Prágai Magyar Hirlap, 1938. július (17. évfolyam, 148-173 / 4591-4616. szám)
1938-07-28 / 170. (4613.) szám
1938 Jullns 28, csütörtök. Leégett a iüíehi zománcgyár, Szlovákia egyik legnagyobb ipartelepe Egész éjiét égett a zománcgyár ■ Kétezer munkás kenyér nélkül maradt m Szilassy szenátor gyors intervenciója a munkások érdekében LOSONC. — (Tudósítónk telefonjelentése.) Szerdára virradó éjszaka borzalmas tűz pusztított Füleken. Éjjel félkét óra tájban a füleki „Sfinx" zománcgyár rt. horganyzó műhelyében eddig még ismeretlen okból robbanás történt és csakhamar lángokban állott az egész épület. A gyártelepen néni dolgoztak. A tüzet messze körzetben látták s hamarosan egymásután érkeztek a környékbeli községekből a tűzoltók s a gyári és a füleki tűzoltókkal együtt hozzáfogtak az oltási munkához. A rimaszombati és losonci tűzoltók is segédkeztek, sőt a besztercebányai és zólyomi tűzoltók is megérkeztek, de a tűzoltók szinte tehetetlenek voltak a pusztító elemmel szemben. A gyárban felhalmozott oxigéntartályok, benzánhordók és robbanó festékanyagok olyan hatalmas detonációval robbantak fel, hogy a messze környéken, még Losoncon is meghallották. A robbanások miatt a tűzoltók munkája nagyrészt csak arra irányult, hogy a tüzet lehetőleg csak a gyártelepre lokalizálják és [megmentsék a gyár környékén levő épületeket 'Majdnem az egész gyártelep deszkaépületekből áll, úgyhogy itt lehetetlen is volt az oltás. Reggel félnégy órára a gyártelepnek legnagyobb része leégett. Csak a konzum, az asztalosmiihely, az öntöde, az irodaépület és a tisztviselőlakások maradtak meg, a gyártelep helyén a reggeli órákban már csak füstölgő romok voltak láthatók. Emberéletben szerencsére nem esett kár, mert a gyár üzemében éjjel nem dolgoznak. A kár meghaladja a néhány millió koronát. Hu- lita gyárigazgató szabadságon van s Becsben tartózkodik. Még az éjjeli órákban értesítették őt a tűzvészről s szerdára haza várják. A gyár elpusztulása következtében 2000 munkás és 200 tisztviselő vesztette el kenyerét. Az anyagi kártól eltekintve, szinte felmérhetetlen a gazdasági kár, mert ez a gyár Fülek lakosságának és a környék számos családjának adott munkalehetőséget s j most a gyár pusztulásával mindezek elestek a kereseti lehetőségtől. Dr. Szilassy Béla, az Egyesült Párt szenátora átérezve a kenyér és munka nélkül maradt munkások súlyos helyzetét, azonnal a népjóléti minisztériumhoz fordult a szerencsétlenek segélyezése érdekében. Néhány évvel ezelőtt, mint emlékezetes, be akarták szüntetni a füleki zománcgyár üzemét s akkoriban csak számos intervenció után sikerült az illetékes köröket szándékuktól eltéríteni és a gyárat továbbra is üzemben tartani. Most, hogy a gyár elpusztult, a munka nélkül maradt munkások és tisztviselők aggódva néznek a jövő elébe, attól tartanak, hogy a pusztulás esetleg újból indok lehet arra, hogy végleg beszüntessék az üzemet és a csehországi érdekeltség folytassa a zománcedények gyártását. A leégett gyár Szlovákia egyik legnagyobb ilyen edénygyára volt. Szerdán délelőtt még a gyártelepen dlogoztak a tűzoltók a romok eltakarításán s csak délután három órakor sikerült a tüzet végleg eloltani. A szerdai nap folyamán megkezdte munkáját a vizsgálóbizottság is, hogy megállapítsa a tűz keletkezésének okát. Eddig még pontosan nem sikerült megállapítani, hogy mi okozta a tüzet, valószínűnek tartják azonban, hogy