Prágai Magyar Hirlap, 1938. február (17. évfolyam, 25-48 / 4468-4491. szám)

1938-02-20 / 42. (4485.) szám

Egyszer és mindenkorra: cipőjéhez Erdal paszta Erdal tapasztal, nagyjában áll Pozsonyra is. A baj tényleg csak a földrajzi távolság, amely gyakran félreértéseket és ellentéteket tá­maszt, ami nem volna, ha földrajzilag kö­zelebb esnénk egymáshoz. Kassán a szemlélődő utas benyomása ugyanaz, mint nyugaton: a magyar nemzeti kisebbség átvészelte a legnehezebb időt és belsőleg megszilárdult, megemberesedett. A magyarság politikai káderei készen állnak és erősek, ezt minden tárgyilagos szemlélő megállapíthatja, ha végigjárja a magyarság egyes intézményeit. Természetes nyugalom­mal és adatokat felsorolva mondotta az egyesült párt kassai központjának egyik vezetője, hogy a párt feladata és tevékeny­sége keleten régen nem az már, hogy agi­táljon és minden erejét a szavazatszerzésre és a propagandára fordítsa, erre nincsen szüksége, mert a magyar tömegek magától­­értetedő természetességgel illeszkednek már be a nagy magyar káderbe. A pártélet át­alakult. A titkárok és a párt szervei a ma­gyar paraszt és köznép tanácsadói lettek, nevelői, irányítói, gazdasági, kulturális és társadalmi életük megszervezői. A munka legnagyobb része intern jellegű és a nép szellemi és gazdasági életszínvonalának emelésére szolgál. — S tényleg, e szavakat pompásan igazoltnak láttam a kassai párt­­irodában. A hatalmas szobák tele voltak vidéki emberekkel. A falak mellett elkülö­nítve íróasztalok álltak s minden egyes nyitott fülkében öt-hat egyszerű ember, földműves, földmunkás vagy városi mun­kás várakozott, mig rákerül a sor s elintéz­heti ügyét a tanácsadó párthivatalnokkal. Az előszobában tizenhét várakozó embert számoltam meg. Mint valami adóhivatal (jó értelemben), bank vagy kereskedelmi iroda, úgy dolgozott és lüktetett ez a párt­iroda, egyáltalán nem keltette a steril és papirosgyártó meddőség benyomását. Jól esett látni ezt a képet s szívesen el­­'hittük kalauzolónknak, hogy keletet nem fertőzte meg a ,.nyugati betegség", a szét­húzás s a magyar erő a beszervező munka elvégzése után teljes felkészültséggel intéz­heti most a nép ügyeit s pótolhatja a mun­kát, amit mások a mostoha sorba került kisebbségnél szívesen elmulasztanak. Gyá­­molitó és tanácsadó a párt, a kisember ügyes-bajos dolgainak intézője és szívesen fordul hozzá a magyar paraszt, mert ta­pasztalta, hogy jobban megbízhat benne, mint minden másban. ,.Hajlandó kiállni ér­tjein" — mondotta a pártról egy kassai, akivel ilyenekről beszélgettünk. Az ered­mény igazolja is a kassai pártmunka sike­rét, emlékezzünk a legutóbbi kassai városi választásokra. A párt az utolsó ,,aktivista" erőt, a szociáldemokratákat is lehengerelte S a legnagyobb bizalommal néz minden el­jövendő választás elé, mert olyan szilárd kerettel rendelkezik, amely már nincs ki­téve hangulati különbségeknek, hanem megingathatatlan magyar természetesség. * Beszéltem fiatalokkal, akik bizonyos hiá­nyokat emlegettek s tény, hogy néhány kérdésben igazuk volt. De amit kívánnak, semmiesetre sem úgy érhető el, hogy a meglevő kész kereteket szétrobbantják és a húszéves nehéz