Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-20 / 66. (4509.) szám

7 1938 március 20, vasárnap. ^^<^Mag^arhikw®' Az emberi nagyság és gonoszság példái a 100 év előtti pesti árvízkatasztrófában Pest fele elpusztult a huUámsirban Az „árvizi hajós*4 drámai tanúvallomása r BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztősé­günktől.) A múlt alkalommal ismertettük dr. Asztalos Miklósnak értékes tanulmánya alapján a katasztrofális pesti árviz előzményeit. Száz évvel ezelőtt, a március 13-ról M-re virradó éj­szaka a Duna elöntötte Pestet és soka nem ta­pasztalt árvizveszedelmet zúdított a védtelen vá­rosra. Déltől éjfélig károm és fél lábbal emelke­dett a víz. Éjjel két órakor soha nem tapasztalt magasságot ért el a meg­áradt Duna szintje, 27 láb, 1 hüvelyk és 9 vo- nalnyi volt. Most már nemcsak a hevenyészett pesti töltést lépte át, hanem elszakította a váci töltést is a régi vámház helyén (a mostani Ferdinánd-hid és Lehel-tér közelében). A viz egyszerre elön­tötte a Terézia-város felső részét. A hatalma­san felduzzasztott víztömeg rettentő erejével el­nyomta a jéggátat a tábori kórház tájékáról (a mai Boráros-téren állott), de hajnali 4 óra táj­ban a jéggát újból megakadt Soroksár mellett és igy a felduzzasztott viz reggel öt órakor az alsó, soroksári gátat is elszakította. Három irányból tört rá a bömbölő vizár a szerencsétlen sorsú városra. Az északi részen az' elszakított váci gáton ke­resztül a Terézia-vár őst öntötte el, középütt a német színháztól (mai Vigadó) a belváros ala­csonyabban fekvő részei kerültek a viz alá, mig a soroksári gáton át a Ferencvárost és Józsefvá­rost öntötte el úgyszólván pillanatok alatt. Itt olyan rohamos volt a viz előretörése, hogy akik a gát mögött laktak, alig mentették meg puszta életüket. Oázisok Tizennegyedikén délelőtt már a fél Pest viz alatt volt. Az árvíz tengeréből csak a magasabban fekvő részek emelkedtek ki, mint elvágott szigetek. IIyen sziget volt a Ferenciek-tere. ahol heve­nyészett sátrakban élelmes árusok kínálták mé­regdrágán az élelmiszert: kenyeret, tejet, sajtot, kolbászt. A külvárosok teljesen viz alatt voltak és a belvárosból is csak kis terület meredezett ki a szennyes hullámokból. Az Árvizi Hajós munkához tát A katasztrófa napjainak örök emlékezetű hőse Wesselényi Miklós báró, akit a magyar törté­nelem „az árvizi hajós" díszítő jelzőjével ruhá­zott fel. Ö nemcsak tevékeny részese volt a mentési munkálatoknak, hanem hü krónikása is a bor­zalmas eseményeknek. Március 14-én hajnalban kezdte meg áldásos munkáját és nem törődve sem kényelemmel, sem éhséggel, fáradtsággal, ezer veszéllyel, szám­talan embert mentett ki a rá várakozó biztos ha­lálból, — Március 14-én. szerdán reggel öt óra táj­ban a városba indultam, hallván, hogy a város­házánál csónakok vannak, — kezdi elbeszélését az árvizi hajós. — A Kigyó-uccát már csak­nem egészen viz alatt találtam, előbb térdig, majd övig gázolva haladtam s nyakig érő vízben értem a várospiacra, ahol egy ladikot sem talál­tam. A siker nélküli feredésből alig léptem szá­razra, midőn minden ruhám testemre kezdett fagyni s mig Helmeczihez értem a Traittner- Károlyi-házban — alig pár száz lépésnyi távol­ságban — már jégkéreg borított. Itt kénytelen voltam levetkezni