Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)
1938-05-26 / 121. (4564.) szám
1938 május 26, csütörtök. 19 A krisztusi fény magyar tábortüze mellett v. Irta: Dr. Porubszky Géza plébános, nemzetgyűlési képviselő A szentistváni év jegyében rendezett budapesti Eucharisztikus Kongresszus ünnepe az összes katolikus hivőnek és azonfelül ünnepe felekezeti különbség nélkül minden magyarnak, lakjék az a Duna-Tisza közén, vagy éljen elszórva szerte a világon. A magyar szó kihangsulyozását nem a névelemzés vagy a családfák kicsinyes skáláján, hanem azon a kikristályosodott meggyőződésemen át mérem, mely szerint magyar az, aki nemzetének lelkét hordozza szivében! Ezzel a józan, magyar megmaradásunkért vívott és küzdelmekben megtisztult lélekkel szállunk mi, csehszlovákiai dégek (hospites) otthont találnak nála, mert bennük a kultúra terjesztőit nézi és hidat lát a magyar nemzet és a körülálló nemzetek között. Sokat tanulhatnának tőle a ma élő diplomaták és vezérpolitikusok, akik tehetetlenül vergődnek a nemzetiségi kérdések zátonyán. ♦ A török veszedelemmel szemben évszázadokon át Magyarország volt a nyugati keresztény műveltség bástyája. A török kiűzése idején pedig a keresztény felszabadító hadjáratban egy táborban voltak a magyarok, németek, lengyelek, csehek és olaszok. magyarok, az ünneplők táborába..* Budapestnek az Eucharisztikus Kongresszus tartására való kiválasztása sablonos eseménnyé vált volna, ha az nem esik össze Szent István király halálának kilencszázadik évfordulójával. A szentistváni kenyérnek átfogó, egyetemleges értelme csak igy van meg. István király népének kettős kenyeret adott. Először is adta az égi Kenyeret, az Eucharistiát, amikor a keresztény vallás felvételével Krisztus teste és vére által a pogány magyart az Ur szelíd szőlőjévé oltotta és európai fennmaradását biztosította. És adta a másik kenyeret, a Föld kenyerét, amikor nyugtalan, kalandvágyó népét lekötötte a földhöz, a műhelyhez, az iskolapadhoz, hogy kitermelje számára a búzának, az iparnak és a betűvetésnek a kenyerét. Ez a szentistváni kenyér! * A középkor nagy keresztény fejedelmei az Eucharistia szolgálatában állottak. Átvonul az egész koron a pápát megvédő frank királynak, később római császárnak, Nagy Károlynak a mondása, aki a német törzseket egyeduralma alatt akarta egyesíteni és akitől ez a mondás maradt: „Nem tudom elhinni, -hogy azok, akik Isten és a papság ellen engedetlenek, — az államhoz hívek lehetnek." Nagy Károly a „szent római birodalom" megalakulása napján, a 800. év karácsonyán a pápai misén mint diákonus énekli a karácsonyi evangéliumot. Szent Vencel cseh király az Eucharistia iránt szintén a legmélyebb hódolattal viseltetett. A szentmise-áldozathoz kézimalmon maga őrli búzából a lisztet és sajtolja saját kezével a szőlőből a misebort. Mint ellenzéki magyar papképviselő ezért emelem meg kalapomat, amikor Prágában a szobra előtt visz el a villanyos a parlament felé. István király mint apostol és keresztény táltos áll népe között és pogány fajának lelkét a kereszt jegyében „átlényegiti", Krisztus misztikus testének, az egyháznak tagjává teszi és a keresztény erkölcsök által a turáni vér erjedő, szilaj, vad mustját a nemzet nemes borává szűri. Mert a vitézlő törzsek, a szabad- és várjobbágyok akkor váltak „nemzetté”, amikor István király országát egyházi és világi törvényeivel beiktatja a keresztény államok sorába. Ha a