Prágai Magyar Hirlap, 1938. március (17. évfolyam, 49-75 / 4492-4518. szám)
1938-03-11 / 58. (4501.) szám
1938 március 11, péntek. t PT. &T> Szfillő, Jaross és Esterházy egy óra hosszat tárgyaltak Hodza miniszterelnökkel A tárgyalás témája: a magyar kisebbség kérdései • • A magyar ellenzék követelései szerint egészítik ki az aktivisták által „vívmányának tartott vasúti nyelv- rendeletet • ■ Magyar fölszentelt püspök a nagyszombati megyéspüspök mellett! PRÁGA. — Hivatalosan jelentik: Ma, csütörtökön délelőtt dr. Hodza Milán miniszterelnök egyórás kihallgatáson fogadta dr. Szüllő Géza, Jaross Andor és Esterházy János képviselőket s velük a magyarságot érdeklő kérdéseket megvitatta. A tárgy: a magyarság ügye A hivatalos jelentés szűkszavúsága ellenére kellőképpen kihangsúlyozza a megbeszélés tárgyát. A megjelölt tárgynak a csehszlovákiai magyar kisebbség szempontjából való jelentőségével viszont mindenki tisztában van- Á magyarság számára a legnagyobb elégtételt és megnyugvást jelenti az a tudat, hogy a magyar kisebbségi kérdések a magyarság egyedüli igazi hivatott parlamenti reprezentánsainak megvilágításában kerültek a kormányelnök előtt szőnyegre. A magyarság szószától A történelmi érdekesség szempontjából érdemes megjegyezni, hogy a magyarságnak ugyanaz a három vezére volt most a kormány fejénél, aki 1935-ben az elnökválasztás előestéjén Benes köz- társasági elnök előtt is ismertette a magyar nemzeti kisebbség kívánságait. Mint tudjuk, az akkori kihallgatásnak volt az eredménye, hogy az állam első polgára első Ízben hangsúlyozta ki azt, hogy a magyarságnak orvoslásra váró panaszai vannak és hozzátette, hogy ezek a jogos igények az alkotmány keretein belül teljesíthetők, a másik következménye pedig az volt, hogy a magyarság akkori két pártja az elnökválasztásnál bizalmat előlegezett dr. Benes jelenlegi köztársasági elnöknek, Azóta a két párt egyesült s most a magyarság egyesült pártjának élén ismét az akkori három szószólónk áll: dr. Szüllő Géza, mint az egyesült párt parlamenti klubjának elnöke, Jaross Andor, mint országos pártelnök és Esterházy János, mint országos ügyvezető pártelnök. Egyórás tárgyalás A miniszterelnök az egyesült párt három , vezérét a Kolowrat-palotában fogadta pontosan tíz órakor. A három képviselőt dr. Ondrejicek, a miniszterelnök magyarul is tudó személyi titkára vezette be a kormányelnökhöz s tizenegy óra elmúlt, amikor a magyar politikusok elhagyták a miniszterelnök dolgozószobáját. A megbeszélés pontosan egy óra hosszat tartott, tehát bizonyára elég mód nyílt a magyar ellenzék álláspontjának kifejtésére úgy az alapvető kérdésekben, mint a régi mulasztások utólagos pótlását célzó időszerű intézkedésekre vonatkozólag. A magyar ellenzék eszméinek előtörése PRÁGA. — Ma már mindenki látja, hogy a kormánytöbbségek eddigi nemzetiségi politikája nem folytatható tovább. A többségek 19 évig mereven elzárkóztak minden nemzetiségi reform elől, sőt még a nyelvtörvény és nyelvrendelet gyakorlati végrehajtásával is vártak. Most kezdik belátni, hogy a mai külpolitikai helyzet mellett nem lehet államérdek sürgős belpolitikai kérdéseket elintézetlenül hagyni. Ezért néhány nap óta bizonyos lélektani fordulatnak vagyunk a tanúi. Tizenkilenc évi harcos jégtörő munkánk eredményeképpen kezd megtörni a jég. Például a miniszterelnököt nemcsak a német, de a magyar és lengyel