s hazaküldtem köntös után. Mihelyt felöltöztem, csónak keresésére indul­tam. Hét óra után egy ladikra ültem. Szinte dé­lig eveztünk a belvárosban és sokszor rakod­tunk meg. Kevés ismerőst találtam, mágnásaink és ifjú uraink közül egyet sem láttam. Végre Csekonics jelent meg egy hajóval Dessewffy Auréllal, örültem látásuknak. Kérdésemre, merre veszik útjukat s hol fognak dolgozni, Csekonics azt feleié: Ich suche einen Stabl für meine Pfcrde ... Omlani kezdenek a házak ’A belvárosból a Kálvin-téren át, amelyen a Csónakot át kellett huzni, a viz alatt álló Üllői- iutra ment, ott már a házak fedeléről szedte le az embereket és az országút (most Muzeum- körut) magasabb részére, a muzeum elé vitte óikét. Közben a József-uccából és a Stáció-uccá- ból kétségbeesett segélykiáltások hallatszottak, nosza a veszélyeztetett helyekre. A házak már -omlani kezdtek. A falak ropogása, a viz rohanása, a vízben magasra emelkedő porfellegek, a rémitő siki- tozás, sirás, orditás szinte infernói jelenetként ' hatott. Társa már nem bírta az iramot, Wesselényi dél­után öt órától egymagában folytatta a munkát a pusztuló Józsefvárosban. Alikonyodni kezdett. A borult égből köd s hózivatar szállott alá. Bor­zasztóbb estét még soha nem éltem, — írja Wes­selényi. — A csónakkal csak alig lehetett a dü- ledékek, házromok, jégtömbök, bútorok, ge­rendák között a szűk uccá-kon előhaladni. Hol előtte, hol mögötte omlott össze hangos, roppa­nással egy-egy fal. vagy egész épület. Tizenkét órai munka után kis szünetet tartott az árvizi hajós, ami alatt evett, de este tiz órakor már újra ladikba szállott. *— A legtávolabbi jajok felé. mentem, —árja — s. á.követelő esdők mellett irgalom nélkül,kel­lett elhaladnom. Egy-egy helyről, sokszor csak egy részét lehetett elhozni, a gyermekeket, asz- szonyokat és öregeket. A többinek meg kellett Ígérni, hogy visszafordulunk ... De szerencsére egyszer sem érkezett későn. Volt úgy, hogy a mentés után nyomban össze­omlott a ház. A tragikus március idusa Az árvíz pusztítása harmadnapra, március idu­sára sem csökkent. Hajnali öt órakor az árvizi hajós már újból ladikján ült és rótta a pusztuló uccákat. Vizbefu.lt marhákat, lovakat sodort mellette az ár. Tükrök, családi képek, zongo­rák, ágyak, bölcsők, gerendák, ládák, cifra ru­hák, kalapok úsztak a vizen, emlékeztetve az el­pusztult polgári jólétre. És Wesselényi megem­lékezik a hü ebről, amely ott tartott ki a tetőn ura vagyona mellett és amikor ladikjára akarta venni, morogva, fogvicsoritYa űzte el a feléje közeledőt. A nyomorúság banditái De nemcsak Wesselényi, mások is buzgólkod- taik a mentés munkálataiban. Maga István főher­ceg járt elől jó példával, aki ladikján sokakat mentett meg. Az emberiesség nemes és felemelő tettein kí­vül akadtak azonban az elvetemültségnek és haszonlesésnek is szomorú példái. Egyesek üzletet csináltak mások nyomorúságá­ból és csak magas bérért vállalkoztak a mentés­re. Volt olyan, aki száz forintot elkért az el­szállításért végső veszedelemben forgó ember­társától. Mikor egy szerencsétlen asszony nem tudta megfizetni a kialkudott viteldijat, egy kegyetlen hiéna a nyakáról szedte le. az arany­láncot. „Tengeri" kalózok is garázdálkodtak, akik nem emberéletet, hanem értékeket