Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-10 / 155. (4598.) szám

1938 július 10, vasárnap* 18 I SAKK 1 ROVATVEZETŐ: Cs. Z. 34, számn 8 a k k f e! a d v á n y , J. A. Schiffmann. (Journal, 1929, ül. dij.) Sötét: Ke4; Ba3; Bd3 és g2; gyb4, eő, hő, (7) Világos: Kgő; Val; Btf2 és h4; Fe2; Hf4 és Í5; gycő, g3, (9). Matt két lépésben. 33. számú feladványunk megfejtése: 1. Bb2 — bl. Az orosz bajnoksági verseny selejtezőjének egyik játszmája: Bogatyrcsuk — Duz Chotimirsky (Caro-Kann-megnyitáa.) 1. e4, c6; 2. d4, dő; 3. Hc3, <Lxe4; 4. Hxe4, Bbcl7; (Ugyancsak számításba jön a Capablanca- folytatás: 4. . . . Ffő; 5. Hg3, Fg6; 6. h4, h6; 7. Hf3, Bd7; 8. hő, Fh7; stb., melyben több az ini- ciativa sötét részére. A ezöveglépést a modern el­mélet támogatja, és joggal, mert sztratégiailag helytállóbb a régies 4. . . . Hf6, húzásnál!) 5. Hi'3, IIf6; 6. Hg3, e6; 7. Fd3, Fe7; 8. 9-4), cő; 9. c3, 0—0; 10. Ve2, b6; (Meggondolás tárgyát, képezte: 10.... cxd4, íl. cxd4, Hb6; 12. Fgő, Hbdő, lehetőség.) 11. Heő, Fb7: 12. f4, cxd4; 13. cxd4, Bb8? (A fe­lesleges tempóvesztés súlyos 'hiba. Világos erős királyszárnyi támadást készít elő s ezért nélkülöz­hetetlen volt e helyen 13. . . . g6!) 14. Fe3, Hc6; 15. Hxc6!, Fxc6; 16. fő, exfő; (Elősegíti világos tervét. Helyénvaló volt 16. . . . Fdő!) 17. Hxfö, Be8; 18. Fgő, Fb4; 19. Vf2, Be6; (A fenyegető Hxg7! ellen nehéz megfelelő védelmet találni. 10. . . . Hg4-re 20. Vh4! vagy pedig 19. . . . He4-re 20. Fxe4, Vxgő; 21. Fxc6 lépés nyerne.) 20. Hxg7! Kxg7; 21. Vh4, hő?; (Az utolsó hiba. 21. . . . Vxd4fl, 22. Vxd4, Fc5 után még tart­ható lett volna a játszma. A befejezés nem okoz gondot világosnak.) 22. Fxf6f, Bxf6: 28. Vgőf, Bg6; 24. BxfTf, Kxf7; 25. Vxg6, Ke7; 26. Vg7f! és sötét feladta, mivel Ke8-ra 27. Fg6f és Kdő-re pedig 27. Veőf, majd Ffő matt következne. Sakhhirek Flohr csehszlovák sakkmester 8:2 arányú meg­semmisítő győzelmet aratott Mikenae ellen. A pá­rosmérkőzésben 6 játszmát nyert, 4 döntetlenül végződött s egyetlen játszmát se vesztett. A németek nemzetközi sakkversenyt szándé­koznak rendezni Harzburgban, mig Oyenhausen- fürdőn a bajnoksági versenyt bonyolítják le. Oroszország ezévi sakkbajnokságát két cso­portban rendezték meg. Leningradban Botvinnik lett a győztes, biztosan megelőzve Romanovekij, Bondarevekij, stb. riválisait,. Moszkvában az első helyet Panov foglalta el Bogatyrcsuk, Bubin inko- tov, Osistjakov, Belavenec stb. mesterek előtt. — Mindkét csoport első 7 játékosa bekerül a döntő­be, melyet valószínűleg ez év őszén játszanak le. , mBmmmmmmamaammmmBmmmm ASSZONYOK LAPJA Egy ruha két „szereposztásban” Vasárnapi divatlevél A nyári sportladyknek „hivatalosan'’ el néni ismert, de annál népesebb csoportját azok a höl­gyek alkotják, akik — bár rosszul teniszeznek, mégis teniszezni járnak. Akik úszni nem tudnak, megbámulni nem akarnak — de azért gyakori strandlátogatók ... Akik tizpercenként elfárad­nak — de mégis minden kiránduló vagy weeken- dezö társasághoz csatlakoznak ... Akik a viztől félnek — de, ha