Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-20 / 90. (4533.) szám
1938 Április 20, szerda. AV 3JI POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A husvétot váró Pozsony magyarságát nagyszombat délelőttjén megren- ditette a lesújtó hir, hogy Balogh Elemér református püspök a hajnali órákban az evangélikus kórházban hosszas szenvedés után 72 éves korában elhunyt. Balogh Elemér halála nemcsak a pozsonyi, szlovákiai és kárpátaljai magyarságnak, hanem az egész kulturvilágnak nagy vesztesége. Végtelenül jólelkü, ideális, nemesen gondolkozó, szélt. Nevét a külföldön is ismerték tudomá-1 meg. Apja már korán, alig ötéves korában meg- nyos körökben. Az angol királyi udvarhoz 9 szerettette vele a zenét, amelyet később művészi is voltak kapcsolatai, meg is fordult több-] magas fokra fejlesztett szorgalmas továbbtanuször Londonban, sőt kétszer Amerikában is járt. A háború előtt az evangélikus kis templomban az itt élő angol reformátusok számára angolnyelvü istentiszteletet tartott. Jó szivéről, a szegények iránti jótékonyságáról egész legendák keringtek. Amikor még élete teljében volt, legkedvesebb hivatásának tartotta kerületének magyar községeit bejárni és sokan a harmadik osztályon fajtáját rajongásig szerető magyar ember | utazgató, szerény öltözetű, joviális külsejű volt Balogh Elemér, I urrói nem Is sejtették, hogy egy egyházkeaki nem kevesebb, mint tizenöt nyelvet be- “ rület püspöke. Betegsége és halála Balogh Elemér már egy év óta betegeskedett, de a betegség csak egy hónappal ezelőtt verte le a lábáról úgy, hogy környezetének tanácsára március 22-én fölvétette magát az evangéliku kórházba. Itt dr. Szarnák Gusztáv főorvos, dr. Demján János, az ismert belgyógyász és dr. Kapocs Rezső, a diakonisszák agilis fiatal orvosa tüzetesen megvizsgálták és megállapították, hogy szív- és bélbaja gyógyíthatatlan stádiumban van, mindazonáltal remélték, hogy életét sikerül meghosszabbítani. Balogh püspök egész betegsége alatt megőrizte vidám kedélyét. Látogatók is sűrűn fölkeresték, igy dr. Szilassy Béla konventi világi elnök Losoncról kétizben is járt nála a kórházban, ahol egyházi ügyekről beszélgetett vele. A püspök nagyon fájlalta, hogy nem vehet részt az uj, negyedi református templom fölszentelésén. A városból és vidékről is állandóan telefonon sokan érdeklődtek úgy a kórházban, mint a református lelkészi hivatalban a nagybeteg állapota iránt. Balogh püspök betegségének egész ideje alatt nem volt tudatában annak, hogy baja gyógyíthatatlan és ezt az orvosok természetesen nem is mondották meg neki. Csak néhány órával a halála előtt szerzett róla tudomást. Nagypénteken este Mikula püspöki titkár még meglátogatta és beszélgetett vele. A püspök öntudatánál volt. A kórház ápolónője állandóan mellette volt és éjjel fél egy órakor a nagybeteg arra kérte az ápolónőt, hogy maradjon mellette. Megfogta a kezét és halk hangon a következőket mondotta: „Érzem, hogy közeledik a vég." Nem akart .meghalni, élni szeretett volna, mert rengeteg terve megvalósulás előtt és még a betegágyán is folyton tervezgetett. Halála előtti nap is az volt az egyik legnagyobb gondja, hogy egyik tehetséges fiatal szegénysorsu teológusnak tanulmányi segélyéről meg ne feledkezzenek. Éjjel beállt az agónia és nagyszombat hajnalán fél öt órakor örökre elszenderült. Az ápolónő azonnal jelentette dr. Kopoos orvosnak, aki megvizsgálta és megállapította a beállott halált A holttestet még szombaton elszállították a kecskekapui evangélikus temetőbe, amelynek halottasházában ideiglenesen felravatalozták és ma, kedden reggel a református nagytemplomban ravatalozták fel. A magyarság nagy halottja A püspök halálhíre villámgyorsan terjedt el a városban és mindenütt a legőszintébb részvétet keltette. A Köztársaság-téri református templomra, valamint a református internátusra és diákmenzára kitűzték a gyászíobogót, ugyancsak gyászlobogó került a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság káptalan- uccai épületének az ormára is, mivel az elhunyt elnöke volt a társaságnak. A budapesti magyar rádió szombaton déliben közölte a gyászhirt és még szombaton délelőtt emlékezett meg róla a pozsonyi csehszlovák rádió is. A református lelkészi irodában szombatom délelőtt dr. Salamon Xavér Ferenc so- morjai közjegyző, pozsonyi református főgondnok, László Zsigmond gondnokkal és ing. Dömök Béla városi főmérnök, presbiteri jegyzővel intézkedett a temetési szertartás iránt. Nyomban értesítést küldtek dr. Szilassy Béla konventi világi elnöknek Losoncra, valamint Bertók Béla munkácsi püspöknek, Magda Sándor nagykaposi püspöknek, Soós Károly bucsi esperes, helyettes püspöknek és a vidéki egyházközségeknek, valamint a magyarországi református egyház egyetemes konventjének is. A két ünnep alatt már igen sok helyről beérkeztek a részvéttáviratok, igy a magyar- országi református egyház egyetemes kon- ventje nevében dr. Ravasz László püspök küldött meleghangú részvéttáviratot. Balogh Elemér élete Balogh Elemér 1866 február 8-án született Székesfehérvárott, az őai koronázó városban. Családja régi köznemesi család volt. Amennyiben a történelem követhető, a Galánta melletti Nebojszán volt családi birtokuk kastéllyal együtt. Ez azonban később idegen kézre került és a Balogkok ismeretlen időben erről a vidékről elköltöztek. A Balogh-család nemességét egyik ősük, Imre szerezte meg, II. Ferdinándtól 1625-ben. A családi címer sötétkék mezőben vértezett kéz, amely három aranykalászt tart. Egy Balogh nevű református lelkész ebből a családból a 18. és a 19. század érintkező éveiben Csallóközaranyoson működött. Dr. Balogh József, a kunok hires fizikusa (orvosa) is ebből a családból származik, ez a Balogh a Magyar Tudományos Akadémiától. háromizben nyert természettudományi pályamunkáért száz-száz aranyat. Olyan ezermester hírében álló ember volt, aki első- ízben szerkesztett vasokét és könyvet irt a földművelést belterjescbbé tevő ekéjéről. Sőt első volt, aki hóekét szerkesztett. lássál. Az elemi iskola elvégzése után Budapesten a II. állami gimnáziumba került, amelynek most Ferenc József-intézet a neve. Már diákkorában nagy érdeklődést tanúsít a természet- tudományok iránt. Hatodikos gimnazista korában összeírja a magyar növényvilág népies régi neveit, a gyűjteményt benyújtja a Magyar Tudományos Akadémiának. A zenében továbbképzi magát. Nagybátyja könyvtárát örökölte, amelyben nagyon sok természettudományi könyv volt, de később az irodalomtörténet iránt érdeklődik és bibliafordításokkal foglalkozó tanulmányával VIII. gimnazista korában aranypályadijat nyer. A gimnázium elvégzése után a budapesti refor mátus teológiai akadémiára iratkozott be, ame lyet 1884-től 1888-ig hallgatott. 1889-ben a New College Edinburghban tanul tovább 1891-ig, it S 2^. MATICA nem hiányozhatik egyetlen háztartásban! és amelynek megszerzése rengeteg fáradságába került Könyveken kívül gyűjtötte a magyar városok régi képeit, azokat a térképeket, amelyek a gályarabok útjára és Magyarországra vonatkoznak. Ifjúkorában régi pénzt is gyűjtött. Gyűjteményében található több római konzuláris érem, amelyek mindegyikét meghatározta. Egy római denárius, amelyen pálmafa van, s.. ez- a felírás: Júdea Capta, szintén gyűjteménye egyik büszkesége. Brüsszeli csipkegyüjteménye is értékes, amelyből igen gyakran megajándékozta kedves ismerőseit. Ezenkívül élénk érdeklődést mutatott a népművészeti munkák iránt is, amelyeket szintén rendszeresen gyűjtött. Életének utolsó nagy alkotása a református keresztyén diákintemátus és menza létesítése volt, amely 1937 október elsejétől saját házában, a Holuby-uton van elhelyezve. Megemlítendő még, hogy az ő püspöksége idejében létesült a kiskoszmályi árvaház, a losonci teológia és a komáromi magyar református tanítóképző, I taraefés Kedden délelőtt 11 órakor ravatalozták fel az elhunyt püspök koporsóját a pozsonyi református nagytemplomban. A hatalmas fekete éroko- porsót rengeteg sok