Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)

1938-07-08 / 153. (4596.) szám

2 a magyar és német nemzeti kisebbségek képviselői. Báró Jósika az erdélyi magyarok kívánságait tolmácsolta, Clary Aldringen a szudétanémetek kivánságait tárta elé rend- kívül tapintatos beszédben. Annál temperamentumosabb beszédben Foglalt állást az egész eddigi gyakorlat és módszer ellen Szüllő Géza, a csehszlovákiai magyarok képviselője. Kifogásolta azt, hogy a paktumban mint „jogot” ismerik el az éle* tét, a szabadságot és az egyenlőséget, ami' vei megajándékozzák a kisebbségeket. s-*' Hát mik vagyunk mi?! — kiáltott föl Szüllő. — Mit gondolnak rólunk, hogy kegyként adják meg az „élet jogát”! Szé­gyenletes ez az észjárás! Nekünk ez nem kegy, de jog, amely állampolgárságunkból folyik. Tiltakozom az ellen, hogy a nemze­tiségeknek a jogait kegyként mérik, ami igy el is vehető. Kijelentem, hogjr meguntuk a húszéves huzavonát! A nemzeti kisebbségi kérdés megoldva nincsen, ezért van baj Kö- zépeurópában. Itt mesterkednek, látszatok­kal hamis közvéleményt gyártanak, nép­számlálási trükköket szeretnek a kormá­nyok cselekedeteik alapjául föltüntetni... Nagy lárma kerekedett erre. A hangulat egyre izzóbb lett. A csehszlovák delegáció tagjai feszengtek, a románok kontráztak. w Hol cselekszenek igy? —■ kiáltotta a fcsehszlovák delegáció soraiból Procháska, >—• Méltóztassék megengedni —- mondotta Szüllő —, például Kassán, ahol a választás­kor több magyar szavazat volt, mint ameny- nyit a népszámlálás kimutatott, és erre pél­da Pozsony stb. ♦. * Itt az elnök a vita élénk lármája miatt fi­gyelmeztette Szüllőt, hogy csak a tárgynál maradjon. Ezután Szüllő igy folytatta: w A nemzetiség a legnagyobb kincse az embernek. Ezt akarják renacionálással ki­tépni a lelkűnkből, ezért rossz a „kisebbség- védelem” szó, s helyette „nemzetiségvéde- jfcm” kell, és kell, hogy büntettessenek azok, akik elnemzetleniteni akarnak. Ez a gondo­lat vezeti a csehszlovákiai nemzetiségi har­cot is, ezért javasolom, hogy a határozati javaslat szövegében kimondassák, hogy a nemzetiséget elvenni akaró hivatalnok bün­tetése nemzetközi ellenőrzés mellett szabály­zatba iktattassék, Győzött Szüllő álláspontja Élénk lárma és gúnyos közbekiáltások titán Mac Cartrier oxfordi egyetemi tanár közvetítő javaslatával végül is győzött Szüllő indítványa, hogy a tavaly Londonban javasolt népszövet­ség előtti eljárásnál a csehszlovákiai né­met és magyar ligák kívánsága szerint a ^nemzetiségi védelem” a paktum szövegé­ben lévő „kisebbségvédelem” mellett a szövegbe is beiktattassék. Ezután a vitát félbeszakították s annak folytatását másnapra halasztották. Ez alka­lommal a csehszlovákiai nemzetiségi moz­galmakat illető kérdések is napirendre ke­rültek. Délután a dán főváros vezetősége látta Vendégül az Unió közgyűlésén résztvett de­legátusokat. A magyar kultuszminiszter a cserkészgondolatról BALASSAGYARMAT. — A magyarországi Véncserkész-mozgalom harmadik országos kong­resszusát tartotta Balassagyarmaton. Pa.pp An­tal, a Magyar Cserkész Szövetség országos el­nöke megnyitójában rámutatott arra, hogy a magyar társadalomnak mintegy 100.000 olyan 'tagja van, aki fiatalkorában cserkészne velősen ment keresztül. Gróf Teleki Pál kultuszminiszter, aki a ma­gyar cserkészmozgalom első főcserkiésze volt és a legutóbbi időkig viselte a tiszteletbeli fő- cserkész címét, mondott ezután beszédet. Kifej­tette, hogy az öreg- és véncserkészek közös cél­ja, hogy a cserkészgondolatot, a cserkész élet­formát az életbe átvigye. A cserkészszellemet •— mondotta — kell átvinni a közéletbe is. A viliágon sok ifjúsági mozgalom viseli magán a cserkészet bélyegét, cserkésrmozgalimat ' azon­ban parancsra nem lehet