Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-20 / 66. (4509.) szám
7 1938 március 20, vasárnap. ^^<^Mag^arhikw®' Az emberi nagyság és gonoszság példái a 100 év előtti pesti árvízkatasztrófában Pest fele elpusztult a huUámsirban Az „árvizi hajós*4 drámai tanúvallomása r BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünktől.) A múlt alkalommal ismertettük dr. Asztalos Miklósnak értékes tanulmánya alapján a katasztrofális pesti árviz előzményeit. Száz évvel ezelőtt, a március 13-ról M-re virradó éjszaka a Duna elöntötte Pestet és soka nem tapasztalt árvizveszedelmet zúdított a védtelen városra. Déltől éjfélig károm és fél lábbal emelkedett a víz. Éjjel két órakor soha nem tapasztalt magasságot ért el a megáradt Duna szintje, 27 láb, 1 hüvelyk és 9 vo- nalnyi volt. Most már nemcsak a hevenyészett pesti töltést lépte át, hanem elszakította a váci töltést is a régi vámház helyén (a mostani Ferdinánd-hid és Lehel-tér közelében). A viz egyszerre elöntötte a Terézia-város felső részét. A hatalmasan felduzzasztott víztömeg rettentő erejével elnyomta a jéggátat a tábori kórház tájékáról (a mai Boráros-téren állott), de hajnali 4 óra tájban a jéggát újból megakadt Soroksár mellett és igy a felduzzasztott viz reggel öt órakor az alsó, soroksári gátat is elszakította. Három irányból tört rá a bömbölő vizár a szerencsétlen sorsú városra. Az északi részen az' elszakított váci gáton keresztül a Terézia-vár őst öntötte el, középütt a német színháztól (mai Vigadó) a belváros alacsonyabban fekvő részei kerültek a viz alá, mig a soroksári gáton át a Ferencvárost és Józsefvárost öntötte el úgyszólván pillanatok alatt. Itt olyan rohamos volt a viz előretörése, hogy akik a gát mögött laktak, alig mentették meg puszta életüket. Oázisok Tizennegyedikén délelőtt már a fél Pest viz alatt volt. Az árvíz tengeréből csak a magasabban fekvő részek emelkedtek ki, mint elvágott szigetek. IIyen sziget volt a Ferenciek-tere. ahol hevenyészett sátrakban élelmes árusok kínálták méregdrágán az élelmiszert: kenyeret, tejet, sajtot, kolbászt. A külvárosok teljesen viz alatt voltak és a belvárosból is csak kis terület meredezett ki a szennyes hullámokból. Az Árvizi Hajós munkához tát A katasztrófa napjainak örök emlékezetű hőse Wesselényi Miklós báró, akit a magyar történelem „az árvizi hajós" díszítő jelzőjével ruházott fel. Ö nemcsak tevékeny részese volt a mentési munkálatoknak, hanem hü krónikása is a borzalmas eseményeknek. Március 14-én hajnalban kezdte meg áldásos munkáját és nem törődve sem kényelemmel, sem éhséggel, fáradtsággal, ezer veszéllyel, számtalan embert mentett ki a rá várakozó biztos halálból, — Március 14-én. szerdán reggel öt óra tájban a városba indultam, hallván, hogy a városházánál csónakok vannak, — kezdi elbeszélését az árvizi hajós. — A Kigyó-uccát már csaknem egészen viz alatt találtam, előbb térdig, majd övig gázolva haladtam s nyakig érő vízben értem a várospiacra, ahol egy ladikot sem találtam. A siker nélküli feredésből alig léptem szárazra, midőn minden ruhám testemre kezdett fagyni s mig Helmeczihez értem a Traittner- Károlyi-házban — alig pár száz lépésnyi távolságban — már jégkéreg borított. Itt kénytelen voltam levetkezni s hazaküldtem köntös után. Mihelyt felöltöztem, csónak keresésére indultam. Hét óra után egy ladikra ültem. Szinte délig eveztünk a belvárosban és sokszor rakodtunk meg. Kevés ismerőst találtam, mágnásaink és ifjú uraink közül egyet sem láttam. Végre Csekonics jelent meg egy hajóval Dessewffy Auréllal, örültem látásuknak. Kérdésemre, merre veszik útjukat s hol fognak dolgozni, Csekonics azt feleié: Ich suche einen Stabl für meine Pfcrde ... Omlani kezdenek a házak ’A belvárosból a Kálvin-téren át, amelyen a Csónakot át kellett huzni, a viz alatt álló Üllői- iutra ment, ott már a házak fedeléről szedte le az embereket és az országút (most Muzeum- körut) magasabb részére, a muzeum elé vitte óikét. Közben a József-uccából és a Stáció-uccá- ból kétségbeesett segélykiáltások hallatszottak, nosza a veszélyeztetett helyekre. A házak már -omlani kezdtek. A falak ropogása, a viz rohanása, a vízben magasra emelkedő porfellegek, a rémitő siki- tozás, sirás, orditás szinte infernói jelenetként ' hatott. Társa már nem bírta az iramot, Wesselényi délután öt órától