Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-19 / 65. (4508.) szám
4 1938 március 19, szombatAusztria végzete Irta: Borsody István r »,Ezeréves Ausztria” — e2 igaz, de igaz az is, hogy az ezeréves Ausztria háboruutáni romjainak a német birodalomban való eltűnése nem akkor vette kezdetét, amikor Hitler vezér erélyesen rászólt Ausztria utolsó kancellárjára: „Herr von Schuschnigg ...” i— s nem is volt három nap müve, amialatt péntektől hétfőig a Harmadik Birodalomhoz csatolták az osztrák földet és Hitler Adolf megtarthatta diadalmas, imperátori bevonulását az egykori császárvárosba, Becsbe. -— [Több, mint száz évig tartott, mig Ausztria lassan elkészült a csatlakozás világtörténelmi eseményére. Szomorú század ez, telve elmúlással, tragikus anakronizmusokkal. Korok és világok találkoznak és váltják föl egymást: és élesebben nem is lenne megrajzolható a modern világ gyors változása, mint éppen az osztrák föld történetével, melyben a középkori alapokon kivirágzó újkori világhatalom, betetőzve a barokk arisztokratizmus és a félmodern császárság tündöklésével szinte szemünk előtt tűnt el, hogy félrevonuljon a nép, a demos áradata .elől.«4 Mert tudnunk kell, hogy Ausztria családi birtok volt, a „régi jó világ” fogalmai szerint ~ és óhatatlanul el kellett tűnnie, amikor a világtörténelem eltüntette az uralkodó Családokat, részben azért is, mert ezek a dinasztiák nem tudták megérteni a megváltozott világ követelményeit és nem tudták megoldani országaik belső problémáit. Hogy a nép első ébredése, a francia forradalom zajára, elkezdte aknamunkáját az uralkodó rendszer ellen — ez a világtörténelem útja volt. A demokráciák és áldemokráciák söpörték el a Habsburg-házat és Ausztriát is , mert a békeszerződések eleve lehetetlen föladatot szabtak ki, amikor a Habsburgoktól és a Habsburgok hatalmától megfosztott törpe Ausztriát függetlenségre kényszeritet- ték, A diktatúrában fokozódó népuralom adta meg végül Ausztriának az utolsó döfést a csatlakozás befejezett tényével. Ötödik Károly Ausztria dicsőségének eg- zaltációjában kijelenthette, hogy birodalmában sohasem nyugszik le a napsugár, Harmadik Frigyes vak bizalmában megszövegezhette a fennhéjázó igét: A.E.I.O.U! —s ami háromfélét jelentett: „Austria érit in őrbe ultima” —* Ausztria örökké állni fog, vagy „Austriae est imperare orbi universo” — Ausztria hivatása, hogy az egész világ fölött uralkodjék, végül, hogy „Álles Erdreich ist Oesterreich untertan”. — Hiába, mégis fölütötte fejét az „örök Ausztriádban a nemzeti gondolat, amely elindította a •„deutschnational”-mozgalmat és segített megásni a dinasztia és a független ország sírját. Már a „Népek Tavasza” előtt, 1820 táján ébredeznek a nagynémet eszmék az osztrák diákság lelkében. De Metternichnek még könnyebb a dolga, mint utódjának, Schuschnigg kancellárnak ... De a mag el van. vetve és 1844-ben már ilyen pohárköszöntők hangzanak el egy alsóausztriai banketten: „Minden igazi patrióta Bécsben izzik a vágytól, hogy egyesüljön a drága, nagy német hazával...” A „deutschnatio- naD-mozgalom Ausztriában néhány év alatt megtalálja a maga tudományos művelőit és fölkerül a nyílt politikai porondra is. Ha mai szemmel nézzük a „deutschnational”- mozgalom történetének osztrák lapjait, bizony sok furcsasággal állunk szemben: mert a „forradalmi baloldal” volt mindig a csatlakozás híve — és ma, mikor a csatlakozás valósággá lett, a forradalmi baloldal bizony már más véleményen lenne —, ha lehetne. És azt sem lehet szó nélkül hagyni, hogy Palacky, akinek történetszemléletén Masa- ryk érdeméből a mai cseh közvélemény többsége nevelkedett, tulajdonképen szintén a csatlakozás hive volt, amikor az osztrák birodalmat egyizben úgy