Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-20 / 42. (4485.) szám

1938 február 20, vasárnap. TO«<M-MA6Í£AR-H1RLAP M KRÉM A ARCVIZ R PÚDER Y j SZAPPAN MCOSZCPITI i ELTÜ NTETI | A SZEPLÖKET MÁJFOLTO KÁT ráncokat PATTANÁSOKAT MITESSZEREKET | Kapható minden szakOzieiben! Kálira nem istazik Rómába BUDAPEST. —- (Szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) A 8 Órai Újság római tu­dósítása alapján a PMH is közölte, hogy olasz diplomáciai- és sajtó-köröikben úgy tudják, hogy a közeljövőben R’bbenírop néj­in e:, Schmidt osztrák és Kánya magyar külügyminiszter Kómában Mussolinival ta­nácskozásra ül össze. Kánya Kálmán ma­gyar külügyminiszter moLt rövid nyilatko­zatában megcáfolja ezt a hírt. A magyar miniszter a sajtó képviselői előtt ezzel kap­csolatban ezt a nyilatkozatot tette:-—Nem utazom Rómába. A négyes ta­lálkozásra vonatkozó híresztelések minden alapot nélkülöznek. Egész Kassa kegyelete kísérts utolsó útjára Értekei V3lt íssígánnssteríialirettast KASSA. — (Szerkesztőségünk telefon je­lentése.) Egész Kassa város nagy megdob-1 benéssel vette a szomorú gyászhirt, hogy Kriebel Edgár volt polgármesterhelyettes, a kassai magyar társadalom egyik oszlopos tagja, az evangélikus egyház volt fögond­­nol.a váratlanul elhunyt. Pénteken délut.án vallás- és nemzetiségi különbség nélkül gyűlt egybe a város társadalma az evangé­likus templomban, hogy a gyászistentiszte­leten lerójja háláját és kegyeletét az elhunyt iráni. A koporsó fölött Gregus Gyula evan­gélikus lelkész mondott mélyhatásu beszé­det, s az oltár előtt Moór Gedeon másodlel­kész a zsoltárt énekelte, majd gyászdalok­kal búcsúztatták a halottat. A gyászszertar- i tás befejezte után a menet elindult és a ko-1 porsót a nagyszámú gyászoló közönség a jj köztemetőbe kísérte. Az elhunytban az evangélikus egyház lelkes volt főgondnokát, a szegények istápolójukat s a magyarság egyik lelkes harcosát veszítette el. Az iga­zak emlékezete áldott! Megsebesüli képviselő kARLSBAD. — Wollner szudétanémetpárti képviselő súlyos betegen fekszik a karlsbadi kórházban. A képviselő a néniét szociáldemokra­ta párt népgyülésére aíkart bejutni, de a'lépcső­háziban dulakodás támadt hivei és a német szo­ciáldemokraták közt. A dulakodás során a kép­viselőt meglökték, az ablaknak esett és erősen beütötte fejét. Az orvosok megállapitották, hogy fején csontrepedést szenvedett és koponyáját be­törte. Állapota szombatra virradó éjszaka sú­lyosbodott s feleségén kívül senkit nem bocsá­tanak hozzá. A Gibonatirsaság — msgiiirállalit PRÁGA. — A Brünnben székelő legfelső bíró­ság Zm. I. 839/37. szám alatt döntvényt hozott, amely a törvények és rendeletek tárában 6012. szám alatt látott napvilágot. A legfelső bíróság ebben kimondta, hogy a Gabonatársaság csak kereskedelmi társaság s reprezentánsai nem élvezhetik a hivatalos sze­mélyiségeket megillető jogokat. Ez a döntvény elsősorban a társaság ellenőreire vonatkozik. Az ellenőrök nem mások, mint egy magánvállalat alkalmazottai. A Vecerni Ceské Slovo e hírrel kapcsolatban megkérdi, hogy ez a társaság ke­reskedelmi ügyeinek végzésénél milyen jogon ve­szi igénybe a járási hivatalok szerveinek közve­títését és hogy meddig tart még ez a tarthatat­lan állapot. Súlyos méreteket ölt a zempléni agyhártya­­gyulladásos járvány UNGVÁR. — (Kárpátaljai szerkesztő­ségünktől.) A zempléni lengyel határ men­tén fekvő Kabora és Kalinov községekben az agyhártyagyulladásos járvány a tizen­négy évesig terjedő gyermekek közt egyre nagyobb arányokat ölt. Eddig huszonhét beteget szállítottak be az ungvári és a nagymihályi kórházba, mig egy beteget a homonnai és kettőt a kassai országos kór­házban ápolnak. A harminc beteg közül ed­dig kilenc halt meg. A szovjet a vádlottak padján Butyenko, a megszökött bukaresti szovjetügyvivo megdöbbentő leleplezései a szovjetrendszerről Huszcnötéves bolsevista múlt tanulságai ■ Milyen a nemzetiségek sorsa a szovjet­­paradicsomban? ■ Lehet-e egyáltalában emberi életet élni a szovjetrendszer mellett? RÓMA. — A Butyenko-ügy egyre nagyobb hullámokat vet. Római politikai körökben Lit­­vánov külügyi népbiztosnak azt a kijelentését, hogy Butyenko helyett egy orosz fehérgárdistát szerepeltetnek, egyszerűen megmosolyogták. Az olaszoknak megcáfolhatatlan bizonyíté­kok vannak a kezeik között Butyenko sze­mély azono.