Prágai Magyar Hirlap, 1938. április (17. évfolyam, 76-99 / 4519-4542. szám)
1938-04-20 / 90. (4533.) szám
fái IU la Jr yja Oí/ia, LicsUuf&tf a> FERTŐZÉSTŐL Gargollzáitassa őket naponkint ODOLLAL ODOL dezinficiál. Elpusztítja a betegség csiráit, amelyek a külső levegővel ha* tolnak be a szájba és megóvja a nyakat és torkot. Gondot* jón a sok gyermekbetegségre, amelyeket a szájüreg terjeszt. ő pedig mindenben egész ember és egész harcos volt. Amikor csak félerővel tudta volna ellátni a törvényhozó munkáját, inkább lemondott mandátumáról. Mint politikus meggyőződéses demokrata volt, a kisebbségi nacionalizmus demokratikus igazságainak fanatikus hirdetője. A demokráciát az angol jogegyenlőség szellemében a személyi szabadságjogok teljességében kereste. De ugyanakkor a nemzeti kisebbségek számára a kollektív jogokat is kívánta. Egész komoly és rendszeres formában tett javaslatot az alkotmány módosítására. Kiindult abból, hogy az alkotmányt egy forradalmi nemzetgyűlés szavazta meg, amelyben a kisebbségek nem voltak képviselve, javasolta tehát, hogy a népképviseleti alapon egybehívott nemzetgyűlés revideálja az alkotmánynak a nemzeti kisebbségekre vonatkozó szakaszait s méltányolja a kisebbségek követeléseit. Tehát évekkel ezelőtt vetette föl azt, amit a szudétanémet párt •most sürget. Törköly törvényhozói tevékenységének nincsenek törvémybeiktatctt dokumentál — ,ezt ellenzéki törvényhozó még nem érte el1 á prágai parlamentben, —■ de számtalan eszméje utat tört magának a kormány javaslataiba. Amikor a meghatalmazási törvény először került a törvényhozás elé. Törköly a kormánynak adandó rendkívüli meghatalmazást azént nem ajánlotta, mert ez szerinte az alkotmánytörvénnyel nehezen hozható összhangba. Ha már gyors intézkedésre van szükség — mondotta, — inkább a nemzetgyűlés közös bizottságát kellene meghatalmazni törvényerejű rendeletek megszavazására. Hogy Törköly ajánlata mennyire reális volt, bizonyítja az, hogy ma már van a két Háznak közös alkotmányjogi bizottsága, igaz, más célra, de ugyanakkor nincs meghatalmazást törvény, holott ma legalábbis annyira fontos gazdasági és politikai események játszódnak te az európai porondon, mint 1933-ban. Ellenben történeti tény az is, hogy egy évvel ezelőtt, mielőtt a meghatalmazási törvény meghosszabbítását végleg elejtették volna, a legfelső bíróság és a közigazgatási bíróság együttesen kérdést intéztek az áj- lambiróságlhoz, hogy a bírák fizetésének a meghatalmazási törvény alapján történt szabályozása összhangban van-e az al'kot- mánytörvénnyel? Tehát ugyanaz a kérdés, amit Törköly a meghatalmazási törvény megszavazása előtt tett föl. Törköly alkotmányos érzéke és jog fanatizmusa itt is csaIhatatlan jó politikai iránytű volt. De tévedne az. aki Törkölyt csak a szónoki hév, egyébként pedig holmi irreális politikai romanticizmus emberének vélné. Realizmusának legjobb jellemzője az a kis tény, hogy amikor 1927 telén a prágai magyar diákokat kiutasították a legnagyobb cseh menzáról és az akadémikusok házából. Törköly megmozgatta a magyar társadalmat és 1928 februárjának elején a magyar diákságnak már saját asztala és kis otthona volt. I Két nagy szlovákiai magyair nemzefineveüő időit ki az élők sorából. Mindakettő erőinek minden megfeszitésével hiánytalanul megvalósította azt az egyéni célgondolatot, amelyet a Gondviselés a