Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-10 / 33. (4476.) szám

1938 Február 10, csütörtök.

(A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA)

titja ki valaki a fasiszta programot, akinek nincs testére szabva, nem ér el semmit vele, a tömegek éppenugy nem szegődnek mögéje, mintahogy eddig más jelszavakkal s más programmal sem tudott tömegeket verbuválni. Goga soha nem lesz tömegvezér, már pedig egész politikája, legalábbis mai politikája tömegbázisra van fölépítve. Senki nem gondolja komolyan, hogy a Goga-féle antiszemitizmussal érdemleges gazdasági eredményt lehet elérni, vagy hogy valóban az az egyetlen eredményes útja a román közélet erkölcsi megtisztításának, hogy néhány ezer zsidónak elveszik az állampolgárságát és kiütik a falatot a szájukból. Már a nevezetes licenc-ügy is bebizonyította, hogy az antiszemitizmus olyan csapda, amiben a kormány saját magát fogja meg. Húsz- meg negyvenezer zsidó bormérőről beszéltek, aztán kiderült, hogy az egész országban alig van néhány ezer italmérési jog s ezeknek is nagyrésze román frontharcosok kezében van. Goga persze nemcsak azt ígérte, hogya a licenceket elveszi a zsidóktól, hanem azt is, hogy odaadja jó románoknak. A zsidók ezt a csapást még csak elviselik, mert egyrészt a valóságban nem nagyon sújtja őket, másrészt meg ma is albérletben bírják jó románoktól a korcsmákat s nyilván a jövőben is meglelik a módját, hogy hozzájussanak az| albérlethez. Hanem hogyan birják majd ki a y románok, azok, akiktől a meglévő kétezret elveszik s azok, akik a nemlétező tizennyolc- vagy nem tudom, hány ezret nem kapják meg? A licencet elveszik az egyik jó romántól és odaadják a másik jó románnak, aki valószínűleg ugyanazt csinálja majd vele, amit elődje csinált kiadja albérletbe ugyanannak a zsidónak. Haszna ennek a Goga-féle antiszemitizmusnak csak az lehet, hogy Romániában lejáratja a tömegek előtt az antiszemita jelszavakat. Dehát ez még nem minden, a román események megítélésénél természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a zsidókérdést, de hiba kizárólag eboől a szempontból nézni, hogy mi történik Romániában. Elvégre Románia ma fontos tényezője a dunavölgyi és keleteurópai politikának, közreműködése nélkül nem lehet megoldani a Dunavölgy békéjének eminens problémáit, tehát minden egyébtől eltekintve, elsőrangú európai érdek, hogy Romániában helyreálljon a nyugalom s megszűnjön végre a politikai improvizációk korszaka.

Románia ma s nyilván még hosszú ideig nincs abban a helyzetben, hogy érdemlegesen tárgyaljon akármilyen külpolitikai kérdésről. Már a Tatarescu-kormány is azzal hárított el magától minden érdemleges állásfoglalást — például magyar—kisantant vonatkozásban —, hogy választások előtt áll s nem tudhatja, mit hoz a holnap. Nos, a holnap, mint tudjuk, sokkal nagyobb bizonytalanságot hozott, mint a tegnap volt. Vájjon a holnapután hozhat-e megnyugvást, akár, ha sikerül, akár, ha elbukik a nemzeti koncentráció terve? Nekünk magyaroknak ez nem lehet közömbös, nemcsak azért, mert minden okunk megvan, hogy aggodalommal nézzünk erdélyi testvéreink sorsa elé, még akkor is, hogyha egyelőre óvatos, sőt bizonyos tekintetben engedékeny hangokat penget a kormány a magyarság felé — hanem azért is, mert az egész Dunavölgy nyugalma forog kockán. Többizben rámutattunk e helyen, hogy a külpolitikai dogmatizmus nem vezethet célhoz s hogy annyira heterogén társadalmi s nemzeti tagoltságu, kultúrájú s érdekű országok, mint a kisantant államai, még abban a kérdésben —• mint a kisebbségi kérdés — sem tudnak tartósan egyvonalu politikát folytatni, amiben érdekeik látszólag megegyeznek. A kisantant helyzete Magyarországgal szemben, ami az alapproblémát illeti, tudjuk, ma is változatlan — mégsem állíthatja senki, hogy ez a viszony mind a három kisantantállammal szemben ugyanolyan premisszákból indul ki s ugyanolyan végkövetkeztetések felé mutat. Ma egészen más jellemzői vannak a román, mint a jugoszláv vagy csehszlovák viszonynak. Nem kétséges, hogy Magyarország bármikor hajk>ndó a dolgok természetes fejlődéséből következő uj helyzet konzekvenciáit levpnni a kísantantnak bármely tagjával szemben, de az is természetes, hogy nem hajlandó most JöJadní annak a pozidónak előnyeit,, amelyet

