Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-20 / 66. (4509.) szám

6 1938 március 20, vasárnap* A magyarországi Katolikus Akció és az Eucharisztikus Világkongresszus Irta; Bangha Béla S. J. óriási választék! Legolcsóbb árak! Pausz T., Kosié® • • I Uveg — porcellán — villany csillárok! mimmniiiiiiiiiiiiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiniimmimniniiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiimmiNiHiHiiniiiimimiiiiiHiiiiiiimii Modern képkeretezés, üvegezés HiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiNiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiitiiiiiii |B Telefon 2423 Alapitva 1833 i *i ■■ iiiimiim— w iaaa BUDAPEST. — A budapesti Eucharisz­tikus Világkongresszus rendezéséről már csaknem egy éve azt a kijelentést tette az Eucharisztikus Világkongresszusok Állan­dó Bizottságának egyik vezető tagja, aki az előkészületeket a helyszínen tanulmá­nyozta, hogy ezek az előkészületek sok te­kintetben felülmúlják az eddigi euchariszti­kus világkongresszusok előkészületeit rend­szeresség és egyetemesség dolgában. Csak­ugyan egyetlen pillantás a budapesti Eu­charisztikus Világkongresszus műhelyébe .meggyőzhet bárkit arról, hogy itt az anya­gi és technikai eszközök viszonylagos sze­rénysége mellett — hiszen Magyarország nem tartozik a gazdag és technikailag fej­lett országok közé — meglepő szakszerű­séggel és pontossággal folynak a mindenre kiterjedő előkészületek. Már az Állandó Bi­zottságnak említett vezető tagja főleg egy tényben jelezte ennek a jelenségnek egyik főokát: abban, hogy Budapesten a Katoli­kus Akció szervezete olyan kész keretet bocsátott a kongresszus rendezőségének rendelkezésére, amellyel az első perctől fogva könnyű volt dolgozni, A Katolikus Akció arányai és fejlettsége más országokban bizonnyal tulmulija a ma­gyarországit; egyben azonban valamennyi­nek mintául szolgálhat: az alap elvek sze- , rencsés felifektetésében és az ügykör meg­állapításában. Az alapelvek tekintetében különösen célszerűnek bizonyult k~rtő: egy­felől a hierarchikus irányítás mellett is a mozgásszabadságnak bizonyos nagyfokú biztosítása, másrészről a Katolikus Akció­nak egyszerre két alappillérre: a plébánia­egyházközségekre és a meglevő egyesüle­tekre való ráépítése. Az előbbi tekintetében a magyar Kato­likus Akciót nagymérvű fürgeség és moz­gékonyság jellemzi. Minden fontosabb in­tézkedés a püspöki kar irányítása mellett történik, de a feladatok előkészítése s a ki­sebb, mindennapi feladatok terjesztése te­rén a Katolikus Akció közvetlen közegei­nek nagyfokú mozgási szabadságuk van. Ilyenképpen elkerülhető egyrészt az a ve­szedelem, hogy a Katolikus Akció minden egyes, még oly részletes tevékenységeiért is a felső hierarchia legyen felelőssé tehe­tő, ami kifelé nem mindig kívánatos és he­lyes: másrészt a Katolikus Akció közvetlen ■közegei nagyobb gyorsasággal és kedvvel dolgozhatnak. Az irányítás mégis mindig a hierarchia kezében van, amely a legfőbb irányelveket megadja s a szervezet egész munkálkodását állandóan ellenőrzi. A másik kitünően bevált elv: a plébániai egyházközségek és az egyesületek párhuza­mos felhasználása. Az Actio Cathölica köz­vetlen szervei ugyan elsősorban az egyház- községek, de mégis úgy, hogy mellettük a rég bevált s legtöbb agilitást tanúsító egye­sületek is teljes mértékben érvényesülnek. Ezek már akkor a síkon voltak és nemcsak I nagy érdemeket, hanem nagy tapasztalato­kat is szereztek, amikor még az egyházköz­ségek nem voltak megállapítva. A Katoli­kus Akció nem taszította el magá­tól ezeket az egyesületeket, nem is fosztotta meg őket a szükséges mozgássza­badságuktól, nem olvasztotta be őket bizo­nyos még ki nem forrott és