katolikus egyháznak az Eucharistia a napja, akkor a felsorakoztatott három fejedelemről bízvást el lehet mondani, hogy ők „lumen de lumine” voltak, —- „fények a Fényből”... * ‘ „Minden nemzet az ő tulajdon törvénye szerint igazodik." Ez volt a vezérfonál Szent Istvánnál a magyar állam megalkotásánál. De ugyanakkor azt vallja, hogy „gyenge az egynyelvű nép”. Kitárja az ország kapuit az idegenek számára, mint nyolcszáz évvel később Washington Amerika kapuit kitárta. Befogadja a latin eredetű germán kultúrát szintúgy, mint a görögöt, de csak azért, hogy a kultúra áldásaival duzzassza az ázsiai vért s annak formát, keretet adjon és halhatatlanságot biztosítson a kereszténység által. Szent István nem ismeri a netPze^ jfolitás” elvét. Ax idegenek, a külföldi yenA történelem megismétléseképpen Budavárát a töröktől visszafoglaló keresztény nemzetek kései unokái a kongresszuson újból egy táborban találkoznak: az Eucharistia táborában Krisztus-király zászlai alatt. Az a másfél emberöltő, mely Prohászká- nak esztergomi teológiai tanárrá való kinevezését elválasztja halálától (1883— 1927), a megújhodás kora volt a magyar katolicizmus számára. Rá is szorult. Neki ugyanis nem volt megadva, hogy mint a Nyugat többi országa a 19. század első felében a katolikus romantika golf ár a mánál1 föléledljen a jozefianizmus, fölvilágosodás és forradaímiság gémberedettségéből'; sőt politikai történetének egyik tragikus velejárójaként az 1867-es kiegyezés után védtelenül ki volt szolgáltatva a politikai, gazdasági és társadalmi, illetőleg kultúrái liberalizmus természetfölöttiség — ölő, zsib- basztó és bomlasztó hatásainak. Prohászka már mint kezdő tanár világosan meglátta ezt a helyzetet és az ő feladatát. „Egy örökkévalóságra szóló mülhöz fogtam”, — írja akkor naplójában, — „keresztülviszem az utolsó pontig, életem végső lehelletéig, utolsó csöpp vérem föláldozásáig.” A mű volt a katolikus restauráció és amit rátett erre a műre, egy hatalmas, zseniális egyéniség apostoli élete és áldozatos halála volt. Külső életkerete és a dolog természete Prohászkát arra utalta, hogy ezt a müvet a papságon kezdje. Mint esztergomi spirituális és mint páratlan hatású előadó, meg zseniális iró elérte nem egészen egy emberöltő alatt, hogy a jozefinista és liberális elemekkel átszőtt idősebb papságot leváltotta egy fiatalabb nemzedék, amely rendszeres elmélkedésen, eucharisztiás életen, lelki gyakorlatokon elmélyített leikül ettel, a nép lelki és szociális bajai iránt megnyiI lott lélekkel, apostoli buzgósággal vetette magát a korszerű lélkípásztorság összes föladataira és eszközeire. Megint korszakalkotó írói, előadói, biztató, szervező munkával megnyitotta a papságnak és a katolikus vezetőknek szemét a liberalizmus és marxizmus részéről fenyegető veszedelmekre és az uj szociális föladatokra: elindította, szította, terjesztette a szövetkezeti mozgalmat, irányította és elmélyítette a karitatív egyesületi tevékenységet: szóval, tollal és tettel fáradhatatlanul dolgozott, buzdított, lelkesített XIII. Leó szociális programja szellemében, teljes jelentőségében fölismerte n katolikus időszaki sajtó jelentőségét és maga is beállt napszámosai közé — persze egy-kettőre vezére lett s hovahamar nem volt Magyarországon katolikus megmozdulás, melynek ne lett volna programadója, szócsöve, apologétája, apostola és lelkiismerete. Legjelentősebb tette volt azonban az intelligens