Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-10 / 57. (4500.) szám

4 TO«GM-MAGfc*ft-HIRLAÖ Szlovákok a magyarokról A „Slovák" kijelenti: A magyar kérdés ne legyen nyílt seb Szlovákia testén » Párhuzam a cseh-itémefi és szlovák-magyar viszony közt » Mit mond a centralista lidové Koviny és a Slovensky Deník? PRÁGA, — A szlovák kérdés változatlanul a politikai közérdeklődés homlokterében áll s a politikai megnyilatkozások tovább foglalkoznak a szlovák probléma újabb fordulataival. A „Slovák" most méltatta a legutóbbi vissz­hangokat, amelyek a szlovák problémával fog­lalkoztak. Megemlíti Hampl szociáldemokrata pártelnök és Dérer Iván miniszter vasárnapi po­zsonyi beszédeit is, majd áttér az egyesült párt országos végrehajtólbizoütságának rimaszombati ülésére és ezeket írja: A szlovákiai magyarok sokkal politikusabbak. Vasárnap Rimaszombat­ban a párt végrehajtóbiiZottsága ülést tartott, amelyen foglalkoztak a szlovák kérdéssel is. Já­rass Andor, a párt elnöke kifejtette, hogy a szlovák kérdés mint nemzeti probléma nem oly egyszerű, mini a többi nemzeteknél, A szlovákok nagy többsége meg kívánja őrizni a csehekkel való egyenjogúságát s ennek ér­dekében Szlovákia autonómiáját követeli, A magyarok és szlovákok Szlovákia területén egyforma gazdasági érdekeket képviselnek, — A lap ezután idézi Jaross Andor rimaszombati beszédéből azt a részt, amelyben kifejti, hogy Esterházy János interjúja a Slovákban teljes összhangban volt az egyesült párt programjával. — A magyarok igy beszélitek, — folytatja ez­után a „Slovák". — Beszédük 'érthető és vilá­gos. Az államfordulat Óta a magyarokkal ebben az államban senki sem beszélt legalább úgy, ahogy a csehek beszéltek az ö németjeikkel, bár a magyarok éppen olyan polgárai ennek az államnak, mint a németek és a többi nem­zetiségek, Ennek a köztársaságnak keretében a magyarok is meg akarják találni nemzetük érvényesülését, ellenzik a centralista rend­szert, amely nekik semmi jót nem hozott és hiszik, hogy Szlovákia területi önkormányza­ta meghozza számukra is mindazt, amit az al- kotmánytörvény és a nemzetközi szerződések biztosítottak, A szlovák néppárt lapja ezután idézi Masaryk egyik kijelentését, amely arról szól, hogy a csehszlovák köztársaságban a németeket állam­polgároknak és nem ellenségeknek kél tekinteni. A „Slovák" ebhez hozzáfűzi, hogy Masatyk ki­jelentésében a németek mellett a magyarokra is gondolni kell és Ma-saryk mondata ezek szerint igy szól: „A mi megújított államunkban a ma­gyarokat közös polgárainknak kell tekinteni, nem pedig egyszerűen ellenségeknek. Minden gyűlölködés, bosszúvágy és elkeseredés úgy az egyik, mint a másik oldalról csak sebet ejthet ezen az államon. Minden gondolkodó politikus kell, hogy számot vessen államunk földrajzi helyzetével, a magyar nemzeti kisebbség ma­gas létszámával, gazdasági és kulturális erejé­vel és végül azzal a ténnyel, hogy a kisebbségek problémája nemzetközi problémává vált." A „Slovák" cikkét igy fejezi be: •— Ha a szlovákok és a magyarok közt bizo­nyos közeledés jön létre, ez Szlovákia szükség­leteinek és az egész állam szükségleteinek szelle­mében történik. Ahogy a cseheknek fontos, hogy a német probléma ne legyen nyilt seb az állam testén, épp úgy fontos nekünk szlovákoknak, hogy a magyar probléma ne legyen hasonló seb Szlovákia testén. A magyarok Jaross Andor és Esterházy János szavai szerint a szlovákokkal való együttműködés alapjául a Szlovákia auto­nómiájáért folyó küzdelmet helyezik, hajlandók a maguk kilenc képviselőjével ilyen értelemben együttműködni, ezért hát aki szivén viseli Szlo­vákia érdekeit és az egész állam érdekeit, kell hogy kívánja, hogy az az együttműködés minél jobban sikerüljön és minél több gyümölcsöt hoz­zon. A kapu bezárult... A Lidové Noviny szerdai száma „Politikai té­vedés" cimmel vezércikkben foglalkozik a szlo­vák néppárt körül lezajlott eseményekkel. Cik­két ezzel a mondattal kezdi: „A kapu, amely előtt a szlovák népártnak a kormánykoalícióba való belépéséről tárgyaltak, a szlovák néppárt képviselőinek és szenátorainak elhatározása ér­telmében bezárult." A cikkíró szerint Hodza mi­niszterelnök az utolsó pillanatig minden lehetőt megtett, hogy eltávolítsa azokat az akadályokat és félreértéseket, amelyek meggátolták a szlovák néppártnak a kormányba való belépését. Ez azon­ban a cikkíró, Bohuslav Haluzicky szerint, lehe­tetlenné vált, mert az egész csehszlovák közvé­lemény előtt 0t szlovák néppárti radikálisok világosan kife­jezték, hogy ellenzik pártjuknak a kormányba való belépését. Ezzel összefüggő tünetnek em­líti föl a dkkiró Henlein Konrádnak és Ester­házy Jánosnak a Slovákban megjelent inter­júit is. Ezek az interjúk úgy hangzottak el, ahogy a néppárti radikálisok kívánták — rögzíti le a Li­dové Noviny vezércikke. — Henlein megértette a szlovák néppárt ellenkezését a nemzeti állam ideológiájával szemben és teljes megértést tanú­sított a szlovák néppárt azon törekvésével szem­ben, hogy biztosítsa magának a külön nemzet lét­jogait. Esterházy nyilván örült a felajánlott pár­huzamnak a szlovák autonomisták harca s a ma­gyar kisebbség nemzetközileg biztosított jogai közt és természetesen megegyezett Szlovákia autonómiája gondolatával és az önkormányzat alapjául a pittsburghi egyezményt jelentette ki. És hogy megrendüljön mindaz, ami a szlovák néppárt kormánybalépését elősegítette volna, az utóbbi napokban a szlovákiai autonomísta blokk kérdését minden oldalról megtárgyalták, annak a szlovákiai autonmista blokknak a kérdését, amelyben a magyar ellenzékiek régi receptje szerint Szlovákia „őslakói" foglalná­nak helyet. Ilyen volt hát a szlovák néppárt kormánybalépé- sének lélektani előkészítése, — fejezi be gondo­latmenetét a Lidové Noviny vezércikkírója. Inkább mennek Esterházyval, mini Hódiéval A Slovensky Dennik szerdai számában „In­kább mennek Esterházyval, mint Hodzával" cim alatt foglalkozik a szlovák néppárt aktuális kér­A kvalifikált lengyel kisebbségek mind megkapják a vasúti ét postai nyelvjogi kedvezményeket PRÁGA, — A csehszlovák vasúti és postaügyi mirtlsztérium rendeletet adott ki, amelyben elrendeli a lengyel nyelv hasz­nálatát a postánál és a vasútnál. A vasúti és postaügyi minisztériumnak ez a rende- lete összefüggésben van a néhány nappal ezelőtt kiadott, a magyar nyelvhasználatot érintő rendelettel. Célja, hogy a csehszlo­vák köztársaság lengyellakta területén be­vezesse a lengyelnyelvü feliratokat és szö­vegeket a vasúti és postai forgalomban. E rendelet értelmében a vasúti és postai nyomtatványok a közönség számára ezen­túl kéfcnyel'vüek, cseh-lengyelnyelvüek lesz­nek. Ez az intézkedés a rendelet szerint vonatkozik azokra a városokra és községekre, amelyekben kvalifikált lengyel nemzeti kisebbség lakik. A Slovensky Mas értesülése szerint ugyanakkor tárgyalások folynak a lengyel követelések to­vábbi telj esi léséről úgy iskolai, mint művelődési, gazdasági és közigazgatási kérdésekben. A miniszteri rendelet a hivatalos jelentés sze­rint valamennyi „kvalifikált" arányszámu len­gyel város és község számára megadja a vasúti és postai kétnyelvűséget* Szembetűnő a fönti hi­vatalos jelentésnél, hogy a lengyelekre vonatko­zólag minden százalékszerü kikötés nélkül, tehát a nyelvtörvényben előirt kvalifikáció szerint is­merik el a nyelvjogokat. A lengyelség három sziléziai bírósági járásban lakik. Az egyikben, a jabiunkauiban 66.9 száza­lékos többséget alkot s itt 9436 lengyel lélek él. Ezenkívül kvalifikált kisebbség a tescheni járás­ban, ahol 42.1 százalék és a freástadtiban, ahol a lengyel arányszám 34.4 százalék. E három já­rásban összesen 62.430 lengyel élvezi a nyelvi kisebbségi jogokat, az összes 81.737 lélek 77 százaléka. Iljabb torzsalkodások a mezőgazdasági politika körül a koalícióban As agrárpárti bizottsági tagok saját javaslatukat is leszavazzák PRÁGA. ~ A képviselőház földművelésügyi bizott­sága ma délelőtt tartott ülésén Zadina miniszter expo­zéjának megvitatása helyett a gazdaárverések el­halasztásáról és a gazdakiegyezési eljárásról szóló kormányjavaslatokat vette munkába. A vitában Hodina szudétanémet, Danihel néppárti és Nepo- mucky kommunista vett részt. A koalíciós viszonyok­ra jellemző, hogy a tárgyalt javaslatokhoz az agrárpárt határozati javaslatot terjesztett be s azt a néppárti Danihel és a fasiszta Zvonícek kép­viselőkkel is aláíratta. Erre a népfront csoport is be­adott egy ellenjavaslatot, amelyben azt követelte, hogy a javaslatot, illetve a hozandó törvényt ne nevezzék gazdakiegyezési eljárásnak, hanem egyszerűen csak egyezségi el­járásról szőlő törvénynek. A tárgyalás megakadt, az ülést felfüggesztették, mi­közben az elnök a zsörtölődő koalíciót összebékitette, mire a népfront és az agrárpárt is visszavonta a külön javaslatokat. Ezzel a dolog rendben is lett volna, csak a szavazás­nál tört ki megint a baj: Danihel és Zvonícek ugyanis azt követelte, hogy az általuk is aláirt s ezzel az ő tulajdonukká vált javaslatokat is bocsássák szavazás alá. Erélyes kö­vetelésükre ez megtörtént, mire megesett a nem­mindennapos eset, hogy az agrárpárti bizottsági tagok a saját javaslataik ellen is szavaztak. A kormányjavaslatokat különben e nehézségek után megnevezték. A gazdajavaslatok az alkotmányjogi bizottságban is tárgysorozatra kerültek. E bizottság mind a két ja­vaslatot vita nélkül magáévá tette. A népjóléti bizottság ma délelőtt foglalkozott a hi­vatás gyakorlása közben szerzett betegségek alapján járó kártérítés kérdésével s kimondta, hogy az erre vonatkozó kormányjavaslat átfogalmazását tartja szükségesnek. Ulőfoglalkozásu egyének, akik idü‘f székrekedésben és arany eres bántalmakbau szenvednek, vegyék a természetes f,Ferenc József" keserüvizet egy pohárnyi napi adagokban, esetleg kissé felmelegitvc* de mindig reggel éhgyomorra. Kérdezés meg orvosát. m déselvel és egyebek közt ezeket írja: — A szlovák néppártiak állásfoglalása a köz­társaság kormányával szemben meglep bennün­ket. Még jobban meglepnek bennünket azok a jelenségek, amelyek a szlovák néppártnak a kor­mánybal epés kérdéséről folytatott tárgyalások után bekövetkeztek. Ezek közé tartozik minde­nekelőtt az uj autonomísta front A „Slovák" meghivta Henleint és Esterházy^, hogy a szlovák néppárttal való együttműködés kérdéseiről nyilatkozzanak. A német Henlein és a magyar Esterházy nagy készséggel tettek ele­get a meghívásnak és segítséget ígértek a nép­pártiaknak. Megígérték, hogy harcolni fognak a pittsburghi egyezményért. Hlinka örült ennek és azt mondta: „Az összes autonomisták közös frontjának a gondolata annyira megérett, hogy közénk jelentkeznek a németek és magyarok ir.". Tehát nem Hodzával, — folytatja a lap, — a kormánytöbbséggel, a csehek és szlovákok többségével akarnak együtthaladni, de Hen- leinnel és Esterházyval. Bármiképpen magyarázhatják és indokolhatják uj szövetségüket, egy azonban igaz marad: hogy a néppártiak számára az uj szövetség hazaszere­tetből és állambölcseletből rossz bizonyítván jelent — fejezi be cikkét a Slovensky Dennik. Elsikkasztotta a lakbéreket a pozsonyi városi házak pénzbeszedője Kiderült a nagy lakbérhátralék tulajdonképpeni oka? POZSONY. — (Szerkesztőségünk telefon jelen­tése.) A pozsonyi városiházát különös sikkasztási ügy foglalkoztatja. A városi .bérházak ügyeit in­téző kuratórium tegnap este ülést tartott. Azon derült ki, hogy miért voltak oly nagy bérhátrálók- ban a lakók a városi 'házakban. Annakidején vizs­gálatot indítottak s most a kuratórium előtt is­mertetett jelentésekből kiderült, hogy az egyik tisztviselő nagyobb összegeket sikkasztott. S. tisztviselő, aki a központi városházán intézte a városi házak pénzbeszedési ügyeit, esekklapokat adott a' lakóknak, hogy ezen fizessék be a. ház­bért. Ezenkívül a-zonban több esetben sajátkezüleg is átvette a lakbére­ket. A sajátkeziileg átvett összegeket nem szol­gáltatta be, hanem saját céljaira fordította. Bevallása szerint 1935-ben 36.000 koronát for­dított igy a maga céljaira. A tisztviselőt felfüggesztették állásától és a város vezetősége sikkasztás miatt bűnvádi följelentést tott ellene. Kurta válasz a kurtakeszi iskoláról szóló interpellációra PRÁGA — Annak idején hirt adtunk arról az interpellációról, amelyben Jaross Andor nem­zetgyűlési képviselő szó vétette a kurtakeszi és garamkövesdi iskolai behatásoknál kifejtett szlovákositási mozgalmat. Az iskolaügyi miniíz- ter most a következő kurta választ adta az in­terpellációra. „Mindkét községben, amelyekről az interpel­láció szó1! — ti. Krátké Kesyben és Kamenicán n. Hr. — van csehszlovák és magyar iskola és eme községek lakossága a két iskola közül sza­badon választhat. Hogy ez igy minden fennaka­dás nélkül történik is, az kitűnik az interpellációi ama megállapításából is, hogy a tanulóknak egyik iskoláiból a másik számára való megnye­rése ezid'eig eredménnyel nem járt — Ami neve­zett községekben az iskolai beiratások Iránti agi- tációt illeti, e tekintetben a Kamenica n. Hr 4 iskolán uralkodó tarthatatlan viszonyokról szóló interpellációra (1050/1. my.-sz.) adott válaszom harmadik bekezdésének megfelelő részére muta­tok rá." Emelkedik a házasságkötések száma, csökken a csecsemőhalálozás Magyarországon BUDAPEST. — A Magyar Királyi Központ! Statisztikai Hivatal most tette közzé az 1937. évre vonatkozó népmozgalmi adatokat. A kimutatások szerint az elmúlt évben Magyarországon 79.350 házasságot kötöttek. Ez a szám az előző évekkel szemben további emelkedést mutat. A születések száma 177.831 volt, ami újabb csökkenést jelent A csecsemőhalálozás statisz­tikája azonban újabb örvendetes javuláson ment keresztül, amennyiben egy éven alul 1937-ben mindössze 23.986 gyermek halt meg. Érdemes megemlíteni, hogy 1931-ben 33.469 egy éveni aluli gyermekthalálozásTÓl számolt be a statisztika. 1937 folyamán összesen 126.795 ember halt meg Magyarországon, ami szintén javulást jelent, mert az utóbbi évek folyamán az 1931 évi 144.968 ha­lálozási esettel szemben 1937-ig a halálozások száma állandóan csökkent. A népszapOTodás ennek ellenére az utóbbi évek átlaga szerint csökkenést mutat, amennyi­ben Magyarország lakossága 1937-ben 51.026 lé­lekkel szaporodott. 1931-ben a nópszaporodás 61.957 lélek volt, A következő évek alatt a leg­magasabb számot ebben a rovatban a statisztika 1934-ben mutatta ki, amikor az évi szaporulat 65.230 volt, míg a legalacsonyabb szaporodás 1932-ben volt, amikor az évi szaporulat csak 48.423 lelket tett ki. — IINGVÁR EGY KIS SZUBVENCIÓÉRT DISZPOLG ARSAGG AL FIZET. ♦. Kátpá t- aljai szerkesztőségünk jelenti: Az ungvári várod tanács legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a vá­rosi munkáslakások, a szociális ház és éjjeli me­nedékhely építéséhez szükséges állami garancia és szubvenció kieszközHése végett Dudás polgá> mester vezetésével küldöttséget meneszt Prágá­ba, előbb azonban Járamár Nefas népjóléti mi­nisztert a város díszpolgárává Javasolta meg­választani ... A küldöttség a reménybeli disz- polgársággal már kopogtatott is a népjóléti mi* misztérium ajtaján ... Az eredmény még isme­retlen. 1938 március 10, csütörtö

Next

/
Thumbnails
Contents