Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-20 / 42. (4485.) szám

I

Hal számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ira T- Ki

Ma: Kis Magyarok Lapja

XVII. évf. 42. (4485) szám • • 1938 február 20

E

ízetési ár: évente 300, félévre 150, negyed\ 76, havonla 26 Ki., külföldre: évente 450, vre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • "<épes melléklettel havonként 2.50 KC-val több. rojyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2,— KI.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napitapja

Szerkesztőség: Prága ÍU Panská ulice 12. 11. emelet 8 Kiadóhivatal: Prága Il„ Panská ulice 12, III. emelet. © 9 TELEFON: 30311. 8 Q

SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA.

MASSAI ÉLMÉNYEK

Irta: Szvatkó Pál

A Hernád völgyét jég és hó ellenére meleggé teszi a februári napsütés, s amikor a prágai gyors reggel kilenckor befut a kassai pályaudvarra, már vidámmá hangolt kedvvel lépünk a Malom-uccára és elragadtatással üdvözöljük a dóm elénkcsipkéző színes tömegét.

Egyforma emberek vagyunk, egyforma magyarok és kisebbségiek, de mi nyugatról származunk, a kassaiak keleten laknak. Közöttünk emelkedik a Tátra és Sturec hágója, s a középszlovákság egy-két helyen csaknem leér az országhatárra, a szászok kis világa elhatárolóan terül el Igló, Gölnic és Rozsnyó között, — megszoktuk, hogy nyugati és keleti magyarokról beszélünk Szlovenszkón, sőt néha a losonc—rimaszombati „középszlovenszkóiakat” is elkülönítjük, vagy a kárpátaljaiakat. Mélyebb és természetes indok nem támasztja alá a kelet-nyugati elosztást, egyszerűen talán csak a földrajzi távolság, s az, hogy a nyugatszlovenszkói magyar természetszerűen csoportosul Pozsony, köré, a keletszlovenszkói szívesen néz Kassára, szép és lendületes jsetropolisára. A két központ miatt igy azután tényleg két főtengely körül kristályosodik a szlovenszkói magyar élet, s a nyugati általában keveset jön keletre, a keleti kevesebbet jár nyugatra, s a két biok tömegei nem ismerik egymást. A pozsony Carlicn varázsa Kassán már meg-megtöredezik, a Schalkház veszi át a dirigáló szerepet a gazdasági és a társadalmi életben, a pletykákban és a vitákban is. Szerdai napon futottunk be és első utunk persze a Schalkház volt. A reggeli kávéház ágáló, kseftelő, közvetítő tömegében mosolyogva ismertünk rá a Carlton hétfői zenebonájára, — de más emberek és más szavak forogtak itt a kávéházi asztalok között (az üzleti nyelv itt nem annyira a német, mint nyugaton). Föltüaően sok a szakáll és a kalap. Az az érzésünk, Pozsonyban az üzleti élet egy fokkal itöltözöttebb, mint itt. A jelleg határozottan íeleties, s amikor egy hatalmas tér érdekes isibvásárát néztük meg, az ezerféle ruhát, lángot és temperamentumot, amit szerdán a tídék beönt a városba, már éreztük a más árnyalatot, amit a keletibb fekvés ad a kuuc városnak. A nyugati leszürkülés itt még iem következett be oly mértékben, mint Pozsony proletárjai között: minden falu kü- Ön színösszetétel, külön népművészet és küön embertípus.

Ha erőszakolt volna is nyugati és keleti aagyarról beszélni Szlovenszkón, tény, hogy ■’ozsony környékén, le .Komáromig s végig

Duna vonalán, Bécs és a régi monarhia özösségeinek hatása erősebb, mint keleten, hol az autark magyar élet maradandóbb yomokat hagyott. Á polgárosodás is más olt: németek és szlávok polgárosodtak el yugat városaiban, keleten több a dzsentri s a törzsökös gazda, aki a háboruelőtti évzedekben magyar polgárrá idomult. Ennélogva az élet stílusa is másmivü, szilajabb s nyugtalanabb. A nyugati föld gazdagsága izonyos gazdasági előnyt ad az érsekujári, galántai, dunaparti magyarnak, — s zt a különbséget lényegesen érezni a két létén, — keleten a régi magyar városcentumok kifejlett önállósága és kultúrája juttat izonyos önbizalmi és önérzeti fölényt a keésbé nyomott és kevésbé kiábrándult mayarnak.

