Prágai Magyar Hirlap, 1938. május (17. évfolyam, 100-124 / 4543-4567. szám)

1938-05-11 / 108. (4551.) szám

A semlegesség! elv

(sp) ~ A népszövetség nehezen törődik I be uj szerepébe és nehezen nyeli le a kemény falatot, amivel éppen most legmeghit- tebb barátja és támogatója: Anglia traktálja. Abesszíniát törölni kell a népek szövetségéből. Az az Anglia kívánja igy, amely három év előtt a szó szoros értelmében belekény- szeritette Genfet Abesszínia védőjének pózába, belekényszeritette a szankciós politikába, holott a tagállamok nagyrésze csak fanyalogva követte London politikáját. Most ugyanez az Anglia az ellenkezőjét követeli és százszázalékos fordulatot kíván Génitől. A népszövetség kénytelen-kelletlen teljesíteni fogja a nagy protektor kívánságát, de ne kérdezzük, milyen hangulatban teszi ezt s mennyi szégyenkezés és késő bánat fog égni az arcokon, ha a négus képviselői megtörtén, csalódottan és mély megvetéssel elhagyják majd azt a tanácskozó termet, ahol talán akaratuk ellenére belelovalták őket egy kilátástalan harcba, s ahelyett, hogy a Rómával való egyezkedésre beszélték volna rá, ígéretekkel a végletekig csigázták ellent- állásukat, s amikor elbuktak, félredobták őket, mint a kifacsart citromot. Torzabb és szégyenletesebb komédia ritkán játszódott le a történelemben, mint Genf abesszinai komédiája, s az utókor történetírója bizonyára csak a neheztelés és az indignáció hangján írhat, majd a. nemzetek szövetségéről, ha e sötét fejezet tárgyalásához érkezik.

„De legalább megmentettük a békét”, mondják majd a tóparti optimisták és kiszámítják, hogy Abesszínia föláldozása megérte az általános nyugalom biztosítását, mint ahogy Negyedik Henriknek Páris megért egy misét. Eltekintve attól, hogy erre az elvre előbb is rájöhettek volna, úgy három esztendővel ezelőtt, az elkövetett hibák lélektani hatását a jövőben lehetetlen jóvátenni. A népszövetség nem az többé, aminek lennie kellene. A belső bomlás megindult, mégpedig nemcsak olyféleképen, hogy a tagállamok sorra elhagyják a genfi intézményt (az abesszin-ügy végeredményben három tagállam kiválását eredményezte: Olaszországét, Abesszíniáét és — Ausztriáét), hanem úgy is, hogy a megmaradt tagállamok magatartásában jelentős változások következtek be. Az abesszin, a kínai és a spanyol problémákon kívül a tanács ez alkalommal, vagy a legközelebb, kénytelen lesz egy sokkal veszedelmesebb kérdéssel foglalkozni: Svájc semlegességi nyilatkozatának következményeivel. Látszólag másodrendű fontosságú ez az ügy s a laikus az első pillanatban nem is érti, hogy miért okoz a berni bejelentés fejtörést Avenol főtitkárnak és a nagyhatalmaknak. De ha közelebbről vesszük szemlélet alá Svájc — és több társának — uj magatartását, nyomban észrevesszük, hogy a népszövetség joggal nyugtalankodik.

A népszövetség jelentősége a béke kollektív megszervezésének elvével áll vagy bukik. Ha olyan institúcióvá alakulhatna, ahol valamennyi tagállam kötelezi magát, hogy fegyvert ragad és egyesült erővel megindul egy olyan hatalom ellen, amely bárhol a föld színén megzavarta a békét és megtámadott egy más államot, akkor Genf ellenállhatatlan hatalmassággá válik, s határozataitól rettegni fog minden rosszat akaró ország és nép. A béke kollektív megszervezésének kiépítése eddig számtalanszor szenvedett hajótörést, igy Mandzsúriában, s most az abesszin ügyben, de a tóparti optimisták, s főleg London és Páris, mindig találtak kifogást, amellyel igyekeztek a kudarcok jelentőségét alászáílitani. Azt mondták például, hogy nagyon távoli ügyekről volt ed„Belső nemzeti jóvátételt, amely a magyar etnikumnak visszaadja a magyar jelleget**

■■■ laross Andor nyilatkozata a magyarság nevében benyújtott emlékiratról ■■■ Főkövetelés: Szlovákia és Kárpátalja területi autonómiája és teljes nemzeti egyenjogúság

PRÁGA. — A Prágai Magyar Hírlap ismertette a Národní Listy vasárnapi számának közleményét, amelyben a lap jelenti, hogy a csehszlovákiai magyarság memorandumba foglalt követeléseit nemrégiben Jaross Andor és Esterházy János nemzetgyűlési képviselők átnyújtották a miniszterelnöknek. Mivel a cseh lap közleménye meglehetősen felületes, téves és részben tendenciózus ismertetését adta a magyar követeléseknek, felkerestük az éppen Prágában tartózkodó Jaross Andor képviselőt, az Egyesült Párt országos elnökét, — aki a memorandumot a miniszterelnökségen benyújtotta, — s megkértük őt, hogy adjon lapunk utján a magyarságnak tájékoztatót a követelések benyújtásáról és az emlékirat hiteles tartalmáról.