Versenylutás hatalomért

Egyre bonyolultabb lesz a román belpolitikai helyzet

Mindenki mindenkivel szövetkezik — mindenki ellen - Goga ajánlata a magyaroknak - Maniu szövetkezik a liberálisokkal

BUKAREST. — Az utolsó napok belpolitikai eseményei egyre inkább kiélezik a pártok és a kormány közötti ellentéteket, A feszültséghez hozzájárul a vasgárda határozata is, amely szerint beszüntetnek minden agitációt, hogy elejét vegyék a vérontásnak. Ugyanekkor a pártok között élénk tárgyalások folynak. Az ellenzék főtörekvése az, hogy megteremtse az úgynevezett nemzeti koncentráció alapjait. Állítólag a liberálisok és a nemzeti paraeztpárt közötti tárgyalások jelentékenyen előrehaladnak. Az a személy, aki a liberálisok, a nemzeti parasztpárt és a román front bizalmát megkaphatja és akinek a közreműködésével a nagy ellenzéki összefogást meg lehetne teremteni, Georg Mironescu több Ízben volt Románia miniszterelnöke, bírja az uralkodó bizalmát is.

Valamikor a nemzeti parasztpárt tagja volt, de nem ment ellenzékbe a párttal szemben, hanem mint pártonkivüli politikus olyan tevékenységet fejtett ki, hogy úgyszólván valamennyi párt bizalmát bírja. Az ügy érdekében állítólag Maniu is változtatni kíván az udvarral szemben folytatott politikáján, sőt egyes hírek szerint, amelyeket az angol

sajtó is fölkapott, Bratianu és Maniu közös kihallgatáson jelentek meg az uralkodónál.

Ugyanekkor a kormány is tovább folytatja listakapcsolási tárgyalásait. Goga ismételten tárgyalt a magyar párt képviselőivel is s egyes hírek szerint megállapodás is létrejött, amely szerint a kormány tizenegy képviselői és hét szenátor! mandátumot biztosítana a magyar pártnak. A magyar párt országos intézőbizottsága szerdán tart ülést s ezen döntenek Goga javaslata fölött.

Codreanu

passzív rezisztenciája

Néhány nappal ezelőtt jelentette a PMH, hogy a romániai választási előkészületekkel kapcsolatban ismét véres események játszódtak le. A csendőrség több helyütt megakadályozta Zelea Codreanu pártjának agitátorait a választási körúton való propagandában. Több helyütt véres összetűzésre került sor a csendőrök és a Zelea Codreanu pártjához tartozó legionisták között Az összetűzésnek két halálos áldozata is

Ivóit. A legionisták kedden este ülést tartottak s azon Zelea Codreanu nagyobb beszédet mondott. A gyű’és után az ifjú pártvezér hosszabb közleményt adott ki, amely nagy feltűnést keltett politikai körökben. Zelea Codreanu kiáltványában bejelenti, hogy a legionisták a jövőben nem válaszolnak a provokálások„flz ima keresztes hadjárata az egységért és a békéért"

Kinsley bíboros a budapesti eucharisztikus kongresszusról

BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az Eucharisztikus Világkongresszus főbizottságához a világ minden tájáról egyre érkeznek a jelentések a külföldi katolikusok részvételéről. Kinsley bíboros westminsteri katolikus érsek az angolországi katolikusok szövetségének mostani ülésén bejelentette, hogy személyesen vezeti Budapestre az Eucharisztikus Kongresszusra az angol katolikusok csoportját. A biborosérsek ez alkalommal nagyobb beszédet mondott s abban rendkívül szimpatikusán emlékezett meg Magyarországról és a magyar keresztény társadalom magasztos hivatásáról.

