Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-30 / 74. (4517.) szám

7938 március 30, szerda. 'PBACAI-MaG^ARH IRLAP 3 MÁSÁLLAPOT IDEJE ALATT feltét, lenül szükséges a rendszeres székelés Ezért igyon naponta SARATICAT min I ■—— Enyhül a feszültség a Vatikán és a Német Birodalom között BERLIN. — Az osztrák püspökök népsza­vazási kiáltványát a német lapok feltűnést keltő módon közlik. Ezzel kapcsolatban figyelmet ér­demel, hogy a berlini apostoli nundius két nap­pal ezelőtt látogatást tett Ribbentrop külügy­miniszternél, hétfőn pedig betiltották a Durch- bruch című német lapot, amely megtámadta a Vatikánt. Most már nem tartják kizártnak, hogy Hitler kancellár a pápánál is látogatást tesz. Va­lószínű, hogy a Vatikán és a Német Birodalom közötti enyhülés az egész Németországra érezteti majd hatását, Egyesültek a lengyel polgári pártok PRÁGA. — Teschenben megalakult a cseh­szlovákiai lengyelek szövetsége, amely a két lengyel polgári párt egyesüléséből jött létre. A szövetség elnökévé dr. Walt nemzetgyűlési kép­viselőt választották, alelmökök Bűzeik és Jung. A párt kiáltvánnyal fordult a lengyel lakossághoz, s ebben összefogásra hivja a teschenvidéki len­gyelséget. Az uj párt a legutóbbi parlamenti választásokon 27.914 szavazatot 'kapott. A len­gyel koncentrációból kihagyták a kommunistá­kat és a lengyel szocialista pártot. Magyarország rendezi amerikai adósságát WASHINGTON. — Roosevelt elnök üzene­tet küldött az Egyesült Államok törvényhozásához Magyarországnak az Egyes. Államokkal szemben fennálló adósságrendezése kérdésében. Roose- velt hangsúlyozta, hogy Magyarország javaslata az adósságrendezést illetően komoly megfonto­lást igényel, mert a legnagyobb alapossággal és komolysággal kidolgozott javaslatról van szó. Magyarországnak határozott szándéka, hogy az Egyesült Államokkal szemben fennálló adóssá­gát törlessze. Roosevelt harca a bürokrácia ellen WASHINGTON. — A szenátus 49 szava­zattal 42 ellenében elfogadta az állami közigaz­gatás átszervezésének javaslatát. Ez a törvény nagyarányú teljhatalmat ad Rooseveltnek. A törvény ellenzői kijelentették, hogy az elnök új­ból diktatórikus hatalmakat kapott s ezért elle­nezték a törvényt. A közvéleményt rendkívül nagy izgalomba hozta az állami közigazgatás át­szervezésének hire, mert a lakosság nagyrésze érdekelve van az ügyben. A törvény sorsa fölött most a reprezentációs ház dönt. Roosevelt át akarja szervezni az amerikai bürokráciát, amely az elmúlt években túl nagyarányúvá fejlődött. Az Uniónak több mint 900.000 szövetségi hiva­talnoka van. Roosevelt egyszerűsíteni akarja a közigazgatást és a kiadásokat csökkenteni. A mindenre ráfekvő bürokratizmust gyorsan mű­ködő és egyszerű hivatalokkal akarja pótolni. Egyelőre nem tudni, hogy a bürokratizmus és Roosevelt harcában ki fog győzni. Német-magyar kereskedelmi tárgyalások BUDAPEST. — A magyar kereskedelem­politikai küldöttség Nickl Alfréd vezetésével szombattól kezdve Berlinben tanácskozik, hogy olyan uj megoldást köthessenek Németország­gal, amelynek keretében felszámolják az osztrák­magyar fizetésszabályozó forgalmi egyezmé­nyeket. A román költségvetés egy negyedét a hadseregre fordítják BUKAREST. — A román pénzügyminiszter hosszabb nyilatkozatot