szerette volna likvidálni, hogy Ausztriából csak annyi maradjon, amennyit hetven évvel később a békeszerződések meghagytak , és ez a német—osztrák terület a frankfurti alkotmánytervezet szerint csatlakozzék Németországhoz. De a páriskörnyéki békeszerződésekben Palacky szelleme csak az egyik fél számára aratott diadalt. Mert amikor szóba kerültek a történelmi és természeti jogok és ezek szerint rendelkeztek, Ausztriának még azt is megtiltották, hogy a természeti jog szerint esetleg Németországhoz merjen csatlakozni. A tilalom, amint láttuk, nem használt. De j.sak ahisztorikus szemlélet bírálhatja úgy, 1938 március 13-át, hogy a csatlakozást Hitler egyszerűen vitte keresztül. Ausztria megpecsételt sorsát a berchtesgadeni pur- parlé és a váratlanul kiirt Schuschnigg- szavazás legföljebb meggyorsította. A talaj már történelmileg is elő volt készítve. Az osztrák reakció fékentarthatta a „deutsch- national’'-mozgalom 1848 után egyre gyarapodó erejét, a Habsburgok és Hohenzol- lernek rivalizálása meggátolhatta a korábbi egyesülést, 1866-ban Poroszország Ausztriával még véres háborút is vívhatott, de hegy mily rohamosan erősödött Ausztriában a nagynémet egyesülés vágya, azt misem bizonyitja jobban, hogy közvetlen a könig- grátzi vereség után akadt nagy osztrák újság, amelyik azt irta: „Legyen Németország nagy és hatalmas, akár Poroszország által is ..." És a nagynémet vágyakat Ausztriában tetemesen megnövelte Porosz-j ország nagy győzelme 1870-ben Franciaor-I szág fölött, amikor irigykedve kellett aj szomszéd német birodalom felé tekinteni, de büszkén is, mert a porosz fegyverek győzelme csak megerősíthette az osztrákok nagynémet érzelmeit. S az ausztriai „deutsch- national’'-mozgalom történetírói fontos körülménynek tartják azt is, hogy Bismarck a Poroszország vezetésével megalakult Német Birodalomba nem vette föl Ausztriát, mert ez a „kitaszítottság” — állítólag — még fokozta a Schönerer ideológiai vezetése alatt egyre terjedő nagynémet vágyak erejét Ausztriában; a világháborúban játszott német—osztrák együttes szerep ezt nyilván tovább ápolta, — mig végül a nemzeti szocializmus jegyében Hitler megtalálta a csatlakozás kedvező alkalmát és módját is. De talán közel járunk az igazsághoz, mikor megállapítjuk, hogy a világ nem is azon lepődött meg annyira, hogy a két szomszédos német állam eggyé vált —, inkább az okoz fejfájást, hogy ezt az egyesítést éppen Hitler végezte el. De Hitler —- összes kritizált vagy csodált velleitásaival — szintén nem véletlen jelenség Európa közepén; nagyrészt ő is történelmi okozat és pálcát törni fölötte legkevésbé azoknak van joguk, akik Hitler jövetelét közvetve sokban egyengették és elősegítették. Hogy mégis ezek ma Ausztria végzetének leghangosabb bírái —’, ez hozzátartozik korunk álszent, hipokrita szelleméhez. ■ Aki a magyarsággal meg akar egyezni, annak — ha kedves, ha nem — velünk kell megegyezni" Az egyesült párt álláspontja POZSONY. — A Barázda-Magyar Néplapnak, az egyesült országos keresztényszo- cialista és magyar nemzeti párt hivatalos lapjának legújabb számában vezetőhelyen „Pártunk utja“ cím alatt a következő megnyilatkozás jelent meg: — Soha semmi kétséget nem engedtünk felmerülni pártunk útja és célja kitűzései felől. Mindig férfiasán és magyar nyíltsággal hirdettük, hogy mindazokat az emberi és isteni törvényekben megírt jogokat követeljük nemzetünk részére, melyek minden népet megilletnek s e tekintetben alkudozást, kalmárkodást nem ismerünk. — Álláspontunk nem változott és a jövőben sem fog változni. Nem is változhat, mert minden alkudozás elalkuvást jelent. Ezzel pedig a magyar jövőt árulnánk él, melynek valóraválásáért nemcsak mi dolgozunk, hanem velünk dolgozik az idő