Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-05 / 103. (4546.) szám

B3R9RÜ ÍZESS Vj> Nasaryk ismerteti ai angol álláspontot a kisebbségi kérdésben A politikai miniszterek értekezletén - Mikor hozzák nyilvánosságra a kisebbségi statútumot ? — Egyszerre kerül szabályozás alá a német, a magyar és a lengyel kisebbség ügye — ! PRAGA. — A kormány politikai minisz­tereinek bizottsága ma újabb értekezletet tartott. Ezen az értekezleten Masaryk János londoni csehszlovák követ tett jelentést a londoni tanácskozásokról, illetve a Halifax angol külügyminisztertől kapott információi­ról. Masaryk behatóan ismertette az angol kormány álláspontját a csehszlovák nemze­tiségi kérdésben, ugyanúgy, mint egy nap­pal előbb Osusky tájékoztatta a kormányt Páris fölfogásáról. Mint ismeretes, London csak Hitler hazaérkezése után szándékozik Berlinben közvetíteni s ennek megfelelően a prágai kormánynál is később teszi meg azt a barátságos tanácsadás formájában teendő diplomáciai lépést, amelyet a napokban je­lentettek be. A prágai kormány még bevárja a szina- jai konferencia eredményét és akkor való­színűleg nyilvánosságra hozza tervezett kisebbségi statútumának elvi jelentőségű főbb pontjait. Mint a londoni és párisi je­lentések hangsúlyozzák, a német kérdéssel párhuzamosan és egyidejűleg a magyar és a lengyel kisebbségi kérdés is tárgyalás alá kerül s a nemzetiségi statútum vala­mennyi kisebbségre egyformán vonatkozni fog. Ezt bizonyítja az a hir, hogy London Berlinnel egyidejűleg Prága és Varsó s Prága meg Budapest közt is barátilag köz­vetíteni kíván. A kisebbségi kérdés helyzetéről a cseh sajtó is bővebben kezd nyilatkozni. A Die Zeit véleménye A Die Zeit szerdai számában a „Megédesített pilula" cim alatt Páriából keltezett vezércikké­ben a következőket inja: — Ausztriáinak a birodalomhoz való csatlako­zása és különösen Henlein Konrád ikarlsibadi be­széde a francia sajtónak egyenesen háborús pszichózis előidézésére adott alkalmat. Ha nem tudnók, hogy a francia sajtót milyen könnyen lehet befolyásolni, akkor minden nap számol­hatnánk a háború kitörésével .Prágában termé­szetesen még csak olajat öntöttek erre az amugyis vidáman lobogó tűzre s ezt — francia jelentések szerint — különösen a csehszlovák memorandum okozta, amely — állítólag — befe­jező részében szinte a küszöbönálló támadás előtti sürgős segiélykíáltást tartalmazza. A csöp­pet sem csehellenes L‘ Initranrigeant „kétségbe­esett kísérletről" beszélt, amelyet állító1 ag cseh oldalról tettek meg. A franciák kétségkívül haj­landók lettek volna bizonyos biztosítékokat nyúj­tani Prágának, ha az angol kormány bizonyos kedvetlenséget nem tanúsított volna, hogy a bonyolult középenrópai helyzetbe beleavatkoz­zék. A Foreign Office számára a cseh kérdés csak egy a sok közül. Chamberlainnek és Ha­lifaxnak sokkal fontosabb volt, hogy a franciá­kat Spanyolországban megfékezze és az olasz impériuma elismerésére birja, a földközitengeri status quot biztosítsa és Páris és Róma közt a normális kapcsolatok felvételiét kieszközölje, mintsem hogy Középeurópában nagyon lekös­se magát. Ami azt a kérdést illeti, hogy az uj angol-francia katonai szövetség mennyire vo­natkozik azokra a konfliktusokra, amelyeket nem a Frandaországot ért támadás idézne elő, hanem amelyekbe Franciaország fennálló szö­vetségi kötelezettségei alapján sodródna, ezt ma aligha lehet egyértelműen