Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-10 / 155. (4598.) szám
1938 Julíus 10, vasárnap. Budapesti tevéi (Ző.) BUDAPEST. — A szeszjavaslat, amelyet most már a felsőház is elfogadott, a közel jövőben törvényerőre emelkedik és ezzel a magyar államra száll a szeszértéke' siíés monopóliuma. A javaslat elfogadása Imrédy Béla kormányzati programjának egyik jelentős ténye, mert nemcsak véget vet egy ötvenesztendős harcnak, amely a mezőgazdasági és az ipari szeszgyárak között dúlt, hanem nagy lépéssel viszi előbbre a magyar kormánynak azt a célkitűzését, hogy a szociális problémák megoldása során véget vessen az aránytalan jövedelemmeg- oszlásnak. Hogy ennek a most elfogadott javaslatnak a horderejével tisztában legyünk, szükségét láttuk annak, hogy a szeszkérdést illetően olyan körökkel keressünk érintkezést, amelyek ezt a nagyfontos- ságu magyar közgazdasági kérdést a legapróbb részletekre menően ismerik. Kétségtelen — mondották nekünk —■, hogy a szeszgyártás — akár mezőgazdasági, akár pedig ipari gyárban történik — elsősorban mezőgazdasági ipar, igy első pillanatra teljesen közömbösnek látszik, hogy a gyár földbirtokos kézben van-e, vagy sem. A kérdés azonban, amelyet a most elfogadott törvényjavaslat megold, nem ezen fordul meg. A döntő ok, amely ennek a javaslatnak törvényerőre emelését szükségessé tette, egészen más. A földbirtokos ugyanis, akinek a birtokán szeszgyár van, a szesznek az előállításához saját terményeit használja föl; elsősorban burgonyát, kukoricát és cukorrépát. A gyártás során előálló hulladékot racionális állattenyésztésre fordítja. Ennek a hizlalóanyagnak a jelenléte nagy könnyebbséget jelent a gazda számára ahhoz, hogy megfelelően nagy állatállományt tarthasson és ennek révén földjét megfelelő mennyiségű természetes trágyával dolgozza meg. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazda- sági szesztermelés — ha mindjárt kerülőuton is — a föld termőképességének egyik fontos előföltétele. Ezzel szemben az ipari szeszgyárak a gyártáshoz szükséges nyersanyagot vásárlás utján szerzik be és a gyártás céljaira nem mezőgazdasági terményeket, hanem a cukorgyártásnál jelentkező „melaszt” használják föl. A melasz előállítása során nem keletkezik moslék és igy az ipari gyárak semmivel sem mozdítják elő sem az állattenyésztést, sem pedig a termőföld trágyázását. A mezőgazdasági érdekeltség tehát némi joggal éppen azt is kifogásolja, hogy az ipari szeszgyárak elvonják előle a melaszt, amely rendkívül alkalmas a hizlalásra. A két érdekeltség közötti ellentét azonban tulajdonképen akkor éleződött ki, amikor a megmaradt Magyarország szeszgyárai olyan nagymennyiségű szeszt termeltek, amelyet a kis ország fogyasztása fölvenni nem volt képes. Amig ugyanis a régi ország értékeis iparágai, mint például a fa-, papír- és vegyi ipar, az utódállamok területére kerültek, a két legnagyobb ipari szeszgyár: a Fellner- család kezén levő Leipziger-féle szeszfino- mitó és a Lederer-család kezén lévő győri szeszgyár, a mai Magyarország területén maradt. A háboruutáni kormányoknak is nagy gondot okozott, hogy a szesztermelés e hátrányain segítsenek és 1921-ben Hegedűs Lóránt, akkori pénzügyminiszter, törvényjavaslatot fogadtatott el, amellyel a háboruelőtti szeszkontingenst leszállította és megmerevítette, amennyiben az összes mezőgazdasági szeszgyárak részére — szám- szerint 270 ilyen gyár van — 160.000 hektoliternyi termelést, az összes ipari szeszgyárak részére pedig — ilyen összesen kilenc van — 80.000 hektoliternyi kontingenst állapított meg. Vagyis 2:1 arányszámot állapított meg a mezőgazdasági és az ipari termelés között és ezt az arányszámot fönntartotta az esetleges tulkontingens nézőpontjából is. így az 1936—37-iki gazdasági évben a magyarországi szeszégetők összesen 375.000 hektolitert termeltek, amelyből 250.000 