leikébe irt. Elhi- vatásuk a népért való életre és harcra predesztinálta őket. Harcukat híven meghar- colíák. A nemzet hálája kiséri őket utolsó útjukra. Két alkotó és irányitó szellemmel lett árvább a magyarság. A dániai német kisebbség üdvözli Hitlert KOPENHAGA. — A dániai Schteswig nemzett szocialista német kisebbsége kongresszus* tartott és a kulturális autonómia kérdéséről, valamint a német közgazdasághoz való csatlakozásról tárgyalt A kongresszus üdvözlő táviratot intézett Hitlerhez. A dániai németek távirata a Törköly József temetése TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON holttestet és itt tartották meg a gyász*2iertartást is. A templom belsejét teljesen gyászlepel takarja. A gyászszertartás rendezését dr. Baráth László és Székely Ferenc titkárok vezetésével Makovtes Jenő rendezése mellett a Luther Kör gárdája látja el. A katafalk előtt mikrofont állítottak fel, hogy a templomba be nem férő gyász- közönség is hallhassa a gyászbeszédeket Gyönyörű tavaszi napsütésben egymás után érkeznek Tornaija, Rimaszécs, Feled s a közeli és távolabbi környék falvainak gyászküldöttségei: az egyesült párt helyi szervezetei küldöttsé- gileg gyászlobogók alatt vesznek részt az utolsó Üsxtességadáson. A templomban felállított katafalkot teljesen elborítja a koszorúk özöne. Valamennyinek felsorolása lehetetlen. Szent-Ivány koszorúja mellett ott látjuk az egyesült párt hatalmas, két méter átmérőjű babérlevelekből készített koszorúját, a Prágai Magyar Hírlap, a párt parlamenti klubjának, a párt rimaszombati helyi szervezetének, a helyi egyesületek és testületek és a vidéki pártszervezetek gyászkoszoruit* A koszorúk teljesen elborítják s betakarják a katafalkot és a koporsót is. A koporsónál a „Ferenczy István iparos cserkész raj gyászőrséget állított. Nyolc cserkész gyászfátyóllal a karján áll őrt a koporsónál. A ravataltól jobbra és balra két, gyászfátyollal takart padsorban a gyászoló családtagok s az oltártól jobbra és balra felállított padokban a megjelent törvényhozók s notabilítások foglalnak helyet. , , Az utolsó istenhozzid A temetési szertartást pontosan három órakor kezdte meg Baráth Károly rimaszombati és Fábry Viktor eperjesi evangélikus lelkész imája. A szertartás keretében Baráth Károly lelkész különösen a rimaszom- baí-tramáafalvai evangélikus egyház nevében vett búcsút elhunyt főfelügyelőjétől, Fábry Viktor pedig a Magyar Evangélikus Szövetség nevében párén tál ta el az elhunytat. Azután a szlovákiai és kárpátaljai magyarság nevében Jaross Andor képviselő, az egyecült magyar párt elnöke, a parlamenti klub nevében Füssy Kálmán szenátor, a szepesi német párt nevében Nitsch Andor képviselő, Rimaszombat város nevében dr. Eszenyi Gyula főorvos, város- báró, a Rima- és Sajóvölgyi ügyvédi kartársak nevében dr. Weinberger Rezső rimaszombati ügyvéd, a Prágai Magyar Hirlap nevében For- gáeh Géza felelős szerkesztő, Rimaszombat magyar lakossága nevében Perecz Samu nyugalmazott városi tanácsos, a régi pártharcosok nevében Telek A. Sándor, a Rimaszombati Olvasókör nevében ifjabb Rábely Miklós elnök, a gö- möri helyi pártszervezetek nevében Péter István alsópokorágyi kisgazda vett búcsút gyászbeszéddel a nagy halottól. A gyászbeszédek ismertetésére legközelebb visszatérünk. — A szertartást az evangélikus és református egyesült énekkar gyászdala fejezte