létrehozni. A cserké­szet életformáját vigyük be mindenhová, ezzel szolgáljuk a társadalmat. Ez a gondolat vezeti az öreg- és véncserkészeiket, valamint a Fiatal Magyarság-mozgalom tagjait. Mi, cserkészek, más-más munkaformában dolgozunk, de mind­egyikünknek egy az életformája: a cserkész élet­forma. A kultuszminiszter beszéde titán a város és a vármegye képviselői szólaltak fel, 1938 julius 8, péntek. A Henleinpárt megbízottai a statútum-tervezet ismert részének hiányaira mutattak rá a miniszterelnök előtt A teljes tervezetet még mindig nem ismertették PRÁGA. — A politikai éleit a két csehszlo­vák ünnepen sem szünetelt, amennyiben a mi­niszterelnök kedden és szerdán folytatta infor­matív jellegű megbeszéléseit a szudétanémet párt megbízóttaival. Kedden 10 órától 13 óráig, majd délután 17 órától 19 óráig Kundt klubelnök és dr, Rosdhe képviselő, szerdán délután 17 órától 19 óráig dr. Pebers képviselő volt a miniszter­elnöknél. .Szerdán a megbeszélésen dr. Karéjei egyetemi tanár, az alkotmánybíróság elnöke is jelen volt, A megbeszélések tárgya minden al­kalommal a szudétanémet párt junius 7-én át­nyújtott emlékirata volt, A szudétanémet párt által kiadott hivatalos jelentés kifejezetten hangsúlyozza, hogy a cseh és a külföldi lapokban ezzel kapcsolatban meg­jelent mindennemű más jelentés és híresztelés valótlanság, így különösen valótlanság az a hí­resztelés, mintha a szudétanémet párt megbízot­tai a miniszterelnökkel az úgynevezett nemzeti­ségi statútum egy rérszéről s a nyelvtörvény végrehajtási rendeletének kiegészítési tervéről tárgyaltak volna. Az ily megbeszélésnek, illetve tárgyalásnak csak akkor volna értelme, ha a szudétanémet párt a statútum teljes egészét meg­ismerhette volna. A hivatalos jelentés végül leszögezi, hogy a miniszterelnökkel való megbeszélések egyáltalán nem lépték túl azt az állapotot, amilyenben a megbeszélések a múlt hét végén voltaik. Néniéin Berlinben PRÁGA. — Henleán Konrád, a szudétanémet párt vezére feleségével tegnap Berlinbe utazott a ott a kézműipari kiállítást tekintette meg. „A munkálatok bizonyos meglassubbcdása .. A miniszterelnökség által kiadott „Wodhen- korrespondenz” a belpolitikai helyzet Ismerte­tése kapcsán egyebek között ezeket írjat — Ha türelmetlen sürgetők konkrét eredmé­nyeket követelnék, úgy többnyire elfelejtik, hogy sem a politikai pártjaink, sem a nyilvá­A nagy sokol-ünnepségek kapcsán a Cseh­szlovák Külügyi Intézet is ünnepi ülést tartott. Ezen az ülésen 2ilkaképviselő, az agrárpárt fő­titkára és külpolitikusa beszédet mondott, amely­ben egyebek között ezeket hangsúlyozta: nosságunk nem engedi magát kommandóra igaz­gatni és hogy éppen a nemzetiségi kérdések megoldásánál a jó és alapos előíkészitő munka mindent jelent. Az előíkészitő munka végzésével megbízott személyék körének parlamenti politi­kai tényezőkkel való kibővítésével természete­sen velejár a munkálatok bizonyos meglassub­bodása, A csütörtöki tárgyalások ' 5- ^ Jelenítettük már, hogy a szudétanémet párt tár­gyalói a rnul't héten kapták meg az úgynevezett nemzetiségi statútum tervezetének első részét és a nyelvrendelet kiegészítésére irányuló ter­vezetet is. A miniszterelnök és a szudétanémet párt megbízottai között folyó informatív jellegű tárgyalások ma annyira haladták előre, hogy ma már a kormány, illetve a miniszterelnök ál­tal kiadott statútum-tervezet is a megbeszélések tárgyául szolgált. A mai mgebeszélésen a szudé­tanémet párt részéről Kundt klubelnök, dr. Pe- ters és dr, Rosche képviselő jelent meg délelőtt 11 órakor a miniszterelnökségen. A mai meg­beszélés alapja a miniszterelnök által egy hét előtt átnyújtott statutum-tervezet volt. A szudé­tanémet tárgyalók ennék hiányosságaira mutat­tak