Jaross Andor készséggel tett eleget kérésünknek s a következőkben volt szives nyilatkozni:

Elvi kikötések

— Az Egyesült Párt elnöksége szoros kapcsolatban a parlamenti klubbal még február hónapban kidolgozott egy memorandumot, amelybe a jogi, kulturális és gazdasági természetű magyar sérelmüket foglalta össze, mivel úgy látta, hogy a kormány a közeljövőben nem fog kitérhetni a nemzetkisebbségekkel való komoly tárgyalás elől. Ezt a memorandumot több mint egy hónappal ezelőtt nyújtottuk át Esterházy Jánossal együtt a miniszterelnökségen s a pontos tájékoztatás érdekében a leghelyesebbnek látom, ha a memorandumnak bevezető mondatait most szó szerint idézem:

„Az Egyesült Párt szükségesnek látja, hogy a magyarság sérelmeit, amelyek jogi, kulturális és gazdasági természetűek, a kormánytényezőkkel megismertesse s igy az orvoslás valódi módját megjelölve utat mutasson az égető kisebbségi kérdés megoldására.

Ezek a követelések részletkérdésekre vonatkoznak és nem ölelik fel a párt egész államjogi programját, amely a köztársaságot lakó valadig szó, s ilyen mellékes kérdésekben nem funkcionálhat még jól a fiatal és kiépítetlen genfi szervezet. Azt mondták, éppen e kudarcok —- e kivételek — erősitik a szabályt, s Európa népei éppen eddigi tévedéseik borzalmas hatása alatt fogják hatványozottan belátni, hogy igenis szükség van a kollektív szervezkedésre s az erők egyesítésére a háború ellen, nehogy a mandzsuriai és az abessziniai esetek most már közelebbi körben is megismétlődhessenek. Azt mondták, a ,.békebontók” és a ,.megbízhatatlanok” sorra elhagyták Genfet, s akik ottmaradtak, a helyzet kényszerítő hatása alatt most már tényleg szövetkezhetnek és fogadást tehetnek, hogy a jövőben egyesült erővel, fegyverrel és gazdasági harccal, kellő időben lehetetlenné tesznek minden agressziós kísérletet.

Ekkor jött Svájc, s Németország egy-két más határállama, s kijelentette, hogy semleges kíván maradni, azaz nem vesz részt semmcnnyi nemzet teljes egyenrangúságát, önkormányzatát, valamint Szlovákia és Kárpátalja területi autonómiáját is magában foglalja. Ezt a programot alkotmányrevizióval, illetve uj alkotmány alkotásával lehet csak megoldani, amelynek munkájában a köztársaság összes nemzeteinek képviselői részt kell, hogy vegyenek. Meggyőződésünk, hogy csak az állami berendezkedés teljes és organikus átépítése biztosíthatja a Csehszlovákiát alkotó nemzetek harmonikus együttélését, mikor az egyes nemzetek etnikumát politikai, gazdasági, kulturális és szociális téren biztosító egyenlőség, szabad fejlődés s egyenlő érvényesülés lesz alapja Csehszlovákia nemzetiségi békéjének, t

Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt úgy véli, hogy ezt a nagy átfogó, tényleg történelmi jellegű munkát meg kell előznie a belső nemzeti jóvátételnek, amely újból visszaadja a magyar etnikumnak a teljes magyar jelleget. Ebben a memorandumban foglalt követeléseink ezt az előzetes feladatot jelölik meg teljes részletességgel/*

Nyolcvanegy pont

— Nyolcvanegy pontba foglaltuk egybe a fentvázolt követeléseinket, amelyek tényleg a

magyar nemzetcsoport valamennyi aktuális életkérdéseit érintik, A párt programja, a parlamentben és másutt a nagy nyilvánosság előtt elhangzott beszédeink mindenki előtt közismertek. Fölöslegesnek tartom tehát, hogy a nyolcvanegy pontra részleteiben kitérjek, csak azt hangsúlyozom, hogy a magyarság egyetlen társadalmi osztályáról, annak 6zakérdekeiről, művelődési problémáink egyetlen részletkérdéséről, valamint politikai jellegű jogkérdéseink egyikéről sem feledkeztünk meg, s ha a kormányzat ezt a nyolcvanegy pontot teljesítené, úgy helyreállítaná azt a nemzeti statusquot, amely nélkül a magyar kérdés megoldása légüres térben mozgó papirosmegoldás volna csupán,

