Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-08 / 153. (4596.) szám

JP | XVII. évf. 153 (4596) szám ■ Péntek ■ 1938 julius 8

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI.

A szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-1 1. • •

SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl.

A szlovákiai gyáripar nacionalizálása

A népszövetségi ligák közgyűlése Kopenhágában

Szülő Géza kétszer is eredményesen nyúlt bele a vitába $ győzött álláspontjával

A „nemzetiségi jog“ fogalma a népszövetség társadalmi szervének világfámmá előtt ■ „Nemzetközi szankciókat az elnemzetlenités ellen!“

(hl) SZLOVÁKIA. Szlovákia gazdasági életében az utóbbi években nagy változások történtek. A mezőgazdasági gyáripar legnagyobb vállalatai rövid (hetek alatt gazdát cseréltek, malmok, cukorgyárak kerültek uj tulajdonos kezébe. Az uj tulajdonos pedig nem más, mint a csehszlovák agrárpárt, illetve a mögötte álló agrár-pénzintézetek. Egyszer már megemlékeztünk a kortézia eme legújabb válfajáról, amelyet éppen a községi választások előtt ütöttek nyélbe. Az uj korteseszköz azonban balul ütött ki, mert a választások eredménye ínég az agrárpárt újonnan megépitett ipari fellegváraiban is megmutatta azt, hogy a szlovákiai magyarságot nem lehet újabb Sütetü kortéziával megbontani.

Az agrár mammutválialatok egyi'k vezető személyisége az utóbbi napokban érdekes kijelentést tett. Ezzel a kijelentéssel óhajunk foglalkozni, nem pedig azzal a politikai kudarccal, amelyre maga az agrárpárt sem mert gondolni. A szlovákiai Földműves Kölcsönös Pénztárak Szövetségének elnök^ a minap kijelentette, hogy a kereskedelmi bankók széttagoltságuk- mellett nem alkalmasak arra, hogy nagyobb szlovákiai pénzintézeteket és ipari vállalatokat finanszírozzanak. Az idők — szerinte — most kedvezőek a gyáripar „nacionalizá- íására“, vagyis a külföldi érdekeltségek fokozatos kiszorítására a szlovákiai gyáriparból, de nincs elég erős kereskedelmi pénzintézet, amely ezt a feladatot szlovákiai regionális szempontból megoldaná. Ursiny kijelentése szerint: ,,a mezőgazdasági gyáripar nacionalizálásában sikerült megtennünk néhány fontos lépést, a szlovákiai mezőgazdasági gyárak, malmok és cukorgyárak átmennek a szövetkezeti tőke érdekkörébe, .míg eddig azok haszna külföldre vándorolt."

Ez volna a nyilatkozat lényege. A szlovákiai szövetkezei tőke tehát a hivatalos kijelentés szerint Szlovákiában a csehszlovák nacionalizmust szolgálja. A szövetkezeti tőke a következőkből tevődik össze szlovákiai viszonylatban: néppénzintézeti

(hitelszövetkezetek és a Földműves Kölcsönös Pénztárak) betétek, üzletrésztőkék, tartalékalapok, egyéb szövetkezetek pénzfeleslegei, melyeket a Központi Szövetkezet alapszabályai és ügyrendje értelmében a szövetkezetek kötelesek a központnál elhelyezni, végül a központnál elhelyezett egyéni betétek. A szlovákiai szövetkezeti tőke kereken másfélmilliárd korona. Ebből kereken egymilliárd a betéállomány, amely a néppénzintézeteknél és a központoknál van elhelyezve. A szlovákiai szövetkezeti tőke azonban még nem olyan erős, hogy olyan mamutvállalatokat — mint a diószegi cukorgyár, vagy a nyitrai malomkonszern — minden megrázkódtatás nélkül meg tudna vásárolni, illetve „nacionalizál- mi". A szlovákiai hitelélet, különösen a mezőgazdasági hitel a vidéki és falusi néppénzintézetek teljes tőkeerejét igénybe veszi, igy tehát a 'körülbelül egymilliárdot kitevő betétállományt szerintünk nem lehetett százmilliós vásárlásokba fektetni, mert jelenleg a falunak is szüksége van a néppénzintézetek hitelére. A szövetkezeti tőkéből tehát az üzletrésztőkék, tartalékalapok és feleslegek maradnak meg. De azt megint 'tudjuk, hogy az üzletrésztőkék, tartalékKOPENHÁGA. — A népszövetségi ligák uniója ezidén Dániában, Kopenhágában tartja közgyűlését julius 5. és 10-e közötti napokon. Ahogy a „népszövetség” maga, úgy a népszövetség társadalmi intézménye, a „liga” is a folytonos gyöngülés jeleivel közeledik ahhoz az úthoz, amelyet pont száz évvel ezelőtt a „Szent Szövetség” futott be bir és dicsőség nélkül,