férfivilág visszahóditása. A századforduló óta élete végéig, püspökségében is, országszerte, főként azonban Budapesten tartott rendszeres konferenciával az elközönyősö-dött férfiakat visszaszoktatta a, És megindul a harc, az Eget ostromló harc ... Százezrek ajkáról fog szállni az egetverő könyörgés, hogy megszülessék a világ békéje az Igazság és Szeretet által. S akkor ismét visszajön közénk gonoszságaink miatt tőlünk elűzött Isten országa... templomba, gyóntatószékbe és áldozóasztalihoz, szinte varázsütéssel 'ható írásai által pedig ismét hozzáédesitette a vallási olvasmányhoz és bizó, sőt hóditó katolikus öntudathoz; határtalanul odaadó, irgalmas és szent lelkivezetésével pedig ezreknek és ezreknek lett Ráfaelje. így nem egészen egy emberöltő alatt Magyarországon elő- termett egy férfigárda, mely tudott és mert kiállni a katolikus ügyért és mely tudott ismét bensőséges természetfölötti hitéletet élni. Bizonyos, hogy a történelmet sohasem egy ember csinálja. A magyar katolikus megújhodás sem kizárólag Prohászka müve. De épp annyira történeti tény, hogy ennek a megújhodásnak ő volt az elindítója, főmunkása, vezére és lelke. A 19. századi nyugati katolikus megújhodási mozgalmaknak is meg voltak a vezéreik: Newman és Manning, Lacordaire és Montalembert, Ozanem és Dupanloup, Sai- ler és Görres, Hofbauer Kelemen és Rau- scher. Isten külön kegyelme volt a magyarság számára, hogy Prohászkában szerencsés szintézisben egyesült ezeknek a nagyoknak úgyszólván minden nagysága. Newman világos gondolkodása, vallási elszántsága és finom szenzóriuma a lelkek és korok áramlásai iránt, a franciák tüze és lendülete, a németek mélysége és szolidsága, Ozanem gyakorlati irgalmassága, Hofbauer szociabilitása, Görres tudománya, Lacordaire ékesszólása, Newman gondolat-eredetisége, és —> nagyobb mértékben, mint ezek bármelyikénél — a katolikus életalaki- tás zsenialitása. Ez elől az uj és eredeti, nem keresett és mégis művészi, mélységesen körülmetszett és mégis egészen keresztény életstil elől még a távolállók sem tudtak elzárkózni. Aki csak távolról is kapcsolatba került vele, valami ellenállhatatlan douce violence-szal arra kényszerült, hogy foglalkozzék az emberrel és élete müvével, hogy meghallgassa és megbecsülje. Nem csoda, ha élete utolsó szakában ő lett a nemzetnek — nemcsak a katolikusoknak — általánosan elismert egyik vezére, problémáinak és vívódásainak prófétája, sorsának értelmezője. Külső életműve páratlan apostoli nagyvonalúság jegyében állott. Nem volt az országban az a vidék és szószék, nem volt az az alkalom és megmozdulás, sőt idővel az a napilap és folyóirat, melyet az ő hatalmas evangéliumhirdetésének eszközévé nem tett volna. Ahová hívták, ment; amire kérték, megtette; szinte betű szerint mindenkinek mindene lett, csakhogy sokakat megnyerjen Krisztusnak. Hogy ennek az apostoli buzgóságának lángjában idő előtt elégett élete, hogy szószéken érintette a halál angyala, stilszerü befejezése volt ennek az életnek. Szelleme, müve, hatása (25 kötetre terjedő írói hagyatékában Is) tovább él, A magyar katolikum legjobb erői és reményei ma is belőle táplálkoznak. De Prohászkának van küldetése másokhoz is, messze hazája határain túl. Magyarországnak ugyanis, mint a Kelet kikötőjének és a Nyugat kapujának, az a végzete, hogy a nagy nyugati szellemi megmozdulások többnyire egy fázissal megkésve érik el. így a katolikus megújhodás is. De