mentet­tek — persze a maguk számára. Olyanok is vol­tak. akik színjátéknak nézték ezt a szörnyű tra­gédiát és a maguk szórakozására ladikoztaik. Ist­ván főherceg maga kényszeritett egy ilyen szó­rakozó ifjút arra, hogy a mentés munkájában résztvegye-n. A megmenekülteket aztán laktanyákban, na­gyobb épületekben helyezték el. így a Ludovi- ceum 37 nagy termében mintegy 10.000 ember zsúfolódott össze ezekben a napokban. A nagy katonai kórház 3000 embert fogadott be. Az evangélikusok temploma,, a. szerviták klastroma, a vármegyeháza, a ferencesek rendháza, a kúria, a lovarda, a polgári kórház mind megmentette- ket fogadott be'. Budán a nádor a királyi palo­tában nyitott meg 36 szobát. Keglevlch Gábor GYÜMÖLCSFÁK ÉS SZŐLŐ PERMETEZÉSÉRE megbízható, bevált permetezőszer az IVERNOL óbudai kastélyában 200 menekültet helyezett ei. A városban megmaradt kevés sziget is zsúfolva ■ volt emberekkel. így az uj piacon (ma Erzsébet- tér) sátrak , alatt sok ezren tanyáztak s nagyon sok szekér is volt ott, mert — amint említettük — Pest a József-napi vásárra készült. A zsidók, egy nagy vásári sátorba vonultak, hogy a halálra ünnepélyesen előkészüljenek. Négy nap múlva elvonult a rettenetes árviz, amely 2281 házat döntött romba Pesten a 4254 épü­let közül, tehát a város felét elpusztította s Buda külvárosaiban hasonló mértékben pusz­tított. Két cikkünk csak vázlatszeríi összefoglalása annak a tizives hatalmas munkának, amely a ma­gyar székesfőváros árvizi emlékkönyvében jelenik meg Asztalos Miklós mesteri feldolgozásában. Nagyszerű eredményeket ígér a magyar gyermekvédő egyesület második munkaéve Jaross Aitsdorné akciója lelkes megértésre talált Pozsony­ban is b > Épül a magyar nők szociális munkafrontja POZSONY. — Az államfordulat előtt Szlo­vákia és Kárpátalja területén széles alapon ki­fejlesztett gyermekvédelmi intézmények működ­tek, amelyek egyrészt állami, vagy félhivatalos és társadalmi jellegűek voltak. Az állami gyer­mekvédelmi intézmények székhelyei Rimaszom­bat, Kassa és Munkács városa voltak. Pozsony­ban akkoriban Izabella főhercegnő és Szapáry Ilona grófnő támogatásával egy, .az állami gyer­mekvédelmet kiegészítő intézmény létezett: a Szent Erzsébet gyermekotthon, amelyet a pozso­nyi várban 1207-ben született árpádházi Szent Erzsébet emlékére 1907-ben a régi Pálffy-féle kastélyban létesítettek. Az állami gyermekmenhelyek mellett félhiva­talos bizottságok és társadalmi szervek gondos­kodtak a gyermekvédelem fokozatos fejlesztésé­ről. Ez a védelem nemcsak az úgynevezett el­hagyott gyermekekre s árvákra terjedt ki, hanem az összes, bármilyen más ok miatt veszélyeztetett gyermekekre és fiatalkoruakra is. Az egész or­szágot behálózó áldásos gyermekvédelmi intéz­mények szálai Budapesten futottak össze. Az államfordulat következtében ezek a szálak Szlovákiában elszakadtak. A gyermekmenhelyek mellett működő félhivatalos és társadalmi szer­vek elveszítették anyagi alapjukat. Az ily módon keletkezett hiány pótlására elsősorban is kül­földi gyermekmissziók vállalkoztak: az angol „Lady Muriéi Paget misszió", az amerikai „Hoo- ver-féle gyermekmisszió" és főleg az amerikai Vöröskereszt. Ezek számos intézményt létesítet­tek, amelyeknek vezetését később az egészség- ügyi minisztérium és