partnerekre akadnak, még evezni is elmennek... Egyszóval, akik a sporthoz nem értenek, viszont lemondani sem akarnak róla. A komoly sportolók rémei ezek a „vasárnapi” sportolók. De, mert szépszámmal akadnak, tagad­ni sem lehet őket. Még — a divatrovatban sem. Azért nem, mert ez a népes csoport, hiányos tu­dásán tultéve magát, előirásszerüeD „beöltözik” az illető sportágnál divatos ruhákba és — min­denhol ott van. „VASÁRNAPI SPORTLADYK” Sportruhá.t csináltatnak, viselik őket és mégis másak a ruhaigónyeik, mint az „igazi” sportoló nőknek. A „vasárnapi sportladyk”, — ba. nem is teniszbajnok nők, uszórekorderek, távgyaloglók, autóversenyzők, evező- vagy kerékpározókiváló­ságok — azért szeretnek jelen lenni vagy kibi­ce] ni és főként — sportszerűen öltözködni! ’ Ez az utóbbi tény teszi szükségessé, hogy di­vatbeszámolónkban foglalkozzunk velük. A vasár­napi sportolónők, a dolog természeténél fogva, olyan mértékben nem használhatják ki ruháikat, mint azok, akik rendszeresen sportolnak, őket tehát főleg azok a rubatipusok érdeklik, amelyek — mindamellett, hogy divatosak ég sportszerűek — más alkalmakkor is viselhetők! Egyszóval az olyan ruhák, melyek — nem „kimondottan” sportruhák ... Melyek aztán akár, mint délelőtti, akár mint egyszerű séta- vagy otthoni ruha meg­állják a helyüket. Sportruhák, melyek legalább kettős célnak felelnek meg. Első hallásra a.zt gondoljuk magunkban — le­hetetlen! Vagy-vagy... Vagy teniszdressz vagy sétaruha. Vagy kiránduló öltözék vagy délelőtti ruha. De aztán, rövid gondolkozás után rájövünk arra, hogy a „lehetetlen” mégsem egészen — le­hetetlen! Az ok az idei nyári divat angolosságában és aránylagos simaságában keresendő. Mert a nyári viselet — túlnyomó részben angolos. Díszítésében egyszerű — és ami a legfontosabb — sem az egyes sportimbákat, sem a délelőtti „kis” ruhákat nem tervezte ugv a divat, hogy feltűnő eltérés lenne a kettő között. Ellenkezőleg... Nézzük csak az idei teniszruhákat! Legdivato­sabb az egybeszabott, kis galléros, apró ujjas, részben vagy körben berakott fazón. Színben a fe­hér vezet. De azért félhivatalosan „megengedett” még az úgynevezett nyersszin, a pasztellsárga és az egészen halvány rózsaszín. A ruhák díszítése is igen egyszerű. Egy vagy két pár rávarrott zseb, néhány hajtóka, pár csinos gomb, keskeny öv és esetleg egy monogram. Ez — minden! FELELET EGY KÉRDÉSRE De, keresztülvihető a „vasárnapi sportladyk”- nek az az ábrándja, hogy — mondjuk — a te­niszruhájukat. adott esetben, délelőtti ruhaként hordhassák? Kérdi az olvasó. Ügyességgel és meg­felelő Ízléssel: igen! Annál is inkább, mert a dél­előtti ruhák legtöbbje egybeszabottan, angolos monogram, gomb- és zsebdisszel, keskeny bu- bigallérkával, sima ujjakkal és kényelmes szabású szoknyával készül. Igaz, hogy a fehér szin itt már nem annyira egyeduralkodó, mint a teniszdresszeknél. Viszont, a színes kiegészitőrészek segítségével ezen a hiá­nyon is segíthetünk. Például: ha egy fehér mosó­selyem teniszruhára kék-sárga csikós piros klokkó écharpe-övet adunk és