Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-31 / 75. (4518.) szám

1938 mániás 31, csütörtök.

^rssaiMasAarkirlctt

3

A koalició válasza a magyar, szlovák és német deklarációkra

A szenátusban Stefánik szenátor olvasta föl a többség ellennyilatkozatát

PRÁGA* — A szenátus ma tíz árára hirdetett ülését teljes egy és negyedórás késéssel kezdték meg: a koalíciós szenátorok klubelnökei tanácskoztak az autonómista blokk tagjai által leadott deklarációkkal, illetve az arra adandó válasszak Végül úgy határoztak, hogy a koalíciósok válaszát dr« Stefánek szenátor olvassa fel*

A tárgysorozaton szereplő csehszlovák-magyar vámlki'hágási szerződéshez elsőnek Stefániák agrárpárti szenátor szólalt fel s egyebek között ezeket mondotta:

— A szenátus koalíciós pártjai, melyek a köztársaság csehszlovák, német, magyar, ruszin és lengyel nemzetiségű s valamennyi vallásfelekezethez tartozó lakosságát képviselik, visszautasítják e polgárok nevében Turchányi és Pfrogner urak által előadott deklarációkat. Ezek az urak azt mondták, hogy nemzeteik nevében beszélnek. Ilyen nyilatkozatra nem voltak jogosultak, mert legfeljebb pártjaik nevében beszélhettek. De még a pártok nevében sem, mert például a szlovák néppárt tagijai sorában túlsúlyban vannak az állaanhü elemek, akik kizárólag ebben a köztársaságban képesek elérni polgári szabadságjogaik teljességét. A köztársaság soha senkit nem nemzetknitefct el és senkitől nem tagadta meg a minden polgárt megillető jogokat. A köztársaság büszkén mutathat a húsz év alatt alkotott müvére. Nincs mit titkoljon a világ előtt és a legszigorúbb ellenőrzésnek is alávetheti magát.

Jóakaratának megbizonyitására a kormány eddigi tevékenysége folytatásaként megkezdi a megegyezés őszinte müvét,

A három nevezett ur megnyilatkozásában azonban nem volt a jóakarat legkisebb mértéke sem. Az úgynevezett autonómista pártok által előadott panaszok nem gyökereznek a köztársaság belső viszonyaiban, hanem a nemzetközi konjunktúrában, amelyről ezek a pártok úgy vélik, hogy az kedvező. Reményeiket a minden autonómiával merőben ellenkező mozgalomból merítik s amely összes sikerét éppen az állami hatalom abszolút centralizálásával érte eh Nem vehető példaképpen a külföldi centralista mozgalom a saját államnak atomizálása elérésére.

A szenátus koalíciós pártjai ezért az előadott proklamációkat visszautasítják s kijelentik, hogy a miniszterelnök március 4-i megnyilatkozása alapján állanak.

Kreibich kommunista német beszédében azt fejtegette,'hogy

az osztrák eseményeket közvetlenül előző időben az olasz sajtó kampányt vezetett Szlovákia hovátartozása kérdésében s ez is nagyon jellemző fényt vet a szlovák néppárt s a magyar nacionalisták maguk- tartására. A szlovák néppárt viselkedéséből az tűnik ki, hogy a Henlein—Hlinka— Esterházy egyesülésnek semmi köze sincs a nemzetek igazi jogaihoz.

Kifogásolja, hogy a miniszterelnök rádióbeszédét csak csehül adták. Követeli a nemzetiségek számára a legszélesebbkörü kulturális és nyelvi egyenjogúságot, de tiltakozik a kulturális nemzeti autonómia ellen. E problémák a mai nyomott légkörben nem oldhatók meg. (Kreibich kommunista beszéde kezdetén a szudétanémet és magyar szenátorok elhagyták az üléstermet.)

Steiner kommunista szerint a tárgyalt kereskedelmi szerződések bizonyitják, hogy a csehszlovák köztársaság és Magyarország nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is egymásra van utalva.

Fidlik kommunista rövid felszólalása után a szenátus ezt az egyezményt megszavazta. Ugyancsak megszavazta a Duna-Tisza-Szamos határ- szakaszának karbantartásáról szóló egyezmény ratifikációs javaslatát is.

