Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)

1938-03-19 / 65. (4508.) szám

1 1938 március 19, szombat. T>RAGAlMAGÁARHIRIiAP 3 Egy újabb bevonatás előtt? Lengyelország negyvennyolcórás ultimátumot intézett Litvániához Kiéleződött a lengyel-litván viszony - Háborús hangulat Varsóban Csapatösszevonások a litván határon - Rydz-Smigly Vilnában ­KAUNAS. — Mig tegnap úgy látszott, hogy a litván—lengyel feszültséget, amely egy határincidens miatt keletkezett, sikerül nagyobb bonyodalom nélkül elintézni, máig a helyzet elmérgesedett. A súlyos fordulatot elsősorban a lengyel közvélemény magatar­'^Ani'SAG ES VERSZEGENYSEO rendszeres velejárói: étvágytalanság, rossz emésztés és székrekedés. Sara- t i c a - gyógyvíz (1—3 evőkanállal há­romszor naponta, étkezés előtt) étvágy- javitó, serkenti a bélmüködést, előse- i a könnyű emésztést és általános jó közérzetet biztosít. fása okozta. Varsóban, Krakóban és Len­gyelország más nagy városaiban tegnap hatalmas tüntetések voltak a litvánok ellen és a lengyel fővárosban az 50.000 főnyi tö­meg Rydz-Smigly marsall lakása elé vonult és erélyes intézkedéseket követelt Litvánia ellen. A marsall fogadta a tüntetők küldött­ségét és kijelentette, hogy mindent meg fog tenni a lengyel becsület megőrzésére. Időközben kitűnt, hogy a lengyel kor­mány 48 órás határidejű ultimátumot inté­zett Litvániához és nagyon szigorú föltéte­lekhez szabta a kibékülést. Az ultimátumban többek között azt követelte, hogy Litvánia azonnal vegye föl a diplomáciai és konzulá- ris összeköttetést Varsóval. A vasúti és a postai összeköttetés fölvételét is követelte a lengyel kormány. Ezenkívül egy kisebbségi szerződés megkötését, amely biztosítja a Litvániában élő lengyelek jogait. Az ulti­mátum negyedik pontja szigorú gazdasági és vámkövetelésekkel áll elő, mig az ötödik a litván alkotmánynak módosítását kívánja és a végérvényes lemondást Vilnáról. Nyomott hangulat Kaunasban A lengyel jegyzék Litvánia fővárosára rendkívül lesújtó hatást gyakorolt. Minden további attól függ, vájjon a kaunasi kor­mánynak sikerül-e a baráti államok segítsé­gével likvidálni az incidenst és a feszült­séget megenyhiteni. Ha ez nem történhetik meg, akkor az ország nehéz helyzetbe kerül. Csapatösszevonásokról egyelőre nem érke­zett hivatalos jelentés és ezen a téren még mindig optimizmus uralkodik Kaunasban, ahol a jelen pillanatban senki nem fél a fegyveres beavatkozástól. A hangulat min­denesetre nyomott. A litván közvélemény élénken vitatkozik a helyzetről és a lapok igyekeznek megnyugtatni a fölizgatott ke­délyeket. A lengyel ultimátum március 19-én este 22 órakor jár le. Azokat a javaslatokat, me­lyeket Litvánia ajánlott az incidens kikü­szöbölésére, a lengyel kormány nem tartotta kielégitőeknek. A diplomáciai viszony ujra- fölvételét föltétlenül kívánta Lengyelország. Március 31-ig a litvánoknak Varsóban kö­vetséget kell fölállitaniok. Három gépesített hadosztály a határon A litván kabineti egész éjjel tanácsko­zott a lengyel ultimátumról. Döntés péntek délutánig nem történt. Kasprzycki lengyel hadügyminiszter há­rom gépesített hadosztályt rendelt a litván határra. Ezenkívül gyalogságot és tüzérsé­get, továbbá több osztag repülőgépet össz­pontosított a határ közelében. Észt és lett részről mindent megtesznek, hogy Litvániát a lengyel követelések elfogadására bírják. Lengyelország állítólag azt is követeli, hogy a litván kormány lemondjon és helyébe olyan kormány kerüljön, amely békét köt Lengyelországgal. A lengyel csapatok a Varsóból érkezett jelentés szerint hamaro­san elhagynák Litvániát, ha most bevonu­lásra kerülne sor, mert varsói hivatalos kö­rök kijelentik, hogy Lengyelország egyál­talán nem akarja annektálni Litvániát. Rydz-Smigly útja VARSÓ. — Hivatalosan közük, hogy Rydz-Smigly marsall pénteken reggel Vi­llába utazott, ahol a hatóságok és a tiszti­kar ünnepélyesen fogadták. Délután Vilná­ban hatalmas tüntetés zajlott le, amelynek jelszava a következő volt: „Felvonulás VARSÓ. — Jólinformált lengyel politi­kai körök nem kételkednek többé abban, hogy Lengyelország katonai rendszabályo­kat foganatosít, ha Litvánia nem fogadja el a lengyel ultimátumot. A varsói lapok kije­lentik, hogy a „mesterségesen bezárt kaput erőszakkal törik föl”, ha Litvánia nem en­ged. A jövő hét keddjére tervezett szenátusi ülést március 23-ra halasztották. Ezen az ülésen számol be Beck külügyminiszter is a külföldi helyzetről és áttekintést nyújt a litván kérdésről is. A Vilnából érkezett jelentések szerint a város kétszázezerfőnyi lakossága pénteken délután csaknem utolsó emberig talpon volt és tüntetett Rydz-Smigly főhadiszállása előtt. A litvánellenes hangulat izzó és mind­untalan megnyilvánul. A nép mozgósítást követel és azt kívánja, hogy a lengyelek vo­nuljanak be Litvániába. Kaunas elfogadja az ultimátumot KOVNO. — A litván kormány valószí­nűleg csak szombaton délután tart ülést és dönt végérvényesen a lengyel ultimátumra adandó válaszról, mert az ultimátum csak este jár le. Az általános fölfogás szerint Litvánia kénytelen lesz fenntartás nélkül elfogadni a lengyel feltételeket. Illetékes kö­rök máris leszögezik, hogy az ultimátum el­fogadása nem jelenti azt, hogy Litvánia feladja nemzeti aspirációit és végleg lemond Vilnáról. A szovjet be akar avatkozni PARIS. — A szovjet nagy figyelemmel kiséri a lengyel-litván viszály fejlődését és az közvetlen, közelről érdekli. Oroszország ugyanis nagy fontosságot tulajdonit Litvá­nia függetlenségének, mert azt az orosz biztonság egyik fontos tételének tartja. A Populaire szerint a szovjet nem nézné tét­lenül, ha a lengyel! hadsereg bevonulna ab­Kovno ellen”. Rydz-Smigly vilnai tartóz­kodásának általában nagy jelentőséget tu­laj donitanak. ba az országba, amely az orosz hadsereg átvonulási területének fontos része. „A népszövetség nem alkalmas a konfliktus elintézésére" LONDON. — Az alsóházban Noel Baker munkáspárti képviselő kérdést intézett Cham­berlain miniszterelnökhöz a litván-lengyel vi­szály ügyében. Baker a2t kívánta, hogy Anglia hívja össze a népszövetségi tanácsot a konflik­tus elintézésére. Chamberlain kijelentette, hogy nem helyesli Baker tervét és arra nincs sem­miféle szükség. Anglia egyébként nagy figye­lemmel kiséri a viszály fejlődését. Baker máso­dik kérdésében azt kérdezte, vájjon nem kell-e a népszövetségnek összeülnie, ha egy állam a másikhoz ultimátumot intéz? Chamberlain azt felelte, hogy nem gondolja, hogy a lengyel-lit­ván viszály miatt a népszövetségnek össze kel­lene ülnie. Illetékes körök biztosra veszik, hogy Len­gyelország kilépne a népszövetségből, ha a ta­nács esetleg lengyelellenes határozatot hozna, vagy beavatkozna a lengyel-litván viszályba. A londoni litván követ pénteken délelőtt megláto­gatta lord Halifax külügyminisztert és tárgyalt vele a helyzetről. A litván diplomácia egyébként is lázas tevékenységet fejt ki és a moszkvai AZ ELHÁJASODÁS leküzdésére vegyen be ^ , minden reggel napi kis adag " a ‘; KRUSCHEN-SÓT. Ez a só tartalmazza a Vange 5 sz. ásványvízforrás (Essex, Anglia) hatásos alkatrészeit. Kruschen természetes és enyhe módon elősegíti a test belső szerveinek rendszeres működését és lehetővé teszi ezáltal a mérges salakok eltávolítását, amelyek éppen okozzák az elhájasodást. Sok millió ember, a világ minden tájékán, használja -—• vegyen be Ön is minden reggel Kruschen-sót és jobban fogja érezni magát, mint azelőtt. és párisi litván köveit is tárgyal az illetékes orosz és francia tényezőkkel. Németország Lengyelország pártján BERLIN. — A külügyi hivatal megbízottá ki­jelentette, hogy néhány külföldi lapnak az a híradása, hogy Németország azonnal megszállná a Memel-vidéket, ha Lengyelország bevonulna Litvániába, egyáltalán nem felel meg a valóság­nak. Németország semmiesetre sem áldozza fel a lengyelbarátságot egy ilyen akció miatt és nem szól bele a lengyel-litván viszályba, csak akkor, ha annak nemzetközi következményei mutatkoz­nának. Német