a tűz rövidzárlat következtében ütött ki. „A nemzetiségi statútumot csak ezután töltik ki érdemleges tartalommal" Újabb „indiszkréció”: a prágai sajtéban megjelent a nemzetiségi statútum részleges ismertetése ■ Cseh ellenzéki hang „az indiszkrécié kulisszatitkaidról PRÁGA. — A miniszterek politikai kollégiuma jelenleg naponkint tartott üléseken foglalkozik az úgynevezett nemzetiségi statútum tervezetével s a koalíciós hatostanács ehhez fűzött észrevételeivel. A hivatalos kommünikék különösen hangsúlyozzák, hogy e munkálatoknál a szudétanémet párt memorandumát is figyelembe veszik. A „Národ" emellett szükségesnek tartja arról biztositani olvasóit, hogy a statútum revíziós munkálatainál csak egyes részletkérdések módosításáról van szó, de a főelvek változatlanul maradnak. A politikai miniszterek kollégiuma ma is folytatta ezt a munkát. A statútum eddig csak keret Sokkal őszintébben beszél a Národni Politika, amely megírja, hogy az úgynevezett nemzetiségi statútum mai alakjában csak keret s ezt még csak ezután, a legközelebbi napokban és a jövő tárgyalások során kell megtölteni tartalommal. Újabb részletismertetések Több lap — elsősorban a Prager Tagblatt s ennek nyomán a Poledni List — újabb részleteket közöl az úgynevezett nemzetiségi statútumból. E közlések szerint a tervezet első része az állampolgárok egyenlősége elvét mondja ki a nemzetiségi hovatartozásra való figyelem nélkül. Ez az első rész az alkotmány törvény 128. paragrafusának egyszerű megismétlése, minden hoz- zátevés nélkül. A második rész a nemzetiségi hovátar- tozandóságot rendezi és a nemzetiségi békéről kíván gondoskodni. A nemzetiségi hovátartozandóságot, az illetékességet szabályként az anyanyelv határozza meg. Tizennyolc évnél idősebb személyek nemzetiségüket megváltoztathatják a járási hivatalnál való bejelentéssel. A statisztikai hivatal nemzetiségi tanúsítványt csak abban az esetben lesz köteles kiállítani a fél kérelmére, ha a fél igazolja, hogy a statútumból eredő jogát kívánja érvényesíteni. r— Ez az intézkedés a mai helyzettel szemben megszorító intézkedés. i A harmadik rész a nemzetiségi hovátartozandóság (illetékesség) és a nemzetiségi béke büntetőjogi védelme tárgyában hoz büntető rendelkezéseket, melyek lényegét tegnap ismertettük. Itt csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy valóban súlyos büntetést állapit meg a tervezet az erőszakos elnem- zetlenitésre, melynek büntetőjogi fogalmát úgy határozza meg, hogy ilyen cselekmények miatt eddig a nemzetiségek valóban nem panaszkodtak. Mert hogy valakit erőszakkal vagy veszélyes fenyegetéssel kény- szeritettek volna nemzetisége megváltoztatására, arra valóban nincs sok példa sem a közeli, sem a távoli múltban. A megvesztegetéses elnemzetlenités címén indított bűnvádi eljáráshoz minden esetben szükséges a megvesztegetett személy hozzájárulása. A statútum negyedik része a nemzetiségi illetékesség egyéb védelméről intézkedik, így a gyermek csak ugyanoly nemzetiségű — egyébként a többi követelménynek is megfelelő — személy gondozására bizható, amilyen nemzetiségű a gyermek. Az ötödik rész a nemzetiségeknek a közéletben való aránylagos képviseletét szabályozza, illetve megismétli a parlamenti választási rend alapelveit. Az állami szolgálatban a polgári hivatalnokok aránylagos képviseletét mondja ki a statútum. Csak a jövőre vonatkozik ez az elv. A