A telekkönyvi rendtartás

A szenátus ezután az előadók beterjesztése alapján, vita nélkül, mindkét olvasásban megszavazta a szlovákiai és kárpátaljai telekköny- Vek rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Ennek célja rendet teremteni a tényleges és a telekkönyvi állapot különbözőségéből eredő vitákban.

A bögölyirtási javaslat

A szenátus legközelebb április 6-án, szerdán 16 órakor tart plenáris ülést s akkor a ma elfogadott szerződések ratifikációs javaslatait második olvasásban tárgyalja, ezen kívül tárgysorozaton szerepel a marhabögöly kőtelező irtá-1 delmi szerződés és a fegyverekről s lőszerekről sáról szóló kormányjavaslat, az olasz kereske-1 szóló képviselőházi határozat

A szlovák és lengyel nyilatkozat

PRAGA. — Jelentettük, hogy a képviselőház és a szenátus keddi ülésén, amely a tavaszi ülésszak első ülése volt, az egyesült párt, a szudétanémet párt, a szlovák néppárt és a lengyel párt szónoka elvi nyilatkozatot olvasott föl. Lapunk zártakor tegnap éppen Tiso képviselő, a szlovák néppárt ügyvezető elnöke beszélt, ezért nyilatkozatát csak most van módunkban a parlamenti tudósitó iroda jelentése alapján ismertetni.

— Hlinka szlovák néppártja, mint a szlovák nemzet képviselője kinyilvánítja — hangzott Tiso bejelentése —, hogy

a szlovák nemzet külön személyiségének, a csehszlovák állam egységének álláspontját vallja s a csehszlovák köztársaságot tartja annak az államnak, amelyben a szlovák nemzet egyénisége teljes mértékben érvényesülhet. A szlovák és a cseh nemzet helyzete főleg az utóbbi külpolitikai események után olyan, hogy egyik sem engedheti meg magának a külön állami létet anélkül, hogy ezzel saját életét ne veszélyeztesse.

A szlovák nemzet pozitiv állást foglalt el a csehszlovák köztársasággal szemben; nemcsak a külföldi szabadságharc idején, hanem az államfordulatkor is, amikor önként egyesült a cseh nemzettel, hogy vele együtt alkossa meg az egységes államot.

— Amikor ma — folytatta nyilatkozatát dr.- Tiso — újból hangoztatjuk a szlovák nemzetnek pozitiv viszonyát a csehszlovák államhoz, tesszük ezt azért, hogy igy figyelmeztessük a felelős politikai tényezőket arra a veszedelemre, ami a köztársaságot a legutóbbi külpolitikai események után fenyegeti, továbbá, hogy hangsúlyozzuk a szlovák kérdés fontosságát nemcsak a köztársaság belső viszonyainak konszolidálása, hanem az állam helyzetének a külpolitikában való megerősítése érdekében is.

Kiindulva abból, hogy a csehszlovák állam erkölcsi és történelmi küldetése, hogy lehetővé tegye a cseh és szlovák nemzet zavartalan és sokoldalú fejlődését, szükségesnek tartjuk a külön szlovák nemzet elismerését és a mai centralista politikai rendszer megváltoztatását, mert ez a föl- télé a szlovák és cseh nemzetek közti őszinte megegyezésének.

Szlovákia önkormányzata

— A szlovák nemzet létének tagadása és a szlovák nyelv el nem ismerése sérti a szlovákok nemzeti meggyőződését és szükségszerűen vitákra ad alkalmat, amelyek lehetetlenné teszik a csehek és szlovákok testvéri együttélését. Az uralkodó rendszert az vádolja legjobban és a szlovák nemzetnek a csehszlovák köztársaságban elfoglalt helyzetét az fejezi ki a legjobban, hogy

a szlovák nemzet a saját államában húsz éve harcol nemzeti egyénisége elismeréséért és a szlovák nyelvnek Szlovákia területén való egyedüli jogaiért, valamint a szlovákok létének biztosításáért.

Ez olyan tény, amely bennünket a köztársaság fönnállásának huszadik évében mély fájdalommal tölt el és amely vádat emel az egész müveit világ előtt, mint ahogy magának az államnak az érdekében követeli a radikális javítást is.