illetékes körök tovább is remélik, hogy a konfliktust sikerülni fog békésen elintéz­ni, mert Litvánia elfogadja a lengyel feltételeket. Htii imák a topok? A VENKOV pénteki vezércikkében „Nem lesz háború, nincs ok a riadalomra” cim alatt a követ­kezőket írja: Prágában két nap óta bolond vész­ihirek keringenek. Ezek minden alapot nélkülöz­nek, de az emberek hajlandók mindent elhinni. Az égen megjelenik egy repülőgép, utána lecsa­pódik a pára, kis felhők képződnek s már szájról- szájra jár a hir, hogy Prága fölött ellenséges re­pülőgépek keringenek. Az ember nevetne, ha nem kellene bosszankodnia, hogy mily könnyelműen terjesztenek egyesek valótlan híreket. Eddig nem voltunk ehhez hozzászokva. Azok, akik nem tud­ják, hogy hol van Litvánia határa, most könnyű­szerrel terjesztik a híreket, hogy Litvániát meg­szállta a szovjethadsereg, de már nem tudják meg­mondani, hogy hogyan kerülhetett a szovjet Lit­vániába, mikor közös határok sem kötik össze a két országot egymással. Három nap óta rebesge­tik, hogy Sztálin megfenyegette Németországot és a hir alapja a szovjetrádióból kiragadott néhány szó volt. — Ha ezek az emberek kezükbe veszik a ceruzát és összeszámítanák, hogy hogyan áll á jelenlegi gazdasági és hatalmi helyzet, könnyen megállapíthatnák, hogy a brit impériáimnak össze­sen 520 millió lakója van, a francia impérinmnak 110 millió, mig ezzel szemben a tengely államai mindössze 140 millió lelket számlálnak. Megálla­píthatnák azt is, hogy Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok bankjaikban összesen 16 millió tonna aranyat őriznek, mig Németország, Olaszország és Japán aranykészlete alig teszi ki a 750 tonnát. Megállapíthatnák azt is, hogy 1937- ben Nagybritánnia, az Egyesült Államok és Fran­ciaország 35 millió tonnás hajótérrel rendelke­zett, mig Japán, Németország és Itália mindössze 11.6 millióval. Megállapithatnák, hogy itt az arány. 3:1, mig az Egyesült Államok nélkül 2:1. De meg­állapíthatnák azt is, hogy az említett három nagy­hatalomban a totalitásos államokkal szemben ál­landóan növekedik a fegyverkezés és kiszámít­hatnák, 'hogy mig a totális államok alig kétmillió gépkocsival, addig Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok 30 millió autóval rendelkeznek; az arány tehát 16:1, az Egyesült Államok nélkül 4.1:9. — Ezekből a gazdasági számadatokból ki­tűnik, hogy a nyersanyagkészletek és a készáruk terén a totális államok hátrányban maradtak. Ezek csak katonai készültséggel rendelkeznek, ami elég az első támadásra, ide nem elég a háborúra. Ezért nem hiszünk a háborúban. A háború sokáig tartana, a háborút pedig a nyersanyagok és a tartalékok döntik el. Hazardőr lenne tehát a totális államok közül az, amelyik háborúra merne gon­dolni. — De senki közülük a háborúra nem is gondol, se Németország, se Olaszország nemi akar háborút és háborút nem akarnak a többi államok sem. A változások ma háború nélkül történnek, természetesen csak azok akaratából, akik ezeket a változásokat kívánják. — Csehszlovákiában ed­dig csak véleményeket cseréltek, de vészhÍreket nem gyártottak. És most sem akarjuk, hogy a vészhirek terjesztésének közipontja Béesből Prá­gába kerüljön. Ilyen dolgokhoz nem vagyunk hoz­zászokva. Elég tragédia van, nem kell még ter­jeszteni is. A bécsi mintára a rémhíreket terjesz­tőket energikusan vissza kell utasítani. Csirájá­ban el kell őket fojtani, el kel] őket némi tani. A mi erőnk mindig az igazságban volt, nem pedig a riasztásban. Sem túlbecsülni, sem lebecsülni. A világ nem változott meg az Európában történt ha­táreltolódással, a világ pedig békét akar. Aki megsértené a békét, az világháborút idézne elő és saját munkájának gyümölcseit semmisítené meg. Meg vagyunk győződve róla, — fejezi be gondo­latmenetét a Venkov cikkírója, — hogy Csehszlo­vák ia elpusztíthatatlan, mivel megvan az életaka­rata és maga mögött tudja lakosságának több* jségót, , i 200.000 lengyel tűntet Vilnában Litvánia ellen

Next

/
Thumbnails
Contents