Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-27 / 72. (4515.) szám
1938 március 27, vasárnap. ^R&<M-MAtí'AR-HlRL£P Budof&di tevéi (Ző.) BUDAPEST. — A magyar miniszterelnök ismeretes győri beszédében részletesen megemlékezett azokról a szociális föladatokról, amelyek Magyarországon még megoldásra várnak és amelyek megszüntetik azt a hátrányt, amely a szociális intézmények terén a nyugati országokkal szemben Magyarország rovására még megmutatkozik. Nehogy félreértés támadjon, meg kell tárgyilagosan állapítanunk, hogy ennek a hátránynak a jelenléte nem a magyar törvényJBgjjjBElHESBgvBaiBaaMHBMBIMHj—8B—WW 0 MEGSZÉPÍTI! ELTÜ N T E T I ! A SZERÜKET, mAjfoltokat, ráncokat, pattanÁsókat [Kaphatóminrlen^sközietben! [ Zsíros, pattanásos arcbőrre legjobb a 3 U PL IN kénpudkr ■ ■IMMW ■■ IS HIMI lll llHII llllftllil Ilii II ill II 11 hozás és a magyar kormány jószándékának és alkotó készségének rovására írandó, hanem azokból a viszonyokból következik, amelyek között Magyarország a háború óta élni és megélni kénytelen. Van azonban Magyarországnak egy szociális intézménye, amellyel — azt lehet mondani — megelőzte az egész világot és ez: a Zöld Kereszt. Ennek a maga nemében egyedülálló intézménynek az éietrekeltését az a messzi jövőre tekintő elgondolás váltotta ki, hogy Magyarország túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozó falusi lakosságát a közegészségi ártalmaktól megóvja és a higiénikus kultúra olyan fokára emelje, amelyen megállva, életkörülményeinek minden nehézsége, sokhelyütt talán eltnaradottsága ellenére is sikerrel védekezheíik az őt fenyegető fizikai bajok ellen. A zöldkeresztes egészségvédelem 1926-ban indult meg Magyarországon és annak kezdeményezője dr. Johann Béla, jelenlegi belügyi államtitkár, az Országos Közegészségügyi Intézet megteremtője voLt. A Gyáli-uíon megépült Rockefeller-intézet hatalmas telepén született meg az a gondolat, amely céljául tűzte ki a falu és a tanya és továbbfejlődve, az egész ország minden lakosa egészségének védelmét egy egységes, az állam illetékes szervei utján irányított és ellenőrzött korszerű szervezet révén. Hogy ezt a célját a rendelkezésre álló tizenkét esztendő alatt még nem tudta a maga teljes egészében betölteni, annak az az oka, hogy a teljes szervezet kiépítéséhez szükséges egyik E fontosabb szerv: a védőnők szervezete ni. g nem áll teljes egészében rendelkezésre. Ezeknek a védőnőknek a kiképzése hároméves tanfolyamon történik és a tanfolyamra való fölvétel érettségi vizsgához vagy tanítónői oklevélhez van kötve. Tekintettel arra, hogy Magyarországon legalább 1100 körzeti védőnőre van szükség, nem lehet csodálkozni, ha a rendelkezésre álló idő alatt ennyi számú védőnő kiképzésére még nem kerülhetett a sor. De a már kiépített körzetek és a benne működő zöldkeresztes kirendeltségek világosan jelzik azt a fontos és népmentő munkát, amelyet ez az intézmény az ország szociális haladásának nagyobb dicsőségére mindenütt betölt, ahol eddigelé munkába állott. Természetes, hogy mint minden uj gondolatnak, úgy a Zöld Keresztmozgalomnak is rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie, amíg fejlődésének mai fokáig eljutott. Sokhelyütt megnemértés, mindenféle okokból megnyilvánuló ellenzés jutott osztályrészéül azoknak, akik ennek az igazán nemes és nagy célokra hivatott mozgalomnak a megindítói voltak. Ma, tizenkét- esztendős működés után, minden illetékes tényező tisztában van azzal a valóban nemzetmentő hivatással, amelyet a zöldkeresztes egészségvédelem az ország falusi lakosságának nézőpontjából jelent Igaz, hogy a mozgalomnak az általános közegészségügyi állapotokra való kihatását ma még pontosan fölmérni nem lehet, mert ez a hatás szorosan összefügg a mezőgazdaság föllendülésével vagy leromlásával, vagyis azokkal az élet- körülményekkel, amelyek közé a falusi lakosság egy-egy jobb vagy rosszabb termés következtében kerül. Kétségtelen azonban, hogy a Zöld Kereszt jelenléte ott, ahol működésben van, a népesség egészségére áldást és jótéteményt jelent. A zöldkeresztes egészségvédelem általános védelmet jelent. Azaz a családot tekinti az egészségvédelmi munka egységének és annak minden korú és minden nemű tagját a megszületését előző időtől végigkíséri az egész életen