A mostani közgyűlés delegátusai franciákból, angolokból s főleg skandinávokból toborzódtak össze,, de eljöttek a középeurópai utódállamok népszövetségi ligáinak képviselői is,

A romániai magyarok képviselőit báró Jósika János vezette, a csehszlovákiai magyar liga képviseletében dr Szüllő Géza, a liga elnöke volt jelen, a csehszlovákiai németek részéről Clary Aldringen és ifj. Medinger jelent meg, a szlovákokat dr. Procháska vezetésével négytagú delegáció képviselte.

Julius 5-én volt a közgyűlés megnyitása ünnepélyes keretek között. A délelőtti ülést az elnöklő Boréi volt francia miniszter, Munch dán külügyminiszter és Jasper Sialapok és feleslegek egyrészt berendezésben, másrészt pedig ingatlanokban fekszenek. Végeredményben a szövetkezeti tőkéből nem marad olyan hatalmas összeg, amely többszázmilli'ós nacionalizálási vételekre volt fordítható. Az évente juttatott állami segítség sem olyan nagy összeg, amely elegendő volna ezekre a célokra. Ez a segítség csupán arra elegendő, hogy az áruközpontok (a Hanza kivételével, mert ez még egy fillért sem kapott belőle) deficites gazdálkodásának hiányait betömje. A papiros sokat elbir és nehéz kiigazodni a központ mérlegein. A bemfentesek azonban igen jól tudják azt, hogy a kimutatott nyereségek mögött jónéhányszor akkora veszteségek rejtőznek. Ilyen gazdálkodás mellett szinte lehetetlennek látjuk azt, hogy szövetkezeti tőke gyűljön össze. Elég rámutatnunk a nagyszombati, zólyomi -és a tornaijai NUPOD-központoik veszteséges gazdálkodására. Ezt a gazdálkodást egyrészt a hozzá nem értés, másrészt pedig a túlzott adminisztráció és sok esetben a hanyagság is okozza. Miért fejlődik a Hanza minden külső segítség nélkül és miért stagnál a szövetkezeti mozgalom ott, ahol1 a Köziponti Szövetkezeit kihelyezett csápjai működnek? Egyszerű az ok. Az előbbinél igazi szövetkezeti szellem, harmónia van az egyes szövetkezetek és a központ közt, az utóbbiaknál azonban ez el sem képzelhető még a szlovák vidéken sem.

A csehszlovák agrárpárt tehát bajosan használhatott „nacionalizálási” célokra szövetkezeti tőkét. A pozsonyi Dunabank

monsen,' a dán legfőbb bíróság elnökének beszéde töltötte be. A közgyűlés után a „politikai és jogi bizottság” ülésén hevesebb vitát váltott ki az angolok javaslata, hogy Abesszíniába bizottság küldessék ki, amely a helyzetet a helyszínen vizsgálja meg, s megállapítsa, vájjon tényleg van-e még egy rész, amely Itáliának alávetve nincsen s azután állapítsák meg Ethiópia függetlenségét.

A vitában fölszólalt Szüllő Géza is és indítványozta, hogy a kérdést, mint idejétmúltat, vegyék le a napirendről. Erre élénk vita keletkezett s az olaszok ellenfelei jogvédő mezbe öltözötten az elnyomottak védőinek csaptak föl. A vita végén Szüllő Géza még egyszer fölszólalt.

„Győzök és legyőzőitek*1

~~ Senki sem küzdött az elnyomottak érdekében erősebben, mint én — mondotta egyebek között —> de a gyakorlatot és a

MBMMWBMMBBBgfifflflfimillITMliffliillTMnrillll'lilll

részvénytöbbségének megvásárlása is tetemes összegbe került, hogy jutott volna még nagyobb összeg a diószegi, farkas'hidai cukorgyárak és a nyitrai malomkonszern részvénytöbbségének felvásárlására? A tőke, nyíltan merjük állítani, nem szövetkezeti tőke, hanem igenis a kereskedelmi bankok tőkéje volt a részvénytöbbségek megvásárlásánál. Vagy talán az agrárérde- ikeltségbe tartozó kereskedelmi bank már altruista, tehát szövetkezeti pénzintézet lett?