ugyanebből az anyagból készült kis boleróval egészítjük ki. Majd élénk- szinü, magassarku szandál cipőt veszünk fel hozzá és a fejünkre csikóssal díszített, fehér kulikalapot teszünk — a ruha teljesen elveszíti a teniezdressz jellegét és mutatós délelőtti ruhává válik... Fordított esetben pedig, ha az angolos fazónu nyersszinü, pasztellsárga, halványrózsaszin vagy fehér délelőtti ruháinkat úgy készítjük, hogy azokon kevés legyen az elütő ezinü disz és ezt is könnyen eltávolithassuk — saját szinü övvel — teniszdresezként is viselhetjük. Csak arra kell ügyelni, hogy a szoknya ne túl hosszú és megfe­lelően bő legyen. A teniezdressz és délelőtti kombináció tehát „megy”! Ugyanígy néhány ötletes fogással a sze­rényebb kiránduló ruhát is tetszetős délelőtti ruhává tehetjük. Kisebb sétapartikra „dirndli”- ket vagy gyürhetetlen vászonanyagu, középszint! angol-ruhákat ir elő a divat. A dirndli nem szorul átváltoztatásokra — mert fehér imgvállával, kis köténykével és tarka színeivel úgy vidéken, mint a városban egyformán fiatalos viselet. ANGOLOS KIRÁNDULÓ RUHÁK Az angolos kiránduló ruhákat szintén a kiegé­szitőrészek kicserélésével variálhatjuk. Például — a párisi minták nyomán — sötétebb tónusu, kék, sárga, zöld, tégla- és spárgaszinü, gyürhetetlen vászon- és pikkéanyagokat dolgozzák fel a kirán­duló dresszek céljaira.. Sportszerű bőröv, törökös sál a díszek és rendszerint a ruha anyagából ké­kszült boleró vagy csípőig érő, bő kabátka a ki­egészítő részeik. A komoly öv, a sál, a boleró vagy a kabátka felcserélésével történik a „meg­változtatás.” Legjobban a csikós, nagykockás vagy pettyes, szatén, klekké, vagy mosóselyem impri- mékkel járunk. Az ilyen mutatós szövésű és élénk mintázatú kelmékből készült garnitúra rögtön megváltoztatja a kiránduló ruha szigorú, sport­szerű jellegét. Viszont az angolosan keskeny- csikos vagy apróbb kockás mintázatú ruhákat vé­kony és egyszerű selyemgarnitiuráva.1 diszitjüb. Ha nem vagyunk a strandoknak állandó ven­dégei és a strandruhánk kihasználhatóságára súlyt helyezünk, ügyeljünk arra, hogy a kiválasztott kreton vagy nyersselyem mintázata ne túl-színes vagy nagy legyen. Ez az alapfeltétel! Folytatása, hogy a strandruhát ne bokáigérőnek, hanem ren­des ruhafbosszuságunak csináltassuk. A továbbiak­ban aztán az általános divatelőirásokhoz tarthat­juk magunkat. Ezek szerint az idén a® „elenged- betetlen“-számba menő strandruha — melyet a merev fürdőköpeny helyett a napozómba fölött viselnek a hölgyek — pici ujjakkal, mély fazón- kihajtóval, oldalzsebekkel és elől végig átgondol­tan készül. Természetesen a strandon a gombok közül legfeljebb a felső kettő-hármat gombolják be. Ezáltal a strandruha deréktői nyitott. így látni engedi az alatta viselt pici nadrágot vagy trikót és a viselőnője formás lábait is . . . Másodszerep- osztásban viszont — mikor mint otthoni ruhát hordjuk — az átgondolást végig begomboljuk, így megszűnik a ruha strandszerü „kacér“ jellege és szolidabb lesz a megjelenésünk. Evezéshez — az időjárásnak megfelelően — vagy