Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-06 / 80. (4523.) szám

8 rpI«<íMMwSÍ£ARHIRLAB 1938 április 6, szerda. SzroHÁz-KönVvKubTORA. Budapesti szinházak Félperces szerelem Aldo de Benedetti vigjátékának bemutatója a Belvárosi Színházban BUDAPEST. — Nagyon kedves és na­gyon mulatságos vígjátékot ismertünk meg az olasz szerző munkájában. A téma sem­miségnek látszik, de a vigjáték-ötlet kitűnő és a lassan, vontatottan haladó első felvo­nás után fordulatos második és harmadik felvonás szerez kellemes estét. A vigjáték meséje Rómában, Siriani Cae­sar nyugalmazott tábornok villájában ját­szódik le. A villa földszintje a tábornok fiá­nak, Tullionak az otthona, aki teljesen át­adja magát a fogorvosi gyakorlattal járó pénzszerzésnek és nem igen törődik vele, ihogy szépséges hitvese, Grazia mivel tölti idejét. Annál inkább féltékenyen és irigyen őrködik Grazia léptei fölött Tullio húga, a gonoszkodó Gertrud. Most is azzal az új­sággal rohan haza, hogy Graziát rajtakap­ta, amint egy fiatalemberrel autókázott. Öt nem vették észre és igy a közelükbe fura- kodva hallhatta, amikor Grazia azt mond­ta, hogy néptelen uccába hajtsanak. A csa­lád vésztörvényszéket tart a hazajövő Gra­zia fölött, aki kénytelen elárulni nagy tit­kát: valóban együtt volt az autóban egy fiatalemberrel. De hát mi van ebben? Mi van ebben? — hördül fel anyós, após, nagynéni és nagybácsi s a szánalmas Tul­lio is, aki szeretné, ha Grazia elfogadható magyarázatot találna és igy megmentené nyárspolgári nyugalmát. Grazia bevallja, hogy titokban autóvezetést tanult és az a férfi az oktatója volt. Hogy a kétség min­den felhőjét szétoszlassa, kirohan a villa elé, beugrik az autójába és elgázol egy em­bert. Az áldozat kezét, lábát töri, agyrázkó­dást szenved, hetekig sínyli a kórházat és kártérítést követel. Elég borsós árat szá­mit: 150.000 lírát. Azonfelül Graziára még a jogosulatlan hajtás miatt súlyos büntető­jogi következmény vár, tehát meg kell egyezni a fiatalemberrel. Az áldozat akkor jön az egyezkedő tárgyalásra, amikor Gra­zia magányosan van. De miért is állott ott a járdán, a villa előtt? —- fakad ki Grazia. Piero bevallja, hogy egy hónap óta állan­dóan azon a helyen áll és vár, várja, hogy egyszer csak észrevegyék. És — észrevet­ték. El is gázolták. Szóval Piero szerelmes! és lemond minden kártérítési igényéről egy csókért. De annak pontosan harminc má­sodpercig kell tartania. A különös ügy a családi tanács elé ke- rü és bár após és férj felháborodottan til­takozik. azonban fizetni nem akarnak, te­hát szinte rákényszerítik Graziát, hogy belemenjen a különös üzletbe. A fogorvosi rendelőben készíti elő a jogi ügylet lebo­nyolítását és az egész családot odarendeli. De amikor az ügyvéd megadja a jelt és a rádió időbemondása következnék, mégis ki­küldi övéit és behunyt szemmel várja — a szerződés teljesítését. Piero felébe hajol harminc másodpercig és <— nem csókolja meg. Ez háborítja fel igazán az asszonyt, aki vérig sértve elégtétel szerzésére uszítja férjét és apósát. Mig azok elrohannak, hogy Pierot felkeressék, az visszatér a bot­jáért és most nem a jogügyletből kifolyó­lag, hanem a szerelem jogán csókolja el a félperces csókot. A vidám és szellemes darabot nagy él­vezettel és kedvvel játszották a Belvárosi Szinház művészei. Az előadás központjá­ban Lázár Mária csupa ideg fiatalasszo­nya állott. Előadása tele volt ötlettel, szín­nel, humorral, temperamentummal, elhittük, hogy