Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)

1938-04-28 / 97. (4540.) szám

fi(&SSfiI tMtykMOk\! Járjatok a magyar színház előadásaira! elkészült a nemzeti statútum? Újításai hasonlítanak a Jaksch-íélt követelésekhez - - A kormánykörök élesen elutasítják Henlein pontjait PRÁGA. w A nemzeti kisebbségekkel való közvetlen tárgyalások kérdésében a kormánytöbbség sokkal merevebb állás­pontra helyezkedik, mint ahogy a keddi kormánymegbeszélések utáni első órákban látszott Az első félhivatalos jelentés ugyanis, amely a Prager Presse külföldre menő első kiadásában napvilágot látott, még azt közölte, hogy a politikai miniszte­rek bizottsága foglalkozott Henlein Karls­badi beszédének autentikus szövegével s arra a meggyőződésre jutott, hogy a Hen- lein-lerögzifette pontok nem alkalmasak a tárgyalásid, különösen annak első három pontja nem képezheti vita tárgyát. Egyide­jűleg azonban kihangsúlyozta, hogy a szu- déíanémeí párttal továbbra is kész tárgyal­ni az alkotmány szellemében és keretében a nemzetiségi kérdések rendezése végeit. Éjféltájban azonban a félhivatalos Cseh­szlovák Sajtóiroda felelős kormánykörök­ből nyert fölhatalmazás alapján a legkere­kebben megcáfolta a félhivatalos lap köz­lését s megállapította, hogy a megbeszélés­ről szóló hírek sem egészben, sem részle­teikben nem felelnek meg a tényeknek. A szerdai hírek szerint a kormány politikai bizottsága valóban tárgyalta Henlein követelé­seit, de úgy találta, hogy azok teljesíthetetlenek, mert veszélyeztetik a köztársaság egységét és demokratikus alkotmányát A miniszterek véle­ménye szerint Henlein kívánságai nem szolgál­hatnák a többségi nemzet és a nemzeti kisebb­ségek viszonyának rendezését szolgáló tárgya­lásaik alapjául. A kormány válasza a kisebbségi statútum benyújtása lesz. A kisebbségi alap­törvény hír szerint már minden részében elké­szült és a politikai miniszterek a legrövidebb időn belül tárgyalás alá veszik. Egyébként Hen­lein követeléseivel szemben Hodza Milán mi­niszterelnök megfelelő nyilatkozatot készül ten­ni. Ebben a nyilatkozatában valószínűleg a ki­sebbségi alaptörvényt fogja fövonásaiban Is­mertetni és utal arra, hogy a kormány milyen tájékoztatást adott ebben a kérdésben a francia és az angol kormánynak. A megnyilatkozás való­színűleg rádióbeszéd alakjában fog elhangzani. A rádióbeszédet péntekre vagy szombatra vár­ják. Mégis vannak elfogadható isontok? Mint már jelentettük. Osusky követ Pá- risban emlékiratot nyújtott át a francia kor­mánynak, amelyben Prága ismerteti a német kisebbségek helyzetét. Ebben az okiratban a kormány ezeket mondja el: 1. Ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyeket már régebben tett a kisebbségek érdekében. 2. Azokat az intézkedéseket, amelyeket a jövőben kíván érdekükben megtenni. 3. Azokat a pontokat, amelyeket Henlein programjában elfogadhatatlanoknak tart mivel veszélyeztetik Csehszlovákia érinthe- íetlenségét és függetlenségét Hasonló módon informálja az angol kor­mányt Masaryk londoni követ is. Müven újdonságok lesznek a kisebbségi statútumban? A kisebbségi statútum szövegezési mun­kája hír szerint már majdnem kész s a szö­vegezésben már a 90-ik paragrafusnál tar­tanak. A kiegyezési terv állítólag olyan újí­tásokat fog tartalmazni, amelyek közel álla­nak Jaksch nemét