Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-03 / 150. (4593.) szám
1938 julius 3, vasárnap. ,prxgai-Ma&^arh!ui^m> 17 Boldog outit Nem hinném el, ha nem Böske mesélte volna, kedves barátnőm, aki nem szokott lódítani. Az elmondandők színhelye kicsiny olasz falu, A Dolomitokban. Neve Pieve di Cadore. Zengő-olaszo- san hangzik, de lesznek még sokan, akikben véres és keserves emlékeket fog kelteni. Szörnyű verekedések folytak ezen a helyen valaha, egészen más időkben, a világháborúban. Most nyoma sincs Pieve di Cadore környékén ágyudörgésnek és borzalomnak. Sőt éppenséggel a béke és az idilli csend helye ez. Kirándulók autója okozza itt a legnagyobb lármát, de ha megérkezik, az is elhallgat, s csak a madarak csicseregnek az erdőben. Sötétzöld hegyek övezte teknőben pihen a kis falu. Fogadó, vendéglő, lakóházak, trafik, apró üzletek. Ide vetődött utazgatásai közben egy magyar hölgy. Kernekül érezte magát az istenadta csendben. Hangsúlyozni kívánom, hogy jelen Írásom nem nyaralási propaganda akar lenni Pieve di Cadore mellett. Én nem voltam ott, S lehet, hpgy aki soraim következtében netalán odamenne, az esetleg nem jól éretné magát. Engem ne szidjon senki; a felelősséget nem vállalóin. Csak megállapítom, hogy a szóbanforgó magyar urihölgy ott jól érezte magát. Rövid tartózkodásának utolsó napján bement a trafikba. Addig nem kellett bemennie, mert Velencéből jócskán vitt magával cigarettakészletet. De mint édes mindnyájan szoktuk, ő is a legutolsó napra halogatta a megírandó képeslapokat. Én legalább úgy vagyok vele, hogy ha képeslapot kapok baráti névaláírással külföldi nyaralóhelyről, akkor mindjárt tudom, hogy az illető vagy holnap érkezik haza, vagy már itthon is van, mert a lapokat elutazáskor dobta be. Na szóval: a magyar dáma megírta a lapokat, amelyeket a fogadóban kapott, aztán sétaközben útba ejtette a kicsiny dohánytőzsdét. Ott egy nyájas tekintetű öreg emberke szolgálta ki. A társalgás nem okozott nehézséget, mert a hölgy elég jól gagyog olaszul. — Kérek ezekre a képeslapokra bélyeget Valamennyi Budapestre megy, — Budapestre? Várjunk csak, hirtelenében nem tudom, mennyi bélyeget kell ragasztani a Magyarországra küldött kártyákra. Nem tetszik véletlenül tudni? — Nem tudom. Itt akartam megtudni. — Várjunk csak. Hol Is az a postai dijszabásjegy- Zék? Elraktam valahová. Ejnye, ejnye. De rémlik nekem, hogy ugyanannyi kell, mint Ausztriába, és arra is emlékszem, hogy talán Németországba több kell, —' Nem kérem, ez Így nem helyes. Hiszen a volt Ausztria most már bizonyosan a német díjszabás alá tartozik. Az öreg emberke rakosgató keze megállóit. Meglepetve nézett á vevőre* Hogy-hogy „volt Ausztria**? Miért „volt Ausztria"? • ■ • — Mert Ausztria, mint külön állam, nincs többé, ezt ön is nagyon jól tudja. Az öreg gyanakvó arcot vágott. <■— Hogy-hogy nincs többé? — Ugyan kérem, hát ön nem tud semmit az Anschlussról? —- Tessék? Mit jelent az, hogy Anschluss? — No de kérem, csak nem akarja velem elhitetni, hogy ezt nem tudja? Ausztria feladta állami önállóságát és beleolvadt Németországba, ön nem politizál? — Isten őrizz, megvagyok én magamnak politika nélkül is. Aztán meg nem érek rá beszélgetni. Nagyon korán nyitok Este örülök, ha zárás után járkálhatok egy kicsit és lefekhetem. —■ De rádiója csak van? — Nem, kérem, a rádiót én nem szeretem. A magyar hölgy ámulva