egy csókjáért le lehet mondani 150 ezer líráról. Ráday kedvesen szemtelen Pieroja mindvégig megkacagtatta a közön­séget. Góth Sándor is jellegzetes tábornok- figurája, Simonyi Mária meleg színekkel megrajzolt anyósa kitűnő párt adott. A vendégrokonok szerepében Boray Lajos és Soltész Annié jeleskedtek. Nagy György mindvégig mértéket tartó Tulliója rokon­szenves alakítás. Az intrikus Gertrud sze­repében Lendvay Márta kaján és kárör- vendő. Kitünően érezteti a csúnya leány ösztönös irigységét a ragyogó sógornővel szemben. Baróthy József ügyvédfigurája kitűnő. Szemere Pálnak a páciens szerepé­ben csak egy kétperces jelenete van, - de ennek megjátszásáért megérdemli, hogy ne­vét megemlítsük. A darabot Stella Adorján fordította ízesen, a rendezést Góth Sándor szakavatott keze végezte. A közönség sze­retettel fogadta az olasz iró vigjátékát. A-s. (*) Megjelent a „Pozsony" dmü városkönyv. Jelentettük már, hogy Budapesten a Révai-mü- intézet kiadásában megjelent dr. Aixinger Lász­lónak, a Toidy Kör álelnökének „Pozsony" című városkönyve. A rendkívül tetszetős 'kiállítású könyv, melynek előszavát dr. Jankovics Marcell irta, Csehszlovákiáiban is piacra kerül és 18 ko­rona 20 Mér árban kapható Wálla Frigyes Ma­gyar Könyvesboltjában (Pozsony, Ventur-ucca 15. I.) Portó vidékre külön 3 korona. (*) A pozsonyi Keresztény Kultúrkör műked­velőinek újabb sikere. Pozsonyból írják: A Ke­resztény Kultúrkör szinigárdája vonzó kiállítás­ban hozta színre vasárnap este a pozsonyi Vi­gadó kistermében Újházi György „A Beléznay- asszonyok" cimü darabját. Az előadás egyik legjobb teljesítménye volt az egyesületnek és zsúfolt nézőtér tapsolt a szereplőknek. Igen jó alakítást nyújtott P. Gábris Béla, aki mint ki­tűnő rendező most mutatkozott be először a po­zsonyi közönségnek. Mellette Palotás Gabi, Du­dás Kató, Horváth Erzsébet, G. Gelecsényi Jó­zsef, Pollák Lajos, Erdey Antal, Tomaskovics István tűntek ki, mig a 'kisebb szerepeket Lindt- ner Mici, Antalfy József, Magnus Dezső, Haj- mássy Gizella, Soltész Irén, P. Gábris Mátyás és Kramarics János adták. Volt idő, amikor az amatőr tavasszal kiment a virágzó kertbe és lefényképezte a fákat.. Az egész természet ünnepi ruhát öltött; a levegőben a ta­vasz illata, méhek zümmögése, madárdal. Otthon aztán kifejlesztjük a vasárnapi felvételeket és végre előttünk fekszik a különben jól sikerült kó­pia. Néha magunknak se tetszik, még kevésbé azoknak, akiknek megmutatjuk. A magyarázat egyszerű: aki sokat markol, keveset fog. Ma már közismert dolog, hogy szemünk nem képes egy­szerre áttekinteni a nagykiterjedésü képek hanem folytonos mozgás közben végigsiklik a kép egyes pontjain. A fényképezőgép helyettesíti szemünket; de mivel nem tudjuk — mint a mozgófénykép ké­szítésénél szokás — a szemhez hasonló módon vé­gigjáratni a motívum különböző pontjain, azért néhány különösen jellemző részre kell szorítkoz­nunk. Az egész fa helyett néhány virággal borí­tott ágat, vagy pláne egyetlen virágot veszünk fel. Amellett kellő figyelemmel vagyunk esetle­ges felhőkre, melyek a tavaszi égen majdnem min­dig jelen vannak. Orthofihn használata esetén közepes vagy gyenge szinszürőt nem nélkülözhetjük, mert "ez anyag a kék sugarakkal szemben még mindig na­gyon érzékeny; az ég a negatívon nagyon sötét, a pozitivon meg egészen fehér lesz. Ea most fe­hér virágok vannak a látmezőben, azok könnyen szürkékké válnak, ami a hatást természetesen