Az állam politikája csak akkor lehet sikeres, hogyha a valóságokból indulunk ki és nem cseréljük föl a reális lehetőségeket a fikciókkal. Ilyen realitás a külön szlovák nemzet is és a szlovákoknak ebből kifolyó joga Szlovákia politikai ön- kormányzatára. A szlovákoknak joguk van a politikai önkormányzatra nemcsak azért, mert a pittsburghi egyezmény, amelyet bizonyítékként használtak föl a béke- konferencián, érvényben van és kötelező, hanem főleg azért, mert a szlovákság külön nemzet és mint külön nemzetnek megvan a természetes joga arra, hogy ebben a köztársaságban egyéni nemzeti életet éljen.

A szlovák nemzetnek erre a természeti jogára támaszkodva fölhívom az állam felelős politikai és alkotmányos tényezőit, hogy minél előbb valósítsák meg Szlovákia politikai önkormányzatát.

A szlovák kérdést csak az önkormányzattal lehet úgy megoldani, hogy a szlovák nemzet a cseh nemzettel egyenjoguvá váljék és Szlovákiában a viszonyok konszolidálódhassanak. A szlovákok harca a politikai autonómiáért lényegében nem más, mint a szlovák nemzetnek a csehszlovák köztársaságban az önkormányzati jogok gyakorlati megvalósításáért folytatott harc. Aki a szlovák nemzetnek ezt a jogát nem ismeri el és még ma sem tartja tiszteletben — a mi állami függetlenségünk válságos és történelmi pillanatában —, az nem érti meg ennek az államnak értelmét és súlyosan vét léte ellen. Kijelentjük, hogy a szlovák kérdés igazságos megoldása nemcsak a szlovák nemzet érdeke, hanem a csehszlovák köztársaság védelmének és biztonságának az érdeke is. Maga a hadsereg nem elég az állam védelmére. Az idő komolysága kategorikusan követeli, hogy az állam védelmére lélektanilag is megfelelően készüljünk elő, s hogy mindenekelőtt idejében eltüntessük a csehek és szlovákok közt fönnálló megnemértés okait, mert a cseh és szlovák nemzet egyetértése és bé-‘ kés együttműködése ez a legbiztosabb kezesség a mi állami biztonságunk számára. Őszinte kívánságunk, hogy végre már a cseh nemzet felelős tényezői is megértsék ezt és a jövőben ezek szerint rendezzék viszonyukat Szlovákiához és a szlovák nemzethez.

A szlovákság viszonya a kisebbséghez

— Ami álláspontunkat a kisebbségeket illetően a keresztény erkölcs, a szlovák érdek és az állam érdeke vezérli. Azt akarjuk, hogy a csehszlovák köztársaság békés otthon legyen a mi összes nemzeti kisebbségeink számára, s hogy ezek a kisebbségek nálunk itthon érezzék magukat s hogy a mi állami politikánk az állam integritásának megőrzése és szuverénitásának respektálása mellett mindent megtegyen, ami a kisebbségek nemzeti, kulturális és gazdasági fejlődése érdekében szükséges. A köztársaság elsőrangú érdeke, hogy a nemzeti kisebbségeket is belekapcsolja az építő konszolidációs munkába. Ezt a célt követi Hlinka szlovák néppártja is, amikor a szlovákiai nemzeti kisebbségeket pozitiv munkára és Szlovákia szebb jövője érdekében meg akarja nyerni. Ezért erélyesen visszautasítjuk azt az állítást, mintha a mi törekvésünk államelle- nes cselekedet lenne. Amint a cseh nemzet kötelessége, hogy az állam érdekében együttműködjék a morvántuli országokban az ott élő nemzeti kisebbségekkel, ugyanúgy kötelessége a szlovák nemzetnek, hogy ugyanezt a föladatot Szlovákiában elvégezze.