mutatott a pultra, ahol külföldi újságok sorakoztak a Daily Mailtől a VöUd- scher Beobachterig. — De újságot csak olvas, az Isten szerelmére. Ezeket nem nézegeti, mikor üres az üzlet? — Nem, kérem, idegen nyelveket nem tudok. És még olasz újságot sem szeretek olvasni. Mindig csak bajt olvas az ember. Szóval hogyan van ez? Ausztria mit csinált? *— Beleolvadt Németországba. De móst már kérek bélyeget. Ragasszunk rá annyit, mint amennyit itt a rendes levélre kell, az bizonyosan elég lesz. A kis öreg bólintott, felragasztotta a bélyegeket szolgálatkészen maga. Közben csodálkozott. — Beleolvadt? No deályet. A hölgy fizetett, összeszedte lapjait és ment. Az ajtóból még visszanézett a csodálatos emberre. Az pedig felemelte mutatóujját és a távozót megfenyegette. — Hallja, signora, én ennek utána fogok járni. És ha kiderül, hogy csak csúfot akart űzni egy szegény öreg falusi emberből, hát komolyan megharagszom. Rivederla. Nem vagyok irigy ember. De Pieve di Cadore öreg tör lését szívből irigylem. HARSÁN YI ZSOLT. Havlícek és környezete a magyar fejlődésre függesztette szemét Havlícek és gárdája állandóan ismertették a magyar közélet eseményeit ■■■ Nemes irigység és utánzási vágy a magyar fejlődés láttára ■■■ XI. BUDAPEST. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Havlícek a Vcela olvasóközönségét állandóan értesítette a magyar irodalom újításairól. A Ceská Vöela volt az első cseh lap, amely — még 1844- ’ben — a cseh irodalomban először említette Pe- i tőifi nevét. 1846 legelején több kisebb irodalmi hir között beszámol arról is, hogy Petőfi nyomorba jutott, kénytelen volt beáliani katonának és a kaszárnyában irta verseit. A kis hírből nem világlik ki, hogy közlője tisztában volt-e a költő életrajzi adatainak egymásutánjával Megjegyzés a „hóhér hoteléről“ Maga Havlícek is tudomást szerez Petőfiről. A „Hóhér köteléknek megjelenésekor ő fűz a regény címéhez vitriolos megjegyzést: „Kétségkívül a magyarországi nem-magyar nemzetiségeknek a magyarokihoz való viszonyáról és a magyar türel- mességről lesz benne szó — legalább is a cím erre mutat" — Írja. Egy évvel később jelent meg a lapban az első cseh Petőfi-forditás, amely az Etel- kéihez, Ea leszek, íha . . . és Az én szerelmem cimii költeményeket tolmácsolta. A fordítások jól sikerültek, általában hűek. Jelentőségük az, hogy még a forradalmak előtt felhívták a cseh közönség figyelmét Petőfire s bemutatták költészetének természetét. Havlícek lapja máskor is tanujelét adta, hogy a magyar irodalmi viszonyokról tájékozott. Után zandó magyar példák Egy magyar folyóiratban egy magyar ur felveti egy történelmi arcképcsarnok tervét. A Vöela részletesen ismerteti e tervet, megjegyezvén, hogy az ilyesmi Csehországban sem ártana. Galgóczy TRENCSÉNTEPLIC. — Öt és félszáz éve annak, hogy a „Kárpátok gyöngye": Trencsén- teplic-gyógyfürdő áldásos hivatását teljesíti. Amióta a mondabeli sámtikáló teplai juhász évszázadokkal ezelőtt felfedezte és saját gyógyulása javára felhasználta a Teplicska-völgyében ibuzzogó „forró iszappocsolyá“-t, milliók és milliók nyerték vissza egészségüket az idők folyamán világfürdővé fejlődött gyógyforrásokban. Trencsénteplic természetes forróságu forrásainak és iszapfürdőjének gyógyító hatása ma már any- nyira az egész világ köztudatába ment át, hogy arról bővebb ismertetést adni felesleges szószapo- ritás lenne