részben az egyes városok és végül az időközben, megalakult Csehszlovák Vöröskereszt vette át. A történelmi országokban már az államfordu­lat előtt félhivatalos bizottságok gondoskodtak a gyermekvédelemről. Ilyen szervezetek voltak: a cseh és a német országos és járási bizottságok (Landeskommission für Kinderschutz und Jugend- fiirsorge). A népjóléti minisztérium a szükséges állami hozzájárulást a nemzetiségi kulcs alapján utalta ki. Szlovákiában 1929-ben létesültek a tör­ténelmi országok mintájára ilyen bizottságok. így Pozsonyban a csehszlovák országos és a pozso­nyi járási bizottság és minden járás székhelyén a csehszlovák járási bizottságok. Ugyanebben az évben megalakítja a szlovákiai német kisebbség a megfelelő német országos és járási bizottságo­kat. Egy évvel ezelőtt alakult meg a zsidó orszá­gos bizottság, mig a lengyelek és a ruszinok a gyermekvédelmi bizottságok megszervezését el­mulasztották. Az elhagyott magyar gyermekek gondozását a csehszlovák országos és járási bi­zottságok vették át. MEGMOZDUL A MAGYAR TÁRSADALOM Az ügy ilyen megoldását a magyar társadalom nem tekinthette ideálisnak. Jaross Andomé vezetésével ezért a magyar hölgyek lelkes tábora vállalkozott a csehszlo­vákiai magyar gyermekvédelem megszervezé­sére. így alakult meg tavaly a Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület, amely bámulatosan rövid idő alatt már több helyütt fiókot, illetve járási helyi szervezetet létesített. így Pozsonyban dr. Jandó Rezsőné és dr. Móra- witz Zoltánné vezetésével alakult meg a helyi­szervezet, amely a múlt héten — amint arról részletesen beszámoltunk, — fényesen sikerült műsoros-teaest keretében mutatkozott be. A pozsonyi helyiszervezet nagyjában ugyan­azt a tevékenységet kívánja kifejteni, amelyet a német országos, illetve járási bizottság már nyolc év óta kifejt. A pozsonyi helyiszervezet zászlóbontása lel­kes visszhangra talált a magyar társadalom széles rétegeiben, A tagok gyűjtése a legszebb eredménnyel kecsegtet. Az alapitótag 500, a rendes tag évente 24 és a pártoló tag évente 12 korona tagsági dijat fizet, Megnyilvánult a magyar társadalom áldozat- készsége is. így az első teaest tiszta jövedelme meghaladta az 1500 koronát. Az adományokat a pozsonyi Signum-szövetkezet vadászsori pénz­táránál lehet befizetni vagy egyenesen a helyi szervezet pénztárosához, Jaross Jenőn éhez (Dos- tojevsky-sor 33) lehet küldeni. Új tagok bejelen­tését átveszi dr. Jandó Rezsőné (Pozsony, Sasi- nek-ucca 6) és dr. Morawitz Jenőné (Pozsony, Mária-ucca 4). A pozsonyi helyiszervezet különben nagyobb- szabású ünnepély rendezését is tervezi. A magyar gyermekvédelem ügyének évek mulasztását kell behozni. Annál örvendetesebb, hogy a megindult munka már eddig is szép eredményt mutathat fel. Dr. K. L. Tavaszi divatbemutatónkat március hó 26-án szombaton délután félötkor tartjuk meg a Schalkház száll# éffegroéfeea Azon tisztelt Vevőink, kik elnézés folytán belépőjegyet nem kaptak, azt üzletünkben átvehetik. Mivel a belépőjegyek névre szólnak és kizárólag csak egy személyre érvényesek, tisztelettel kérjük igen tisztelt Vevőinket, hogy azokat feltétlenül magukkal hozni szíveskedjenek. OLD ENGLAND szalon Kosice Stefánik-u. 48. 9 TELEFON 33-06

Next

/
Thumbnails
Contents