polgári szolgálat fogalmát a contrario határozza meg a statútum, amikor kimondja, hogy nem polgári szolgálatos hivatalnok az, aki adott esetben kezében fegyverrel köteles a hon védelmére kelni, vagyis az aránylagos képviselet nem vonatkozik a rendőrségre, csendőrségre, pénzügyőrségre sem. Nem vonatkozik az aránylagossági elv az állami üzemek, a vasút, a posta és a bányák alkalmazottaira sem. A hatodik rész az aránylagosság elvét mondja ki a közgazdálkodásban. Ez nem más, mint az alkotmánytörvény 132. paragrafusának puszta megismétlése, minden szankció nélkül. A közszállitásokban való aránylagosság nem vonatkozik a polgári légvédelemre, a hadseregre és az állami üzemeknek végzett szállításokra. Viszont .pozitív felsorolást a statútum nem ad arra nézve, hogy tulajdonképpen kinek és mit szállíthat a nemzetiségi vállalkozó. A hetedik rész az aránylagosság elvét szabályozza az iskolaügyben. Megismétli az alkotmánylevél 131. paragrafusát s utal, hogy a hatályos iskolaügyi törvények tovább is érvényben maradnak. Újítás, hogy a ma is működő tanfelügyelők mellé bevezetik a nemzetiségi felügyelőket, azonban intézkedési határskör nélkül. A nemzetiségi felügyelő észleléseit jelenti a fölöttes hatóságnak. Az iskolatanácsokra vonatkozó részlet teljesen kidolgozatlan s eddig csak az látható belőle, hogy Szlovákiában az országos iskolatanács talán kettős íagoltságu volna, ellenben a járási és helyi iskolatanácsok nem oszlanának meg nemzetiségek szerint. A kilencedik rész a népnevelésügyre vonatkozó hatályos törvényeket sorolja fel s azokra utal (polgári nevelés, közkönyvtárak) s újítást nem hoz. . A tizedik rész a nemzetiségi önigazgatást fogja majd szabályozni. E részlet eddig nincs kidolgozva még alapvető körvonalakban sem. A tizennegyedik rész a nemzetiségi önigazgatást szabályozza az érdekszervezetekben, kereskedelmi kamarákban, földművelésügyi kamarákban, az általános nyugdíjbiztosító intézetnél stb. A mai helyzet szerint csak általános elveket tartalmaz e részben is a statútum, konkrét javaslatok nélkül. A tizenkettedik rész a nyelvhasználatra vonatkozó érvényes törvényeket ismétli meg, újítást egyáltalán nem hoz. A tizenharmadik rész ujit: a már említett nemzetiségi felügyelők intézménye itt van lefektetve. Ugyanilyen intézmény a nemzetiségi tanácsok intézménye. Elnökük a hivatalfőnök, 6—12 tagját a kormány nevezi ki. Hatásköre: tanácsadás nemzetiségi kérdésekben. A tizennegyedik — záró-rész — egyebek között a polgári hivatalnok fogalmát határozza meg, mint fentebb említettük. Egészben véve a terjedelmes mü négyötödrészben ma is hatályos, de a gyakorlatban nem elég hatásosnak, bizonyult törvényeket, rendeleteket ás alkotmányos alapelveket sorol fel, idéz és ezekre utal. „Az angol közvetítő kinevezésére Páris beleegyezése mellett került sor“ „Az indiszkréció kulisszatitkai" cím alatt a prágai Expres a következőket Írja: „ Újra megismétlődött az az ismert jelenség, hogy az első, aki ai úgynevezett nemzetiségi statútumot igen részletesen ismertette, megint a „Prager Tagblatt" volt és jelenleg részben a Národni Listy is. Belőlünk nem a megsértett hiúság beszél. Mi a statútum tartalma után nem nagyon futottunk, mert a szerkesztőségek figyelmeztetést kaptak, hogy a nemzetiségi statútum tartalmára vonatkozó mindennemű közlést -kobozni fognak. Ezt a cenzuratilalmat senki nem vonta vissza. Ezért hát nem futottunk