>ságára nézve. Tény azonban az, hogy az orosz külügyi népbiztosságnak na­gyon" kellemetlen a Butyenko-ügy, mert megerősíti a GPU bizalmatlansági vádját Litvinov diplomatáival szemben. Különösen kellemetlen a szovjetnek az a leleplező cikk. amit Butyenko a Giornale d'Italióban irt á szov­jetorosz állapotokról s amelyben egyebek kö­zött a következőket Írja: Menekülni akartam, tehát külföldi d'plomata lettem — mondotta Butyenko . — A szovjetben kulturális tanfolyamot hall­gattam — kezdte megrázó önvallomását Bu­tyenko — és az irodalomnak, újságírásnak szen­teltem magam. Az egyre kegyetlenebbé és zakJatotíabbá váló szovjet élet a szökés vágyát ébresztette ben­nem. De mint irodalmár sohasem hagyhattam volna el helyzethez. Felmérhettem azt a hatalmas szakadékot, amely a civilizált világot a szovjet barbár ál­lapotaitól elválasztja. Ezek az első benyomá­saim csak megerősödtek bennem németorszá­gi, lengyelországi és belgiumi utazásom során, Párásból- Moszkvába hívtak, hogy megbízzanak az Osztrovszki távozásával megüresedett buka­meghívó ÜÉI gnm * '"'ilPP-' >1 szakképzett asazisztetiSHÓje Díjtalan tanácsokat ad a szépségápolás minden terén Szlovenszkéi előadőkiirutján a következő városokban tartózkodik: Február 21-én és 22-én, hétfőn és kedden a Gelb-drogériában Körmöcbányán. Február 23, 24 és 25-én, szerdán, csütörtökön és pénteken a Jansky-drogériában Turócszentmártonban. Február 28-án és március 1-én, hétfőn és kedden Kazár-drogériában Besztercebányán. a szovjetet. Ezért határoztam el, hogy diploma­ta leszek. 1935-ben a moszkvai diplomáciai fő­iskolába léptem be. Amikor elhagytam az iskolát, a párisi nemzet­közi kiállítás szovjet pavillonjában kaptam megbízást. Ekkor kerültem igazán kapcsolat­ba az európai civilizációval. Megállapíthattam, hogy mindaz, amit a szovjet pavillonban kiállítottak, nem egyéb hamisítvány­nál, aminek semmi köze sincs a való szovjet resti szovjet követség vezetésével. Mihelyt Bukarestbe érkeztem, éreztem, hogy a GPU ügynökeitől vagyok körülvéve. Köz­ben tudomásomra jutott, hogy Moszkvában múltam után kutattak és rájöttek arra, hogy 14 éves koromban a Wrangél-féle nacionalis­ta mozgalomban vettem részt. Feleségemet és hatéves kisfiámat liiába vártam Bukarestbe. Le min gr áriban visszatartották őket és most már bizonyára letartóztatásban vannak. Három gyanús alak érkezik a bukaresti szovjetkövefségre — Osztrovszki február 4-én hagyta el Buka­restet. Egy nappal előbb azonban gyanús alak érke­zett Becsből, akinek a követségen kellett szál­lást adni. Senkisem akarta megmondani nekem., hogy az illető miért jött. Február 5-én ez az ember, alkí nyilván szov­jetügynök volt, a GPU két másik ügynökével együtt háromszor Í3 felszólított, hogy hármas­ban hagyjuk el Bukarestet és ránduljunk ki Szinajába, Én Eizonban már megértettem, hogy arról van szó, hogy meg akarnak ölni vagy el akarnak rabolni. — Február 6-án elhagytam a követséget, de néhány napig még Bukarestben rejtőzködtem és csak február 10-én hagytam el Bukarestet és si­keresen átjutottam a határon. Mit „köszönhet“ Oroszország a szovjetnek? Butyenko ezután hosszan számolt be a szov­jetunióban uralkodó állapotokról. Ez a legkiáltóbb vádirat, amely valaha is a bolsevista rendszer ellen elhangzott. A ma 34 éves orosz diplomata a cári Oroszor­szágról beszél, amelyre még gyermekkarából em­lékszik. A régi kormányzati rendszer — mondja Bu­tyenko — hibái ellenére is az orosz nép em­lékezetében ma is mint a bőség, egyéni sza­badság és igazság korszaka éh De mit hozott a bolsevizmus? HKTni meggyógyítja méfelykéros I WL juhait és szarvasmarháit íf C A | elhajtja a malacok