át. Talán ez az egy mondat világítja meg legjobban azt a rendkívül fontos szerepet, amelyet ez a mozgalom Magyar- ország falusi népének egészségügyi nevelése terén kifejt. Az egészségvédelem kiterjed a fertőző és egyéb betegségek megelőzésére, az egészségre káros körülményeknek lehető kiküszöbölésére, orvosi tanács biztosítására, az egészségesebb életmódra való rászokta- tásra, — megtanítja az anyát, hogy csecsemőjét hogyan táplálja és öltöztesse, rávezeti az embereket arra, hogy már a megbetegedés első jeleinél vegyék igénybe az orvost és gondozza az iskolás gyermekek egészségét és különös gondot fordít a gyermekek szemének és fogazatának épségére. Kiterjed ennek a mozgalomnak a figyelme arra is, hogy a falu lakosságát tisztaságra, helyes étkezésre, általában minden tekintetben egészséges életmódra vezesse rá. A zöldkeresztes egészségvédelem nem társadalmi munka, hanem hatósági működés, amely az egészségügyi közigazgatás szerveivel a legszorosabb kapcsolatban áll. A munka ellenőrzése és irányítása az Országos Közegészségügyi Intézet föladata. Magát az egészségvédelmi munka orvosi részét a községi vagy a körorvos, esetleg a tisztiorvos végzi. Az orvosok mellé rendelte az intézet a zöldkeresztes védőnőt, akit — mint már említettük — igen alaposan képeznek ki nagy szociális föladatának betöltésére. Ennek a védőnőnek az a föladata, hogy a körzetében lakó családokat látogassa, őket egészségügyi útmutatással lássa el, életkörülményeikre figyeljen és jó tanácsadással szolgáljon, ha ennek szüksége mutatkoznék. Általában a zöldkeresztes egészségvédelemnek egyik legkimagaslóbb szépsége és előnye, hogy nem egyes társadalmi osztályokra vagy egyes betegségekre, korcsoportokra terjed ki, hanem a falu minden lakójának egészségét védi és óvja azzal a gondossággal, amelyet kötelességévé tesz a reábizott nagy érték: az emberi élet és az egészség szolgálata. Hosszú sora volna annak, ha el akarnék mondani, hogy a zöldkeresztes mozgalom, illetőleg egészségvédelem az alapítása óta elmúlt tizenkét esztendő alatt mennyivel vitte előbbre a népegészségügyet ott, ahol eddigelé körzeteit — számszerint százhuszonhetet — fölállította. Ezekben a körzetekben 1,035.217 lelket gondozott és a rendelkezésre álló adatok azt bizonyítják, hogy ahol ez az intézmény megvetette a lábát, ott a köz- egészségügy egész vonalán, az élveszületé- sektől kezdve a fertőző betegségek és a gü- mőkórokozta halálozások arány számán át határozott és örvendetes javulás tapasztalható. Valójában ma még föl sem mérhető az az óriási erkölcsi és közegészségügyi haszon, amelyet a Zöld Kereszt jelent. De kétségtelen, hogy a szervezet teljes kiépülésével Magyarország abba a helyzetbe kerül, hogy falusi lakossága a világ egyik közegészségügyileg legjobban gondozott és ellátott néprétege lesz. Hogy ez szociális nézőpontból és az ország fejlődése nézőpontjából mit jelent majd, bővebben fejtegetni egészen fö- lösleges ma, amikor Magyarországnál sok- kai haladottabb szociális törvényhozással- biró országokban sem tudnak sikeresen meg- i birkózni a falusi lakosság körében mutatkozó- közegészségi hiányokkal és ártalmakkal. i A Zöld Kereszt-mozgalom, amelyet —*- mint mondottuk — a dr. Tomcsik József- egyetemi tanár igazgatása alatt álló Orszá- gos Közegészségügyi Intézet irányit és t amelynek nagyszerű szervezettsége dr. Gáál- András Kálmán egyetemi magántanár, köz* i egészségügyi főfelügyelő fáradhatatlan mun- kásságának eredménye, ma már azon az- utón van, hogy fokozatosan az egész orszá- l got behálózva a maga körzeteivel és lelkes 7 védőnőn gárdájával, úttörőjévé legyen egy- erős, egészséges, az élet küzdelmeire meg*- edzett és fölkészült nemzedék megszületésé* 1 nek, így váltja valóra a Zöld Kereszt a ró*- mai mondás igazságát: mens sana in corpore- sano. Ép testben ép lélek! Az egyesült párt pozsonyi nemzete nagyszabású nyüvános gyűlést A helyi pártvezetőség ülése a nemzeti munka jegyében POZSONY. — Az egyesült párt pozsonyi helyi pártvezetősége tagjainak nagyszámú részvétele mellett csütörtökön este tartotta meg ezévi első ülését. Az elnöklő dr. Neumann Tibor megnyitójában a kül- és belpolitika nagyfontosságu eseményeire utalt, majd rámutatott arra, hogy a városházi munka terén nemzeti és gazdasági igényeinkre kell tekintettel lennünk, de addig, amig kisebbségi sérelmeink törvényes utón orvosolva nincsenek, a városházán sem térhetünk le az ellenzéki politika útjáról. A mai komoly időkben fokozott a szükségessége annak, hogy • minden magyar becsületesen és nyíltan álljon az egyesült országos keresztényszo- cialista és magyar nemzeti párt lobogója mellé, amely már húsz év óta az itteni magyarság önvédelmi harcában az élen halad és vezet. Az elnöki megnyitó elhangzása után az ülésen megjelent dr. Förster Viktor polgármesterhelyettes emelkedett szólásra, hogy a városházi munkáról beszámoljon. Dr. Förster megemlékezett az építkezési mozgalom örvendetes módon való fejlődéséről, egyben azonban sajnálattal állapította meg, hogy az újonnan épült házak lakásai a közép- és munkásosztály családjai részére megfizethetetlenek. mert bérük nem áll arányban ezek kereseti viszonyaival. Ezután ismertette az általa e helyzet orvoslásaként megindított uj városi építkezési mozgalmat, mely szerint a város előtér, kamra és főzőfülkés helyiségből, valamint kertből álló higiénikus és olcsó lakókonyhás épületeket emel. A kétszázlakásos építkezés már megindult és őszre befejeződik. Méltatta dr. Gothe Árpádnak a lakáskuratóriumban végzett fáradhatatlan tevékenységét. Dr. Bicsovszky Kázmér főtitkár terjesztette elő ezután jelentését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mai idők. szükségessé teszik a legnagyobb arányú magyar összefogást s ezért oda kell hatni, hogy Pozsony nemzeti alapon álló magyarjai kivétel nélkül az egyesült pártban tömörüljenek, Nagy .politikai harcunkban minden magyar testvérünkre szükség van. — A főtitkár ezután visz- szapilCLantást vetett az elmúlt negyedévire, amelynek kimagasló eseménye volt a dr. Düísch Qt- tóné vezetése alatt álló jóléti bizottság karácsonyi, illetőleg téli segélyező mozgalma. E bizottságnak fáradhatatlan tevékenysége folytán befolyt nagyobb pénzösszeg lehetővé tette 455 család felruházását és élelemmel való ellátását. A gazdasági bizottság munkájának ismertetése után bejelentette még, hogy a pozsonyi pártszervezet a közeljövőben nagyarányú nyilvános gyűlést tart, amelyen Jaross Andor és a párt más országos vezetői is felszólalnak. Javaslatára az elnökség elhatározta, hogy a polgármesterihez interpellációt intéz a Petőfi-szobor visszaállítása érdekében és lépéseket tesz a városi könyvtárban a magyar feliratok visszahelyezése iránt. A szépen fejlődő munkásszakosztály tevékenységének ismertetésével kapcsolatban a szakszervezeti segélyezés jelentőségét méltatta. A pártvezetőség a főtitkár javaslatára kizárta Raikoncza György eddigi tagot, majd a közelmúltban elhunyt Prehnál József pártvezetőségl tag, valamint a többi elhunyt pozsonyi párttag emlékét csendes felállással tisztelte meg. Dr. Jabloniczky János hoszafbb felszólalása után határozati javaslatot etrjesztett elő. Eszerint a pártvezetőség felkéri az országos pártelnökséget, hogy a mai idők szellemében minden megengedett törvényes politikai eszközzel harcolja ki a jogegyenlőségi elv érvényesülését, hogy ebben az államban a magyar nép is a többi néppel gyakorlatilag is egyforma jogokkal rendelkező néptörzset alkosson. Dr. Fkischmann Gyula az időszerű iskolaügyi kérdésekről, dr. Cottdy János a gazdasági bizottság már folyamatban levő munkásságáról és dr. Aixinger László országos pártígazgató a szákszervezeti segélyezés ügyének állásáról számolt be. A pártvezetőség ezután elfogadta a Császár István által előterjesztett határozati javaslatot, mely szerint a pozsonyi üzleti és kereskedelmi életben a magyar nyelvnek a külső feliratoknál és egyéb nyilvános megnyilvánulásoknál igen sokhelyütt tapasztalt teljes mellőzése miatt a leghatározottabban tiltakozik. Végezetül az ülés több nagyfontosságu javaslatot az elnökség hatáskörébe utalt, megfelelő előkészítés és intézkedés céljából. xx A gumiszőnyeget nem kell porolni és ezért megkönnyíti a háztartás rendlbentartását. A ZH- nolit szőnyeg tiszta és szép marad, ha rendszeresen nedves ruhával töröljük. Különösen ott, ahol szigorúan kell vonni a tisztaságot (gyerekszobái, ott egy kevésbé márványozott mintát használunk, amely azonnal el áruja a piszkot. Információk és árajánlatok minden Bafa-elárusitóhelyen. 5