hogy ez a mozgalom mégis elérte, sőt, hogy megkésve érte el, abból áldás lett; persze azért, mert élére egy Prohászka került. A magyar katolikus megújhodás ugyanis lábával még a 19. század hagyományában és föladataiban áll; arccal azonban már a 20. század felé fordul, és igy egy uj történeti kor problémái feszülnek benne; Prohászka géniusza váteszi meglátással elővételezett itt megállapításokat, föladatokat, megoldásokat, útmutatásokat, melyeknek gondviseléses jelentőségét csak a következő évtizedek mutatják majd meg. A magyar katolikus megújhodás nagy vezérének lesz mondanivalója írás nemzetek katolikusai számára is. LÉPJÜNK BE A SZENT ÁGOSTON TÁRSULATBA A Szent Ágoston-Társulat, a szlovákiai katolikus magyarok könyvkiadó szervezete, újabb jelentős fejlődésről számolhat be. Az elmúlt esztendők tagilletméniyét az 1938. évben még egy örökbecsű, maradandó könyvvel, Szent Máté evangéliumával is megtoldotta s ilymódon tag- illetményi könyveinek száma már három (Jézus Szive-naiptár, Kincseskönyv, Evangélium), ami a csekély öt korona évi tagdíjért igazán szép teljesítmény. Hogy ily szokatlanul csekély díjért aoy- nyit tud nyújtani a Társulat, azt csakis az évről- évre rohamosan szaporodó taglétszámának köszönheti. A Társulat kiadói tevékenysége nem lankad a népies füzetek terén sem. Legújabban „Fekete napok“ címen jelentetett meg egy füzetet, emlékeztetőül a kommün gyászos idejére. Az Eucharisztikus Kongresszus alkalmából kiadta Bangha Béla „Életünk Élete1* című brosúráját (ára 1.50 Kő). Sajtó alatt van a „Magyar csillagok11 cimü füzet, a magyar szentek legendáinak népies átdolgozása a magyar kispapok tollából. Katolikus Magyar Testvér! Láthatod, hogy a Szent Ágoston-Társulat minden erejét megfeszíti, hogy eleget tegyen az alapszabályaiban kitűzött céljának, azaz, hogy a keresztény műveltséget terjessze, ezért szived ajtaján kopog az Ur Jézus szeretetével, hogy építő munkása légy annak a mozgalomnak, amely összefogja a katolikus magyar társadalmat. Tizeuegyezemél több tag tömörült már és várja, hogy te is, Testvér, legalább egy tagot szerezz az eucharisztikus Jézus eme családjának. Ezt a fölhívást intézi minden hit/hü katolikus magyarhoz a Szent Ágoston-Társulat, ameiv: 1. könyveivel és hasznos olvasmányaival a hit és erkölcs igazságaiban oktat minket; 2. tagjainak évenként csekély tagdíjért (évi 5 Ké) értékes naptárt és gazdag tartalmú könyvet ad; 3. szent missziót teljesít az elszórtan élő katolikus magyarok között s 4. imák és szentmisék felajánlásával tagjaival állandó lelki összeköttetésiben vau. Aki megérti az időik szavát és tudja, hogy nem lehet katolikus magyar család, amely ne lenne tagja a Szent Ágoston-Társulatnak, az apostol- kodjék a Társulat érdekében! Minden katolikus magyar családnak Társulatunkban a helye! Jelentkezzünk minél nagyobb számban tagokul 6 cfmení Szent Ágoston Társulat* Gálánta. PROHÁSZKA, a magyar katolicizmus megujitója Irta: Dr. SCHUTZ ANTAL piarista, egyetemi tanár Balatonalmádi a legszebb, erdőkoszoruval övezett balatoni fürdő. A fürdőigazgatóság kezelése alatt álló Pannónia szállodák is villák minden igényt kielégítenek. © Fürdőszobás apartemanok, hideg-meleg víz, központi fűtés. Napi teljes penzió a főidényben strandfürdővel együtt 7-14 P. Elő- és utóidényben kedvezmények. Kérjen prospektust a fürdóigazgatóságtól, vagy a fürdő budapesti expositurájától, IV., Türr István u. 4. Tel. 188-377.