tö­kéletesen lerontja. A panfilmnél jobb a helyzet, bár néha itt is gyenge zöld szinszüröre van szük­ségünk. A negatívot nagyon, lágyan hívjuk elő; az erő­sen fedett virágfelvétel negativja ugyan nagyon szépnek látszik, de a nagyításkor legyőzhetetlen akadályokba ütközünk. Ma. a kis és legkisebb méretű negatívok korá­ban. sok amatőr hajlik a kemény nagyitópapir használatára. Virágképeknél ez a szokás mellő­zendő, mert a fehér szirmok finom árnyalatai könnyen elvesznek. Viszont a lágy papir haszná­lata megfelelő óvatosságot igényel; de korántsem nehéz. A legszebb virágfelvételek még minidig a nagyobbméret,ü géppel készített és pigmentnyo­más utján sokszorosított, képek. Ezen eljárásról azonban máskor lesz szó. A fenti sorok elolvasása után az amatőr bizton azt gondolja, hogy a cikk korai, mert a kérdéses virágok virágzási ideje még nem érkezett el. Nagy tévedéa Mert nemcsak a gyümölcsfák virágairól van szó, hanem a tavaszébredéskor megjelenő első hírnökökről, fűz, mogyoró, égerbarkákról, kökörcsinekről, apró erdei virágokról. Ezeknek szépségét igazán csak akkor méltányolhatjuk, ha 3—4-szeres nagyitóüvegen át nézzük. Ekkor azon­ban az újszerű, harmonikus formák oly gazdag­sága tárul elénk, hogy hétszámra való munkára nyílik alkalom. Már az oly egyszerű téma, mint pl. az orgona duzzadó rügye, egészen meglepő (*) Északi turnéra indiü a budapesti Palest' rína-kórus. Budapestről írják: A Pailestrina-kó- rus, Vaszy Viktor karnagy vezetéséivel, április 20-án hosszabb északeurópai turnéra indul. A müvészkörutat, április 24-én, Breslaiuban kezdik meg Beethoven Missa Solemnisének előadásá­val. Filharmóniai díszhangverseny keretében kerül előadásra a Beethoven-mise, amelynek négy szólóját Báthy Anna, Basilides Mária, Szé­kelyhídi Ferenc és Korély Endre éneklik. A dísz­hangverseny után a breslaui rádióban szerepei a Palestrina-kónus. Innen Königsbergbe utazik az együttes, azután Riga 'következik soron, majd Tallín és Helsinki. Háromhetes külföldi körút­ját Kownóban, Litvániában fejezi' be az együt­tes. Minden állomáshelyén a capella-hangver- senyt tart és Beethoven Missa Solemnisét adja elő. (*) Elkészült a Fekete gyémántok filmválto­zata. Budapestről jelentik: A Filmiroda műter­mében az elmúlt héten fejezték be a legújabb Jókaii-fűm, a Fekete gyémántok filmváltozatá­nak legutolsó technikai munkáit. Az uj magyar Elmet Vajda László rendezte, a főszerepek pe­dig Jávor Pállal, Törzs Jenővel és Szelecky Zi­tával az élen, a magyar filmgyártás legnépsze­rűbb sztárjai közül kerülnek ki. Az uj magyar filmet husvétra mutatja be három budapesti pre- mierszinház. (*) Amerikai film a Maskerade-ből. Néhány év előtt az egész világot bejárta Wall tér Reisch í „Bécsi bál" cimü filmje, amely úgy témájával, | mint szereplőivel olyan sikert aratott, hogy a 1 Metro-Göldwyn-Mayer gyár megvásárolta azért, | hogy a film motívumai nyomán angolnyelvü vál­tozatot csináljon belőle. A film eredeti címe Maskerade volt, főszereplői pedig Paula Wes- sely, Adolf Woihlbrück és Peter Petersen. Az amerikai változatban a három szerepet Luise Rarner, William Powell és Frank Morgan ját­szik. Az első feldolgozás is három kiváló mü- vészegyéniség felfogását tükrözte vissza, az amerikai változat is. A Maskerade angol válto­zata a művészi problémákat szerető mozilátoga­tó számára azért is érdekes lesz, mert Luise Rai- ner, William Powell és Frank Morgan a három nagyszerű szeremet a