be. A kart Szűcs György kántor vezényelte. A gyászmenet Délután félhat órakor a templomban a gyász- szertartás befejeződött s Makovics Jenő, a gyászünnepségek főrendezőjének vezetésével összeállították a gyászmenetet A temetésen résztvevő gyászoló közönséget mintegy 2700—3000 főre becsülik. — A koporsót Szent-Ivány. Füssy, Jaross, Pajor, Nitsch és Holota törvényhozók vitték a ravataltól a gyászkocsira. A gyészmenetet az evangélikus egyházi vezetőség nyitotta meg, majd a koszoruvlvők következtek. Ezután a Rimaszombat-Tamásfalvai Evangélikus énekkar haladt. Nyomban utána következett a Rimaszombati Dalegyesület és a Rimapálfalvai Református Énekkar, amely önként jelentkezett, hogy részt kér a magyarság halottjának való utolsó tisztességadásnál. Majd a rimaszombati helyi pártszervezet több száz főnyi küldöttsége vonult zárt sorokban. Ezt Rimaszombat város küldöttsége követte, majd a Polgári Olvasókör, az ügyvédszövetség, a Rima- szombati Katolikus Olvasóegylet, a Rimaszombati Járási Ipartársulat küldöttségei, majd Rimaszombat és környéke, a rimaszombati kerületi bíróság és a járási hivatal küldöttsége, a magyar társadalmi és kulturális egyesületek és szervezetek, ezek között az egész környékről az egyesült párt helyi szervezeteinek a küldöttségei, kisgazdák, tanítók, lelkészek és a többi gyászoló közönség következett. Majd az el- hunyí földi maradványait szállító gyászkocsi következett, két oldalon cserkészekkel s ezt az elhunyt özvegye dr. Kutinyi László és Halasi József karján, maid a többi rokonság és a megjelent magyar és német törvényhozók, Jaross, Füssy, Szent-Ivány, Nitsch, dr. Holota, dr. Giller követik. — A gyászmenet idején valamennyi üzlet zárva volt az egész városban. A temetőben Dr. Törköly József tetemét a Rimaszombat város által adományozott díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. A simái egyetlen gyászbeszéd hangzott el: Fényes Sándor nyugalmazott bankigazgató, a Rimaszombat-Tamásfalvai Evangélikus Egyház másodfelügyelője mondott búcsúbeszédet. Majd a Rimaszombati Magyar Dalegylet elénekelte Koudela „A babiloni vizek mellett" kezdetű szerzeményét, amely az elhunytnak egyik legkedvesebb éneke volt Végül a Rimapálfalvai Református Énekkar gyászdalának akkordjai mellett a koporsót átadták az anyaföldnek ... Itt említjük meg. hogy Rimapálfalv&n a magyar nemzeti párt megalakulása óta, majd az egyesült párt működése idején soha más párt nem tette lábát a községbe s igy a község dr. Törköly lelkes buzdítására és kezdeményezésére már tizenkét év óta ad példát a magyarság egyesítése terén. Az elhunyt dr. Törköly József halotti maszkját dr. Eszenyi Gyula főorvos segédletével Makovics Jenő festőművész készítette. Egy küzdelmekben gazdag élei Dr. Törköly József régi gömöri családból származott. Édesatyja Rimaszombatban igazgató-tanitó volt. Dr. Törköly József Rimaszombatban 1878 január 1-én született s gimnáziumi érettségi után a budapesti Pázmány Péter-tudományegyetemen végezte jogi és államtudományi tanulmányait s az összes vizsgáját és szigorlatát kitüntetéssel tette le* Az egyetemi tanulmányokat is már teljesen saját erejére támaszkodva végezte. Ugyancsak Budapesten szerezte meg az ügyvédi képesítést, majd Rimaszombatban, szülővárosában telepedett le s egész életét itt töltötte le. Már fiatal ügyvéd korában vezető szerepet biztosított