— Az a tizenkét pont, amelyet deklarációsze- riien a parlament fórumán ismertettünk, lényegében véve általános összefoglalása ennek a nyolcvanegy pontnak. Ebből is világosan kitűnik, hogy a magyarságot itt nem elégíthetik ki részletengedmények, hanem csak a többi nemzetcsoporttal, tehát a csehszlovák, a német, a lengyel és a ruszin nemzetek joigaival való teljes és maradéktalan egyenrangusitás,

Húszéves kitartás eredménye

— A cseh sajtóban megjelent tendenciózus jellegű beállítással kapcsolatban hangsúlyoznom kell, hogy az Egyesült Párt jelenlegi programja, jelenlegi politikai törekvései tökéletesen azonosak azzal a programmal, amelyet ennek a pártnak a jogelődjei már közel húsz éve felállítottak. A csehszlovákiai közéletben talán egyetlen párt vagyunk, amely változatlan vaskövetkezetességgel tart ki eredeti álláspontja mellett, amelyet sohasem befolyásolhattak külpolitikai erőeltolódások, belső kormányzati kérdések, hanem egyedül és kizárólag a magyar nép életmiféle kollektív szövetkezésben és nem hajlandó például Németországot megtámadni, vagy országát az átvonuló „megtorló” csapatok rendelkezésére bocsátani, ha a nép- szövetség — tegyük föl — a birodalmat vagy más országot bűnösnek találná és kollektív büntetőhadjáratot határozna el ellene, — A kollektív biztonság elvét tehát onnan érte támadás, ahonnét Genf valóban nem várta: a kis, semleges államok részéről. A népszövetségi optimisták az ellenkezőjét remélték, s azt hitték, éppen e kis államok fogják örömmel üdvözölni a kollektív biztonságot, mert ez az elv az egész világ támogatását biztosítaná számukra, ha egyik vagy másik hatalmas szomszédjuknak étvágya támadna országuk területére. Svájc, Belgium, Hollandia, Dánia, azaz az elsősorban érdekelt Németország (és Olaszország) szomszédai nem igy gondolkoznak. Kijelentették —' és Svájc lépése révén mintegy hivatalosan a tanács tudomására hozták —hogy

érdeke. A magyarság érettnek és erősnek érezte magát hosszú évekkel ezelőtt és ma is, hogy saját sorsát önmaga intézze. Ezt az elvet valljuk ma is, amikor szentnek, érinthetetlennek akarjuk látni és tudni a magyar etnikumot, s ha ma közelebb vagyunk ahhoz, hogy ezt az elvet a hatalom is meg tudja érteni, úgy ezt feltétlenül tántoríthatatlan kitartásunknak köszönhetjük és annak az uj európai helyzetnek, amelynek fényében a mi régi változatlan politikai törekvéseink erőteljes megvilágítást és hangsúlyt kaptak.

nem bíznak a népszövetségi kollektív biztonság erejében és nem bízzák sorsukat rá. Az abesszin ügyből azt a konzekvenciát vonták le, hogy a nagyhatalmak csak játszanak a kishatalmakkal: amig érdekük megkívánja, ellentállásra uszítják őket, s ha érdekük mást kíván, arcizomrándulás nélkül föláldozzák előbbi védenceiket. A kisállamok e problematikus „kollektív biztonságot” nem fogadhatják el, mert nem érzik kipróbáltnak és minden körülmények között működőnek. Úgy érzik, hogy életbeléptetése esetén túlontúl ki volnának szolgáltatva a nagyhatalmak szeszélyének.

Sokkal biztosabb eszköznek tartják, ha valamennyi szomszédos nagyhatalommal, minden távoli kötöttség nélkül, s nem törődve messzi országok ügyeivel, közvetlenül kibékülnek, s olyan szerződést kötnek velük, amely bizonyos egyensúlyi helyzetet teremt közöttük, nincs összefüggésben holmi ideológiákkal s távoli kötöttségekkel, hanem

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága H„ Panská

évre 76, havonta 26 Kő„ külföldre: évente 450, Szlovákíoí 6S kárüátüliCLÍ JTICISlíGT'SáS ulicel2, IL emelet, • Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ..... ° Prága II, Panská ulice 12, III. emelet,

fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai TlGl)ÍÍÜT)jCL • • TELEFON: 303-11. • ®

Kgyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHfl.

tó ________________--