és drága felépítő munka eredményeit újból problematikussá teszik. Ki tudja, megalkothatná-e még egyszer a leszegényedett és elárvult magyarság eze­ket a kádereket, ha elvesztené őket, ki tudja, nem jelentené-e a széttörés a teljes ■leqyengülést és azt, hogy a magyar szer­vek megteremtését gyáván és tehetetlenül Seyss-Inquart beszámol TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1* OLDALON BÉCS. — Újságírók pénteken beszélge­tést folytattak az osztrák börtönökből kisza­badult Rintelennel, akit — mint ismeretes — a Doílfuss-puccs után ítéltek el életfogytig­lani fegyházra. Rintelen az újságírók szerint ugyanolyan élénk benyomást kelt, mint leg­befolyásosabb politikai működésének idején. Hangos nevetéssel válaszolt az újságírók­nak arra a bejelentésére, hogy egyes hírek szerint szellemileg összeroppant. Rintelen azonnal részleteket idézett Homéroszból, amelyeket ötven évvel ezelőtt tanult, hogy bizonyságot tegyen szellemi képességeinek zavartalanságáról. Sem öngyilkossági kísérlete, sem a köny­­nyü hüdés, amely a börtönben érte, sem a három és féléves börtön nem törték meg erejét. Barna haja fehér lett, de egyébként Rintelen ugyanolyan friss, mint volt és testi fogyatkozás nélkül kezdheti meg uj politikai szerepét. Mielőtt újból a politikával foglal­kozna, befejezi a kerezkedelempoTíikai kér­désekről irt könyvét, amelyhez még egy fe­jezet hiányzik. Munkáját a bécsi és a gráci ASSUAN EGYIPTOMI LEVÉL Irta: Hegedűs Lóránt A sárga Nilus-expressz egyetlen éjszakán átrohant délegyiptomi végállomásáig. A regge­li óráktól kezdve baloldalt sárga sivatagibuckák és végtelen arab temetők váltakoztak, jobbról a pálmaövezte nagy folyó minden fordulatánál apró csatornák mellett ősi vizemelők fakorongját hajtja az arab. Legfeljebb egy tevét fog be ma­gának segítségül. Most ide értünk: Assuan. A ids állomáson 40 Reaumur fokot mutat a hőmérő s a Szudán-szerecren portássereg ordítása közül magyar kiáltás hallatszik. Csattogó fogakkal jön elénk egy néger és magyar szót pörget rendkí­vül sebesen. Egykor gróf Teleki Pál barátom­nak volt vadász-szolgája. (Még különösebb volt luxori találkozásom a magyar beszéddel. A Nílus partján egy jól öltözött hölgy Szólított meg, ki­ről kiderült, hogy ott nyaral Faruk király nagy­nénijének kíséretében. A hercegnő egyszer Bu­dapesten gulyást evett s azóta megkívánja, hogy minden héten egyszer gulyást főzzenek neki, ezért hozta el a magyar szakácsnőt.) Az arsuani angol kolónia tipikus cementházai s teniszpályái közül bontakozik ki az áthelye­zett arab faluknak tetődén sokasága.’ Tudni­illik a brit uralom azért, hogy megalkothassa a Nílus nagy duzzasztóját, a világhírű assuani gá­­tai, mely harminchét kis sziget zuhatagának fog­lalata, az arab falukat a medencéből mind kiköl­töztette s áttelepítette az utszélre, gyönyörű mü­­utak és megint rengeteg hosszú arab temetők közé. Assuan első látványossága az a csodálatos zöld-vörös gránit bánya, amelyből a nagy fá­raók piramisaik befejezéséhez és obehszkjtik felállításához a követ hozatták. Mint eltűnt év­másakra kellene bízni, jópénzü kormány­pártokra, idegen és nem éppen megbízható ,,magyarokéra, akiknek — ki tudja — mi­féle mellékcéljaik lehetnek a magyarsággal, mert eddig nem éppen siettek érdekeiket támogatni! Elképzelhetetlen, hogy a ma­gyarság még egyszer a saját erejéből po­litikailag berendezkedjék s pótolja e titkár­ságokat, irodákat, a legkisebb magyar he­lyig is kiható pártgépezetet, az egész mű­ködő, lélegző apparátust, amit nem volt ki­csiség megteremteni a letört magyarság­ban s ma mégis itt van, egységesen, racio­nálisan s annyi balszerencse és viszály után mégis észszerűen kiépítve és húszéves ta­pasztalattal egészségessé és anyagilag te­herbíróvá idomítva. A kassai fiatalság belátja e káderek ere­jét és szükségességét. Nem is gondol az ellene való harcra, bármily fiatalos türel­metlenségei vannak néha s bármennyi alapvető reformtervvel siet a nehéz életbe és — ütközik ellenállásba. A szlovenszkói magyar fiatalság okos jelszava: bemenni a pártba s belső, komoly aprómunkával meg­mutatni, hogy eredményesen érti és ismeri feladatát. S ha ezt megmutatta, jogcímet kap arra, hogy belső reformokkal és javitá­ezredek ittfelejtett emléke, itt van ma is a leg­nagyobb obcli-izknek öíven méter hosszú félig kivésett oszlopa, melyet az ősegyiptomi mérnök csodálatos technikával úgy akart kiemelni, hogy apró lyukakat fúrt egyvégtében a sziklába, azok­ba szikomorgallyalcat tett s azokat vízzel öntözte addig, mig a víztől megduzzadt szikomor szét­­repesztetíe az óriási követ A lenyűgöző emlék, mely kihalt óriások lábanyomának tetszett előt­tem, szinte odahajtja az emberi: a modern ember legnagyobb földbevésett és kőbeépitett müvé­hez. Ez az assuani gát Az angol-egyiptomi ura­lom háromszoros nagy sziníemeléseel két kilo­méter hosszú háromemeletes falat emelt itt, amelynek százhuszonhárom zsilipjét egyetlen an­gol mérnök kezdi s annyi vizet bocsát á Nílus alsó folyására, amennyit a Nilométer szüksé­gednek mutat A gát fölött, amely mellett az alul érkező hajók vizemelő útja látszik zárt zsilipjeivel, mo­torhajónk elindul a nagy medencén, mely annyi rejtélynek őrzője, titkoknak temetője. Mindeb­ből egyelőre csak veszélyes benyúló sziklákat s ottfelejtett arab falvaknak utolsó romjait látjuk messziről olyformán, mintha a Balaton tihanyi részén járnánk, De egyszerre erek a sziklák mö­gül apró, peíróleumtartályokból tökölt csóna­kokban csimbókos hajú szerecsen gyerekek eveznek elő, hogy borravalót kapjanak. Az eve­zőjük nem más, mint az ujjúkra húzott bádog­legyező. így indultunk el, hogy megtaláljuk a történe­lem nagy rejtelmét, a csodák szigetét, Philaet, annyi isten lakóhelyét, a nagy Iris, CXiris és Hathor berkét, a csodás oszlopsorokat, amelyek sokkal elérje, amit kíván, azaz a meglevő erős káderek keretein belül a saját elkép­zelése szerint munkálkodjék a magyar nem­zeti kisebbség javára. *' Az ember ilyeneket lát s tapasztal, ha vé­gigjárja Szlovenszkót és összehasonlít. Egy másik lényeges és általános tapasztalat, amit utazásaink alatt szereztünk, a magyar kisebbség kulturális áthatolására vonatko­zik. A feladat sürgős s mindenütt hangoz­tatták. Kassán például a párt egyik nagy tapasztalatokkal rendelkező vezetője mon­dotta a következőket: — A keretek erős kiépítése után, s