be nem vált újabb összefogó szervezetkbe, hanem meg­hagyva természetes önállóságukat, biztosí­totta párhuzamos működésűket az egyesek­kel és az egész Katolikus Akcióval. Közös föladatokat, amelyek tulmentek az egyes egyházközségek vagy akár egyházmegyei szervezetek keretein s amelyek terén az egyletek máris kitűnő energiaforrásokkal rendelkeztek, tovább is elsősorban az egy­letekre bízott. így nevezetesen a férfi-Má- ria-kongregációk, a gyermekek közt a Sziv- gárdák, a munkás- és parasztifjusági egyle­tek ma is értékes és eleven tagjai a Katoli­kus Akciónak épp azáltal, hogy nem sza­kadtak le eredeti gyökerükről, hanem ere­deti formájukban helyezkedtek be a Kato­likus Akció tagszervezetei közé. Ahol en­nek az ellenkezőjét kísérelték meg s ahol mindent bele akartak olvasztani az egyház- községekbe, ott rendesen az lett a vége, hogy a legértékesebb akciók elszáradtak és helyükbe csak papirosszervezetek léptek.. Hasonlókép kiválóan bevált a magyar Katolikus Akció szervezeteiben s a, világ- kongresszus megrendezésében az egyházi és világi tényezők messzemenő együttműködé­se. Á világkongresszus sikere érdekében az állam, a főváros és a nyilvános testületek szinte versenyeznek a Katolikus Akcióval. Mindenki a legjobbat, a legtöbbet akarja hozni a maga részéről. Eltekintve az anyagi áldozatoktól (Budapest főváros már eddig több, mint egymillió pengőt fordított a kong­resszus előkészítésére), szinte magátólérte- tödik, hogy az állami minisztériumok és vá­rosi hivatalok a legkiválóbb szakembereket bocsátották a kongresszus rendelkezésére, úgyhogy az állam és a város fizeti őket s ők egész éven át kizárólag a kongresszus szá­mára dolgoznak. így a vendégek ellátásának kérdéseit (utazás, lakás, élelmezés, közlekedés) telje­sen vezérkari tisztek vezetik; a város díszí­tését a főváros illetékes osztályai Budapest pclgármesterének személyes ellenőrzése mellett, a pénzügyeket a pénzügyminiszté­„Az Actedron elősegíti az agy intel­lektuális működését, előnyösen befolyá­solja az egyén fel ogó képességét, az emlékező ehetség megjavul.” (Dr. Benedek, a budapesti ideg- tani klinika főorvosa.) A „bölcsesség széruma", amely Ameri­kában keltett feltűnést; természetesen Ame­rikában. Most már Európában is kísérletez­nek vele és Budapesten több esetben nagy eredményeket értek el. A szer adagolása után az egyén „egészen más színben látja a világot", jókedvűen végzi munkáját, az Actedronnal meg lehet változtatni „az em­ber szellemi életét", a napi adagolás egész napra biztosítja a jó hatást. Legfőbb ideje volt, hogy kitalálták: az emberiség a szakadék, a tökéletes semmi szélén állt: így valóban nem mehetett to­vább. Annyira eltompult az agyunk, az in­tellektus oly mértékben mondta fel a mű­ködést, a felfogó képesség olyan tökéletes csőd előtt állott és az ember annyira szín­telennek látta a világot, hogy Actedron nélkül nem boldogultunk volna. A filozó­fia —• mint több ezer éves története bizo­nyítja — nem segített: jönnie kellett a böl­csesség szérumának, a nürnbergi tölcsér modern formájának; most már nincs baj, adagolhatjuk a bölcsességet s nincs az az idiótának született szerencsétlen, akinek szellemi életét ne változtatná meg ez a csodaszer. Nem kételkedhetünk benne, a siker beszél, a siker bizonyít. Egy kedves barátom mesélte. Évék hosz- szu során nem találkoztam vele és most láttam először úgy, ahogyan még soha. Nekem rontott az uccán, majd felborított, amikor meglátott és nem tudta bevárni, amíg egy kávéház sarkában elhelyezke­dünk, hanem már lent kezdte, nem törődve a csodálkozó emberekkel, akik úgy nézték, mintha bolond szabadult volna ki a téboly­dából. Hiába próbáltam csendesíteni, nem hallgatott rám, szabadulni