maguk egyéni felfogásá­ban játszák és alkalom nvilik hat világhírű szin- nész egyéniségének összehasonlítására. képre ad alkalmat, ha akkor vesszük fel, amikor a barnásszürke rügypikkelyek kissé széttolódnak és a friss zöld részek már kilátszanak. Az ilyenfajta képet bármely lemezes géppel eszközölhetünk. Sőt, kis ügyességgel készíthetünk egy hosszú, vastag kartonból készült hasábot, melynek elülső feleiére egy kis anasztigmátot, hátsó végére a homályos üveget és kazettát sze­relünk. Az igy készült gép „kihúzat,a“ természe­tesen nem változtatható, de nem is baj, mert na­gy itőü vegünk is csak egy nagyítást enged meg, gépünk is. Ha pl. egy 12 cm gyutávolságu objek­tív áll rendelkezésünkre, akkor a karton- vagy faládának hossza 48 cm lesz, a tárgy 16 cm-re lesz a lencse előtt; ez esetben éppen 3-szoros na­gyítást kapunk. Ha 5 cm-es a lencse, a kamara- kihúzat ismét 3-szoroe nagyításnál 20 cm, a tárgy kib. 7 cm-re lesz a lencse előtt. Ez esetben azon­ban már baj lesz a tárgy egyenletes megvilágítá­sával, melyet legelőnyösebben erős izzólámpával eszközlünk. A szétszórt fény tullágy, kevéssé ér­dekes képet ad. Igen jól dolgozhatunk régi ntazókamráva], melyre rövid pyutávolságú lencsét szerelünk. Ha ilyen nincs, akkor vegyük figyelembe, hogy a ma divatos Tesszár-fipusu objektivek hátsó lencséje kb. az összobjektiv gyű távolának egyih armada. Igaz, hogy korrekciója gyengébb, de ezen erős diafragmázáS'Sa! segíthetünk. A megvilágítás időtartama dolgában úgysem vagyunk korlátozva. Meg kell azonban jegyez­nünk, hogy egyes virágok részei, szirmok, porzók, az esetleg 30—50 másodpercre terjedő expozipió ideje alatt kissé elhervadhatnak és megváltoztat­ják helyzetüket; ennek életlenség a következmé­nye. Hasonló hatást válthat ki a kritikus időben az uocán végigdübörgő autóbusz vagy teherautó is. Mig művészi tájképnél, arcképnél, építmény­nél kis életlenség megengedett dolog, addig itt a lelhető legnagyobb élességre kell törekedni, hiszen a természeti tárgynak minél liivebben való meg­rögzítése a cél. A kapott képek nemcsak a botanikust érdek­lik, hanem mindenkit, aki a természet szép for­máival szemben szántszándékkal be nem hunyja a szemét. Mindenesetre sokkal szebbek, mint ven­déglők asztalsorai, az asztalra dobott pénzdarabok, az unos-untaian megismétlődő hamutartó a füs­tölgő cigarettavéggel és más „eredetiségek”, amik­kel az „uj tárgyilagos szemlélet" (Neme Sachlich- keit) hívei még minőig megörvendeztetnek. A pozitív eljárásnál'a minél nagyobb nagyítás lesz a legjobb, feliér brómezüstpapiron. Ha az ere­detileg legfeljebb másfeloentirnéteres kökényvirág busz centiméter széles lesz, az se baj; de életlen részeknek nem szabad látszaniuk. Azonfelül vi­gyázzunk, hogy aranysárga porzók szinszürő hiá­nya folytán ne váljanak sötétszürkékké, mert ez a hatást teljesen elronthatja. dm. , Az arnatörlénmm^m IW Virágok fényképei máj folt, arctisztátlan- ság elcsúfítja a leg­szebb arcot is. Gyorsan megszabadul ezektől, ha a tudomány leg­újabb vívmányai sze­rint készült CORALl-CRlMET használja. Száraz arc­ra zsírosat, zsiros arcra száraz kré­met. Egy tégely ára 11-— Ki Nagyon szeplős arcra az erősebb Korall créme extrát használja. Ára 12 — KŐ. Fekete tégelyben. (Zsiros vagy száraz.) Készíti: VÖRÖSRÁK-patfka, Bratislava, Miliály-kapu 24. masaara A PRMKE nagysikerű kuiturestje Nagyszökősön és Beregszászon NAGYSZŐLLŐ5. — A PRMKE nagyszől­lesi szervezete sikerült