egymagában folytatta a munkát a pusztuló Józsefvárosban. Alikonyodni kezdett. A borult égből köd s hózivatar szállott alá. Borzasztóbb estét még soha nem éltem, — írja Wesselényi. — A csónakkal csak alig lehetett a dü- ledékek, házromok, jégtömbök, bútorok, gerendák között a szűk uccá-kon előhaladni. Hol előtte, hol mögötte omlott össze hangos, roppanással egy-egy fal. vagy egész épület. Tizenkét órai munka után kis szünetet tartott az árvizi hajós, ami alatt evett, de este tiz órakor már újra ladikba szállott. *— A legtávolabbi jajok felé. mentem, —árja — s. á.követelő esdők mellett irgalom nélkül,kellett elhaladnom. Egy-egy helyről, sokszor csak egy részét lehetett elhozni, a gyermekeket, asz- szonyokat és öregeket. A többinek meg kellett Ígérni, hogy visszafordulunk ... De szerencsére egyszer sem érkezett későn. Volt úgy, hogy a mentés után nyomban összeomlott a ház. A tragikus március idusa Az árvíz pusztítása harmadnapra, március idusára sem csökkent. Hajnali öt órakor az árvizi hajós már újból ladikján ült és rótta a pusztuló uccákat. Vizbefu.lt marhákat, lovakat sodort mellette az ár. Tükrök, családi képek, zongorák, ágyak, bölcsők, gerendák, ládák, cifra ruhák, kalapok úsztak a vizen, emlékeztetve az elpusztult polgári jólétre. És Wesselényi megemlékezik a hü ebről, amely ott tartott ki a tetőn ura vagyona mellett és amikor ladikjára akarta venni, morogva, fogvicsoritYa űzte el a feléje közeledőt. A nyomorúság banditái De nemcsak Wesselényi, mások is buzgólkod- taik a mentés munkálataiban. Maga István főherceg járt elől jó példával, aki ladikján sokakat mentett meg. Az emberiesség nemes és felemelő tettein kívül akadtak azonban az elvetemültségnek és haszonlesésnek is szomorú példái. Egyesek üzletet csináltak mások nyomorúságából és csak magas bérért vállalkoztak a mentésre. Volt olyan, aki száz forintot elkért az elszállításért végső veszedelemben forgó embertársától. Mikor egy szerencsétlen asszony nem tudta megfizetni a kialkudott viteldijat, egy kegyetlen hiéna a nyakáról szedte le. az aranyláncot. „Tengeri" kalózok is garázdálkodtak, akik nem emberéletet, hanem értékeket mentettek — persze a maguk számára. Olyanok is voltak. akik színjátéknak nézték ezt a szörnyű tragédiát és a maguk szórakozására ladikoztaik. István főherceg maga kényszeritett egy ilyen szórakozó ifjút arra, hogy a mentés munkájában résztvegye-n. A megmenekülteket aztán laktanyákban, nagyobb épületekben helyezték el. így a Ludovi- ceum 37 nagy termében mintegy 10.000 ember zsúfolódott össze ezekben a napokban. A nagy katonai kórház 3000 embert fogadott be. Az evangélikusok temploma,, a. szerviták klastroma, a vármegyeháza, a ferencesek rendháza, a kúria, a lovarda, a polgári kórház mind megmentette- ket fogadott be'. Budán a nádor a királyi palotában nyitott meg 36 szobát. Keglevlch Gábor GYÜMÖLCSFÁK ÉS SZŐLŐ PERMETEZÉSÉRE megbízható, bevált permetezőszer az IVERNOL óbudai kastélyában 200 menekültet helyezett ei. A városban megmaradt kevés sziget is zsúfolva ■ volt emberekkel. így az uj piacon (ma Erzsébet- tér) sátrak , alatt sok ezren tanyáztak s nagyon sok szekér is volt ott, mert — amint említettük — Pest a József-napi vásárra készült. A zsidók, egy nagy vásári sátorba vonultak, hogy a halálra ünnepélyesen előkészüljenek. Négy nap múlva elvonult a rettenetes árviz, amely 2281 házat döntött romba Pesten a 4254 épület közül, tehát a város felét elpusztította s Buda külvárosaiban hasonló mértékben pusztított. Két cikkünk csak vázlatszeríi összefoglalása annak a tizives hatalmas munkának, amely a magyar székesfőváros árvizi emlékkönyvében jelenik meg Asztalos Miklós mesteri feldolgozásában. Nagyszerű eredményeket ígér a magyar gyermekvédő egyesület második munkaéve Jaross Aitsdorné akciója lelkes megértésre talált Pozsonyban is b > Épül a magyar nők szociális munkafrontja POZSONY. — Az államfordulat előtt Szlovákia és Kárpátalja területén széles alapon kifejlesztett gyermekvédelmi intézmények működtek, amelyek egyrészt állami, vagy félhivatalos és társadalmi jellegűek voltak. Az állami gyermekvédelmi intézmények székhelyei Rimaszombat, Kassa és Munkács városa voltak. Pozsonyban akkoriban Izabella főhercegnő és Szapáry Ilona grófnő támogatásával egy, .az állami gyermekvédelmet kiegészítő intézmény