kérdés is érdekli. Sajnos, egyelőre csak a fokozottabb figyelem az, amit a kisebbségek javára elkönyvelhetünk, mert az eddigi intézkedések csak félintézkedések, részben csak látszatintézkedések voltak, Félimtézkedés volt a magyar nyelv vasúti használatáról szóló rendelet, mert míg a szudétanémetség 20 Sízázalékos aránytól kezdve élvezi a nekünk most adott jogokat, addig nálunk 50 százalékos többséget kívánnak ebhez. Még kirívóbb volt a különbség, amikor azt kellett látnunk, hogy a négy nappal később a magyar rendelet után a lengyeleknek szintén a 20 százaléktól kezdődően adták meg ugyanazokat a jogodat. A magyar kisebbségi érdek természetesen azt diktálta, hogy a magyar ellenzék vezérei vasárnapi megnyilatkozásaikban a legélesebben tiltakozzanak a kétféle mérték alkalmazása ellen. Tiltakozó szavunk egyetlenegy helyen nem talált megértésre: a magyar aktivistáknál, mert ezek sajtója körömszakadtáig védte az -„50 százalékos" vívmányt. Az ellenzéki álláspont igazsága azonban áttörte a jeget az illetékes helyeken s ma a kormánylapok már azt jelentik, hogy az 50 százalékos megkötést tartalmazó rendelet „cs<ak első etapja" a nyelvjogi reformnak s hatályát rövidesen kj fogják terjeszteni a 20 százalékos magyar kisebbséggel bíró járásokra is. Jellemző, hogy erről egyedül az aktivista magyar lap nem hozott híradást. Egyébként a kormánylapok mosakodása igen érdekes. Azt mondják ugyanis, hogy a magyar nyelvjog bevezetését azért végzik két etapban, hogy az első etap végrehajtásából „tapasztalatokat gyűjtsenek, másrészt azért, mert a végrehajtás jelentős kiadásokká] jár". Ez természetesen naiv magyarázkodás, így próbálják elkendőzni a tényt, hogy a kormánypártok és velük a magyar aktivisták félintézkedéssel akarták kielégíteni a magyarokat. Ez a kísérlet — hála a magyar ellenzék éberségének és erélyének — nem sikerült. Még egy félintézkedés Máikor a modius vivendi első szakaszának végrehajtását bejelentették és a pápai bullla felhatalmazást adott Ritter prágai nunoiusnak, hogy félév alatt a csehszlovák kormánnyal egyetértőén javaslatot tegyen a modus vivendi révén felmerült egyházmegyei kérdések szabályozására vonatkozólag, a magyar katolikusok elemi I erővel juttatták kifejezésre azt az óhajukat, hogy a végleges rendezés kapcsán a félmilliónyi katolikus magyarság magyar püspököt kapjon. \ Nem volt kétség afelől, hogy Róma meghallgatja ezt a természetes óhajt és támogatni fogja á suum Guique örök elve alapján a magyar hívek kérelmét. Ám a dolog másik oldalon a prágai kormánytól is függőt. És ezért a magyar aktivisták lapja annak idején megtorpedózta a jámbor kívánságot. A magyar aktivista szócső —• nyilván nem magyar sugalmazásra, hanem nacionalista politikai érdek szolgálatában — durván megtámadta a magyar kívánságot 9 előre jelezte, hogy a magyar katolikusok legfeljebb egy magyar vikáriusra számíthatnak. Mint most a Slovensky hlas jelenti, Hodza miniszterelnök és a szakminiszterek megegyeztek - abban, hogy t- a nagyszombati apostoli adminisztratura kebe- y lében magyar nemzetiségű felszentelt püspök > lesz n s erre bízzák a magyar plébániák és híveik gon- i- dozását. Szeretnénk tisztán látni ebben a doiog- ü bán. Darányi újjáalakított kormánya letette az esküt és bemutatkozott a parlamentben Lázár Andor és Fabinyi Tihamér kivált a kormányból ■ ■ Imrédy Béla tárcanélküli gazdasági miniszter