kulturestet rendezett a Royal-száiLÓ nagytermében. Az est 'keretében dr. Duka Zólyomi Norbert és Ivánffy Géza tartottak előadást az időszerű magyar kultur- kérdésekről. Dr. Siménifalvy körzeti elnök üd­vözölte a szlovákiai magyar kultúráiét képvise­lőit, majd átadta a szót Duka-Zólyomi Nor- bertnek, aki élvezetes előadásban számadatok­kal ismertette a magyarság elhelyezkedését a köztársaság egyes országrészeiben. Párhuzamot vont a szlovákiai és a kárpátaljai magyarság kulturélete között, majd ismertette a kisebbségi ■magyarság tennivalóit a magyar kultúra fej­lesztése érdekében. Utána Ivánffy Géza tartott elpadást a magyar kultúráiét problémáiról. Ki­fejtette a magyar kultúra ■ ápolásának és fejlesz­tésének fontosságát, hangsúlyozván, hogy ez az egyik legfontosabb eszköze a magyar népi jelleg és magyar nemzeti öntudat fenntartásá­nak. Rámutatott arra is, hogy a magyarságnak alkotmány-eilőirta joga községi magyar könyv­tárak .fenntartása, s a magyar irodalom olvasá­sa nem hogy megengedett, de megkívánt mód­ja az állampolgárok társadalmi nevelésének. A törvények kifejezetten előinják azt, hogy az ál­lampolgárok nevelése anyanyelvükön történjék. A ikét előadáson kívül azt est keretében zene- számok, szavalatok kerültek előadásra. A nagy­sikerű kulturestet zártkörű társadalmi összejö­vetel követte, amelyen a szlovákiai előadókon kivid megjelent a környék valamennyi számot­tevő magyarja. BEREGSZÁSZ. —- Osztatlan tetszést, forró síkert aratott a PRMKE beregszászi dalestje, amely vasárnap zajlott le a volt vármegyeháza nagytermében. A hatalmas nézőteret zsúfolásig megtöltötte a város és környék magyarsága, mely a dal szárnyain magasra csapott lelkese­déssel ünnepelte az est szereplőit. A változatos műsort Narancsik Imre teológiai tanár, nagy- muzsalyi református lelkész emelkedett szelle­mű beszéde vezette be. A nagyszerű bevezető szivekbe markoló erejét a felcsattanó taps viha­ra mutatta. A beregszászi református vegyes énekkar Forgon Pál református segédlelkész vezényletével több dalt adott elő színesen, ele­venen. A beregszászi református énekkar Vá- rady Barna karnagy vezetésével nagyban hozzá­járult az est sikeréhez. A beregszászi állami polgári iskola magyar növendékeinek dalárdája Németh József tanár vezetésével határozott tu­dásról és tehetségről tettek örvendetes bizony­ságot. Nagy Magda Tárczy Károly alkalmi költeményét szavalta el sok melegséggel. Gera Ferenc Kozma Andor „Magyarok szimfóniája" cimü ódáját adta elő megkapó erővel. Alimásy Menyhért tárogatón kurucdalokat játszott és szereplésével igazolta, hogy mestere hangszeré­nek. A ftmsmtiji utcaik utuseta: ALFA: Gróf Monté Oisto. (Elisa Landi.) ÁTLÓN: Tegnap vasárnap volt. (Cseh film.) LUX: Uj partok felé. (Zarah Leander.) METROPOL: Az özvegyek szigete. (M. Chan­tal.) TÁTRA: A fegyvertelen lovag. (M. Dietrich.) URÁNIA: Charlie Chan a Broadwayen. VIGADÓ: Rosalia. (Hajmássy Ilona). A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN: Szerda d. u.: A néma lovag. Szerda este: Egy pohár víz. Csütörtök: Romantikus asszony. Operett­bemutató Kovács Kató első felléptével. Péntek este: Romantikus asszony. Operett. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA: PASSAGE MOZI Ápr. 5—6: Doktorkisasszony. Ápr. 7: Ut a Paradicsomba. Ápr. 8-9—10—11: Rosalie. RÁDIÓ MOZI Ápr. 6—8: Tarzán leszámol. Ápr. 9—10—11: Egy nemzet születése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents