Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-10 / 57. (4500.) szám

1938 március 10, csütörtök.

Halálos, pokoli színjáték

Évekig borzalmas földalatti harc tombolt Moszkvában a hatalomért

Rejtélyes ellentmondások a nagy szovjetpörben — Jagoda „minden idők legnagyobb gazembere" — Emberszörnyetegek a vádlottak padján — A „hosszú éves gyiíkolási gyakorlat" eredményei

MOSZKVA. A moszkvai pör Ja godénak, a GPU voit teljhatalmú vezérének szerda esti és csütörtök délelőtti kihallgatásával elérte drámai tetőpontját. Mielőtt Jagoda kihallgatása megkezdődött volna, szerdán kihallgatták Bulanovot, Jagoda titkárát és mindenre felhasználható eszközét. Ha Bulanov vallomásának csak fele igaz, akkor Jagoda kétségtelenül a világtörténelem legnagyobb gazembere, aki valaha létezett. A GPU elnöke volt az, aki a legkülönbözőbb formájú gyilkosságokat, hazaárulásokat, kémkedéseket, mérgezéseket, fegyveres fölkeléseket és forradalmakat kitervezte és megszervezte, eladta az országot az állam ellenségeinek, támogatta a lázadókat, pénzt küldött a külföldi összeesküvőknek, három halálosan beteg embert j meggyilkoltatott, két más szovjetvezért a megmérgezteteít és a méregkeverőknek! egész osztagát tartotta fönn. Késeibb Jagoda] maga is bevallott mindent, szinte példátlan? és arcátlan nyíltsággal, sőt még társait is jj lealacsonyította, amennyiben Pykovot és« Bucharint a „fecsegők bardájámk" nevez- jj te, akik csak terveztek, de nem tudták meg- 5 valósítani terveiket.

Bulanov vallomását azzal kezdte, hogy testileg-lelkileg minden meggondolás nélkül szolgálta Jagodát és régen megszokta, hegy rettenetes főnökének parancsait teljesítse* Vallomását azután volt urának legtel' jesebb elárulásával fejezte be. Részletesen elemezte Jagoda összeesküvésének tervet s ez az összeesküvés olyan szétágazó és nagyrai-örő volt, hogy gyakran az a gyanú támadt, hogy Bulanov is féktelen ambíciókkal tört a siker felé.

" Jagoda, aki „orosz Hitler" akart lenni

— Jagoda önmagát Hitler-szerü embernek tartotta és csodálta is a német diktátort — vallotta Bulanov. — Olvasta a Mein Kampf-ot és szükebb társaságban rendkívül elismerően nyilatkozott a német Füh- rerről. Jagoda el akarta tenni láb alól Sztálint, hogy meghódítsa a Kremlt és uj kormányt alakítson Oroszországban, Ő lett volna a diktátor és a Führer, Bucharinnak a propagandaügyi miniszteri állást szánta, ugyanazt, amit Németországban Göbbels tölt be. Rykov a párt fölött uralkodott volna, Jenukidzét megtette volna a központi végrehajtó bizottság elnökének, míg Tucha- csevszkit hadügyminiszternek nevezte volna ki.

Bulanov ezután részletesen ecsetelte, hogy Jagoda mindenkit megfélemlített és hosszú éves hatalma miatt könnyen el tudta érni mindenkinél azt, amit akart. A négy orvos, akiket Gorkij meggyilkolására szólított föl, szintén engedelmeskedett a teljhatalmú ur parancsának, mert hiszen Jagoda j előbb számtalanszor adott megbízást „legális** meggyilkolásokra is. Kirov meggyilkolása után a párt Jesovra bízta a gyilkosság kivizsgálását. Jagoda nagyon félt Jesovtóls azon a véleményen volt, hogy az uj megbízott le fogja leplezni az egész trockista és jobboldali összeesküvést. A GPU főnöke mindent elkövetett, hogy Jesovot hamis nyomokra terelje. Amikor azután a veszély akuttá vált, Jagoda elhatározta, hogy megmérgezi Jesovot. Amikor felmentették belügyi népbiztosi állásától, megbízta Bulanovot, hogy mérgezze meg azokat a szobákat, amelyekben Jesov dolgozott, Bulanov el is készítette a higanyoldatot, amelyet szétfröcskölt a dolgozószobákban. Legelőször 1936 szeptember 29-én szórta be Bulanov Jagoda jelenlétében Jesov szobáit. Néhányszor megismételte tettét, de sikertelenül. Jagoda végül is két üvegcsét adott át Bu- lanovnak, hogy az üvegcsékben levő ismeretlen mérget öntse be a népbiztos vizébe. Bulanovnak Szavolain is segédkezett a mérgezéseknél, mert az utóbbi is hosszú évek alatt megszokta, hogy Jagoda legfurcsább parancsait is teljesítse*

A GPU vezére töredelmesen vall...

Amikor Bulanov Jagoda elődjének, Men- sinszkinek meggyilkolásáról beszélt, az államügyész félbeszakította a triut és Jago- dához fordult:

—> Miután hallott'’, titkárának vallomását* továbbra is tagad?

Jagoda eddig ugyanis csak részleteket ismert be tetteiből, de az összeesküvés megKöszönetnyilvánítás. I

I Mindazoknak, akik tragikus módon elhunyt felejthetetlen férjem temetésén résztvettek ! és részvétükkel fájdalmamat enyhítették, ez utón mondok hálás köszönetét. Minden külön értesítés helyett.

POZSONY, 1938. március 9.

özv. Szarka Mőrné I

szervezését tagadta. Bulanov vallomása után megtört és lehajtott fejjel felelte:

— Nem, mindent bevallók.

Ezután Jagoda kihallgatására került sor. A szerda esti tárgyalás kétségtelenül az egész pör csúcspontját jelenti. A terem feszült figyelme közt vezetik Jagodá' bírái elé. A nézők között vannak azok, ak«‘U ellen Jagoda összeesküvése irányult, igy elsősorban Szakovszki, Sztálin helyettese és Jeskov.

A bűnlajsirom

Jagoda azt vallotta, hogy összeesküvési tevékenységét 1928-ban kezdte meg. Az ellenzék tevékenysége csak az által vált lehetővé, hogy Jagoda a GPU teljes apparátusát a „trockisták és a jobboldaliak blokkjának” rendelkezésére bocsátotta. 1931—32-ben az időközben kivégzett Jenukidzével együtt illegális tevékenységet fejtett ki a kormány ellen. A tömegek zendülésében senki, nem bízott többé s ezért az összeesküvők elhatározták, hogy a Kremlben gyilkolják meg Sztálint s igy lendülnek hatalomra. A Kreml őrségét meg akarták nyerni, az ülésező kormányt meglepni és utolsó szálig kiirtani. Természetesen Jagoda sem tudja megmonI

dani, hogy a pör folyamán annyiszor emlegetett palotaforradalom terve tulajdonképen miért nem sikerült, amikor minden a legtökéletesebben elő volt készítve. A hazaáru- lási vádra vonatkozóan Jagoda kifejtette, é hogy a GPU-t állandóan a külföldi kémek rendelkezésére bocsátotta és az orosz rendőrség az elmúlt években hemzsegett a különböző külföldi kémektől. Az elmúlt napok tagadásával ellentétben, Jagoda most mindent bevallott és terrorista tevékenységét részletesen elmondotta.

J@n@!nz§ rendelési hibák a pórban

MOSZKVA. - A külföldi nézőknek és újságíróknak a moszkvai pör sokkal több rejtélyt ad föl, mint amennyire az emberi józansággal felelni lehet. Ha a vádak és a vallomások elsősorban propagandára szánt látványos színjátékot jelentenek, akkor érthetetlen, hogy miért van annyi ellentmondás, annyi teljesen zavaros momentum a pör tárgyalásaiban. A külföldi megfigyelők szerint itt csak „rendezési hibákról” lehet szó. A borzalmas vádak és vallomások tömegéből lassan-lassan az a látszat kristályosodik ki, hogy Sztálin ellen erős földalatti ellenzék létezett és talán még mindig létezik. A huszonegy fakó vádlott, akit Visinszki szavai halálra kínoznak, minduntalan megerősíti ezt a föltevést. Sztálin ellen szemmellát- hatóan az orosz intellektuelek egyik csoportja épp úgy föílázadt, mint a bolsevikiek annakidején a cár ellen s ugyanolyan titkos terrortevékenységgel akarták eltávolítani. A lázadóknak gyakorlatuk volt e földalatti terror alkalmazásában s Jagoda kétségtelenül évtizedek óta a zendülések és a titkos gyilkosságok megrendezésének nagymestere volt s megfelelő emberanyag is állt rendelkezésére parancsainak végrehajtására. A vádlottak egy része nem tagadta, hogy ideológiailag szemben áll Sztálinnál és még ma is ellenzéki elveket vall. Természetesen a mindenható Sztálin elleni ellenzék Oroszországban egyet jelent a hazaárulással akkor is, ha maguk a kommunista ideológia megj teremtői helytelenítik a diktátor egy-két tét- ] tét. Amint a pör folyamán azonban a vád | részletei szóba kerülnek, rögtön összezava1

5 rodik az egész és rengeteg ellentmondás támad. Akár külföldi kémkedésekről van szó, akár a szovjet vezéreinek meggyilkolásáról, minden egyes vádlott másként vall, adataik homlokegyenest ellentmondanak s igy olyan borzalmas zavar keletkezik a pörben, amelyet lehetetlen kibogozni. Az ellentmondások Visinszki államügyészt is gyakran ki- hozzák sodrából. Az évszámok tévesek, a gyilkosságok leírásának módjai különböznek, az alkalmazott eszközök minden egyes vallomás szerint mások és ellentmondóak voltak. Ha a vádlottaknak hinni kellene, akkor minden egyes gyilkosságot tiz-tizenkét, egymástól teljesen elütő módon, máskor és máshogy követték el. A vádlottak szemmel- láthatóan kihasználják a port, hogy egyszer még szóhoz jussanak és diszkreditálják az egész szovjetrendszert. Nem annyira a bíróságot akarják meggyőzni, mint inkább a világ előtt be akarják bizonyítani, hogy mennyire mesterséges és bizonytalan a vád egész fölépítése. Taktikájuk tehát az, hogy mindegyikük töredelmes vallomást tesz, de vallomásuk tartalma minden esetben elütő és ellentmondó. így akarják a külföldi nézők előtt diszkreditálni a port. Vallomásaikkal mintegy groteszk módon túllőnek a célon, amennyiben többet mondanak és másként I mondják, mint ahogy kívánták tőlük.

A hamis adatuk leleplezései

Elsősorban Kreszfinszki és Bucharin az, aki vallomása módjával meg akarja értetni a világgal, hogy minden, amit mondanak, kierőszakolt és nevetséges. Ilyen körülmények között ellentmondó és zavart vallomásaik semmiesetre sem lehetnek a vád támaszai. Számos olyan vallomás van, amelyet a dátumok, főleg a külföldi időmegjelölések ellenőrzése egyszerűen nevetségessé tesz. Az államügyész és a bírák nem is nagyon erőltették a dátum pontosságát s ez végtelenül jellemző az orosz bíráskodás módjára. Csak amikor néhány külföldi újságíró figyelmeztette a bírákat az ellentmondásokra, határozta el a bíróság, hogy javításokat eszközöl a vallomásokon s tényleg másnap a vádlottak már visszavonták az előző napokon mondott adatokat és kijavították dátumaikat. Az egyik vádlott például Paul Scháfferról, a Berliner Tageblatt főszerkesztőjéről azt állította, hogy 1930- ban Moszkvában résztvett az összeesküvésben. Schaffer viszont már 1929-ben elhagyta Moszkvát, azaz akkor, amikor ösz- szeesküvésről még szó sem lehetett A vádlottak többször megemlítik, hogy a külföldön Trockijjal vagy Trockij embereivel összejöttek, de a külföldi szakemberek egymásután állapítják meg, hogy a vádlottak külföldi tartózkodásai alkalmával sem Trockij, sem emberei soha nem tartózkodtak azon a helyen, ahol a vádlottak állítólag tárgyaltak velük. Szerepelt példáid Kresztinszki egy Trockijhoz irt levele is, amelyre néhány nap múlva megérkezett a válasz s a választ be is mutatták a bíróságnak. Kitűnt, hogy abban az időben, amikor az állítólagos válaszlevél kelt, Trockij nyilt tengeren tartózkodott és senkitől sem kaphatott levelet, mert a Mexikóba való utazás 32 napig tartott.

Moszkva népe az iszonyat igézetében

MOSZKVA* *—• Moszkva lakossága,

végtelen kígyókban áll az újságárusok kioszkja előtt és vásárolja az újságokat, hogy értesüljön a pör újabb fejezeteiről. A városban rendkívül nagy az izgalom. A bíróság előtt szuronyos őrök állnak őrt és a GPU tisztjei minden belépőt szigorúan leigazolnak. A pör látogatói kabátjaikat, kalapjaikat és minden náluk levő nagyobb tárgyat kénytelenek a ruhatárban leadni és aktatáskájukat sem vihetik a tárgyalóterembe. Fényképezni nem szabad s eddig egyetlen kép sem készült a tárgyalásokról. A lépcsoház végén újból leigazoltatják a belépőket és a terem körül tiz-husz fegyveres őr áll. A tárgyalási terem, amelyben ötszáz ember fér el, állandóan tultömött. Néha a közönség négyszer kicserélődik naponta. A tárgyalásokat legtöbbnyire a párt funkcionáriusai látogatják, a GPU hivatalnokai és jogászok. Gyakran jelen vannak a diplomaták is, különösen, amikor a külföldi államokkal való összeköttetésekről van szó. Japán, Amerika és Franciaország nagykövete órákat tölt a teremben. Szakovszki, a belügyi népbiztos helyettese reggeltől-estig lázas figyelemmel kiséri a tárgyalásokat,

A leghíresebb orosz orvos kihallgatása

MOSZKVA. — Szerdáin délelőtt 11 óra 15 perckor folytatták a moszkvai pör tárgyalását. Elsőnek Pletnevet, a világhírű szivspecialis tát hallgatták ki, az orosz orvosok egyik legismertebbjét. Pletnev kijelentette, hogy Jagoda azt mondta neki, hogy ismeri a professzor szovjet- ellenes beállítottságát és épp azért arra kéri, segítsen neki Kujbisevnek, a tervhizoítság volt elnökének meggyilkolásánál. Pletnev beismerte, hogy Gorkij halálát a szántszándékkal téves orvosi kezelés idézte elő. Gorkijt azért gyilkolták meg, mert a híres iró népszerűsége rendkívül megnehezítette az ellenzék aknamunkáját. Plet- nev nem jelentette fel az összeesküvést.

— Féltem Jagoda fenyegetéseitől — mondotta.

Jagoda lemondása urán nem merte többé leleplezni az összeesküvést, mert régi hallgatása őt is belekeverte volna az ügybe és biztosan halálraítéltek volna.

Pletnev után Kazakov orvost hallgatták ki, aki mindenben megerősítette Pletnev és Levin vallomását és szintén megállapította, hogy Men- sinszkií meggyilkolták. Kazakov is Jagodát teszi mindenért felelőssé. Neki is Jagoda mondotta, hogy gyilkolja meg Mensdnszkit. Jagoda a következőképpen fenyegette az orvost: „Figyelmeztetlek, hogy ne állj ellen, mert tudom, hogy ellenállásod esetén hogy fogjalak meg/* Kazakov, mint mindenki Oroszországban, rettegett Jagodától és nem mert ellenállni.

— Jagoda félt, hogy elárulom és éppen ezért állandóan megfigyeltetett. A magam részéről azt gondoltam, hogy Jagoda segítségemre lesz, ha meg akarok szabadulni konkurrens orvosaimtól, akik lehetetlenné tették érvényesülésemet és éppen ezért engedelmeskedtem neki.

A két orvos után Maximovot hallgatták ’wi, aki készséggel bevallotta, hogy 1928 óta a jobboldali ellenzékhez tartozott. 1932-ben Jenukidze, a központi végrehajtóbizottság akkori főtitkára közölte vele, hogy a jobboldali ellenzék elhatározta a szovjetkormány megdöntését. Két évvel később Jenukidze belátta, hogy a tömeges forradalom szitása lehetetlen s épp ezért a régi cári éra alatt bevált rendszerrel kell dolgozni.

— Jenukidze fölszólított, hogy kövessek el merényletet Kujbicsev ellen. Megtudtam, hogy Jagoda is velünk van és támogat bennünket.

A Kjubicsev elleni merényletet úgy kellett volna végrehajtani, hogy a beteg népbiztoshoz orvosokat küldenek, akik rosszul kezelik és igy meggyilkolják. Amikor Kjubicsev Középázsiában megbetegedett, azzal vigasztalták, hogy nincs szükség orvosokra, mert tudták, hogy igy meghal. És tényleg, amikor végre orvosokat hívtak a népbiztos betegágyához, már késő volt.

Maximov kihallgatása után a jelenlévő orvosi szakértők megállapították, hogy az orvosságok egyáltalán nem voltak alkalmasak a betegek meg- gyógyitására. Maxim Gorkij volt betegápolója elmondotta, hogy már annakidején gyanús volt előtte az orvosok magaviseleté, de nem mert ellenük cselekedni.

Zárt tárgyalás

A délutáni tárgyalás 3 óra 45 perckor kezdődött, majd 5 órakor a nyilvánosság kizárásával folytatták. A zárt ülésen Jagodát és társait külpolitikai kérdésekben hallgatják ki. Az orvosi szakértők időközben egyhangúan megállapították, hogy Gorkij, Pleskov, Kujbicsev és Mensinszki bűnös orvosi manipuláció áldozata lett, mert a szovjet e nagy halottak mind szántszándékkal bűnösen kezelték, hogy meghaljanak. Azt is be- bizonyitottnak vették, hogy Jagoda meg akarta mérgezni utódját, Jesovot, a GPU jelenlegi vezetőjét. Jesov dolgozószobájában kémiailag megvizsgálták a bútorokat, sőt a népbiztos ürülékét is megvizsgálták s megállapították, hogy meg volt mérgezve, de erős természete legyőzte a kórt*

5

irrirwi m