Hébe-hóba hallom, amint azt mondják: ,,ti nyugatiak" s a kassaiak is különbséget tesznek közöttünk. A főkifogásuk, hogy nem eléggé ismerjük egymást. Sem Prágából, sem Pozsonyból nem igen jönnek a magyar problémákkal foglalkozók keletre, s nem veszik figyelembe a sajátosságokat. Az ifjúság nevelésében is van egy lényeges különbség, amiről éppen most irt Nagy Vilmos az Uj Szellemben: a nyugati diák természetes főiskolai központja Pozsony s ott, az otthoni városban kapja meg szellemi neveltetésének főirányait s legfeljebb Becsbe, Budapestre kalandozik át, ha nagyvárost akar látni; a keleti magyarnak csaknem

egyforma messze van Prága vagy Pozsony s nagyszámban keresi fel a prágai főiskolát, ahonnét természetesen más benyomással tér haza, mint az, aki otthon, a pozsonyi Alma Materben végzi stúdiumait.

De mindezek a „különbségek“ szerencsére csak külsődlegesek és jelentéktelenek, a lényegben nincs ellentét a kelerszlovenszkói és a nyugatszlovenszkói magyar kö* zött s ereje, elszántsága egyforma. Erényei s hibái se különböznek. Amit az ember Kassán

A világ egy beszédet hallgat...

M prágai rádió is is- üti

Hitler nyilatkozatát

■ A vasárnap déli rour esemény m - fingei-francia Sms Earlfiftsn! - Ssyss-lriquart visszaérkezett Bieste » nemzeti szedaiista táskásak Lmzben

Németország kibékül az egyházakkal

PRÁGA. — A német rádió a világ valamennyi rádiójának azt a javaslatot tette, hogy közvetítse Hitler beszédét a vasárnapi birodalmi gyűlésről. A csehszlovák rádió vezetősége szombaton délelőtt ülést tartott és elhatározta, hogy Hitler beszédét átveszi és vasárnap 13 óra 20 perckor a liblitzi nagy leadón közvetíti.

A prágai közvéleményt rendkívül meglepte a csehszlovák rádiójournal elhatározása. Először történik meg, hogy a német kancellár beszédét a csehszlovák rádióállomások is leadják. Illetékes körök közlik, hogy tévedés volna ebből a helyzetből politikai következtetéseket levonni. Hitler beszédének tartalmát senki sem ismeri és a német kancellár megnyilatkozásait rendszerint csak az utolsó nap fogalmazza meg. Legutolsó beszédét például két órával elmondása előtt mutatta csak meg Neurath akkori német külügyminiszternek.

A csehszlovák rádiótársaság határozata kizárólag gyakorlati szempontból történik. A német rádió a prágai rádiónak ugyanúgy ajánlatot tett, mint az osztrák, a magyar és a jugoszláv rádiónak s ezek az utóbbiak valamennyien továbbítják a Hitler-beszédet. Csehszlovák részen abból a nézetből indulnak ki, hogy Hitler beszéde a jelen pillanatban oly nagyjelentőségű és a politikai közvéleményt amugyis oly mértékben érdekli, hogy a rádióhallgatók bizonyára mindenütt hallgatni fogják ezt a beszédet, különösen, mert vasárnap hangzik el, amikor délután nem jelennek meg napilapok. Végeredményben mindegy, hogy az érdeklődő csehszlovák nyilvánosság Hitler beszédét a német vagy magyar rádión hallgatja végig vagy pedig a prágai leadón keresztül. Úgyis mindenki ezt a beszédet fogja hallgatni és a liblitzi állomás elhatározta, hogy eleget tesz a német kívánságnak és közvetíti Hitler világielentőségü megnyilatkozását

Csehszlovák kormánykörökben ugyancsak naqy érdeklődéssel váriák Hitler beszédét. Amennyiben Hitler kitér olyan kérdésekre is, amelyek közvetlenül érdeklik Csehszlovákiát, Krofía külügyminiszter a képviselőház keddi ülésén szólásra emelkedik és válaszol a kancellárnak.