A szövetkezeti tőke burkában vásárolt mezőgazdasági ipari vállalatok nem szövetkezeti eredetűek és tulajdonképpen nem is szolgálják a szövetkezeti mozgalmat. Igaz, hogy a szövetkezeti 'boltokba kell liszt, cukor, azonban például a magyarországi Hangya-központnak ma sincs ilyen vállalkozása annak ellenére, hogy 635.000 szövetkezeti család szükségletét elégíti ki. A szövetkezeti tőke a kisemberek apró filléreiből tevődik össze. A szövetkezeti vállalkozás célja az önsegély, a magánkereseti elv elvetése, a kollektív gazdálkodás megvalósítása, amely elveszi a vezetőszerepet a tőkétől és ezt a munkának adja, a hasznot visszatérítendő megtakarítássá nemesíti. A „nacionallizált” mezőgazdasági gyáriparnál azonban egyetlen egy szövetkezeti elvet sem találunk meg, mert hiszen ezek a vállalatok továbbra is kapitalista vállalatok maradtak, részvénytársaságok, melyek gazdaságpolitikai szempontból mindig éles ellentétben állanak a szociális irányzatú szövetkezeti formával szemben. Lehet, hogy a mai részvénytársasági forma jogi szem-.

szándékot sem nézi senki reálisabban, mint én. Gyakorlatból tudom, mi az „legyőzött nek” lenni, ha csak magunkat magyarokat nézem, — s látom, mi az „győzőnek” lenni, ha nézem a franciákat, angolokat s nézem mostani államomat. Én elismerem a hódítást, mint jogcímet. De ha elismerem ezek miatt azt, hogy 1918-ban a nagyantant győző maradt, s minket legyőzve a mai helyzet legális, akkor el kell ismernem ezt 1936- bán Olaszország esetében is. Ad abszurdum vinne ilyen állásfoglalás, ezért, hogy megerősítsem a népszövetség tekintélyét s ne légvárak kergetőzését lássák benne a népszövetségi gondolat ellenségei, kérem, hogy ennek a kérdésnek a feszegetésétől álljanak el. *

Újabb heves vita fejlődött s a bizottság végül is Rolin belga szenátor, a kínai delegátus, a franciák és. az angolok hozzászólása után albizottságot küldött ki.

pontból a közeljövőben’ szövetkezetivé alakul át, ezt az átalakulásit azonban álszövetkezetnek kell tekintenünk, mert az igazi szövetkezet kritériumai eleve ki vannak zárva. A szlovákiai szövetkezeti mozgalom, hogy teljesen őszinték legyünk, nem is igazi szövetkezeti mozgalom, mert teljesen hiányzik belőle az a szabadság, amellyel a mozgalom 94 évvel ezelőtt Angliából elindult. Nálunk minden szövetkezeti megmozdulásnál (Központi Szövetkezet, NUPOD, DZEVOS, Földműves Kölcsönös Pénztárak) a fejek ugyanazok, csak a gazdasági érdekeltség más és más irányú. Végeredményben ilyen formában nem is látszanak még külsőleg sem szövetkezeti alakulásoknak, hanem egyszerű tőkés intézményeknek, melyeknek a tulajdonképpeni szövetkezeti mozgalomhoz semmi közük sincs.

A „nacionalizáíó” törekvések ellen pedig élesen tiltakozik a szlovákiai magyarság és a szlovákiai- magyar szövetkezeti mozgalom. 150 magyar hitelszövetkezet betétállománya, az agrárérdekeltség kereskedelmi bankjának tetemes magyar tőkéje és a szlovákiai magyar szövetkezetek pénzfeleslege nem szolgálhat csehszlovák nacionalista célokat. Nem tudjuk, mi lenne akkor, ha követeléseinket a most folyó tárgyalások során teljesítenék. A tetemes magyar tőke kivonulna az agrárpárt vállalkozásaiból és az űrt valami mással kellene kitölteni. Ez pedig bizonyára fájdalmas volna a telhetetlen agrárvállalkozások számára.

Viharos vita Szüld felszólalása kórul

Délután a „kisebbségi bizottság” ülésezett Van Overlecke belga egyetemi tanár elnöksége mellett. A titkári tisztet az Unió

főtitkára, Ruyssen látta el. Fölvonultak a csehek, a románok, s protektoraik, a franciák, de ott voltak a dánok, a svédek is és