csak. Trencséteplic fürdővendégeinek kifogyhatatlan hosszúságú névsorában az évszázadok folyamán megtaláljuk valamennyi nemzet fiait, akik e főidőnek mindenkor elő reklámjai maradtak. Trencsénteplic jóhimeve az idők folyamán változatlan maradt, sőt évről-évre fokozódik. Ez kifejezésre jut a gyógyulást kereső vendégek számában is, amely az elmúlt esztendőben meghaladta a 30 ezres számot is. És ugylátszik, hogy a folyó esztendőben a látogatottság — dacára a sok akadályozó körülménynek — még fokozódni fog. Ennek főoka, hogy Trencsénteplic, a gyógyfürdő össze tudta egyeztetni a hasznost a kellemessel. A fürdő évszázados jelszava: „Régi tradíció s örökké uj erő!" Ezt a célt tűzte ki magának a gyógyfürdők uj igazgatója: Lichtag Károly is, aki 15 éves Csorba-tói működésével bebizonyította rátermettségét és szakértelmét egy gyógyfürdői nagyüzem vezetéséhez és fejlesztéséhez. Ebben a tekintetben azonban olyan segitőgárda áll rendelkezésére, amelynek párját nehéz megtalálni. Ezért sikerült Trencsénteplicnek az a csodálatos tény, hogy gyógyfürdői hírnevének csor- bithatatlan fenntartása mellett az elmúlt években már Szlovákia, sőt az egész köztársaság egyik legnépszerűbb kiránduló és szórakozó helyévé nőtte ki magát. Igaz ugyan, hogy ehhez eddig is meg volt minden adottsága, most azonban az óriási anyagi eszközökkel felépített „hegyi ther- mal-strandfürdő" megnyitása és üzembehelyezése folytán minden eddigi szórakozási lehetőséget a maximumra fokozott a gyógyfürdő agilis vezetősége. A csodálatosan megalkotott strandfürdő a szórakoztató célokat és komoly testnevelő feladatokat százszázalékosan kielégíti. Az úszás, torna, asztali tenisz, céllövészet, tekesport és főleg a gyermekek egészséges alapon való fürdőztetése az egyesztendei'tapasztalatok alapján szinte tökéGáJbor 1846-ban kiad • egy könyvet.: „Tévedések a nyelv körül az egész magyar irodalomban." A Vcela hozzáfűzi: „Azaz magyar nyelvtisztitó, olyan, amilyet nálunk is elvárunk." — A következő évben herceg Esterházy elrendelte, hogy az alája tartozó uradalmakban a hivatalos nyelv kizárólag a magyar-legyen. A hir közlője arra'gondol, hogy mutatis mutandis ... De a cseh főnemességtől, amely iránt már a romantika kezdetétől egyre növekvő ellenszenvvel viseltetnek a cseh hazafiak, ilyesmit nem lehet várni. Mikor rendel el egy cseh főor valami hasonló szükséges dolgot? ' A moldvai csángók érdekében megindított mozgalom sem kerüli el figyelmüket, itt is az idegen országokban szétszórtan élő szlávokra gondolnak: „Még nagyobb számiban élnek fajtestvéreink Poroszországban és mi itt semmit sem tudunk róluk', sőt mié-g Magyarországon élő honfitársainkra sem gondolunk!" (Nem a szlovákokra, hanem a Magyarországon élő csehekre gondol.) — 1847-ben egy magyar operaegyüttes európai körútra indulva-, meglátogatta Prágát, ahol előadja a Hunyadi Lászlót és több magyar népdalt. Havlícekre nagy hatással volt a magyarok látogatása. Újra felébred elkeseredése honfitársainak nemtörődömsége miatt. Hiszen — szerinte — a csehek nemzetségüket még hazájukban is szégyenük, nemhogy külföldre mennének vele büszkélkedni. „El kell ismernünk, hogy nekünk mértéktelenül tetszik ez a magyar vállalkozás és kimondhatatlan fájdalommal gondolunk a mi közömbösségünkre és nemtörődömségünkre. Hol vannak a magyar nemzeti dalainktól és hogy tele lenne a világ a mi dicséretünkkel, ha