szociáldemokrata képvi selő javaslatához. Mint már jelentettük, Jaksch lemond a területi autonómia köve­teléséről s egyedül csak kulturális és szo­ciális tekinteben sürget önkormányzatot. Ez nagyjában azonos azzal, ami félig-meddig megvan a cseh-morvaországí országos is­kolatanács alakjában, AJ egyetlen gyökere sebb újítás a nyelvtörvény módosítása lenne. A csehszlovák probléma Londonban A Národnj Listy a kővetkezőket mondja: A legutolsó londoni tanácskozásokon, amelyeken Chautemps és Delbos vett részt, Csehszlovákia igen fontos pontja volt a programnak. Ez alka­lommal hasonló a helyzet. November végén az angol miniszterek rámutattak a mi számunkra nyújtandó katonai segítség nehézségeire. Magától értetődik, hogy ez alkalommal ez a probléma még akuíabb lesz, mert a Franciaországgal való katonai kapcsolat az angol határokat a rajnai határtól Délkeleteurópába a Dunáig tolja át. A berlini körök abban a körülményben, hogy Cham­berlain az utolsó weekendjét a gerraanofil lord Londonderrynél töltötte, kedvezőtlen előjelet lát­tak számunkra. Reméljük, hogy tévednek. Anglia tudja és számol azzal, hogy miként az előző fran­cia kormány, úgy a mostani is fönntartja állás­pontját Csehszlovákia kérdésében és semmi ho­mályos megállapodáshoz nem járul hozzá. Van­nak azonban más pontok, amelyek kissé még kö­dösek. Chamberlain nem tagadja, hogy nem szívesen látja a szovjettel való szövetséget és sokkal szívesebben látná a Mussolini által néhány év­vel ezelőtt ajánlott négyhatalmi szerződés meg­újítását, amelyet akkor a megboldogult Lautíer „a mészá­rosok klubjáénak nevezett el. Ez nem jelenti azt, hogy most újból ilyen klub lesz, de Chamberlain tervei között kétségtelenül szerepel egy olyan, amely bizonyos európai népszövetséget akar lé­tesíteni a béke biztosítására és a megrontó fegy­verkezési verseny megállítására. A szudétanémet Die Zeit a helyzetről — A cseh nép politikusai nagy próba előtt álmaik — inja a Die Zeit — és most be fog bi­zonyulni, hogy ennek az államnak vallóban vannak-e államiét Bal. A népek és államok tör­ténetében a legsúlyosabb következmények rend­szerint abból erednek, hogy az uralkodó ténye­zők elkésnek a tarthatatlanná vált viszonyok ja­vítását célzó reformok idejében való megvaló­sításával. A köztársaságon belül németek, ma­Fgyarok, szlovákok, lengyelek és ruszinok arc- vonala áll a cseh centralizmussal és a csehek előny helyzetével szemben, kiviül áll a szomszéd államok erőkifejtése, amely szomszédokkal Prá­gának nincsenek barátsági szerződései, vagy biz­tonsági paktumai. Ennek a helyzetnek a szem­szögéből kell megátélni a szudétanémet kérdést. A szudétamémetség Henlein Komrád utján nem azért állította föl követeléseit, hogy valamit ki­zsaroljon, hanem mert tudatéiban van jogának s ezzel hozzá akar járulni a békéhez. A szudéta­német párt vezérei nem hiszik azt, hogy minden politika csak taktika. Nem hiszik, hogy a poli­tikus művészete csak abban ál, hogy a pillanat előnyét ravaszul megragadja. Sokkal inkább azt hiszik, hogy a politika elsősorban meggyőző­dés és ennek vallása. Karisbadban nem égy po­litikai ügyletről van szó, amint azt a taktikusok vélik. Henlein Konrád beszéde hitvallás volt a német nép nevében és a németek s csehek kö­zötti béke érdekében. Azt kívánjuk, hogy a karlsbadi