Reményi-Sdineller, Marschall és Mikecz az uj miniszterek BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A reggeli sajtó megelégedetten vette tudomásul az uj Darányi-kormány megalakulását és különös elismeréssel foglalkozik a sajtó a távozó Fabinyi Tihamér pénzügyminiszterrel, akit különben a kormányzó életfogytiglan a felsőház tagjává nevezett ki. Darányi a sajtónak kijelentette, hogy amikor értesült arról, hogy a Magyar Általános Hitelbank a Scitovszky Tibor nyugalomba- vonulásával megüresedett vezérigazgatói székbe Fabinyi Tihamért hívta meg, egyenesei! fölkérte volt minisztertársát, hogy tegyen eleget a meghívásnak. Darányi hangsúlyozta, hogy fontos közérdeket lát abban, hogy oly férfi töltse be a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatói tisztségét, aki nagyszerű működésével külföldi gazdasági körökben is általános elismerésre tett szert. Illetékes helyen hangsúlyozzák, hogy a kormány újjáalakítására semmiféle politikai, sem belső válság nem adott okot, A kormány újjáalakítása azt jelenti, hogy most már teljes erővel megindul az egymilliárdos gazdasági és pénzügyi terv lebonyolítása. A távozó igazságügyminiszterről Darányi miniszterelnök megemlítette a sajtó képviselői előtt, hogy Lázár Andor nemrégiben súlyos betegségen és műtéten esett át s egészsége érdekében teljes nyugalomra van szüksége. Ezért most egy időre kikapcsolódik a közéleti munkából. Az uj kormány BUDAPEST. — Az uj kormány névsorát már szerdán este 8 órakor összeállították. Eszerint miniszterelnök Darányi Kálmán, külügyminiszter Kánya Kálmán, honvédelmi miniszter Röder Vilmos, belügyminiszter Széli József, pénzügyminiszter Reményi- Schneller Lajos, földművelésügyi miniszter Marschall Ferenc, kultuszminiszter Hóman Bálint, ipari és kereskedelemügyi miniszter Bornemisza Géza, igazságügyminiszter Mikecz Ödön, tárcanélküli gazdasági miniszter Imrédy Béla. Darányi Kálmán miniszterelnököt a kormányzó fölmentette a földművelésügyi tárca vezetése alól. Uj államtitkárok BUDAPEST. — A kormány újjáalakítása alkalmával lemondtak az államtitkárok is. A kormány eskütétele után kerül sor azokra a változtatásokra, amelyek az államtitkári karban szükségesek lesznek. Állítólag az uj igazságügyi államtitkár Lányi Márton országgyűlési képviselő lesz, uj földművelésügyi politikai államtitkárrá pedig gróf Teleki Mihályt nevezik ki. Tahy László belügyi, Halla Miklós kereskedelemügyi és Zsindely Ferenc közoktatásügyi államtitkár a helyén marad. Illetékes helyen kijelentették, hogy az államtitkári változásokkal kapcsolatban közölt nevek önkényes kombinációból születtek. Eskütétel BUDAPEST. — Az uj kormány tagjai délelőtt féltizenegy órakor letették a kormányzó kezébe az esküt. Az eskiiminíát PálfJBy államtitkár olvasta fel. Az eskütétel után a magyar kormányzó Darányi Kálmán miniszterelnököt és a kormány tagjait egyenként magánkihallgatáson fogadta. Uj kormány — régi program A kormány tagjai féltizenegykor érkeztek meg a parlament épületébe, Sztranyav- szky házelnök 1 óra 5 perckor megnyitotta a képviselőház ülését. Fölolvasta a kormány lemondásáról és az uj kormány kinevezéséről szóló okiratot, majd az uj kormány bevonult a terembe. Darányi Kálmán emelkedett szólásra. Felolvassa a kormányzó legfelsőbb kéziratát az uj kormány kinevezéséről. Majd a miniszterelnök bejelentette, hogy az uj kormány bemutatkozása alkalmával