hektoliter a mezőgazdasági és 125 ezer hektoliter az ipari szeszgyárakra esett. A mezőgazdasági szesztermelés azonban ezzel az arányszámmal elégedetlen volt. Mert amikor például a nagy burgonyatermelés folytán emelni kellett a mezőgazdasági szeszkontingenst, automatikusan emelkedett az ipari szeszgyárak kontingense is, amely utóbbiak azonban nem a belföldön termett mezőgazdasági terményeket dolgozták föl, hanem melaszbehozatal utján gondoskodtak nyersanyagszükségletükről. Ez szemmellát- hatóan hátrányos helyzetet teremtett a mezőgazdaság nézőpontjából, amely azt hangoztatta, hogy ha nem volna ipari szeszgyártás, úgy fölöslegessé válnék a kivitel és a szeszértékesités átlagos ára a mezőgazdaság javára magasabbá válnék. Tudni kell ugyanis, hogy a rendes kontingenst meghaladó szeszmennyiséget veszteséges áron kellett a kivitel utján értékesíteni. Amint látható, az érdekeltek között súlyos ellentétek merültek föl. Ezeket az ellentéteket azonban talán még ki lehetett volna küszöbölni, ha az utóbbi években a szesz- termelésbe egy harmadik faktor nem ékelődött volna be. Ez a harmadik tényező: a gyümölcs- és szőlőtermelés nagymérvű fejlődése. A gyümölcsfák száma az utolsó tiz esztendőben Magyarországon 15 millióról 35 millióra szökött föl és éppen igy növekedett meg az amerikai szőlőtőkék révén a szőlőtermelés is. Ennek a hirtelen megnőve- kedett termelésnek a következménye volt, hogy a hulladékgyümölcs, továbbá a seprő, de a kisebb értékű bor is értékesítést keresett. A gyümölcs- és szőlőtermelők erre részint egyéni vállalkozás, részint pedig központosított üzemek révén ezekből a hulladékokból elkezdték a „kis üstön” való szeszfőzést és ezzel úgy a mezőgazdasági, mint az ipari szeszgyártásnak súlyos versenytársaivá váltak. Kis üstön az 1936—37. gazdasági évben 57.000 hektoliter szeszt főztek. Persze, a 375.000 hektoliternyi kontingenshez képest ez a szám elenyészőnek tűnhetik föl. De ha meggondoljuk, hogy ez az 57.000 hektoliter kizáróan fogyasztásra szánt szeszt jelent, a szeszárak viszont aszerint alakulnak, hogy a szeszt fogyasztásra, vagy pedig ecetgyártásra, denaiuralizálásra, ipari fölhasználásra, vagy benzinkeverésre használják-e föl, — úgy ez a kis üstön főtt mennyiség nyomatékosan esik latba. Mert csak annak a szesznek az ára jelent tulajdonképen hasznot, MEGHÍVÓ! swxUUépvett ae&á&deHSHÖie sziwensxUéi fíicdöUctpcken! Díjtalan tanácsokat ad a szépségápolás minden terén Előadókörútján a következő szlovenszkói fürdőhelyeken tartózkodik: TKEN CSÍN-TEPLICEN: PÉRY DROGÉRIÁBAN július 11-én, 12-én és 13-án, hétfőn, kedden és szerdán POPRÁDON: PIKOVSKY DROGÉRIÁBAN július 18-án és 19-én, hétfőn, kedden Ó-TÁTRAFtREDEN: BÁNYÁSZ ÁRUHÁZÁBAN július 20-án, 21-én és 22-én, szerdán, csütörtökön és péntekén. amelyet fogyasztás céljaira finomítanak ési igy válik a kis üstön főtt szesz a gyári szesz versenytársává. A rendelkezésre álló adatok szerint a mezőgazdasági és az ipari szeszgyárak által előállított fogyasztási szesz mennyisége az utolsó tiz év alatt az össz- kontingens egy harmadáról annak egy tizenhetedére esett vissza, aminek oka egyrészt a fogyasztás csökkenése, de kétségtelenül oka az a verseny is, amelyet a kar- tellen és a kontingensen kívül álló kis üstön főtt szesz jelent. Az évek során át fölgyülemlett és mind élesebben jelentkező ellentéteknek a magyar kormány most az uj szesztörvénnyel egy- szersmindenkorra véget vetett. De azért tévedés volna azt hinni, hogy a kormány ennek a kérdésnek ilyen radikális elintézésére csupán a 270 mezőgazdasági és a 9 ipari szeszgyár közötti torzsalkodás miatt határozta el magát. Ennek az uj törvénynek a hátterében a mezőgazdaság vitathatatlan érdekén fölül ott áll az az 1500 kis üst is, amely csupa kisember létfönntartását szolgálja. A mai időkben, amikor a kormányok figyelme és szociális gondoskodása a