A budapesti Eucharisztikus Világkongresszus — úgymond —- az ima keresztes hadjárata lesz az egységért és a békéért.

Az istentelen anyagiasság fenyegeti a keresztény civilizációt és mint a régi századokban a magyar katolikusok hősiessége mentette meg Európát a pogány hordáktól, úgy most Krisztus király Budapesten összegyűlő hivei a szellem erejével vethetnék gátat a harcias istentagadás

áradatának.

Szent István jobbját körülhordozzák Magyarországon

A katolikus világkongresszus előkészületeivel kapcsolatban serényen folynak az előkészületek Szent István emlékének méltó megünneplésére is. Az ünneplések során az első magyar király ereklyéjét, a Szent jobbot körül fogják hordozni az országban.

A szent ereklyét arany vonaton helyezik el és az viszi el junius második felében és julius elején az ország minden tája felé. Az útvonalon fekvő vármegyék, városok és községek nagy ünnepségekkel fogadják a csillogó szerelvényt. Az aranyvonat műszaki és díszítési terveit a főbizottság már jóváhagyta és a MÁV mühelyei- I ben már megindultak a szükséges munkák.

kényszerhelyzetében, izoláltsága, rákényszeritett semlegessége révén szerzett. Már a nyugati hatalmak is látják, s hogyne látnák a kisantant jeles külpolitikusai, hogy abban az izoláltságban, amit ők kényszeritettek rá Magyarországra, az események sajátságos alakulása következtében jelentős helyzeti energiákra tett szert a magyar külpolitika. Magyarország egyik nagy értéke a dunavölgyi kulcshelyzet, a másik pedig mozgékonysága, hogy nincsenek súlyos kötelezettségei, hogy a szabadkéz politikáját nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is fönntartja. Ugyanakkor pedig a kisantant ma egyenesen megkötőén hat a három dunavölgyi államra, sehol nem érezni e?t jobban, mint Prágában s úgy látszik, hogy a csehszlovák külpolitika nem is csinál nagy titkot

belőle. Legalábbis a Czernin-palotába bejáratos publicisták tollából gyakran olvasunk olyan fejtegetéseket, amikből erre a fölismerésre, sőt beismerésre lehet következtetni. Noshát a román események alakulása Csehszlovákia szempontjából elsősorban ezért fontos: hogy további improvizációk és kísérletezések következnek-e vagy pedig sikerül mégiscsak létrehozni Goga baklövéseinek jóvoltából a román nemzeti koncentrációt s hogy egyáltalában van-e olyan személyiség s olyan program, aminek égisze alatt az ilyen síélesalapu nemzeti koncentráció létrejöhet s hatásosan működhet? Mert ha ez mielőbb be nem következik s a román zűrzavar kimélyül. akkor az eddig követett kisantantpolitika s egyáltalában az egész kisantantvonal aligha tartható fönn.

Ha nincs Jö anyagcseréje

és az Igmándit használja,

életkorát prolongálja.

ra és nem válaszolnak azokra a támadásokra sem, amelyeket a kormánnyal egyidejűleg a liberális párt is intéz ellenük.

— Támadjatok, ahogy akartok — mondja a kiáltványban — és uszítsatok, ahogy tudtok. Nekünk nincsen semmi válaszolni valónk. Ne féljetek semmi reakciótól, mert mindez miért történt? Hathónapi vagy egy-kétévi kormányzásért. Kérem ellenségeinket, vegyék tudomásul, hogy a legionisták mozgalma visszavonul a választási propagandától. Nem tartjuk meg az előre bejelentett gyűléseket sem, nem lesz semmiféle hivatalos előadás. A legionista csapatok nem indulnak el egyik faluból a másikba és a legionista képviselőjelöltek sem mennek propagandakörutra. Kiáltványt sem bocsátunk ki, kivéve egyet, amelyen a választási jegyeket feltüntetjük. Nem akarjuk háborgatni munkájában a kormányt íme, mi félre állunk. Kormányozzatok békében, ahogy tudtok, azonban, hogy sohasem fogunk felejteni és hogy kezünket hiába keresitek, azt tudomásotokra adjuk. Azoknak az ellenségeinknek, akik azt hiszik, hogy lázadás kezdésében kezükre fogunk játszani, azt üzenjük, hogy csalódnak.