Hitler beszédét eddig az osztrák, a magyar, a csehszlovák, az olasz, a svájci és az amerikai rádió vette át. Éjfélkor viaszlemezekről megismétlik leadását. Valószínű, hegy még négy-öt állam rádiója csatlakozik a leadáshoz és szintén közvetíti a berlini beszédet.

Ű¥a"e3 ösrazrs

LONDON. — A francia kormány londoni nagykövetének tegnap uj utasításokat adott A nagykövet Londonban azt fogja javasolni, hogy Anglia és Franciaország közös akciót határozzanak el az osztrák kérdésben. A News Chronicle szerint a francia és az angol kormány közös demarsot intéz a német kormányhoz és a következő kijelentéseket teszi:

1. Franciaország és Amglia nemzetközi jelentőségű ügyekben soha többé nem engedi meg, hogy befejezett tények elé állítsák.

Anglia és K &a @ if» *És £ vJi 3

LONDON. Számos brit képviselő véleménye szerint a nemzetközi helyzet ismét kritikussá vált. Sok politikus ftzon a véleményen van, hogy a nyugati demokráciáknak okvetlenül aktiv lépést kell tenniök a német expanzió megakadályozására, mert különben Berlin a középeurópai államok kormányait egymásután bévülről ássa alá és bévülről hódítja meg ezeket az országokat. A most folyó angol—francia tárgyalások már ezekkel a kérdésekkel is foglalkoznak. A tervezett angol—francia berlini és bécsi közbelépés Csehszlovákiára is vonatkozik és leszögezi, hogy Csehszlovákiát minden közvetlen támadással szemben megvédi és azt sem engedélyezi, hogy a belső radikális erők isfápolásával külső hatalmak nehézségeket támasszanak Középeurcpában.

Engasfmányek az egyházaknak

BERLIN. — Beavatott körök biztosra veszik, hogy Hitler legközelebbi terve az, hogy véget vet a német egyházi krízisnek és engedményekkel kiengeszteli az egyházakat, A kormány máris több ilyen enged-12. Nem engedi meg, hogy a Berchtesgadexiben alkalmazott eszközökkel Európában territoriális változások történjenek.

3. Nem engedi meg, hegy egy állam belső ügyeire kívülről olyan nyomást gyakoroljanak, mint amilyet Hitler használt Ausztriával szemben Berchíesgadenben.

A közbelépés diplomáciai és magánjellegű

I

P lesz. Ka a válasz kielégítő, akkor a demars magántermészetű marad és az angol és a francia külügyminiszter csak azt a jogot tartja fönn magának, hogy parl3ment:eiben megfelelő nyilatkozatot tegyen. Ka Hitler nem elégíti ki az angol és francia kivánsá, gokat, a demars hivatalossá válna. A javasj latok rendkívül enyhék és számolnak azzal | a ténnyel, hogy Nagybritánnia semmiesetre jsem akar erélyes rendszabályokat foganato\ sitani Németországgal szemben. A franciák I természetesen szívesebben vennék az erélyt, I de Anglia miatt kénytelenek visszavonulni.

I ményt tett s a helyi hatóságokat egyenesen í meglepték azok a parancsok, amelyek ebben I a tekintetben a vidékre érkeztek. Himmler, a német rendőrség feje például megparancsolta, hogy az SS-csapatok tagjai a jövőben ne lépjenek ki az egyházakból. Ez a rendelet a politikai vonal érdekes megváltozását jelenti. Fless Rudolf utasította a pártot, hogy a tagok ne lépjenek ki a „német keresztények" uj protestáns egyházába, melyet a nemzeti szocialista párt alakított. Nem lehetetlen, hogy Flitier vasárnapi beszédében leszögezi azt is, hogy a nemzeti szocializmus politikai és nem vallási mozgalom és biztosítja mindenkinek vallási szabadságát. Ezzel az osztrák—német konfli.ktusból kihúzná a szálkát és ismét közel ebbhozná az osztrákokat a németekhez. Arról is beszélnek, hogy Flitier szabadonbocsátja a Németországban letartóztatott papokat s ezzel mintegy rekompenzációt ad Ausztriának, ahol a letartóztatott nemzeti szocialistákat bocsátották szabadon.

FOLYTATÁS A 2. OLD. II. HASÁBJÁN