kellett attól, amin ő átesett és amiről én még nem tud­tam. Az adagoláson esett át. Mindennap meg­kapta a maga porcióját, az Actedront. Ba­rátom nem számított azok közé, akiknek az agyműködéséről azt állítják embertársai, hogy élénk és intellektuális. Nem tudom, mi cíkból, de mindig az ellenkezőjét fogták rá s a magiik szempontjából is igazuk volt. mert barátom semminemű eredményt nem tudoltt elérni. Már pedig a görögök szerint az embertársak szemében csak az eredmény bizonyítja az agyműködés zavartalanságát. Én ellenvéleményen voltam, de senki sem hallgatott rám. Már az első pillanatok után úgy látszotlt, hogy ez a megdönthetetlen tény a csodaszer behatása következtében teljesen .megváltozott. Annyit rögtön észre­vettem, hogy barátom egészen más színben rium egyik magas funkcionáriusa, a mega- fonszolgálatot az állami rádió egyik igazga­tója stb. A minisztertanács éppúgy, mint a főváros, a legmesszebbmenően támogatja erkölcsileg is a kongresszus sikerét; előmoz- ditják a különböző tisztviselői kategóriák számára már most megkezdődött sok száz eucharisztikus triduumot (amelyeket rész­ben magukban a hivatali épületekben tarta­nak meg) s több miniszter és Budapest pol­gármestere kijelentette, hogy a férfiak kö­zös szentáldozásán ők maguk akarnak pél­dájukkal előljárni. A budapesti villamos­látja a világot, megváltozott az emlékező tehetsége és felfogó képessége, egyszóval, a szellemi élete. Mielőtt elmondom, mit mesélt el a bará­tom, meg kell emlékeznem arról, milyen volt az Actedron adagolása előtt, szóval a régi időkben. Úgy mondom el, ahogyan embertársai látták és ismétlem, hogy jóma­gam ezt az ítéletet nem írtam alá. Különö­sen lassú és határozatlan agyműködés okoz­hatta, hogy mindenen mélyen elgondolko­zott és csak nagynéhezen határozta el ma­gát cselekedetre. Szerinte minden cseleke­detnek meg kellett egyeznie a morális vi­lág törvényszerűségével és ezért a vilá­gért sem tett valami olyat, amivel más em­bernek ártott volna, nem vette el más em­ber kenyerét, nem tört embertársa egzisz­tenciájára. Szellemi képességéről nem lehet­tek nagy fogalmai, mert nem tartotta ma­gát különbnek a többi embernél, sőt ellen­kezőleg, mindig hangsúlyozta, hogy a töb­biek legalább oly tehetségesek, mint ő, te­hát nincs joga arra, hogy valakit is kiszo­rítson azzal, hogy ő a maga számára sző­rit helyet. Emlékezőtehetsége is igen ross2 lehetett. Sohasem emlékezett rá, hogy va­lakinek pénzt adott kölcsön, ámbár sokat segített azokon, akik hozzá fordultak; arra sem tudott visszaemlékezni, ha valaki visz- szaél't a bizalmával, vagy egyenesen ártott neki. Komiszságra, hálátlanságra nem em­lékezett. —■ mintha agyában az a csomó, amely erre az emlékezésre hivatott és amely csomó a legtöbb embernél az átla­gon felül ki van képezve, hiányzott volna. Jószívűsége, egyszerűsége, emberiessége, szerénysége szinte patologikus vol't és ettől a patológiától akkor sem tért el, ha én, mint a barátja, egy-egy égbekiáltó komisz- ság alkalmával fel akartam rázni a letar­giájából. Amit letargiának néztem, termé­szeti adottság, jellem volt, — jellem, ame­lyet az agyműködés determinál. Az persze mindenki számára természetes volt, hogy ;#z ilyen ember nem jutott álláshoz és ten­gődött. Jó házból való fiú létére egy dara­big bírta, felette, amit hazulról örökölt, de még inkább felosztotta azok közt, akik pénzt kértek tőle. Mikor elfogyott a pénze, nem akadt senki, aki segítségére sietett volna és így koplalt, fázott, tengődött. Mégsem panaszkodott. Annyira nehézkes volt az agyműködése, hogy még mindig az erkölcsi' törvény alapjára helyezkedett és a világ minden kincséért sem látta be, hogy a világ a mindenki harca mindenek ellen, mint