is. A történelem tanításai szerint csak annak a nemzetnek van jövője, mely azért kitartással tud harcolni. Mi tehát ki akarjuk érdemelni ezt a jövőt. — Akadhatnak egyes rövidlátók, akik a mai politikai viszonyokkal kapcsolatban úgy gondolkozhatnak, hogy „most talán lehetne valamit elérni, lehetne valamit kapni.” Az ilyen gondolkozásnak — a mi táborunkban úgysem akadnak ilyenek — csak egy feleletünk lehet: Nekünk nem kell „valami”. Nekünk nem kellenek koldusmorzsák. Mi jogaink teljességét (követőijük. Nem akarjuk a másét, de a magunkéból egy fikarnyit sem engedünk. Ha a földemből fél holdat elszántanak, nem elégedhetem meg azzal, hogy abból kegyesen felét vagy negyedét vissza akarják adni, mert azzal a többiről örökre lemondottam. Az egészért kell küzdenem. Ami vonatkozik az egyes életére, teljességében áll a nemzetek életében is. <— Hangosan kiáltsuk tehát mindenkinek: A magyarságot megillető jogók teljességét követeljük, ezekből egy hajszálnyit sem alkuszunk el! — Bennünket nem csábítanak miniszteri székek, magas hivatalok, egy-két fölirás, egy-két járási főnökség vagy más hivatalnak magyarral való betöltése, mi a nemzetünknek kijáró jogokat, népünk százezreinek nemzeti gazdasági és kulturális élete biztosítását követeljük! — Vegyék tudomásul ezenfelül végre, akiket illet, azt is, hogy a magyarság mi vagyunk s aki a magyarsággal meg akar egyezni, annak, ha kedves, ha nem, velünk kell megegyezni s nem lehet egy-két úgynevezett „magyarral” olyan egyességet kötni, melynek feltételiéit az Írja meg, aki meg is adja azokat. Uj katolikus templom és Ferenc-rendi zárda épül Kassán A katolikus egyházközség közgyűlése KASSA. — (Szerkesztőségünktől.)' A kassai katolikus egyházközség képviselőtestülete most tartotta közgyűlését Tost Barna prelátus-plébános, egyházi elnök vezetésével, dr. Radványi Géza világi elnök, továbbá dr. Harkabus és dr. Chromec ál-elnök ök jelenlétében. A közgyűlésen, amely igen nagy érdeklődés mellett folyt le, mindenekelőtt tudomásul vették az 1937, évi zárszámadást és az 1938, évi költségelőirányzatot. Tost pre- 1-átus ezután ismertette az egyháztanács határozatát, amely szerint az egyházközség a város déli részében, a szociális ház telkén uj templomot épít, amelyhez kapcsolódni fog egy népjóléti intézménnyel egybekötött Ferenc-rendi zárda is. A közgyűlés nagy lelkesedéssel tette magáévá a templom építésére vonatkozó haI tározatot és az építésre félmillió korona költséget irányzott elő. Ez az összeg részben a már összegyűjtött alapokból áll, amelyeket jelenleg a kegyesalapitványi pénztár kezel, részben pedig a város, az ország és a népjóléti minisztérium által nyujtadó segély ékből kívánják előteremteni. A Szent Ferenc- rendi zárda építését a Pozsonyban megtartott rendi konvent már ugyancsak elhatározta. A zárda kebelében napközi otthont fognak létesítem, amelyben szegény iskolás gyermekek találnak menedéket felekezeti különbség nélkül. A rászoruló gyermekek naponta ingyen ebédet is kapnak az uj otthonban. A zárdában nagy előadótermet is létesítenek kulturális és valláserkölcsi előadások számára. A képviselőtestület-lelkes örömmel, egyhangúlag vette tudomásul a jelentést és felhatalmazta az egyháztanácsot és elnökséget, hogy a beérkezett tervek közül a kiválasztott legalkalmasabb tervre* amelyet Hasmérgezés, kolbászmérgezés, haimérge- zés vagy gombamérgezés előfordulásakor a gyorsan ható természetes „Ferenc József” keserüviz azonnali használata —- egy vagy két. pohárral — rendkívül fontos segédesz-. köz. Kérdezze meg orvosát. s* Klein Sándor készített, írja ki a nyilvános pályázatot. A közgyűlés oly értelemben korlátozta a nyilvános pályázatot, hogy azon csakis a katolikus egyházközség tagjai, illetve