magának nemcsak a rimaszombati városi, hanem a megyei politikában is. Meggyőződéses, megalkuvást nem tűrő negyvennyolcas függetlenségi párti politikus volt s Szent-Ivány Józseffel együtt a gömöri ellenzéki arcvonal vezére. Az államfordulat után ama kevesek egyike. aki egyéni érdeket, nyugalmat nem ismerve, saját vagyonát is áldozatul hozta a magyar ügynek, a nemzeti erők összefogásának munkájában. Dr. Törköly József, a jónevü ügyvéd, aki az államfordulatkor szép vagyonnal rendelkezett, amelyet munkás életével szerzett, szegényen, nagyon szegényen halt meg. Lángoló nemzetszeretete, páratlan szorgalma és áldozatossága Rimaszombat s egész Gömör vármegye magyarságának vezérévé és zászlóvivőjévé tette. A szlovákiai magyarság politikai szervezkedésénél az Országos Magyar Kisgazda- párt keletszlovákiai osztályában a munka oroszlánrészét végezte. Majd amikor e párt 1925-ben Magyar Nemzeti Párttá alakult, dr. Törköly Józsefet választotta országos elnökéül s egyben az 1925. évi parlamenti választásoknál szenátorrá választotta. Az 1929. évi parlamenti választásokban képviselői mandátumot s 1935-ben ismét szenátort mandátumot nyert.- Szenátort mandátumáról 1937 február 12-én betegségére való hivatkozással lemondott. Tizenkét év a csehszlovák nemzetgyűlésben Dí. Törköly József tizenkétéves ellenzéki törvényhozói működése példája volt a fáradhatatlan. önzetlen és kitartó kötelesség- teljesítésnek. A rajongó nemzetszeretet adott neki erőt akkor is. amikor testi erői már fogytán voltak. Gyöngélkedő testtel is habozás nélkül nekiindult a 14—46 órás prágai útnak. Prágában a szenátus nemzet- gazdasági és külügyi bizottságában, a képviselőházban különösen a költségvetési és következő szarvakkal végződig, „Egy nép, egy I mezőgazdasági bizottságban keltettek föl- birodalom, egy vez*r“ fszólalásai megérdemelt föltünést* Politikai működése abból az elgondolásból Indult ki* hogy a Szlovákiába szakadt magyar nemzetcsoportnak mindenekelőtt a gazdasági megalapozást kell elkészítenie, mert enél- kül nincs kulturális fejlődés sem. Ez az alapelgondolás késztette a szövetkezeti törvényjavaslat elkészítésére, ami önmagában Is az anyagot teljesen kimerítő, kodifikáló munka volt. És ha barátai, ismerősei hol jóindulatú részvéttel, hol némi gúnnyal azt kérdezték, hogy ugyan mire való a sok munka, úgyse lesz belőle törvény, dr* Törköly jóságos tekintettel válaszolta: — Nem baj, de ne mondhassa a kormányrezsim, hogy nem mutattuk meg, mi a tennivaló. Ez az ellenzéki s magyar érzéstől fütött akaraterő vezette tollát a szlovákiai és kárpátaljai bírósági járások területi beosztásáról szóló hatalmas javaslatának elkészítésénél is, 1926-ban a 152. számú, az állampolgárság megszerzéséről szóló — úgynevezett lex Dérer- Szent-Ivány — törvény a parlamenti alkotmányjogi bizottságban jórészben az ő jogászi munkája* És -ha valaki azt mondja könnyedén, hogy ez a törvény hiányos alkotás volt, az igazságnak megfelelően meg kell mondanunk azt is, hogy paragraifusról-paragrafusra, egyik szótól a másikig kellett végigharcolni a harcot, hogy az eredeti liberális javaslatból legalább valami átmenjen a törvényhozáson. De jöttek a nehéz gazdasági évek. A mezőgazdasági válság adásságokkal árasztja el a magyar gazdákat is. Dr. Törköly József az első, aki teljes féléven át dolgozik újabb hatalmas javaslaton: a gazdák