megválaszolni. Egyes politikai körök véleménye szerint London azzal, hogy Franciaország megtámadása esetén auto­matikusan katonai segítséget hajlandó nyújtani, Franciaország kétségessé vált közép- és kelet­európai szövetségeseiért szeretne bizonyos mér­tékig „pótlást" nyújtani, hogy ezzel a franciá­kat esetleg elhamarkodott kísérletektől vissza­tarthassa. Csak a jövő fogja megmondani, hogy melyik vélemény fedi az igazságot. A sajtó a csehszlovák kérdést úgy állítja be, hogy miután Franciaország nem mondhat le az angol segít­ségről, ez a helyzet a prágai kormánytól is na­gyobb áldozatokat követel. Egyidejűleg a pilula megédesitésére szervírozzák azt is, hogy a nyu­gati államok állítólag gazdasági segítségben fog­ják részesíteni Csehszlovákiát. Elég zavarosan imák bizonyos nyersáruk felvásárlásáról, ame­lyeket Franciaország el tudna raktározni, köz­ben nem gondolják meg, hogy Csehszlovákia ezeket a nyersanyagokat nem is adhatja el, mert hiszen ő maga is nyersanyagot importál. Vagy általános természetű gazdaságpolitikai kedvez­ményeket emlegetnek, miközben teljesen szem elől tévesztik, amit Prágában minden gyermek^ tud, hogy éppen a gazdasági tárgyalásoknál Csehszlovákiát Franciaország milyen mostohán kezelte. Ha az ember a konkrét dolgokig ,ér? akkor a pilula megédesitése a tudatlan közönség kevésbé szellemes önómitásának tűnik fel — fe­jezi be vezércikkét a Die Zeit. A Times értesülése a nemzetiségi statútumról PRAGA. — A „Times" prágai levelezője szerint, aki rendszerint kitűnő prágai helyekről szerzi információit, a készülő nemzetiségi statú­tum legfőbb pontjai a következők lennének: 1. A nyelvtörvény megváltoztatása. A német nyelvet a cseh, illetve szlovák nyelvvel egyen- jogunak ismernék eh 2. Az összes népcsoportok számára a kultu­rális autonómia elismerése, saját kulturális költ­ségvetéssel. 3. Az egyes népcsoportok önkormányzata a BUKAREST. — A színajaí kisantant-konfe- rencia iránt a diplomáciai világ nagy érdeklődés­sel viseltetik. A csehszlovák és Jugoszláv köve­ten kívül Szinajába érkezett a bukaresti diplo­I máciai karból Franciaország, Olaszország, Né­metország, Anglia, az Egyesült Államok, Ma­gyarország, Bulgária, Belgium, Dánia, Albánia és a spanyol köztársasági kormány követe is. A tárgyaláson résztvesz a román kormány csak­nem valamennyi tagja. Bukarest tehát a szinajai konferencia Idejére jóformán politikusok nélkül marad. Kedden a diplomáciai képviselőkön kí­vül megérkeztek Szinajába a külföldi újságírók is. A programiban némi változás állott be, mert Sztojadinovics jugoszláv külügyminiszter és Kroifta csehszlovák külügyminiszter az első tár­gyalás előtt látogatást tett Christea Miron ro- i mán miniszterelnöknél. A látogatást a román mi­niszterelnök azonnal visszaadta a külügyminisz­ternek szálloda] lakásán. Krofta csehszlovák külügyminiszter kedden délután lépte át a román határt Halminál. Nagy­Í váradon a csehszlovák külügyminisztert hatal­mas ünnepséggel fogadták. Krofta köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért és annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a szinajai kon­ferencia a legteljesebb eredménnyel fog zárulni. A bukaresti lapok részletesen foglalkoznak az értekezlet programjával és a várható eredmény­nyel. A Tiinpul szerint az értekezleten szem előtt tartják az Európában legutóbb beállott vál­tozásokat, igy elsősorban az osztrák-német