mi, csehek, is hasonló módon indulnánk bemutatni azokat más nemzeteknek!" — Máskor azt olvassák, hogy Berlinben már magyar egyesület van. Keserűen fűzik hozzá, hogy sehol letesse vált. A főérdem ebben Sebek János igazgatóé, aki kora reggeltől késő estig (sőt néha éjfélig is, mert hiszen a strandfürdő pazar éjszakai világítás mellett is élvezhető) a fürdőben él és annak minden mozzanatát maga intézi. A tramdfürdő pompás bazárjában vasárnap kezdődik meg a sportszezon, amikor Románia vizipoló- gárdája szerepel itt. Később kerül sor a tavaly is nagy sikert hozó ijlövő-versenyekre. De a „Sina" vizével vegyített uszóbazin a kirándulók százait vonza ide a -hét végére. Már az elmúlt vasárnap is az autók százai állottak a fürdőhely és a strand parkírozó-helyén. Nemcsak Szlovákia messzi vidékedről, de Morvaország, Csehország, Lengyelország, sőt a régi Ausztria rendszámait is láthattuk a szebbn él-szebb sport- és túra- gépkocsikon. A jövő heti kettős ünnepekre pedig máris hatalmas vendégsereget várnak. A szállodákban és a panziókban már hetekre előre foglaltak a szobák, de ennek dacára minden igénylőt kielégítenek. Előljár ebben a népszerű TepHc Nagyszálló közkedveltségnek örvendő, rokonszenves igazgatója: Weil Pál, aki mindenkit meghallgat és minden kérésnek eleget tesz. Általában most ez a szívélyes készség jellemzi a fürdő életét, ahol a főszezonban egymást fogják követni a társadalmi, szórakoztató és sportesemények. Nagy érdeklődéssel várják augusztusban a II. kamarazene-ünnepségeket, melyek tavaly európai sikert arattak, július a teniszversenyek hónapja lesz, amikor is a baracskai hármas teniszg-roun- don nemzetközi nagyságok gyűlnek majd össze. Ezeken kívül azonban számos más szórakoztató esemény tarkítja még a fő- és az utószezont is. Trencsénteplic példát ad arról, hogy mikép lehet egy gyógiytényező egyben gondoktól mentésitő szórakoztató — vagy amint most általában hívják — weekend-hely is. Örömmel kell feljegyeznünk egyébként, hogy a magyar vendégeket az utóbbi időben Trémesén téplicen egyre jobban megbecsülik, a magyar szó egyforma figyelemben -részesül a többi nyelvekkel együtt mindenütt. Hiszen Trencsénteplic fürdőjének lég- j jobb propagátorai elsősorban azok a kiváló ma- j gyár orvosok, akik évtizedek óta működnek itt és a gyógyfürdő -fejlődéséhez és világhírnevéhez sokban hozzájárultak tanácsaikkal és számos betegnek hbzták még a gyógyulást. A felsoroltakon kívül tehát az ő nagy érdemük is, hogy Trencsénteplic be tudja váltani jelszavát: „a mindég-régit és örökké újat!" ff. [sem hallottak arról, hogy a külföldön élő csehek, az egy Varsót kivéve, egyesületekbe szervezkedtek volna. „Éppen ezért nagy különbség van köztünk és a magyarok között és még nagyobb lesz, ha nem igyekszünk." Mintha lassan felismernék, hogy a magyar fejlődésnek nem érnek a nyomába-. De másrészt ez a kiilönbségre-hivatkozás serkentő' célzatú.Apróságoki amik szintén tetszenek De minden utánzásra érdemes apróság felkelti figyelmüket. Az a hir járja, hogy Pesten berlini mintájú kocsik fognak közlekedni. Prágában már régen beszélnek ilyenfajtáju vállalkozásról, de „csak beszélnek". Bécsben a magyaroknak külön kávéházuk van, amelyre kívülről is ki van Írva: „kávéház". A csehek miért nem próbálkoznak meg ilyesmivel? Egy ismeretlen röpiratszerző a cseh nyelv fejlesztéséért Lipcsében 1843-ban egy