ülésezés elhatározásait a külföld és a csehek is ugyanígy értelmezzék. Ha a cseh nép helyesebben a cseh politika azt hiszi, hogy más utat kell választania, azt a saját veszélyére teszi. Mit mond Borsky? A Národni Politika vezércikkében Borsky egyebek között ezeket mondja: — Valóban rémes helyzetben vagyunk. Fran­ciaország és Anglia egy tudós minden nagyszerű tanácsa ellenére sem hajlandók bennünket ki­engedni körükből. Moszkva azt mondja, hogy ha mi nem Is akar­nák, akkor is megsegít bennünket a hitleri tá­madással szemben. És most közölte velünk Henlein Berlinből súlyos fenyegetések terhe alatt, hogy Németországgal tartsunk együtt, vagy legalább is jóindulatú sem­legességet tanúsítsunk Németországgal szemben, így szinte szétszaggatnak bennünket Mert nem kis dolog, hogy csalogatások közt határozni tud­junk. Ez ironikusan hangzik, de mégis igaz. Moszkvánál és Berlinnél ez szinigazság, csak Londonban és Párisban volt a karlsbadi beszéd előtt bizonyos habozás, hogy mi lenne az előnyö­sebb. Vasárnap óta megszűnt az ingadozás itt Is és a holnap megkezdődő angol-francia tárgya­lások nemcsak a két vezérkar szoros együttmű­ködését fogja érinteni, hanem bennünket is. — Berlint Anglia eléggé figyelmeztette már, de' amiképpen elnézték néhány belföldi és az ausz­triai előtőrését, amit féligmeddig szintén bel ügy­nek minősítettek, Berlin még egyszer szerencsét akar próbálni. Abban a reményben ringatja ma­gát, hogy talán még egyszer sikerülne az előtö- rés háború nélkül Csehszlovákia rovására, amellyel Prágát a semlegesség, a valóságban azonban a vele való együttműködés számára nyerné meg, amely eredményeket hozna * Hen- ielnék számára is, de még nagyobb sikert egész Németország részére. Ez olyan értékes nyereség lenne, hogy megéri a látszólagos háborús kocká­zatot. Mert Berlin úgy kalkulál, hogy Cseh­szlovákia fenyegetésekkel, de támadás nélkül való megszerzése végeredményében rábírná az­után a nyugati hatalmakat arra a nézetre, hogy nem érdemes világháborút kockázatni, illetve, hogy nem éri. meg ezt a mi német területeink esetleges puccsszerű elszakitása. Úgy látszik, hogy Berlin még egyszer meg akarja győzni nyu- ' gatot, hogy Moszkva mell,ettünk való sikraszál- - Lését jogcímnek használná föd ahhoz a nagysza­bású tervhez, hogy a bolsevizmust s ezzel együtt Oroszországot Japán és társai szövetsé­gében leverje. A békére csak az jelent veszélyt, hogy nincs elég elhatározottság a német tielhe- . tétlenség visszaverésére. De ez nem azért nincs meg, mert nem volna meg hozzá az elszántság, hanem azért, mert túlsók a politikai kalkuláció, a franciák és angolok — épp úgy, mint 1908-tól 1914-ig — nem akarják fciprovokáltat- ni magukat, hogy a háború felelőssége világo­san Németországra és társaira háruljon, EmÖ- gött az angol-amerikai mentalitás mögött mé­lyebb jelentőségű dolgok rejlenek s éppen azért érdemes ehhez tartani magunkat még ha ez nem . is látszik bátor módszernek. POZSONY. <— Beszámoltunk arról a lelkes hangulatról, amely egész országszer­te áthatja a magyarság sorait és politikai közéletünkben abban nyilvánul meg, hogy az úgynevezett aktivista pártok magyar tö­megei spontán jelentkeznek az egyesült párt kötelékébe. Nemcsak az egyszerű választók ébrednek rá a két évtizedes aktivista ígér­getés politikájának