azt néhány világhírű filozófus definiálta. Valóban sürgős szüksége volt egy bölcsességszérumra! Egy napon aztán eltűnt és többet nem találkoztam vele. Nem ismertem rá. Szürke szeme a hom­lokcsont alá bujt, onnan nézett, rám valami gyilkos kétellyel, bizalmatlanul, Szájszegle­tei lefelé görbültek, mérges gúnnyal tólták támadásszerüen előre alsó ajkát. Ennek a külső képnek felelt meg, amit mondott. alkalmazottak ugyancsak a napokban kö­rülbelül 3000-en vettek részt a közös áldo­zásban igazgatóik és főmérnökeik vezetése alatt. Ezzel a metódussal elérni reméljük azt is, hogy a kongresszuson nemcsak azok a hivek vegyenek cselekvő részt, akik amúgy is minden vallásos megnyilatkozáson ott szoktak lenni, hanem az egyébként ellany­hultak tízezrei is. Ezeket az elveket érdemes leszögezni nemcsak középülés céljából, hanem azért is, hogy hasonló körülmények között mások is megkíséreljék alkalmazni őket. Amerikában Actedronnal szérumozták és ekkor egy csapásra minden megváltozott. Már a bevezetésből kivetítem, hogy oko­sabbnak tartja magát mindenkinél és nietzschei Uebermensch-gőggel vallja, hogy nem fontos, ha milliók elpusztulnak, a mil­liók a természet gyári termékei és néhány kivételes egyedért robotolnak, akiket a ter­mészet remekbe készített. Ennek megfele­lően Amerikában, a határtalan lehetőségek hazájában egy nagy konszern vezére lett, minekutána mindenkit kimart maga mellől. Közbevetettem, hogy a morális világrend... Nem emlékezett rá, hogy ilyesmiről vala­ha is hallott volna. Ellenben pontosan em­lékezett mindenkire, akinek pénzt adott és felirta a neveket és a címeket, kijelentve, hogy kegyetlenül behajtja rajtuk. Pénz nem évül el, tette hozzá a mosolygó bölcs fensőbbségével. Az Actedron-adagolás kö­vetkeztében valóban más színben látta a világot, mint annak előtte s vállvonogatva kijelentette, hogy az élet nem .más, mint a létért való küzdelem, amelyben az marja, aki bírja. Már az első negyedóra után tisz­tán láttam, hogy a bölcsesség-szérum rend­kívül előnyösen befolyásolta egyéni felfo­góképességét egyénileg, százszázalékosan a maga egyéni szempontjából fogott fel min­dent, minden embert, minden történést a maga jólfelfogott egoizmusa szerint ítélt meg, agyának intellektuális működése pom­pás volt: nem riadt vissza semmitől, a pénzt, a hatalmat kereste, uralkodni akart másokon, akiket csak akkor vett észre, ha érvényesülésének az útjában állottak. Oly pompásan működött az agya, mint minden egészséges egoistáé. Hatalmas siker igazol­ta az Actedront, a bölcsesség szérumát: ba­rátom nagy fiú lett odakint, gazdag, befo­lyásos. Ököllel verékedett ki mindent. Mi* kor egy pillanatra szünetet tartott s csen-f desen megkérdeztem, hogy hát ez a szé­rum-hatás valóban bölcsességnek mond­ható-e, igy felelt: — Barátom, ezt nem kutatom. Nem va-i gyök filozófus, nem kutatom, mi a bölcses­ség, de a szérum hatásából következtetek, illetve a sikerből. Az Actedront a bölcses­ség szérumának nevezik. Híres orvosok ál­lapították meg s nem én, hogy elősegíti az agy intellektuális működését, előnyösen be­folyásolja az egyén felfogóképességét és megjavítja az emlékezőtehetséget: egyszó-. val, az ember más színben látja a világot, mert megváltozik szellemi élete. Mindez nálam bekövetkezett. Elmondtam, hogyan. Nincs okom kételkedni benne, hogy bölcs vagyok. Akik ostobának tartottak, elisme­rik, hogy bölcs lettem. Ez csak komoly és logikus bizonyíték? Igaza volt. Ennek a bizonyítéknak nem tudtam ellentmondani. A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye A 12. szám rejtvényeit megfejtette: ACTEDRON Irla: Neubauer Pál T>pn-nAi-A\^c.kan-Hmiiflr> HggHBWBMBBSBífiíii iii»aMl3LBmiMBMBH—i

Next

/
Thumbnails
Contents