létezett: a Szent Erzsébet gyermekotthon, amelyet a pozsonyi várban 1207-ben született árpádházi Szent Erzsébet emlékére 1907-ben a régi Pálffy-féle kastélyban létesítettek. Az állami gyermekmenhelyek mellett félhivatalos bizottságok és társadalmi szervek gondoskodtak a gyermekvédelem fokozatos fejlesztéséről. Ez a védelem nemcsak az úgynevezett elhagyott gyermekekre s árvákra terjedt ki, hanem az összes, bármilyen más ok miatt veszélyeztetett gyermekekre és fiatalkoruakra is. Az egész országot behálózó áldásos gyermekvédelmi intézmények szálai Budapesten futottak össze. Az államfordulat következtében ezek a szálak Szlovákiában elszakadtak. A gyermekmenhelyek mellett működő félhivatalos és társadalmi szervek elveszítették anyagi alapjukat. Az ily módon keletkezett hiány pótlására elsősorban is külföldi gyermekmissziók vállalkoztak: az angol „Lady Muriéi Paget misszió", az amerikai „Hoo- ver-féle gyermekmisszió" és főleg az amerikai Vöröskereszt. Ezek számos intézményt létesítettek, amelyeknek vezetését később az egészség- ügyi minisztérium és részben az egyes városok és végül az időközben, megalakult Csehszlovák Vöröskereszt vette át. A történelmi országokban már az államfordulat előtt félhivatalos bizottságok gondoskodtak a gyermekvédelemről. Ilyen szervezetek voltak: a cseh és a német országos és járási bizottságok (Landeskommission für Kinderschutz und Jugend- fiirsorge). A népjóléti minisztérium a szükséges állami hozzájárulást a nemzetiségi kulcs alapján utalta ki. Szlovákiában 1929-ben létesültek a történelmi országok mintájára ilyen bizottságok. így Pozsonyban a csehszlovák országos és a pozsonyi járási bizottság és minden járás székhelyén a csehszlovák járási bizottságok. Ugyanebben az évben megalakítja a szlovákiai német kisebbség a megfelelő német országos és járási bizottságokat. Egy évvel ezelőtt alakult meg a zsidó országos bizottság, mig a lengyelek és a ruszinok a gyermekvédelmi bizottságok megszervezését elmulasztották. Az elhagyott magyar gyermekek gondozását a csehszlovák országos és járási bizottságok vették át. MEGMOZDUL A MAGYAR TÁRSADALOM Az ügy ilyen megoldását a magyar társadalom nem tekinthette ideálisnak. Jaross Andomé vezetésével ezért a magyar hölgyek lelkes tábora vállalkozott a csehszlovákiai magyar gyermekvédelem megszervezésére. így alakult meg tavaly a Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Szünidei Gondozó Egyesület, amely bámulatosan rövid idő alatt már több helyütt fiókot, illetve járási helyi szervezetet létesített. így Pozsonyban dr. Jandó Rezsőné és dr. Móra- witz Zoltánné vezetésével alakult meg a helyiszervezet, amely a múlt héten — amint arról részletesen beszámoltunk, — fényesen sikerült műsoros-teaest keretében mutatkozott be. A pozsonyi helyiszervezet nagyjában ugyanazt a tevékenységet kívánja kifejteni, amelyet a német országos, illetve járási bizottság már nyolc év óta kifejt. A pozsonyi helyiszervezet zászlóbontása lelkes visszhangra talált a magyar társadalom széles rétegeiben, A tagok gyűjtése a legszebb eredménnyel kecsegtet. Az alapitótag 500, a rendes tag évente 24 és a pártoló tag évente 12 korona tagsági dijat fizet, Megnyilvánult a magyar társadalom áldozat- készsége is. így az első teaest tiszta jövedelme meghaladta az 1500 koronát. Az adományokat a pozsonyi Signum-szövetkezet vadászsori pénztáránál lehet befizetni vagy egyenesen a helyi szervezet pénztárosához, Jaross Jenőn éhez (Dos- tojevsky-sor 33) lehet küldeni. Új tagok bejelentését átveszi dr. Jandó Rezsőné (Pozsony, Sasi- nek-ucca 6) és dr. Morawitz Jenőné (Pozsony, Mária-ucca 4). A pozsonyi helyiszervezet különben nagyobb- szabású ünnepély rendezését is tervezi. A magyar gyermekvédelem ügyének évek mulasztását kell behozni. Annál örvendetesebb, hogy a megindult munka már eddig is szép eredményt mutathat fel. Dr. K. L. Tavaszi divatbemutatónkat március hó 26-án szombaton délután félötkor tartjuk meg a Schalkház száll# éffegroéfeea Azon tisztelt Vevőink, kik elnézés folytán belépőjegyet nem kaptak, azt üzletünkben átvehetik. Mivel a belépőjegyek névre szólnak és kizárólag csak egy személyre érvényesek, tisztelettel kérjük igen tisztelt Vevőinket, hogy azokat feltétlenül magukkal hozni szíveskedjenek. OLD ENGLAND szalon Kosice Stefánik-u. 48. 9 TELEFON 33-06