Román lapvélemény a kisantanlról

A vasgárdista Curentul cimü lap rendkívül érdekes cikkben foglalkozik a kisantant helyzetével. A lap megállapitja, hogy a szövetséget annakidején Magyarországgal szemben való éllel hozták létre, mivel azonban ez nem adott elég tartalmat neki, később kibővítették célkitűzéseit és alapszabályokat dolgoztak ki. Ez azonban túl messze ment, mert bebizonyosodott, hogy a szervezet minden Irányban nem tudja a tagállamok igényeit kielégíteni. Időközben Franciaország és a népszövetség is, amelyeknek támogatására épült fel a kisantant, meggyengült. A csehszlovák—szovjetorosz egyezmény uj zavarok oka lett és Románia, valamint Jugoszlávia hamarosan levonta a tanulságot. A belgrádi kormány felhasználva a tavalyelőtti pozonyi kisantant-értekezleten biztosított nagyobb mozgási szabadságot, ba. ráti egyezményt kötött Bulgáriával és Olaszországgal és közeledett Németországhoz. Románia sem maradhatott tétlenül, Megerősítette a lengyel szövetséget, de ezzel nem állhat meg, hanem tovább is biztosítania kell érdekeit.

Több jugoszláv állampolgárt kiutasítottak Ausztriából

BÉCS. «— Az osztrák kormány kiutasított több jugoszláv állampolgárt Ausztria területéről, mert az ország területén osztrákellenes politikai tevékenységet fejtettek ki. A tulajdonképpeni okot a jugoszláv állampolgárok kiutasításához az szolgáltatta, hogy néhány héttel ezelőtt Jugoszláviából számos osztrák állampolgárt, közöttük több osztrák arisztokratát kiutasítottak. A jugoszláv kormány ugyanis az osztrák hazafias front tevékenységét Jugoszlávia területén megengedhetetlennek tartja, viszont osztrák megállapítás szerint a konkrét vádakra vonatkozó osztrák kérdést heteken keresztül megválaszolatlanul hagyták. A jugoszlávok kiutasítását tehát represszáliának lehet tekinteni.

Helyreállt a béke a jugoszláv kormány is az egyház köiitt

BELGRAD. — Emlékezetes az a harc, amely a pravoszláv egyiház és Sztojadinovios kormánya között folyt a Vatikánnal kötött konkordátum miatt. Amikor a belgrádi képviselőház a konkordátum-javaslatot tárgyalta és azt megszavazta, a pravoszláv egyház vezetősége kiközösítette a kormánynak mindazon tagjait, akik_ a konkordátum mellett szavaztak. Később uocai harcokra is sor került, s ezek során néhány pravoszláv pap is megsebesült. Ezt a harcot most sikerült lik\ idálni. Az Avala sajtóiroda jelentése szerint a kormány most közzétette a régenstanáesnak rendeletét, amely közkegyelemben részesíti mindazokat, akiket a konkordátum köriig folyt harcokkal kapcsolatban megbüntettek. Ezzel egyidejűleg a szerb görögkeleti egyház legfelső tanácsa elhatározta, hogy megszünteti annak a döntésnek hatályát, amellyel a konkordátum mellett szavazott kormánytagokat és képviselőket kiközösítette. Ezt a két elhatározást úgy tekintik, mint az állam és a szerb görögkeleti egyház között folyt viszály befejezését.

— ANGOL TANULMÁNYI BIZOTTSÁG

NÉMETORSZÁGBA. Londoniról jelentik: Egy angol parlamenti bizottság, amely a polgári lakosság légi támadás elleni védekezésének kérdésével foglalkozik., négynapos tanulmányaira jfodul- február- 20-án- Nómctországtbav

2