a tervezet után és még ha valaki rendelkezésünkre bocsátotta volna is, — visszautasítottuk volna a leközlését. Főképpen azért, mert a közlési tilalmat államérdekekkel motiválták. Esztelen lenne a német képviselők valamilyen indiszkréciójára hivatkozni. Elsősorban azért, mert a szudétanémet képviselők nem mennének a Tagblattlhoz, másodszor meg azért, mert a Tagblatt túlságosan óvatos, semhogy leközölje a javaslatot, ha valaki nem biztosította volna, hogy ezt megteheti. Elvégre a Národni Listynek sem valamelyik német képviselő árulhatta el. A Národni Listy ismert irányzata és Hodza Milánhoz való viszonya mellett nehezen lehetne elhinni, hogy a szerkesztőség olyasmit merne tenni, amit a miniszterelnök barátságtalan cselekedetnek minősíthetne. De ha a többi lapok hallgatnak, mi nem szándékszunk hallgatni. Vagy vonatkozik a tilalom mindenkire, vagy nem vonatkozik senkire. És ha visszavonnak egy ilyen tilalmat, úgy azt kötelességük minden szerkesztőséggel közölni. Az a tény, hogy az angol miniszterelnök az alsóházban kijelentette, hogy az angol kormány Csehszlovákiába a közvetítőt a csehszlovák kormány kérésére küldte — általános meglepetést keltett. Ilyen formában erről a közvéleményünket nem informálták. így hát a statútumnak a Prager Tagblattban és a Národni Listy- ben való időelőtti leközlése egész más megvilá- gitást nyer. Úgy néz ki, mint a koalíció alibije: Mi a németeknek ilyen és ilyen koncessziókat akartunk tenni, de Anglia ezzel nem értett egyet. Ma tudjuk meg, hogy az angol közvetítő kinevezésére Páris beleegyezésével került sor" — fejezi be cikkét az Expres. Még egy kisérlet Runciman nélkül? Rendesen jólértesült körökből eredő értesüléseink szerint a csehszlovák-német kérdés megoldására még egy kísérletet tesznek addig, amig Runciman lord Prágába érkezik. Arról Tan szó, hogy a koalíciós pártok hatos tanácsót ötesfcehoznák a szudétanémet párt megbizottaival véleménycserére. Akik ez összejövetelt tervezik, maguk sem táplálnak valami nagy reményeket, de mégis megkísérlik. A magyar kormány hatalmas őszi munkaprogramja BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Megírta a PMH, hogy a magyar kormány tagjai még a nyári szünet megkezdése előtt négy napig tartó sorozatos minisztertanácson el akarják készíteni a kormány és a parlament hatalmas őszi munkaprogramját. Jelentettük azt is, hogy ennek a programnak a középpontjában mélyreható munkásszociális problémáit vannak. Az Uj Nemzedék úgy tudja, hogy ez a négynapos minisztertanács augusztus 10-én kezdődik. A magyar kormánynak elhatározott célja, hogy az eddiginél sokkal hatékonyabb szociális reformokat hajt végre és a miniszterelnök szükségesnek tartja az egészséges nemzeti közszellem kialakítását. Az augusztus eleji sorozatos minisztertanácson a lap tudomása szerint a következő főbb problémák megoldásával fognak foglalkozni: a kamara-rendszer gyors kiépítése mind a gazdasági, mind pedig a szellemi pályákon, a földbirtókpolitika ütemének meggyorsítása, a falu szociális helyzetének megjavítása, a munkásszociális intézmények fejlesztése és kiépítése, a milliárdos program további racionalizálása és végül a nemzeti közszellem egységes kialakítását szolgáló propagandaminiszíé- rium létesítése. Az ISi haja f'és'ze** is a ieyjo&Basí!\ SCHW^ARZKOPF yi Sxeurtitóttcuv Sa*n/t&n / 11ii■ ■■■ — iiniiiMiii tiiiuni'iiM—irriTifTirmr^~rnnrTi—ti 3