rövid shortos, vagy pedig mérsékelten bő, hosszú nadrágból és visszahajtott nyakú eport- S7vetterből álló dresszt ir elő a divat. Mindkét változatot nemcsak evezéshez, de a strandon is hordhatjuk. A NADRÁGSZOKNYA SZEREPE Autókirándulásokhoz angolosan illik öltözni. Legcélszerűbb a mintás kosztümkabátból, ©ima szoknyából, világos ingblúzból, puiha angolkalap­ból és lapossarku cipőből összeállított együttes. Ha pedig hosszabb t/urára készülünk — a bizton­ság okáért — ne felejtsük otthon kényelmes át­meneti felöltőnket! Mert a panaszkodó és didergő utitársért aztán végleg senki sem lelkesedik. Egyetlen sport ruha, amelyre többé-kevésbé „egyes11 szereposztás vár: a kerékpár-dressz! Ehhez nadrágszoknya szükséges és mert a nyári melegben a gyürhetetlen vászonból készültek tt Taktikusak, nincs meg még az a vigaszunk sem* ogy „majd az Ő6zi sétáknál is kihasználhatjuk^ Ezzel szemben, ha „direkt“ kerékpárruhát csinál* tatunk, megvan legalább az az elégtételünk, hogy sportszerű, praktikus és amellett csinos az össze­állításunk. Mert a kerékpársport gyors térhódításának ha­tása alatt már többféle ruhatipussal kísérleteztek. De valamennyi közül leginkább a nadrágszoknyá­sak váltak be. A nadrágszoknya nem gátolja a szabad mozgást és decensebb, mintha — csak szoknyában kerékpározna a hölgy. Sötétebb vászon nadrágszoknya, világosabb sport/bluz, szemellenzős fejkendő, sportharisnya és lapossarku cipő a dressz elengedhetetlen kellékei. Itt viszont a víz­hatlan kabátot nem szabad otthonfelejteni. Divatképünkön négy olyan vászonru)ha-model!t mutatunk be, melyek akár mint teniszdresszek, akár mint sétaruhák, mutatósak és a célnak meg­felelnek. A balszélső, nyersszinü freskóvászon- ruha tetszetős szabással és díszítéssel készük Buzakék zsinórátfüzések és piros rátétes csillag­ábrák élénkítik. Bubigalléros boleró egészíti ki. A második modell tiszta fehérszinü selyemvá­szonból csinos. Zeimdhenek diszitik a gallérját, manzsettáit meg zsebeit. Ügyes a szabása, amely hátul egybeszabottnak, elől pedig kétrészesnek tünteti fel. Keskeny kétszínű öv élénkíti. A csíkos minták mutatós kombinációját érvé­nyesíti a harmadik modellünk. Legombolt egyszínű gallér és öv élénkítik. A negyedik ruha kétszínű — mintás- és sima­vászon összedolgozásu. A felsőrészét kis szalag­csokrok diszitik. Cakko-s-szélü boleró egészíti ki. RADVÁNYIMAGDA. Sséftsé#áfío£ás Mm MIT KELL TUDNUNK A SZEPLŐKRÖL ? Copyright by ALEXANDRA D. JURSS, Pozsony.; A napsugarak, ha kristályprizmán megtörnek, úgy egy szinkévére esnek szét, mely a pirostól az ibolya-színig futó skálát mutat. Hyen sugártörés és színekre való szétesés a szivárvány, melynél a napsugarak az esőcseppek prizmáján törnek meg. A piros és az infra-piros sugarak a hősugarak, míg az ibolyántúli sugarak — az ultraviolett su­garak — kémiai hatással bírnak. Ezek az ultra­violett sugarak okozzák, hogy a bőr, ha napsugár­zásnak van kitéve, megbámul. A bőrnek ezt a „le- stilését“ mesterséges utón is elő lehet idézni, és pedig olymódon, ha a bőrt mesterséges ultravio­lett