egye­sülést. Az értekezlet végén kiadandó záróközle­mény le fogja szögezni a kisantant három álla­mának egységét. Az els6 eszmecsere SZÍN A JA, — A szinajai ldsantantkonferenáa szerdán délelőtt megkezdődött. A konferencia, amely két napig tart, az első, amelyet a kisan­tant állandó tanácsa az osztrák-német csatlako­zás óta tart. Szinajában nagyarányú előkészüle­teket tettek a jugoszláv és a csehszlovák delegá­ció fogadtatására. A pályaudvart ünnepélyesen fddiszitették. Krofta Kamii csehszlovák külügyminiszter szerdán délelőtt 9 óra 15 perckor érkezett Szi* najfába. Ugyanezzel a vonattal érkezett a jugo­kulburális és nevelésügyi kérdésekben. 4. Az illető kisebbség nyelvének mint hivata­los nyelvnek a bevezetése az összes kulturális és nevelésügyi közigazgatási ágazatokban, bele­értve az iskolákat is. 5. A kisebbségek arányszámának megfelelő közhivatali alkalmaztatás. 6. A kisebbségeknek a közszállitásckhan való aránylagos részesedése. 7. Egy külön ellenőrző hivatal létesítése, amelyben az egyes népcsoportok aránylagos képviseletet nyernének azon célból, hogy a nemzetisiégi statútum pártatlan végrehajtása fö­lött őrködjenek. A „Daily Express" levelezője szerint Lord Halifax azt a tanácsot adta Masaryk követnek, szláv delegáció is élén Sztojadinovics miniszter­elnökkel és külügyminiszterrel. Sztojadinovics és Krofta beírták nevüket a királyi palota ven­dégkönyvébe, majd meglátogatták Miron Chris- tea pátriárkát. Tizenegy órakor megkezdődött az első konferencia a Palace-szálló különtermé­ben. A diplomaták Szinajában BELGRAD. — A Politika dmü lap hosszabb cikkben foglalkozik a szinajai konferenciával, de különösen a Magyarországot érintő tárgypon­tokkal. Utal a lap a bukaresti magyar követ és a kisantant követei közti legutóbbi értekezleten folytatott tanácskozásra. Ez a tanácskozás ak­kor nem vezetett megfelelő eredményre, — írja a lap, — mert nehézségek merültek fel a ma­gyar követelések teljesítése körül. A mostani ér­hogy a kisebbségi önkormányzat terveit lehető­leg „vonzóbbá", tegyék a kisebbségek előtt. Osusky jelentést tesz Osusky párisi csehszlovák követet tegnap Bé­riéi köztársaság elnök kihallgatáson fogadta. Osusky jelentést tett az államfőnek a londoni konfe­rencia eredményéről és az ennek következtében elő­állott és Csehszlovákiát érintő helyzetről. Ezután Hodza miniszterelnök fogadta Osuskyt s vele hosszasan tárgyalt. A politikai miniszterek délután tartott értekezletén Hodza miniszterelnök tett je­lentést a helyzetről. A hét vége felé a miniszter- tanács is összeül és a külpolitikai és a kisebbség­politikai helyzettel fog foglalkozni. Valószínűnek vehető, hogy a minisztertanács után gyorsabban fogják követni egymást a belpolitikai határozatok és események. Bechyné távozik? A szenátus koalíciós pártjai között ma délben oly hírek terjedtek el, hogy a szociáldemokrata párt visszahívja a kormányból Bechyné minisz­tert. Nemcsak a szociáldemokrata, hanem a többi koalíciós párt is rossz néven vette tőle, hogy a Prítomnostban Amicus álnév alatt bizal­mas részleteket közölt a köztársaság történeté­nek első éveiben tartott bizalmas kormány tanács­kozásokról. tekezíeten a lap szerint felvetik a kérdést, hogy milyen messze mehetnek el a magyar kormány kívánságainak teljesítésében. Bárdossy követ Szinajában SIN AJ A* — A kisantant három külügyminisz­terének első ülése szerdán délelőtt háromnegyed