mi­előtt teljes lendülettel a gazdasági megol­dásra összpontosíthatnánk erőnket, vagy ezzel egyidejűleg, nagy szükség van a fal­vak magyarságának kulturális felvilágosí­tására. A pártszervezetek racionális leegy­­szerüsitése után egész fölös erőnket e cél elérésére kell összpontosítanunk. Reális szükség van rá. azonnal megmondom, mi­ért. Egyre gyakrabban fordul elő. hogy a magyar falvakban hiába igyekszünk a ma­gyar önérzetet és a nemzethez való szere­tet érzését felkelteni, mert a 20—30 éves Igazi élménye lesz jól megkönnyebbülni annak, aki el van dugulva és megiszik reggel fél pohár millió éves Igmándit. könyvtárakban fogja folytatni. Mint isme­retes, Rintelen egyetemi tanár volt Grác­­ban. Az amnesztia révén visszakapja gráci villáját is. Rintelen kijelentette, hogy sza­­badonbocsátásakor semmiféle feltételeket nem vállalt és semmiféle nyilatkozatot nem irt alá. Áresések a nyugati tőzsdéken PRAGA —- A prágai Die Zeit londoni jelentése szerint a szocialista képviselők sorozatos interpelláció­ja az alsóházban és ennek megfelelő pergőtűz a lon­doni és párisi baloldali sajtóban a nyugati fővárosok­ban valóságos pánikhangulatot keltett, ami azonban a dolgok mai állása mellett teljesen indokolatlan. Ez a mesterségesen keltett hangulat — írja a Die Zeit — nyilvánvaló kifejezésre talált abban az árfolyamcsök­kenésben, amely a csehszlovák és az osztrák érték­papírokat érte Londonban és Párisban. A csehszlovák értékpapírok árfolyamcsökkenése tegnap folytatódott A 8 százalékos csehszlovák kölcsön lÖl-ről 92.5-re, a 7 és fél százalékos prágai kölcsön 99.5-röl 87.5-re, a Skoda-obligációk 89-ről 87.5-re csökkentek. A né­met értékek tovább megszilárdultak, igy a Young köl­csön 41.50-ről 41.7 t re emelkedett. Párisban is estek a csehszlovák és osztrák értékek árfolyamai. A Skoda ] részvények 1346-ról 1270-re, a 6 százalékos Skoda jobligációk 1690-ről 1673-ra, a 4 százalékos osztrák [kölcsön pedig 310-ről 290-re esett vissza. egymásután változtak át ezredévek alatt görög templommá, Mar.inaus császár csarnokává, kopt templommá és minden kutató örök leihelyévé. Ara nagyobb csalódás még nem ért életemben* Mennél tovább berregett a hajó s mennél to­vább lapátoltak mellettünk a kontyos néger purdék, annál kevesebb látszott bármi templom­ból. Végre egy csodálatosan zöldes márvány­lap előtt megállótt a hajó s a kalauz elkezdte mondóbaját, Isis, Orális, görög isten és keresz­tény egyház mind pontosan előfordultak króni­kájában, — csak a templomok nem voltak sehol* Végre ménradtuk a titkot: ez a kő a tempóm teteje. A viz duzzasztása addig, mig a Nílust tartogatni kell, teljesen elönti az egész ókori ci­vilizáció nagyszerű csarnokát. Az ember itt min­den évben eúcDidi raját történetét, hogy az min­den évben lassan ismét kiemelkedjék s legyen megint Krisztus, görög isten és Isis, hogy hirdes­se a viz mélyéből feltörő örök emberi léinek legcsodálatosabb elváltozását. A láthatatlan templom kísérteties benyomásá­val jöttünk vissza, élléptünk az óriási gránit­gáton s lejöttünk a sziklaszigetek közt lassan si­­kamló óriási viz apró vitorláscsónakj ainak a pariba benyúló kikötőjébe. A vörös-zöldes