kisemberek felé fordul, szinte magátólértetődő, hogy erre a törvényre sor kellett, hogy kerüljön. Ez a törvény — bármint vélekedjenek is róla az ipari érdekeltségek — végeredményében mégis csak a mezőgazdaság és utolsó kihatásában a kisemberek érdekeit védi és pontosan beleilleszkedik abba a szo- sziális programba, amelyet Imrédy Béla miniszterelnök hirdet és amelynek végrehajtására vállalkozott. A római sajtó a magyar-olasz barátságot ünnepli Imrédy és Kánya olaszországi látogatása küszöbén i« Magyarországra fontos szerep vár a Dunamedencében“ RÓMA. — Ismeretes, hogy Imrédy Béla magyar miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter julius közepén Rómába látogat. Az utazás pontos napja még nincsen megállapítva, de ez lesz az első alkalom, hogy Imrédy Béla mint miniszterelnök Rómába látogat és ott fölveszi a kapcsolatokat az olasz államférfiakkal. A mai olasz sajtó nagy cikkekben foglalkozik a magyar államférfiak közeli olaszországi látogatásával s ezt az alkalmat fölhasználja arra, hogy ismét dokumentálja az olasz—magyar barátságot. A Messagero szerint az olasz nemzet élénk megelégedéssel veszi tudomásul a magyar államférfiak látogatását, mert ez a látogatás még bensőségesebbé és szívélyesebbé teszi a két ország viszonyát, amelyet hosszú évek története szentesített és semmiMagyarországon ötödfélmillió maisával jobb búzatermést várnak a tavalyinál BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar földművelésügyi minisztériumhoz beérkezett jelentések szerint a legutóbbi, két hét előtti becslés után most kerek egy félmillió métermázsával javult a búzatermés. A búza aratása már megkezdődött: és az idén 23,940.690 métermázsa búzatermést várnak. Ez majdnem ötödfélmillió mázsával jobb a tavalyi termésnél. Rozsban jó közepes termés várható, árpában jó termést várnak. Jó közepes a zabtermés is, ellenben gyümölcsben gyönge termés várható. Megsemmisítik a pozsonyi községi választást ? POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ismeretes, hogy a pozsonyi községi választások ellen a szudétanémet párt, Hlinka szlovák néppártja és a Förster- féle német keresztényszocialista párt a választásoknál történt állítólagos szabálytalanságok és visszaélések miatt felebbezést adott be és a választások megsemmisitését kérte. Ma mértékadó városházi körökben olyan hírek terjedtek el, hogy a felebbezésnek helyt fognak adni, a junius 12-i választásokat megsemmisítik és uj választást írnak ki. Az uj választásra minden valószínűség szerint még az ősszel sor kerülne. Dr. Krno polgármester ma megkezdte szabadságát s négy hétig távol van hivatalától. féle viszontagságnak sem sikerült meglazítania. Olaszország nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy kifejezésre ne juttassa Magyarország iránt való szolidaritását, amely a múlt század szabadságküzdelmeiben fonódott hagyományos barátságon fölül azon a meggyőződésen nyugszik, hogy Magyar- országra a Dunamedence mai fölkavart helyzetében a mérséklet és a békités szempontjából fontos szerep vár. — A Popolo di Roma melegen üdvözli az olasz nép nevében Imrédy Bélát és Kánya Kálmánt és megállapítja, hogy Olaszország és Magyarország nagy utat tett meg és még nagy utat fog megtenni együtt. 3ZEPLQKET RÁNCUKAT MITESSZEREKET Így tünteti el a NARY krém ára 10 Ke víz „ 5 Ke Szállítja: M A R Y Laboratórium Dr. Pollak és társa Bratislava, Mlchalská 6 Ha gyomrát elrontotta, igyék azonnal egy pohár természetes „Ferenc József”-keserü- vizet, mert ez az emésztőcsatorna tartalmát gyorsan föloldja és biztosan levezeti, a bél- működést elrendezi, az anyagcserét fokozza és friss közérzetet teremt. Kérdezze meg orvosát. ,, — KINEVEZÉS. Ifjabb dr. Ujfalussy Béla budapesti külügyminiszteri titkárt. Ujfalussy Béla nyug. kúriai bíró, lőcsei lakos fiát e napokban miniszteri osztálytanácsosnak nevezték ki. 5