tizenegytől egy óráig tartott. A miniszterek az általános helyzetről tárgyaltak és azokról a kér­désekről, amelyek a három államot külön-külön érdeklik. Délben a Palace szállodában intim ebéd volt, amelyen Miron Christea pátriárka román minisz­terelnök is megjelent A sajtó képviselői a Ca- rajman szállodában vettek részt közös ebéden. Szerdán délután Sinajába érkezett Bárdossy bukaresti magyar követ és Fülöp bukaresti ma­gyar sajtóattasé. Velük együtt érkezett a kon­ferencia helyére Hugó Sola, bukaresti olasz követ is. hogy az egyes államok individuálisan több szabadságot kapjanak a Magyarországgal való tárgyalásokra, mert az igy elért ered- nyek megint csak az egész kisantant ja­vára szolgálnak, különösen, mivel az összes államok úgyis előre tájékoztatják egymást szándékaikról és tárgyalásaikról. Jugoszlá­via a leghatározottabban nem szándékozik senki mellett vagy ellen frontba szállni. Ezt a módszert károsnak tartja, mert a dolgokat könnyebb a zöldasztalnál elintézni. Jugo­szlávia barátai és szövetségesei ugyanakkor nyugodtak lehetnek afelől, hogy a döntő pil­lanatban a maga helyén lesz. Jugoszlávia szabad kezet óhajt a Budapesttel való tárgyalásokra PRÁGA. —- A Ceské Slovo Belgrádból egyebek közt ezeket jelenti a kisantantta- nács tárgyalásairól: — Az itteni beavatott körök nem várják, hogy a mostani Magyarországgal való tár­gyalások lényegesebb megnyugvást és jobb légkört teremtenének Középeurópában. Ma­gyarország és a kisantant szorosabb együtt­működése különféle gyanút, féltékenységet és esetleg hatalmi és gazdasági nyomással való ellenakciót is kiválthat, ameltf a dolgo­kon csak ronthatna és ez elért eredményeket értéktelenné tenné. Ezért jobbnak tartják, Engedékeny hang Magyarország felé 111 mii IBM m ....... i|| | || |„ In IfOTTIffWraMWMMMWTHIIWI Ta nácskozás a dónál helyzetről Megkezdődött a szinajai kisantant-konferencia A kOIQgymlnbzterek megérkezése - Az első összejövetel ■■■ Minden bukaresti politikus Szinajában van 27 Hegyek, erdők, vl*, nap, gyógyforráeok és minta intézetek, ezt mind mogtalálja Luhacsovice-fürdőn Kérjen felvilágosítást a Fürdő Igazgatós ágtól zépeurópai és keleteurópai államnak feladata, hogy politikáját hozzáalkalmazza a legnagyobb eseményhez, Ausztriának Németországhoz való csatlakozásához. Már maga az a tény, hogy Né­metország szomszédja lett Magyarországnak és Jugoszláviának, emellett tanúskodik. Felmerül annak szüksége, hogy a kisantantállamok revízió alá vonják azt a szabadkézi politikát, amelyet tagjaiknak az egyes nagyhatalmakkal szemben engedtek. Mert most a kisantantállam viszonya valamely nagyhatalomhoz jobban érinti a másik két kisantantállamot is, mint eddig. S különösen Németországgal szemben van szükség egységes kisantantpohtikára. A Národní Listy a következőket írja a kisan- tanttanács üléséről: — Kánya magyar külügyminiszter e napokban sajnálatát fejezte ki a belgrádi Vreme munkatár­sa előtt, hogy a Magyarország és a kisantant közti tárgyalásokkal huzavona volt, • Az a ma­gyar kívánság, hogy a tárgyalások kapcsán a magyar kisebbségek helyzete megjavuljon, most időszerűbb, mint bármikor volt. A mi orszá­gunkban ez már él van intézve az előkészítés­ben levő nemzetiségi statútumban. A középeuró­pai fejlődés érdekében múlhatatlanul szükség van arra, hogy a Magyarországgal folyó tár­gyalások befejeződjenek. Mert valamennyi kö-

Next

/
Thumbnails
Contents