nem ad uj programot, mert a régi program alapján működik tovább. Hangsúlyozta, hogy a beruházási program áldozatokat kíván a nemzettől, de megvan a remény arra, hogy általa vissza lehet állítani az egészséges vérkeringést a nemzet életébe. Elmondotta, hogy a Háznak módjában lesz állást foglalni a beruházási programmal kapcsolatban. Az ellenzék részéről tárgyilagos kritikát kért, hogy a kormány munkáját megkönnyítsék. A miniszterelnök beszédét a kormánypárt lelkes tapssal fogadta. Utána a Ház folytatta a mezőgazdasági aggkori biztosításról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az uj miniszterek pályafutása Imrédy Béla tárcanélküli miniszter 47 éves. A pénzügyminisztériumban kezdte pályafutását, majd a Nemzeti Bánik egyik fontos osztályának élére került. Sikeres külföldi tárgyalásai után 1932-ben a Gömböskormányban pénzügyminiszter lett. 1935- ben kivált a Gömbös-kormányból és a Nemzeti Bank elnökévé nevezték ki. Reményi-Schneller Lajos 46 éves. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Barikban kezdte pályafutását. 1935 után az Altruista Bank élére került. Marschall Ferenc 51 éves. Az országos mezőgazdasági kamara igazgatója volt hosszú éveken át.. Az első Darányi-kormányba mint földművelésügyi államtitkár lépett be. . , .. . . „'o. Mikecz Ödön ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd főispán- lett Nyíregyházán. A Gömbö6-kormány miniszterelnökségi sajtó- osztályát vezette. Az első Darányi-kormányban igazságügyi államtitkár volt. Lázár elbúcsúzott hivatalától BUDAPEST. — Lázár Andor lemondott! igazságügyminiszter ma megjelent az igazságügyminisztériumban és búcsút vett a tisztviselői kartól. A Hitelbank és az Általános Takarékpénztár fúziója BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Fabinyi Tihamér volt pénzügyminiszternek a Magyar Általános Hitelbank elnökvezérigazgatójává történt megválasztásával egyidejűleg a Magyar Álta- lános Hitelbank igazgatósága kimondotta* hogy magába olvasztja a Magyar Általános Takarékpénztár és a vele kapcsolatos egyéb alapításokat. A beolvasztás oly formában történik, hogy a Hitelbank a Magyar Általános Takarékpénztár részvényeseinek öt takarékpénztári részvényért egy saját részvényt ad cserébe. 'IIMf Zárszámadási vita a szenátusban gyönge érdeklődés mellett PRÁGA. — A szenátus ma délelőtt folytatta az 1936. évi állami költségvetés utólagos jóváhagyására vonatkozó kormányjavaslat és az 1936. évi zárszámadás vitáját. Tschakert szudétanémet párti a németlakta vidékeken végzett állami közmunkák külön kimutatását követelte. Riedl cseh nemzeti szocialista óva Inti a kormányt, hogy a legutóbbi külpolitikai eseményekből vonják le a tanulságot, készüljön az állam védelemre, hogy meglepetés ne érje az országot. Jurán kommunista kimutatja, hogy a fogyasztási adók sokkal erősebben sújtják a szegényeket, mint az egyenesadók a jobbmóduakat. Sechtr agrár szerint az agrárpártot meg akarják bontani, pedig annak megbontása — úgymond — az egész állam megbontását jelentené, Vacek kommunista az önkormányzati testületek tehermentesítését sürgette. A déli órákban az ülést berekesztették azzal, hogy a zárszámadási vitát, — melyhez eddig még tiz szónok neve szerepel a listán. — március 15-én, kedden 16 órakor folytatják. Ugyanaznap a népjóléti bizottság, a nemzetgazdasági és a kírlugyi bizottság is tart illést a szenátusban, 3