koszorú övezte. Mindenki, aki csak ismerte az elhunyt nagy egyházférfit, egy-egy koszorúval, vagy virágszállal áldozott kerül kapcsolatba az angol-szász keresztyénség gél, amely számára egyházpolitikai tekintetben nagyon sokat jelentett. A skót hittudósok közül dr. Doods Márk, az ujtestamertomi irásmagya- rázat tanára, korának legelső Ágoston-ismerője volt rá nagy hatással. Skóciából hazatérve, a budapesti tudomány- egyetemen bölcsészetet hallgat 1891—1893-ig, arai után Kálozon, majd Budán lett segédlelkész. Volt tanárai közül különösen Szász Károly püspök, a hires körítő mindent megtett a tehetséges, szorgalmas Balogh Elemér elhelyezkedése érdekében. A budai hitoktatói állásból hívják meg az erdélyi származású Kendeffy-c saladhoz nevelőnek, ahol két évet tölt. Idősebbik tanítványa, Kendeffy Gábor a világháború előtt grófi rangot nyert. Később elfogadja a skót misszió meghívását és Budapesten, mint missziói segédlelkész három évet tölt. 1895 április 28-án Vályi Lajos esperes magával hozza Balogh Elemért Pozsonyba, akit kinevez rendes lelkésznek. A kinevezést az egyházközség május 23-án tudomásul vette és megállapította lelkészi fizetését. Az ő agilitásának lehet tulajdonítani, hogy 1913 október 5-én ünnepélyes felavatással átadhatták rendeltetésének az uj református templomot, amelyet négy éven keresztül építettek. A felavató ünnepségen megjelent gróf Tisza István akkori egyházkerületi főgondnok is. 1894-ben Balogh Elemér házasságot kötött Incze Jolánnal és a házasság három és félévtizedig tartott. A világháború előtt egyházmegyei, majd egyházkerületi tanácsbiró lett s a háború végével, amikor az uj keretek között negyedmillió református magyar maradt ezen a területen, a Lírikus természetű is volt, aki a múlt század jj komáromi és a barsi egyházmegye reformátusai harmincas éveiben 500 népdalát gyűjtötte össze ^ közös egyházkerületbe tömörültek és 1921 ta- dallamanal együtt. Fáy Andrásnak volt a mun-1 vaszán Balogh Elemért választották meg a du- katársa. Felesége, Edvi ülés Róza a magyar női | náninneni református egyházkerület első püsoő- jogok első harcosa volt. I kének. Ünnepélyes beiktatása 1921 funius 22Balogh Elemér édesapja, Balogh Sándor szín- | ikén volt. Palóczi Czinke István, a tiszáninneni tén lelkész volt Pálfán. 3 református egyházkerület püspöke végezte a beA kis Elemér itt iratkozik be az elemi iskolába, 8 iktatást. 1929 őszén Pálóczi Czinke lemondott azonban mindössze egyetlen napig volt nyilvános tanuló, mert édesapja kivette az iskolából és saját maga tanította. A püspök sok szeretettel emlékezett meg erről a gyermekkori atyai tanításról, amely műveltségének alapját vetette a konventi lelkészelnöki méltóságról és azóta Balogh Elemér állt az egyetemes konvent élén. Ezzel elérkezett a református egyház legmagasabb tisztségére, amelyet református lelkész csak elérhet. Az emberbarát, tudás, művész és gyűjtő Balogh Elemér a keresztyén hit Igazi humanistája volt, aki a szerétéiből és a szeretetért élt és nem ismert nagyobb célt, mint a szeretet szolgálatát. Egyszerű ember volt, hires arról, hogy külsejére keveset adott, régi ruháihoz ragaszkodott és sokszor csak környezetének rábeszélésére volt hajlandó a régit ujjal felcserélni. Kifogyhatatlan aranyos humora, szellemes adomái, közvetlen modora mindenkit barátjává tettek. Bizony nem egyszer vissza is éltek jóságával és anyagilag súlyosan megkárosították. Európának majdnem minden országát beutazta. járt Ázsiában, sőt Afrikában is. 1896-től gyalog járta végig azokat a helyeket, amelyeken a református gályarabokat vitték. 