tehermentesítésén. E javaslatból sem lett törvény, igaz, de örök elégtételül szolgálhat dr. Törkölynek, hogy a földművelésügyi kormány a gazdaadósságok igazi rendezése feltételeit ma is az ellenzéki dr. Törköly József által lefektetett alapelvekre akarja helyezni* Dr. Törköly József alkotását, a Gömör Nógrádi Gazdasági Egyesületet a belügyminisztérium már 1921-ben feloszlatta. Dr. Törköly a közigazgatási bíróságnál kiharcolta a feloszlató határozat megsemmisitéoét. Az egyesületet azonban ismét feloszlatták. Dr. Törköly e példán tanulta meg, hogy az egyesületi jog is reformálásra szorul. Egy nyári vakációt, amit más, hozzá hasonló viszonyok között élő ember nyugodalmas pihenésben töltött el, erre áldozta fel s a legközelebbi ősz! idényre hatalmas' egyesületi törvény tervezetével érkezett Prágaija* E javaslatból sem lett törvény, de bizonyos, hogy ha a kormány e kérdést egykor megoldja, úgy a demokrácia szellemében fel kell adnia a mai engedélyezési eljárást és a Törköly hirdette, amerikai mintájú bejegyzési-regisztrálási eljárásra kell áttérnie. Törköly volt az, aki egyetlen parlamenti felszólalásában sem mulasztotta el, hogy ne sürgesse az elnemzetlenltésnek bűncselekménnyé való kinyilvánítását s e tárgyban is részletes javaslatot készített s nyújtott be a parlamentbe* Parlamenti plenáris és bizottsági beszédeiben különben csaknem minden esetben a Masaryk- hirdette demokrácia elveiből indult ki és rendesen azt bírálta, hogy e fenkölt eszmék miképpen érvényesülnek a közigazgatási . bürokráciában.' Megnyilatkozásai kivétel nélkül mindenkoron s mindvégig komolyak, nagyon komolyak voltak és politikai ellenlábasai is mindig némán, helyeslő fejbólintásokkal hallgatták fejtegetéseit. Dr. Törköly parlamenti munkásságáról teljes képet csak önálló, hatalmas munka keretében lehetne adni. I'tt még csak egy nagyjelentőségű kezdeményezéséről kell megemlékeznünk: ő vetette fel elsőnek a parlamenti és szenátusi közös bizottságok alakítása szükségességének, a gondolatát* A nemzetgyűlés ezt akkor váltotta valóra, amikor dr* Törköly tavaly februárban búcsúzott a törvényhozástól* A magyar diákmenza Prágai utazásai során közelebb megismerkedett a magyar főiskolai hallgató súlyos helyzetével. 1927 őszén a magyar nemzetiségű főiskolásokat kiutasították a cseh Akadémiai Házból. 1927 decemberében dr. Törköly erős elhatározással látott a prágai magyar diákmenza megszervezéséhez. Az elhatározást, tettek követték. Felhívások, adomáuykérő levélek mentek százával, ezrével, s 1928 februárjában, a nyári sze-, meszter megnyitásakor a prágai magyar diák már saját asztalához ülhetett. A prágai magyar diákmenza alapítása dr. Törköly József örök érdeme* Az utolső évek Dr. Törköly 1935-ben Ismét szenátori mán-, dátumot nyert Barátai előtt azonban már akkor nem volt titok, hogy dr. Törköly" élete ve-, szélyeztetése nélkül nem maradhat törvényhozó. Orvosai egyre erélyesebben sürgetik a teljest nyugalmat és pihenést és különösen tiltják a hosszú utazásokkal járó fáradalmakat, Dr. Törköly látja, hogy törvényhozói feladatait, nem képes úgy ellátni, mint azt lelkiismerete parancsolja, ezért saját elhatározásából féreállortr tavaly február 12-én mandátumát a párt rendelkezésére bocsátotta. De — mint a tnai tragédia bizonyítja —■ ez az elhatározása máx későn jötii ______________ 1938 április 20, szerda* 2