sugaraknak tesszük kL Általánosan ismert tény, hogy az emberi bőr a napsugarak kémiai hatására különbözőképpen rea­gál. így vannak olyan bőrtípusok, amelyek mát rövid napozás után megbámulnák, azután olyanok, amelyek csak hosszabb napozás után sülnek le. Vannak azután olyan bőrtípusok, amelyek ab­normálisán nagy pigment-gyülemlés folytán bizo­nyos, sokszor igen sűrűn fekvő helyeken barna pontokat és foltokat mutatnak, amelyeket általá­nosan szép löknek hívunk. Vájjon kizárólag a napfény hívja őket elő, ed­dig teljes biztonsággal nem sikerült bebizonyítani. Az emberi bőr ugyanis igen sokszor olyan helye­ken is van 6zeplőkkel fedve, melyek a napsugarak behatásának nem lelhetnek kitéve. Minthogy azonban elhalványult szeplők a nap­sugarak behatása alatt mindig és igen sűrűn nagy intenzivitással megerősödnek, mégis valószínűnek látezik, hogy keletkezésük szoros összefüggésben van a napsugarak vegyi behatásának. Feltűnő, hogy a haj színe szintén összefüggésben áll a szep­lők keletkezésével. így például a vöröshajuak ösz- szelhasonlithatatlanul erősebben hajlanak szeplők képződésére és a szőkehajuak feltétlenül erőseb­ben, mint a sötéthajuak. Ha bizonyosak volnánk abban, hogy a szeplők kizárólag a napsugarak behatása folytán képződ­nek, úgy legalább kísérletileg módunkban volna a szeplők képződését megakadályozni, és pedig oly módon, hogy a bőrt a napsugarak ellen tökélete­sen védenők. Ez természetesen a praktikus életben nem lehetséges, mert vagy álarcban kellene állan­dóan járnunk, vagy pedig elsötétített helyiségben tartózkodnunk. Az utóbbi időben, éppen azért, mert a szeplők olyan bőrfelületen is fellépnek, mely a napsugár­zásnak nincsen kitéve, az a vélemény alakult ki, hogy a szeplők keletkezésének belső biológiai ma­gyarázata is kell, hogy legyen. Felteszik, hogy a szeplők bizonyos mértékben a mellékvese funkciói­val állnak összefüggésben. Megkísérelték, hogy a mellékvese funkcióját különböző injekciókkal be­folyásolják, hogy ily módon akadályozzák meg a ezeplőképződést. Az eddigi kísérletek azonban még nem mutattak fel olyan eredményeket, amelyek határozottsággal mutatnának arra., hogy a szeplők képződése tényleg a mellékvese bizonyos funkció­jára vezethető vissza. Annyi bizonyos, hogy ezidő- szerint még nem rendelkezünk olyan szer felett, mely biztonsággal kizárná a ezeplők képződését. A modern kozmetika mindazonáltal sok olyan szerrel rendelkezik, amelyek ezt a szépséghibát erősen lefokozzák. Ezek a szerek három csoportra oszlanak, éspedig olyanokra, amelyek a bőrt vé­dik, olyanokra, amelyek a szeplőket halványítják és olyanokra, amelyek a bőrt hámlasztják. Ezeknek a különböző szereknek a hatásával és alkalmazási módjával a legközelebbi cikkemben akarok fog­lalkozni. * (Alexandra D. Jürss, kozmetikai intézet, Po­zsony, Goethe^!. lő. Tel. 56, a Prágai Magyar Hír­lap olvasóinak készséggel áll díjmentes szóbeli, vagy írásbeli tanáccsal rendelkezésre minden koz­metikai kérdésben. Kozmetikai szerek használatát illetőleg i».)

Next

/
Thumbnails
Contents