katolikus vallásu építészek vehetnek részt. A közgyűlés felhatalmazta az egyházi tanácsot arra is, hogy a pályázók közül azt bízzák meg a kivitellel, akinek személyében biztosítékot látnak az építkezés helyes, szolid keresztülvitelére. Megbízást kapott az elnökség, hogy járjon el Kassa város képviselőtestületénél a szükséges telek ingyenes átengedése ügyében, kérelmezze a városnál az építésihez szükséges segély kiutalását és ugyancsak nyújtsa be a segélyre vonatkozó kérelmét az országos hivatalhoz és a minisztériumhoz is. A közgyűlés tárgysorozatán szerepelt még ; a szervezeti szabályzat módosítása, ezt azonban a.z elnökség több hozzászólás után levette a napirendről. Úgy határoztak, hogy a szervezeti szabályokat nyomtatásiban megküldik áttanulmányozásra a képviselőtestület minden tagjának és megfelelő idő elteltévéi' rendkívüli közgyűlést fognatk egybehívni, amely kizárólag, e ponttal fog foglalkozni. Padányi Gulyás Jenő előadásai a magyar építészetről a főiskolás körökben PRÁGA* — Értékes előadásban volt része a pozsonyi, brünni és prágai magyar főiskolásoknak. Padányi Gulyás Jenő, a kitűnő fiatal magyarországi építészmérnök csehszlovákiai előadó- kőrútján a magyar akadémikusok köreinek rendezésében Pozsonyban, Brünnben és Prágában ér- dekfeszitő előadást tartott a magyar építészet múltjáról és jelenéről. A nagy szaktudású, a modern magyar építészet egyik legkiválóbb reprezentánsa fejtegetéseit mindhárom alkalommal szépszámú közönség hallgatta végig és gyönyörködött a pompás vetített képekben s a kitűnő előadót meleg ünneplésekben részesítette. dányi Gulyás Jenő előadásának korszerű magyar* tárgyáról néhány nap előtt már nagyobb riportban számoltunk be. A Slovák a Sokol-egyesület ellen PRÁGA. — A Slovák pénteki száma vezércikket szentel a cseh katolikus néppárti Lidové Listy egyik cikkének, amelynek címe az volt, hogy „Isten éltesse a Sokol- kongresszust”. A vezércikkíró éles kritikában részesíti a cseh néppárt katolikus politikáját, majd a Sokollal kapcsolatban a következőket írja: „A katolikusok és a sokolok között több. mint félszázéves ellentét húzódik meg. Ebből a kérdésből nem lehet politikát csinálni, mert ez a katolikus egyház kérdése. Mi katolikusok sohasem kérhetjük a Mindenható áldását a Sokol-kongresszus- ra, mert ez a legfelső egyházi hatóság hatáskörébe tartozik. A legfelső egyházi ható-i ság pedig eddig nem változtatta meg véleményét a katolikusellenes egyesületeket illetően. Az egyház véleményének vetettük magunkat alá a Sokol-kérdésben is és nem vethetjük alá magunkat Srámekék diktátumának, akik Isten segítségét kérik a Sokol- kongresszusra. Tudjuk ugyanis, hogy Srá- mekék viszonya a Sokolhoz nem katolikus,, hanem politikai érdekeken nyugszik.” . A vezércikkíró, Dunajecky O. ezután foglalkozik a Sokol szlovákiai propagandatörekvéseivel és megemlíti, hogy félévvel ezelőtt Szlovákiát úgyszólván teljesen ellepték a Sokol plakátjai, amelyek arra hívták föl a szlovák szülőket, hogy a jubileumi évben írassák be gyermekeiket a Sokolba„ A plakát *— úgymond — kimondottan polemizált a katolikus Szlovákia fölfogásával. Tudjuk —* szól tovább a cikk —, hogy a Sokol sokban engedett már abból az egyházellenes lendületből, ami a fordulat előtt: ezt a mozgalmat jellemezte. De ez csak a taktika nyomása alatt történt. Mert a Sokéi most sem távolodott el megalapítójának, Tyrsnek materialista, radikális haladó elvei től. A cikkíró ezután megemlíti, hogy Rázu.s Márton, az elhunyt szlovák nemzeti párti politikus evangélikus létére is kiadta a jelszót: „Szlovákok ki a Sokolból!” A cikkíró befejezésül azt vallja, hogy a szlovákoknak meg kell óvni magukat attól a süllyedéstőlk ami a cseh katolicizmust érte.