gilisztáit. Sun mm ^ m Kapható minden gyógyszertárban. A parasztok legalantasabb kihasználásával megengedték nekik, hogy elfoglalják a birto­kokat és a birtokosok javait elosszák, közben azonban az orosz vidékeken a legkegyetlenebb rabszolgaságot teremtették meg, A sokat dicsért szovjet nemzetiségi politika Butyenko ezután az oroszországi nemzetisé­ge k állapotáról beszélt és megiamliiti, hogy Ukrajna ma nem egyéb, mint a szovjet ipari gyarmata és a valaha virágzó ország lakosai a legnagyobb nyomorban élnek. Ha pedig feLemedák ez ellen a helyzet ellen sza­vukat, akkor tízezrével gyilkolják le őket. Hasonló a helyzete a szovjetunióban a többi nemzetiségnek is. Butyenko ismerteti az oroszországi terrort és megemlíti, hogy még a tudósok sincsenek biztonságban. Legutóbb például bebörtönözték Tepolev ta­rárt, aki a szovjethadsereg legkorszerűbb re­pülőgépeit tervezte. A szovjettisztek ezreit gyilkolják le és sok diplomatát tettek el láb alól azért, mert attól fűnek, hogy elárulják őket. — Résztvettem több nagy per tárgyalásán — mondja Butyenko —, saját szememmel láttam, hogy micsoda borzalmas kegyetlen­séggel pusztítják él az érdemes és teljesen ár­tatlan emberek sokaságát. Butyenko hangoztatja cikkében, hogy végül is nem marad más hátra számára, minthogy elhagy­ja a boisevizmust. — A huszonötéves bolsevista kísérlet alatt, amelyet saját szememmel figyeltem — fejezi be nyilatkozatát a menekült diplomata —, meggyő­ződtem arról, hogy a szociális elveknek a gya­korlatba való átvitele teljesen kilátástalan do- Icg. Butyenko fivére Magyarországon él BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A 8 Órai Újság újabb szenzációt kö­zöl Butyenko Fedor volt bukaresti szovjet-ügy­vivő eltűnésével kapcsolatban. A lap munkatár­sa ugyanis kétségtelenül megállapította, hogy a Bukarestből eltűnt s jelenleg Olaszországban tar­tózkodó szovjetdiplomata testvérbátyja Nyíregyházán él mint gazdálkodó. Butyenko Tódornak hívják, a világháborúban mint hadifogoly a Nyíregyháza környéki fogoly­táborba került. A háború után Magyarországon maradt s családot is alapított. Feleségül vette Csalkovics Haraszin Esztert, egy nyíregyházai gazda leányát. Butyenkonak hat gyermeke van s azon a föl­dön gazdálkodik, amelyet felesége apjától örökölt. A 8 Órai Újság munkatársa fel is kereste az egy­kori orosz hadifoglyot és több kérdést intézett hozzá a bukaresti eltűnt szovjet-diplomatára vo­natkozóan. jóllehet Butyenko már néhány évti­zede Magyarországon tartózkodik, a magyar nyelvet még mindig idegen hangsúllyal ejti ki. Elmondotta, hogy négyen voltak testvérek, de közülük csak ő maradt parasztsorban, többi test­vérei, igy az elmenekült szovjetdiplomata is, érettségizett s egyetemet is hallgatott. A volt bu­karesti ügyvivővel állandóan fenntartota a kap­csolatot, sűrűn leveleztek egymással. — Tudja kérem, — mondotta, — öcsém nem szerette azt a kommunistaságot, de hát muszáj volt neki. Nagyon szép levelet irt, amikor Buka­restbe nevezték ki a követséghez. Felesége, a takaros magyar menyecske, már hozza is a féltve őrzött levélcsomót. A lap mun­katársa nagy érdeklődéssel lapozta végig az ér­dekes írásokat, Oroszul voltak Írva, nem sokat értett belőlük. Butyenko hucsafevele fivéréhez — Tódort nagyon megtörte a hir, amit az új­ságokban öccse eltűnéséről olvasott, — szólt közbe Butyenkoné. — Másnap levél érkezett Bukarestből, ami nem nagyon nyugtatta meg férjemet. Már mutatja is a levelet és fel is olvassa ma­gyarul. A levél igy szól: „Teodor, nagy események előtt állok, hogy mi lesz velem, nem tudom. Ne aggódjatok, ha rosszat hallotok, mert talán nem is olyan rossz a halál. Vasziljnak és Alexandernek ne Írjatok semmit, nehogy valami bajuk történjen. Mind­nyájatokat csókollak, velem a Jézus Krisztus." A levélen nincs aláírás. A 8 Órai Újság munka­társa azonban kétségtelennek tartja, hogy a levél tényleg Butyenko Fodortól, az eltűnt bukaresti szovjetdiplomatától származik. 5

Next

/
Thumbnails
Contents