BUKAREST. — A román kormány szerdán déli félegy órakor a királyi palotában Károly király vezetése mellett minisztertanácsra gyük össze s azon Miron Cristea pátriárka, kormányelmök benyújtotta a kormány lemondását. A minisztertanácson a pátriárka, miniszterelnök hosszabb jelentésben ismertette a kormány eddigi működését s kijelentette, hogy az uralkodó által reábizott feladatot teljesítette. A kormány — úgymond —- mostani összetételében szükségesnek mutatkozott arra a célra, hogy uj alkotmányt dolgozzon ki és különleges törvények által biztosítsa az állam uj berendezkedésének sima menetét* Az uj alkotmányt a nép elfogadta, sőt a kormány az április 1-én esedékes uj költségvetési tervezetet is elkészítette, ezzel teljesítette azt a feladatát, amelyet megalakulásakor magára vállalt s amivel az uralkodó megbízta. Elkészült az a hid, amelyen át a román nemzet uj élet felé haladhat. Ezért benyújtja az összkormány lemondását. Végül a miniszterelnök köszönetét fejezte ki az

uralkodónak azért a támogatásért, amelyet a király a kormány iránt tanúsított és biztosította egyben az uralkodót arról, hogy a kormány minden egyes tagja továbbra is a leghűségesebben rendelkezésére bocsátja szolgálatait.

A király a lemondást elfogadta, majd a lemondott kormány tagjait ebéden látta vendégül.

Az uj kormány megalakítására vonatkozó tárgyalások szerdán délután kezdődtek meg. A király újból Cristea Miront bízta meg az uj kormány megalakításával.

Az uj kormány liberálisok nélkül

Beavatott politikai körökben úgy tudják, hogy az uj kormányban ismét a különböző pártok vezetői fognak helyet kapni, csupán a liberális párt tagjai maradnak távol. Ugylátszik, a kormány- válságra azért volt szükség, hogy a liberálisokat eltávolítsák a kormányból. Az uj kormányban a liberálisok kivételével a lemondott kormány tagjainak nagyrésze helyet fog foglalni.

— Ebben a történelmi pillanatban hivatkozunk a szlovák nemzet összes hü fiaira és leányaira, hogy osztályra és felekezetre való különbség nélkül megértsék az idők komolyságát s hogy ehhez mérten a politikában is megnyilvánitsák szlovák nemzeti meggyőződésüket, mert ha valamikor, akkor ma van szükség a szlovák nemzet egységére és egyetértésére. A szlovák nemzet egysége mentett meg bennünket a múltban is és a szlovák nemzet egysége és egyetértése fog minket megmenteni a jövőben is. Elégtétellel állapítjuk meg, hogy Hlinka szlovák néppártjának politikája — amint ezt a legutóbbi külpolitikai és belpolitikai események is világosan megmutatták —< helyes és indokolt s ezért a jövő fejlődésére nyugodtan és fölkészülten tekintünk. Végül kijelentjük, hogy a szlovák nemzet igazságos és természetes jogaiért való küzdelmünkben senki minket meg nem félemlithet s ebben a harcban minden körülmények mellett tovább kitartunk és szilárdan hisszük, hogy Isten segedelmével győzünk.

Lengyel autonómista felszólalás

Ezután dr. Wolf, a csehszlovákiai lengyel kisebbség nyilatkozatát olvasta föl, amely szerint a lengyel kisebbség Csehszlovákiában tizenhét éve harcol az alkotmányban biztosított jogaiért.

— Az eddigi politika .— úgymond — a lengyel lakosság elnemzetlenitésére törekedett. 1934-től 1936-ig, amikor a lengyel lakosság erélyesen követelte jogait, úgy látszott, hogy változás áll be s a lengyel kisebbségen esett sérelmek jóvátétetnek. Mivel a tescheni lengyel kisebbség az 1937 február 18-án tett kormánynyilatkozat után sem nyerte el követeléseinek teljesítését, ezért elhatározta, hogy most követelni fogja sorsának radikális megjavítását.

A lengyel helyzet alapvető rendezése — úgymond — csak az önkormányzati jogok megadásával lehetséges, mert csak ez biztosíthatja a lengyelség további elnemzet- lenitésének megakadályozását és az 1920- as helyzet visszaállítását.

Sliwka lengyel kommunista élesen kikelt dr. Wolf nyilatkozata ellen és szemére- vetette, hogy nincs joga a tescheni lengyel nép nevében beszélni, mert a csehszlovákiai lengyelség nagy része állítólag Wolf ellen van. Sliwka szerint az, amit dr. Wolf kijelent. nem más, mint a külföld parancsa cs a tescheni lengyelek ezzel nem azonosíthatják magukat.

Lemondott a román kormány

A király újból Cristea Niront bízta meg kormányalakítással