adott a sajtó képviselői­nek. A pénzügyminiszter kiemelte, (hogy Románia 1939. évi költségvetése 30.149,956.000 lejt tesz ki. Ebből az összegből honvédelemre, főként fegyver­kezésre 7.853,000.000 lejt fordítanak. Pozsony és Kassa hozott megszűnt a légiforgatom KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonjelen- jelentése.) Az uj légi menetrend szerint a Kassa —Pozsony közötti légijáratot beszüntették. Aki Kassáról Pozsonyba akar repülni, kénytelen előbb vasúton Ungvárra utazni és onnan repül­het Pozsonyba, Pöstyénben azonban át kell tzállnia. Az egyesült párt vasárnap nyilvános nagygyűlést tart Érsekújváron, Kassán, Beregszászon és Nagyszőllésön A párt vezérei az aktuális politikai kérdésekről fognak megnyilatkozni POZSONY. — Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt a legközelebbi vasárnap, április 3-án nyilvános nagygyűléseket tart Ersekujvá- rótt, Kassán, Beregszászon és Nagyszőlő­sön. E nagyszabásúnak Ígérkező gyűlése­ken a párt vezérei részletesen ki fogják fej­teni a csehszlovákiai és kárpátaljai ma­gyarság állásfoglalását az aktuális politi­kai kérdésekkel kapcsolatban. Az érsekujvári nagygyűlés vasárnap dél­előtt féltizenegy órakor kezdődik az Arany Oroszlán-szálló előtt s azon résztvesznek dr. Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő, a parlamenti klub elnöke, Jaross Andor nem­zetgyűlési képviselő, a párt országos elnö­ke, dr. Holota János nemzetgyűlési képvi­selő, Füssy Kálmán és dr. Turchányi Imre szenátorok, továbbá dr. Salkovszky Jenő és Kontsek György tartománygyülési kép­viselők. A kassai nagygyűlésen, amelyet délelőtt tiz órakor a Katolikus Legényegylet Rákó- czi-köruti nagytermében tartanak meg, résztvesznek: Esterházy János nemzetgyű­lési képviselő, a párt országos ügyvezető elnöke, Petrásek Ágoston, dr. Porubszky Géza és Nitsch Andor nemzetgyűlési kép­viselők, továbbá dr. Giller János tarto­mánygyülési képviselő. Beregszászon a nagygyűlés délelőtt tiz órakor kezdődik s azon résztvesznek dr. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő, dr. Szilassy Béla és Hokky Károly szenátorok, továbbá Ortutay Jenő, Virágh Béla és R. Vozáry Aladár tartománygyülési képvise­lők. A nagyszöllősi nagygyűlés délután há­rom órakor kezdődik s azon a párt vezetői, közül ugyanazok vesznek részt, mint akik a délelőtti beregszászi nagygyűlésen. Valamennyi nagygyűlés iránt az egyes vidékek magyarsága körében rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg. A jelszót Mindenki ott legyen, aki magyar! Egységes törvénybe foglalják az összes kisebbségi jogokat Hodza miniszterelnök rádióbeszédben jelentette be a „kisebbségi statútumot" — Anglia érdeklődése a csehszlovákiai kisebbségi kérdés iránt — PRÁGA. — Dr. Hodza Milán miniszter- elnök hétfőn este hét órakor tartotta meg feszült érdeklődéssel várt rádióbeszédét. A miniszterelnök beszéde elején köszöne­tét mondott a polgároknak azért, hogy he­lyesen értették meg a kormány március 4-i nyilatkozatát. Majd igy folytatta: — Berlini hivatalos helyen a kormány március 4-i nyilatkozatára reagáltak és fél­hivatalosan biztosítottak bennünket arról, hogy Németország nem szándékozik beavat­kozni a mi belpolitikai ügyeinkbe. A német birodalom felelős tényezői, továbbá