csehnyelvü röpirat szerzője, akiről csak annyit sejtünk, hogy pap volt, szintén a magyarok példájára hivatkozik, amikor a cseh nyelv fejlesztésének és használatának alkotmányos biztosítását ajánlja nemzete figyelmébe. Ő sem mentes egészen a romantikus szemlélettől. Ha a magyaroknak, akiknek a nyelve népdalok a mi szeretett, tarka, kedvesen egyszerű soha hivatalos, vagy tanítási nyelv nem volt s egyáltalán szegényes és műveletlen, sikerült most nyelvüket hivatalos nyelvvé tenni, miért ne sikerülne a cseheknek, hiszen az ő nyelvük-már a 15. században hivatalos nyelv volt s olyan tökéle- tességi fokra emelkedett, hogy semmi más szomszéd nyelvvel össze nem hasonlítható, — írja. Az ismeretlen szerző különösen kiemeli a magyar nyelv harcát a német ellen. Különösen ebben legyen a magyar példa! „A magyarok jól felfogták az őket megsemmisítéssel fenyegető német nyelv túlkapásainak és betörésének lényegét. Ha tehát csak ezért karolták fel nemzetiségük#* H a latin s a helyette uralkodni akaró német helyett nemzeti nyelvüket politikai és hivatalos nyelv méltóságára emelték, dicsérni kell őket. ök emelték az első erős gátat és földhányást a német áradás és özönlés ellen és megmutatták nekünk a lehetőségét annak és meggyőztek arról, hogy a mi cseh nyelvünk részére ugyanazokat a politikai és hivatali jogokat mi is megszerezhetjük." A magyarság nemzeti küzdelmének a látványa tehát magávalsodorta a monarchia határain belül élő többi nemzeteket. Hatás a nemzeti szellemű nevelésre Senkit sem ragadott el jobban a fejlődés a cseh „nemzetébresztők" közül, mint Jósét Václav Friöet, a prágai forradalom egyik vezéralakját. — A magyarok ellenségeink ugyan és azok is maradnak, erre gyakran mi magunk adtunk elég okot,-— árja, — de éppen ezért .szükséges lett volna őket figyelemmel kisérnünk és tanulnunk tőlük, hogyan lelhetett volna és kellett volna idő- haza — mutatis mutandis — eljárnunk. 1848-ban átjött Magyarországra, hogy egy kicsit tanulmányozza a helyzetet és szlovák barátaival találkozzék. Felkeresi régi ismerősét, Jankó Kalincjákot, aki egy Pozsony-környéki faluban tanít — szlovák gyermekeket magyar szellemben magyar történelemre. Fric rádöbben a cseh és magyar fejlődés közti lényeges különbségre: „Egy szempillantás alatt megértettem, hogy a velünk szomszédos országban egészen más szél fuj s elgondolkozva azt kérdeztem magamtól, mi lehetne belőlünk, ha tiszta cseh szellemmel nevelhetnénk fel egy-két nemzedéket? Azóta már negyven esztendő telt el és mily messze vagyunk a március előtti idők magyarjaitól!" Sárkány Oszkár kitűnő tanulmányának ismertetését ezzel befejeztük. Szokatlanul hosszú, tizenegy cikkre terjedő ismertetés volt ez, de megérdemelte a reája fordított időt és tanulságot. Mert egészen bizonyos, hogy a 19. század elején kimutatható magyar hatásnak nagy' jelentősége1 volt a cseh fejlődésre, amint Sárkány megálla- pitja: Magyar hatás nélkül a cseh fejlődés nem vehetett volna olyan lendületet és nem ért el volna, olyan eredményeket, mint amilyeneket a cseh nemzet története az 1849 utáni korszakban elért. Éppen ezért értékes és tanulságos ennek a hatásnak részletekre menő kinyomozása. A dunai népek együttélésének a programja az ilyen tudományos alapossággal elvégzett munkálatokból bontakozhatik ki csupán. Trencsénteplic kettős arca: a gyógyhatásos fürdő és a modern szórakozóhely