rá. Értesüléseink szerint a hydvrendeiet terveze­te semmiben sem haladja túl az úgynevezett „február 18-a“ kávézni ényeit, vagyis azt, hogy a nyelvhasználati jogot rendezi az állami üze­meknél, tehát a vasúton, postán és igy tovább. Minisztertanács pénteken Ma a miniszterelnök és a szudétanémetpárti megbízottaik között lefolyt informatív tárgyalá­son kívül más politikai tanácskozás nem volt A gazdasági miniszterek kollégiuma a tefkérdés- sd foglalkozott, de még mindig nem egyezett meg, A politika! minisztereik kollégiuma neműit össze, csak pénteken tart értekezleteit* Péntek délután a szokásos minisztertanácsi ülés !s vár­hatót •. i • j • — Államféifiaink legjobbjai a napokba® akar­ják külföldi barátaink tanácsára a kisebbségeink kérdéseit szabályozni s emellett oly messze akar­nak elmenni, amennyire az az államfenség esz­méjével és a nemzeti becsülettel összeegyeztet­hető. Ellenségeinknek, de barátainknak Is tudo­másul kell venniök, hogy köztársaságunk húsz­éves fennállása alatt bebizonyítottuk, hogy ki­sebbségeinkkel teljes békében akarunk élni, telje­sen egyelő polgári jogokat adtunk nekikf de hogy teljesen egyenlő polgári kötelességeket is köve­telünk meg tőlük. Senkinek sem szabad hin­nie, hogy feladjuk a nemzet ama jogait, amiket háromszáz éves küzdelem után s az összes jó csehszlovák honi és külföldi munkájával kivív­tunk, Készséggel valljuk azt az elvet, hogy a határokról az emberek nem vitatkozhatnak, ha­nem harcolnak értük. A nép kész a nagy öröksé­get megvédeni, melyet atyáink hagytak reánk és ezért az örökségért a legnagyobb áldozatokra is készek vagyunk. t „Nem adni többet, mint amennyit eddig adtunk" Jezek miniszter lapjában, a Národni Noviny- ben Knebort cseh egyesült párti képviselő feltü- néstkeltő cikket irt a sokol'-lelkesedésről. A cikk második fele a következőket tartalmazza: *— És mellékesen szólva ki is volt az, aki ezt a nagy lelkesedést oly soká altatta? Hát keleti ez? És miért nem hasznáták ki ezt a nagy erőtarta­lékot államunk helyzetének megerősítésére? Miért kerül sor erre csak most, ezekben a na­pokban, amikor a külföldnek államunkra gyako­rolt nyomása olyan nagy? Hiszen elvégre szö­vetségeseink is csak most kezdenek bennünket más szemmel nézni és nem titkolják csodálatu­kat. Nem keresünk választ, mert azt ismerjük, És tudjuk azt is, hogy ma- világosan! nem Js; mondhatnánk azt ki. De ez alkalommal mégis csak ki kell mondanunk, hogy a sokol-ünnepségek S eredményük és a kísérő jelenségek, a hatalmas lelkesedés és elszántság köztársaságunk kormá­nya számára a legjobb útmutató, hogy miként kell a jövőben eljárnia és miként cselekedjék & nemzeti kisebbségekkel való tárgyalásoknál. Nem. adni többet, mint amennyit eddig adtunk. A nem­zet nem viseli el a további engedményeket. A* állam $ ennek alkotmánya nem élné túl azt na­gyobb megrázkódtatások nélkül. Van tökéletes hadseregünk. S a nemzet ezekben á napokban annyi derekasságot, elszántságot mutatott, hogY az egész világ meglepetéssel tekint most reánk, Fényes hadsereg s derék, egységes nemzet — ez a legnagyobb kincs, amire minden szövetséges mindenkor szívesen ad kölcsönt és nem tagadja meg a legnagyobb bizalmat. És az ellenség meg­tanulja, hogy az ilyen ellenfélre kellő, köteles tisztelettel nézzen, amit még nemrég megtaga­dott tőlünk. Most a kormányon és a parlamen­ten a sor. Használják iki ezeket az egyedülálló* nagy erőforrásokat. A nemzet készenlétben vár, — fejezi be cikkét Knebrot képviselő, polgári foglalkozása szerint vendéglős-iparos.; „Ellenségeinknek, de barátainknak Is tudomásul kell venniök.. Hodza: Középeurópa gazdasági felvirágzása nemcsak a közép- európai államok érdeke A miniszterelnök megnyitója a nemzetközi mezőgazdasági