sziklák, melyek itt szigetek gyanánt a Nikisből kiütköznek, olyanok, mintha nagy mammutok vagy elefántok akarnának az ősfolyó ősiszapjá­ból kijönni, hogy mindent el tapossanak. A fe­hér vitorlák, melyek a királypálmák sudarán lógnak, olyanoknak tetszenek, mintha kiverte volna őket az életből az a végzet, amelyet m2ga a lassú csodafolyó, a Nílus jelent* És fönt, el­dugva egy kis sziklaormon, egy roválkos osz­lopon egy porhanyó óriási ekarabeuszbegár szobra néz a vízbe. A kápráztató hőségben, mely szinte látománnyá változtat mindent, mi égen és földón látható, ez a szent bogár, melyet minden egyiptomi fáraó magával vitt a túlvilágra, hogy ott Osiris előtt segLsen neki bűneiről vallomást tenni a nagy órán, amidőn örökléte eldől, ez a bogár a maga esetlen szobrával olyan volt, mint­ha csápjaival hallgatná az Idő (aktusát, azét az Időét, amely ezredéveket hömpölyög tét le a Ní­luson a végtelenségbe * . * parasztifjuság már semmit sem tud a nem­zetről. Nem tanítják magyar dolgokra. Hiá­ba beszéltünk neki Rákócziról, Kossuthról, magyar eredményekről, közönyösen hall­gat, mert azt sem tudja, kik voltak ezek a nagy magyarok. Ahol magyar kulturális is­mereteik kielégitőek, sokkal könnyebb a pártmunka, felkelthető a lelkesedés és szi­­vesebben tömörülnek körénk és nagyobb elszántsággal és főleg több értelemmel vé­dik saját érdekeiket. E kulturális előkészí­tést mindenütt el kell végeznünk. Nagy, nehéz feladat, évekig fog eltartani, de most egész erőnkkel és legjobb embereinkkel tö­rekszünk feléje, mert látjuk, hogy politikai­lag nélkülözhetetlenül szükségünk van rá. Ha a magyar paraszt és munkás egyszer tudja már, kicsoda Rákóczi, Kossuth, Szé­chenyi, Petőfi és ismeri a magyar technika, szellem, történelem nagy vívmányait, ön­tudata felébred, lelkes lesz, elszánt — és a .miénk. Az ellenpártok csak ott agitálhat­nak eredményesen, ahol a nemzeti kulturá­lis felvilágosítás nem történt meg s az em­berek nincsenek tisztában a magyar érté­kekkel, nem érzik és élik át ragyogását, fenköltségét. A diadalmas magyar civilizá­ció propagálása számunkra olyan fegyver, amelynek politikai értékeit csak most kezd­jük belátni. S bárki propagálja is a magyar kultúrát, ha becsületeden teszi és nem el­torzítva, az eredmény végül is nekünk ka­matozik, az elszánt magyar nemzeti eszmé­nek. íme, tanulság és adat, amire Kassán fi­gyelmeztettek. de ami érvényes az egész magyar nemzeti kisebbségre 2 _______ 1938 február 20, vasárnap* BÉCS. — Seyss-Inquart belügyminiszter szombaton délben Berlinből visszaérkezett Bécsbe. Azonnal jelentést tett Schuschnigg kancellárnak. A legközelebbi osztrák mi­nisztertanácsot csak Hitler beszéde után tartják meg. Linzben a politikai foglyok szabadonbo­­csátása alkalmával nagyarányú tüntetések folytak le és a tömeg elénekelte a Horst Wessel-dalt, miközben éltette Hitlert* Több ezer nemzeti szocialista, élükön a börtönből kiszabadult nemzeti szocialistákkal végigvo­nult az uccákon és győzelmi ünnepet rende­zett Urfahr előváros egyik korcsmájában. Hazafelé menve a tüntetők bezúzták a ha­zafias fi’ont helyiségeinek ablakait* Rintelen ismét oolitizálni f®g

Next

/
Thumbnails
Contents