komor, majdnem gyászos hangulatban. Híre ment, hogy Napóleon tüdő- bajos fiát, aki nem bírja a Burg dohos levegőjét, tavasai tanácsára kihoznák Schönbrunnba. Megilletó- dött csend fogadja az udvari kocsit... A sápadt arcú. beesett szemű, tüdőbajos herceg, aki úgy lesoványodott, hogy lötyög rajta a tábornoki uniformis, Harr- mann gróf adjutáns karjába kapaszkodva, zihálva lassan megy fel a kastély főbejáratának lépcsőin, a mereven tisztelgő bűrgzsandár-őrség között.,. Halotti csend... s a tömegből csak akkor hangzik fel a hangos zokogás, mikor a „schönbrunni kisértet" — így nevezték el később — már eltűnik a palota kapujában. Betegágyát abban a drága gobelinekkel díszített szobában állítják fél, amelyben valamikor Napóleon töltött egy éjszakát, mikor Schönbrunnban járt. Állapota junius- elején válságosra fordul. Az udvari orvosok konzíliumot tartanak és egyhangúlag megállapítják. hogy nincs mentség, a beteg legfeljebb egy hónapig húzza még. A reichstadti herceg -• aki, mint minden tüdöbajos, hosszú ideig makacsul bízott felgyógyulásában — most már sejti, a yéget és két levélben búcsúzik el mindazoktól, akiket szeretett- Prokesch gróf egykori adjutánsától és Károlyi Nadine grófnőtől. Prokeschhez intézett levele tulajdonképpen politikai végrendelet is, amelyből Metternich sajnálkozva vehette tudomásul, hogy a Sasfiók mint leendő fran- . da császár Európa békéjét Frandaország és Ausztria szövetségévd képzelte végleg biztosítani... Franciaország és Ausztria szövetsége! Páratlan perspektiváju lehetőség, amely; a világtörténelem elkövetkezendő szakának nyilván más irányt adott volna, ha a sors nem hiúsítja meg. Prokescht még arra is kéri a herceg, hógy halála után utazzon Rómába és adj?, át nagyanyjának, Bonaparte Letitiának unokája utolsó üdvözletét. Metternich eltünteti búcsúlevelét Károlyi Nadine soha sem kapta meg a reichstadti. hefceig utolsó levelét, azt a cabinet ncar elkobozta és Metternich rendeletére megsemmisítette. Károlyi grófnő ugyanis éhből a levélből természetesen mégtudt* ,vqIb4, mityftt hazug vádakkal és gyanusit- gafásokkal illette öt Metternich a herceg előtt csak azért,' hogy 9 'barátságot meghiúsítsa s ez .érthetően kellemetlen lett volna: a kancellárnak, 'y'JtC'■' ri/:• ■’* Julius huszonkettedikén, hajnali öt és hat óra között alig huszonegy .esztendős korában örökre távozik a Sasfiók: Egyszerű kaportóját két nap múlva helyezik él a bécsi kapucinusok-sfrböitjábáií. má is ott áll a Habsburg-sirok között, közvetlen , Ferenc császár, a nagyapa szarkőfágja mellett... Egyetlen „parvenü a halott Habsburgok sorában ... A. L, Pályázatok, ösztöndíjak A -Selmecbányái ipariskolánál kisegitő iskolaszolgai állásra. Határidő: julius 31. A nyitrai országos .közkórháznál segédor- vösi állásra. Határidő; julius 20. Á va-jáni - kör jegy tőségnél segéderői állásra. Határidő: julius 15. Besztercebánya jogi hivatalnoki állásra. Hátát idő:; julius. 28. A dobocai körjegyzőség segéderői állásra. Határidő: julius 15. Selmecbánya városi közkórházi főorvosi, karmesteri, hat tűzoltói állásra. Határidő: juliu§ 15. Szlovákia 300 segéd utőri állásra. Határidő: julius 31. Szlovákia . földmiivesiekolák tanulói részére ösztöndíjat nyújt. Határidő: december 15. Szlovákia felsőbb gazdasági iskolák tanulói részére ösztöndijat nyújt. Határidő: 1039 január .15. Szlovákia a földműves-főiskolák gazdasági szaka hallgatóinak ösztöndíjat nyújt. Határidő: december 1. A Pettko—Peárikovics Franciska alapítvány szabad helyeire.. Határidő: augusztus 20. Szlovákia országrész az alsó-, közép- és felsőipari, kereskedelmi szakiskolák tanulói, kereskedelmi főiskola és tengerészeti akadémia hallgatóinak ösztöndíjat nyújt. Határidő: szeptember 15, ill. szeptember 30. Újbánya járás mezőgazdasági iskolák, középiskolák tanulói és főiskolai hallgatók részére ösztöndíjat nyújt. Határidő: szeptember 16. Közelebbi felvilágosítást a pozsonyi Magyar Jogvédő Iroda (Köztársaság-tér 12.) és az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt pozsonyi központja (Ventur-ucca 15.). minden kötelezettség nélkül nyújt. (Válasz'bélyeg melléklendő.) Ferenc császár és Metternich biztosan számítottak arra, hogy a Sasfiók egyszer trónra kertit [kamarás és császári tábornok, de ha elgondolom, hogy az apja révén egy korzikai ügyvéddel kerültem rokonságba, hiszen ez borzasztó!.. „még azt is jobban szeretném, ha például Nelpperg lenne az apja (Neipperg gróf — mint ismeretes — később nőül is vette Mária Lujzát) ... 6 legalább gróf, 1938 julius 10, vasárnap.