kongresszuson PRÁGA, — Prágában ma nyitották meg a nemzetközi mezőgazdasági kongresszust. A megnyitó beszédet dr. Hodza Milán mi­niszterelnök tartotta. Beszédében azt 'hang­súlyozta, hogy téves azt hirdetni, hogy Csehszlovákia ipari állam. A miniszterel­nök szerint a csehszlovák köztársaság közgazdasága vegyes és valamint a mező­gazdaság, úgy az ipar mennyiségileg és mi­nőségileg is a termelésben jelentős javulást mutat. Régi közismert elv, hogy a mező- gazdasági osztály a társadalom alaposzlo­pa. Csak nyugtalan és nemzetközileg moz­galmas időkben győződtek meg a nem föld­műves tényezők ennek az állításnak az igazságáról. Egy másik tévtan volt az, — mondotta a miniszterelnök, — hogy a me­zőgazdaság és az ipari termelés között ér­dekellentét van. Az utóbbi idők fejlődése szemléltetően bizonyította e tan téves vol­tát. Különösen Középcurőpában láthatjuk ezt, ahol a viszonyok nyomása következtében az agrár államok kénytelenek voltak ipa- ■ rukat fejleszteni s egyidejűleg az iparilag fejlett államok a reagrárizálódáshoz tér­tek. Ez a fejlődés kezdetben zavarólag hatott a középeurópai árukicserélés ha­gyományos összetételére. Nem jelenti azonban ennek tartós veszélyeztetését, csak a megváltoztatását fogja hozni. Kö- zépeurópában is sor kerül az iparosítás legfelső fokának elérése után a reagrári- zálásra cs bizonyos egyensúlyi helyzet már most is kialakulóban van. A kívánatos közeledés a középeurópai álla­mok között ilyenmódon létrejön, amely álla­mok geopolitikailag is közös érdekeknek vannak alárendelve. Az utóbbi idők ismételten megmutatták, hogy Középeurópa gazdasági fölvirágzása nemcsak a középeurópai államok érdeke. A nagyhatal­mak, sőt a nyugat is elismeri, hogy gazdasá­gilag biztosított és szociálisan stabil Közép- európa az európai biztonság és a világbéke előfeltételét alkotja. Ezért nem csodálkozunk, ha a nyugati államok érdeklődése folytonosan növekszik a közép- és dőlkeléteurópai államok gazdasági helyzete iránt, amely államok tulnoymó részben agrárál­lamok. • <•' A mlnszterelnök végezetül ama reményének adott kifejezést, hogy Csehszlovákia a jelen na­pok átmeneti nyugtalansága ellenére egyenesen hivatott arra, hogy az ellentéteket áthidalja és hogy a békének nemcsak hirdetője, hanem te­vőleges kialakítója is legyen, mert ebben látta a csehszlovákiai mezőgazdaság és a csehszlovák nemzet hivatását már Svehla miniszterelnök is. — Különös megnyugvással tölt el bennünket, — zárta szavait Hodza — ha ezt a mai ülést oly időben nyithatom meg, amikor Európa számos helyén az acél és a vas, nem különben a kenyér örök problémájával foglalkozna!:. A beregszászi járási képviselő­testület mozgalmas illése BEREGSZÁSZ. — Az Itteni járási képvise­lőtestület most tartott ülésén az államvédelmi célokra megszavazandö nagy obböss zegü ado­mány kérdésével [foglalkozott. A járási (hivatal a költségvetési megtakarításokból 150 ezer ko­ronát kívánt államvédelmi célokra adományoz­ni és ehhez kérte a közgyűlés hozzájárulását. Az Egyesült Párt tagjai a javaslat ellen ‘fogdaí- tak állásit. Dr. Bodáky István felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kérdés politikai termé­szete miatt nem tartozik a járási képviselőtestü­let elé és kérte annak napirendről való levéte­lét. Darcsy Endre rámutatott arra, hogy a járás költségvetése szociális, gazdasági és kuiltrális célokat hivatott istápolni, aiz államvédeleim nem tartozik feladata körébe. Varga Gyula szintén a javaslat ellen szólalt fel. A képviselőtestület­nek máis pártállása tagjai, élükön a kommunis­tákkal, heves támadásokat intéztek az egyesült- pártiak ellen, majd amikor szavazásra került sor, n javaslat mellett döntöttek s azt határozat­tá emelték.

Next

/
Thumbnails
Contents