az oszt­rák események napjaiban ismételten és kö­telezően hangsúlyozták, hogy Németország­nak nincsenek támadó szándékai a csehszlo­vák köztársaság ellen. A birodalmi kormány ugyanerről biztosította Nagybritánnia kor­mányát is. Chamberlain beszéde A miniszterelnök ezután áttért Chamber­lain brit miniszterelnöknek március 24-én tartott beszédére és a következőket mon­dotta: — A brit miniszterelnöknek március 24-én elhangzott nyilatkozatából kitűnik, hogy a brit politika azon az alapvető vonalon mo­zog, amelyet a csehszlovák kormány már­cius 4-én tett nyilatkozatában föltételezett. Akkor azt mondtuk, hogy az érdekek közössége és azoknak elisme­rése sokszor többet jelent a béke szem­pontjából, mint a formális paktumok. Az angol kormányelnök ezt a mi nézetünket teljesen megerősítette. A miniszterelnök ez­után idézte Chamberlain beszédének egy ré­szét, majd igy folytatta: Minden józanság és minden kriticizmus mellett megállapíthatjuk, hogy ezen nyi­latkozat után Csehszlovákia biztonsága az európai együttműködés rendszerében meg­erősödött. A mi március 4-én tett nyilatkozatunkat te­hát úgy idehaza, mint mindenütt Európában és különösen Angliában, helyesen értelmez­ték. Bizonyos, hogy az angol miniszterelnök nyilatkozata az európai konszolidáció ér­dekében nagy cselekedetnek számit. Anglia érdeklődése a kisebbségi kérdés iránt — A köztársaság kormánya azonban egy fontos körülményre hivja föl a figyelmet. Nagybritánnia miniszterelnöke március 24- én tartott beszédében egészen különleges érdeklődést tanusitott a köztársaság kisebb­ségi politikája iránt. Többek között a követ­kezőket mondta: ,,Ami a csehszlovák köz­társaságot illeti, őfelsége kormánya úgy lát­ja, hogy eljött az a pillanat, amikor az összes diplomáciai eszközöket a béke érdekében latba kell vetni. A brit kor­mány tudomásul vette és semmiképen sem becsüli le azokat a kötelező biztosításokat, amelyeket a német kormány Csehszlová­kiának adott. Másrészt örömmel figyelte, hogy a csehszlovák kormány gyakorlati lépéseket készül tenni, amelyek a cseh­szlovák alkotmány keretén belül kielégí­tenék a német kisebbség különféle kíván­ságait. Őfelsége kormánya a maga részé­ről mindig kész lesz segítséget nyújtani — amennyiben ez erejében lesz, bármilyen eszközökkel — azon kérdések megoldásá­hoz, amelyek a német és csehszlovák kor­mány közt nehézségeket idézhetnének elő.” — Hangsúlyozni kell — folytatta Hod­za miniszterelnök, hogy a brit miniszterelnök ezen érdeklődése a mi kisebbségi politikánk iránt szilárd nem­zetközi jogra támaszkodik, azaz a Saint Germain en Laye-ben 1919 szeptember 19-én aláirt kisebbségvédelmi szerződésre. Csehszlovákia ezért az angol miniszterelnök nyilatkozatát örömmel vette tudomásul, —1 Tudom és teljesen megértem, hogy so-( kan nálunk nem értenek egyet a kisebbségi politikával, vagy legalább azzal a kisebbségi politikával, ahogy azt múlt év február 18-án kiegészítettük. Még a volt német aktivisták is kötelességüknek tartották, hogy kifogá­solják ennek hiányait és fogyatékosságait. Azonban mód fölött érdekes a német ke- rcsztényszocialisták lapja, amely a német ke- rcsztényszocialístáknak még az ellenzékbe lépése idején is, március 25-én szószerint ki­jelenti, hogy 1937 február 18-a óta sok érté­kes eredményt értek cl, amely sokezer nem­zettestvért, tehát németet juttatott álláshoz, munkához, kenyérhez és segítséghez. Sok cseh nacionalista is komoly kétséggel fogad­ta a február 18-i politikát. Ma azonban vilá­gos, hogy a mi hagyományos és 1937 február 18-a óta újólag szabályozott kisebbségi politi­kánk kiérdemelte azok bizalmát a cseh­szlovák köztársaság iránt, akik ma egyér­telmű erélyes támaszai a mi állami bizton­ságunknak. A köztársaság kormánya ezért következete­sen az alkotmány értelmében fogja folytatni a kisebbségi viszonyok rendezését. A kisebbségi politika uj szaka ■*— Ha ebben az irányban olyan eredmé­nyeket akarunk elérni, hogy ezeknek végle­ges érvényük lehessen, akkor mindenekelőtt helyesen kell értékelnünk a belpolitikai hely­zetet, amelyet a német aktivistáknak a kor­mányból és a kormánytöbbségből való kilé­pése teremtett. A német aktivisták a kor­mányban és a törvényhozó testületekben munkatársaink voltak és velünk egyformán viselték a felelősséget. Ha most eltávoztak, kíséreljük meg, hogy jóindulatúan magya­rázzuk meg az ő válságukat. Mi csehek és szlovákok belsőséges igazságossággal éljük át a mi saját demokratikus nacionalizmusun­kat és arra törekszünk, hogy reálisan ítéljük meg azt a fejlődést is, amely a mi szomszéd­ságunkban megváltoztatta Európa térképét és az európai hatalmi viszonyokat. A német nacionalizmus előtörése háttérbe szorította azokat a nézeteket, amelyek nálunk az egyes német politikai csoportoknál eddig jelent­keztek. Azonban, ha figyelemmel és józan kiiticizmussal kisérjük a köztársasági német­ség helyzetét, nem tagadhatjuk le, hogy szá­mos momentum, amely a kisebbségi politi­kához tartozik, már régebben a német poli­tikai pártok versengésének tárgyává lett. Bizonytalan talajon nem lehet biztosan ha­ladni. Most kisebbségi politikánk uj idősza­kába lépünk, de tisztában kell lenni azzal, hogy Csehszlovákiában minden kisebbségi rendezés bizonyos biztos előfeltételeken alapszik. Ezek pedig államiságunk, alkot­mányunk, semmilyen elnemzetlenités és­pedig sem a németek, sem a magyarok, sem a ruszinok, sem az oroszok, sem a lengyelek és végül sem a csehek, sem a szlovákok elnemzetlenitése. Az összes csehszlovák állampolgárok az állam és a kormány védelme alatt állanak, éljenek akárhol a köztársaságban és a kormány egyetlen esetben sem és semmilyen formá­ban sem engedi meg az elnyomást, legyen az gazdasági, erkölcsi, vagy politikai. — Ki kell egyszer jelentenünk, — folytatta a koraiányelnök, — hogy a mi kisebbségi po­litikánknak még mindig hibája a Idegyensulyo- zadanság. Csehszlovákia a németekkel szem­ben a fődolgokban nagylelkű és bőkezű s je­lentéktelen apróságokban ingadozó. Német­jeinknek teljes arányban megvannak a felső-, közép- és népiskoláik, néhol a köteles ará­nyon felül is. A kormány az állam megújítása óta olyan forrásokat ad meg számukra, ame­lyek annyi kulturális és erkölcsi erőt nyújta­nak számukra, hogy ennek eredménye nem is JÓ GYOMOR: FEL BOLDOGSÁG! Gyomorégés, savtültengés, gyoi- morfekély. étvágytalanság, emésztés- zavaroknál a CIGELKA-STEPHANUS sóskarbonátos gyógyvíz biztos gyó gyulást eredményez. „CIGELKA“ forrásvállalat, Bardejov

Next

/
Thumbnails
Contents