eredménytelenségére, hanem olyanok is, akik eddig vezető szere­pet vittek a csehszlovák pártok magyar osztályaiban. Eddig már sok esetről szá­moltunk be, amikor az eddig más utakon kalandozó magyarok megbánással tértek vissza a magyar egység táborába. Ilyen dokumentum az alábbi levél is, amely a legutóbb érkezett levelek közül legbeszéde­sebben fejezi ki a magyar választók öntu­datra ébredését. A levél FelsőjányokTÓl érkezett s a kö­vetkezőképpen hangzik: Az Egyesült Magyar P£rt elnökségének, Pozsony. Alulírott, Horváth János felsőjányoki (somorjai járás) lakos tisztelettel értesí­tem Önöket, hogy a csehszlovák agrár' pártból e hó első napjaiban kiléptem, mely pártnak 1927 óta csoportelnöke vol­tam községemben. Tehát saját meggyő­ződésem folytán ezennel belépek a* Egyesült Pártba, mert magyarnak mégis csak az igazi magyar páx-tban a helye. Hü magyarként együtt küzdünk volt cso­portommal, mert magyarnak születtünk és hü magyarokként is halunk meg. Magyar nemzeti üdvözlettel: HORVÁTH JÁNOS s. k. Különleges hashajtó a millió éves Igmándi keserűin! Páratlan gyógyérték rejlik Az Igmándi vízben, Hogyha gyomra el van rontva, Próbálja ki egyszer. Védjegy. Reggel iszik félpohárral —Délben eszik már étvággyal. Van próba-klsüveg is Henderson tárgyalásai Prágában PRÁGA. — Henderson Arthur angol munkáspárti képviselő, mint jelent ettük, Bu­dapestről Prágába érkezett. Még kedden délután megjelent a parlamentben és rövid ideig hallgatta a parlament ülését* Azután rövidebb beszélgetést folytatott Hodzával, majd Jaksch német szociáldemo­krata képviselővel. Szerdán délután az angol képviselő Kundt Ernővel, a szudétanémet párt parlamenti klubjának elnökével tárgyalt, majd Szüllő Gézával és Jaross Andorral, a magyarság képviselőivel folytatott megbeszéléseket* Azután dr. Hodza miniszterelnök fogadta az angol képviselőt. Henderson csütörtökön délelőtt kihallgatáson jelenik meg Benes köztársasági elnöknél, majd Krofta külügy­miniszter fogadja. Az angol politikus pén­teken délután hagyja el Prágát. Kisantantkonferencia Síitájában BUKAREST. — A kísantant külügyminisz­tereinek tanácsa a népszövetség ülését megelő­zően májas 4.-, 5.- és 6-án tartja megbeszélé­sét Szinajábao. Sztojadinovics jugoszláv külügy­miniszter és Krofta csehszlovák külügyminiszter május 4.-én reggel érkezik meg Szíriájába. A csehszlovák pártok a Nemzeti Tanács védnöksége alatt ünnepük május 1-ét PRÁGA. — Hosszas tárgyalások után a Csehszlovák Nemzeti Tanácsban helyetfoglalói csehszlovák pártok elhatározták, hogy a Nem­zeti Tanács égisze alatt közös ünnepségeket ren­deznek május elsején. Az ünnepségek színhelye a prágai Vencel-tér lesz. — A Csehszlovák Nemzeti Tanács kívánsága szerint a köztársaság többi városában és községében is — ahol május elsején ünnepségek lesznek, — a csehszlovák pár­tok közös ünnepi megnyilatkozásait a Nemzeti Ta­nács védnöksége alatt rendezik. Ezeken az ün­nepségeken mindenütt csak a polgármester, vagy a községi bíró fog beszédet tartani cs pedig a Nemzeti Tanács által kiadott nyilatkozatot fogja felolvasni. „ s 'prxgai-MacAar-hirlap Miiannai n~~i irr miTmimni—rrrrnmii 1938 április 28, csütörtök. 2 „Magyarnak magyar pártban a helye!“ Az agrárpárt alsóiáayoki helyi csoportjának elnöke az Egyesült Pártban

Next

/
Thumbnails
Contents