1921-ben sorra látogatta az amerikai magyar telepeket, 1929-ben hónapokon át utazott Dél- európában és Angliában, rá két évre Nyugateuró- pát járta be. Magánkönyvtára gazdag, hires, értékes, finom gyűjtő érzékkel van összeválogatva. Akár hittudományi, akár társadalomtudományi, művészeti, természettudományi vagy egyéb f körbe tartozó kérdésekről is órákig tudott beszélni. Vele egy Igád, magyar polihisztor szállt a sírba, akit hallgatni lelki gazdagodás, élvezet és nemes épülés volt mindenki számára. Tudományos és egyéb irodalmi munkássága közül főleg nagy jelentőségű a magyar református gályarabok története cimü kiadatlan kézirat- gyűjteménye. Több tudományos és egyházi szakkönyve jelent meg, angol és német nyelven is, ezenkívül állandó munkatársa volt a Protestáns Szemlének és más teológiai szaklapnak. A Prágai Magyar Hírlap ünnepi számainak a régebbi időben állandó avatott tollú cikkírója volt. Művész volt a szó igazi értelmében, a művész különálló eredetiségével. A zenéhez mesterin értett. Pompásan zongorázott. Angliában három hangversenyen lépett fel fiatalkorában, nagy sikerrel. Mint könyvgyüjtő szakkörökben is elismert tekintély volt. Európa minden számottevő antikváriusa ismerte őt és ő is minden jelentős könyvkereskedőt ismert. Tudományos értéket 1 'nviselt könyvtárában hungaricum-gyüjteménye. Könyvei közül talán legbüszkébb mégis a tibeti szótárára volt, amelyet Körösi Csorna Sándor, a nagy magyar utazó és felfedező állított össze endékiénep. A koporsó két oldalán a farkasdi és a negyedi református egyház hatalmas koszorúja volt. A református székház lakói is nagy babérkoszorút helyeztek el a ravatalon. Az egyesült párt zöld-fehér szalagos nagy koszorúja is ott volt látható. Ahogy a koporsót felravatalozták, megindult a gyászolók tömege, hogy utolsó búcsút vegyen a református egyház nagy halottjától. Délután, három órakor, amikor a temetési szertartás megkezdődött, már zsúfolásig megtelt a nagytemplom a gyászoló közönséggel. Ott volt Országh József országos elnök, dr. Halla János, az iskolaügyi referátus képviseletében, dr. Förster Viktor helyettes polgármester a város részéről, dr. Bálent Jenő állami főjegyző a főjegyzői havatal részéről, dr. Szilassy Béla szenátor, a konvent világi elnöke, Magda Sándor, a tiszáninneni református egyház püspöke, dr. Tornaliyay Zoltán, dr. Korláth Endre, dr. Polchy István, beregszászi kerületi főgondnok, továbbá az egyesült párt küldöttsége dr. Turchányi Imre szenátorral, Koczor Gyula és dr. Aixinger László oszágos igazgatókkal, a magyar főiskolás menzaegyesület képviseletében dr. Tomaschek László, Janson Jenő és dr. Fleischmamn Gyula, dr. Végh Ferenc kanonok, a katolikus káptalan részéről, dr. Porzsolt s dr. Síéin a zsidó hitközség részéről, dr. Trslin az ügyvédi kamara elnöke, Grüneberg Vilmos, az evangélikus egyház felügyelője, Sörös Béla losonci református lelkész, a református teológia igazgatója, Stunda István és Csömör István nemzetgyűlési képviselők, Marton István, Kontsek György és dr. Gürtler Dénes tarto- mánygyülési képviselők, dr. Szilárd Marcell, Salamon Xavér Ferenc közjegyző, dr. Kenes- sey Kálmán Ógyalláról és a református egyház számos vidéki községének képviselői. A pozsonyi magyar királyi konzulátus képviseletében dr. Nagy György attasé és dr. Szilágyi konzuli tisztviselő jelent meg, Berták püspök búcsúja Három óra után néhány perccel megkezdődött a gyászszertartás közénekkel. Az ének elhangzása után Bertók Béla kárpátaljai püspök lépett a koporsóhoz és könnyekig megható gyászbeszéddel búcsúzott el az elhunyt Balogh Elemér püspöktől. Beszédét Szent Pál apostolnak Timóteushoz Írott leveléből vett idézettel kezdte, majd méltatta az elhunyt nagy érdemeit, amelyeket a református egyház fölvirágoztatása terén életében szerzett. — Egy szerénységében egyszerű, de erényeiben égig érő nagy ember koporsójánál állunk, — mondotta egyebek között a püspök. — Egyénisége, szivjósága igen nagy volt, egy kegyes ember megtestesülése volt az elhunyt püspök. Zokszó nélkül tett, cselekedett és segített mindenkin, akit bármi baj ért. Önzetlenül ÖN EGÉSZSÉGES LESZ ha megfogadja tanácsunkat: érel> meszesedé*, vérbaj, golyva, skro- fulózis, gyulladásos természetű női baiok, iégcso-hurul eseteiben a CIGELKA-LUDOVICUS tód-brómos gyógyvíz használatál ajánljuk. „CIGELKA“ forrásvállalat, Bardejov _3
