Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-12 / 8. (4451.) szám
Utazások és konferenciák Napirenden a magyar kisebbségi kérdés Az uj román helyzet és Magyarország viszonya áll a budapesti hármas értekezlet homlokterében - Nem Eehet szenzációkat várni * A római blokk megerősödésének dokumentálása (sp) Ez az év is sürgős utazásokkal és konferenciákkal kezdődik. Egyszerre három csoport jött mozgásba: az első a kis— antant, amely Micescu körutazásával élénkül föl, a második a római blokk budapesti konferenciája, a harmadik a jugoszláv-né- met értekezlet, amelyen szellemben Goga uj Romániája is ott lesz. A bukaresti fordulat óta lázas mentési és átértékelési tevékenység észlelhető Középeurópában, nem tudjuk, mi fog belőle megszületni. A három sürgős konferencia mindenesetre igyekszik ugy-ahogy tisztázni az egyre zavarosabbá váló dunai fogalmakat s újból megragadja az alkalmat, hogy „tisztázza" a középeurópai kérdést. Évek óta, de legkülönösebben a sinajai konferenciától sokat beszélnek világszerte a ’kisantant és a többi középeurő- pai állam összeegyeztetéséről, de minden elindulást csakhamar visszaesés és elseké- lyités követett s minden maradt a régiben. Most úgy látszik, mintha a román fordulat megadta volna a döntő lökést az esedékes fejlődéshez S elérkezett a pillanat, amikor a felgyülemlett és örökké elnapolt problémák kitörnek s akarva nem akarva foglalkozni kell velük. A három konferencián minden irányzat és minden érdek megkísérli, hogy lehetőleg a legnagyobb előnyöket harcolja ki s ne engedje, hogy a várható közös eszmecseréknél háttérbe szoruljon. A decemberi romániai választások egy pillanatra megingatták a 'kisantant elméleteit s az ellenerők igyekeztek hasznot húzni a helyzetből. Micescu sürgősen utrakelt, hogy megnyugtassa partnereit, illetve csak Prágát, mert Belgrádot nem kellett megnyugtatni: Goga Romániája és Sztojadino- vics Jugoszláviája között sokkal nagyobb az összhang, mint akár régebben volt. Ellenben Prágában aggódtak s attól tartottak, hogy Románia túlzottan német- és olaszbaráttá válik. Amikor Micescu a csehszlovák fővárosba érkezett, a Vencel-tér sok házán ott lobogtak még a kintfelejtett gyászlobogók Baxa volt polgármester előző napi temetéséről s a bevonulás a fekete lobogók között határozottan rossz ómen lehetett. De minél tovább tárgyalt Micescu Prágában, annál jobban felderült a csehszlovák politikusok arca s hétfőn délután a lapok már diadallal állapították meg, hogy a román-csehszlovák barátság törhetetlenül tovább tart. A demokratikus Csehszlovákia keblére ölelte a félfasiszta Romániát s azok, akik eddig a demokrácia ellenségének neveztek mindenkit, aki jó szót mert szólni Mussoliniról, nem találtak többé kivetnivalót Cuza antiszemitizmusán s legfeljebb azt tették, hogy megnehezítették a Romániából menekülő zsidók beutazását, amit nem cselekedtek a németországi zsidóimig- rációkor. Micescu Prágában megmagyarázta: Goga belpolitikája németstilü lesz, de külpolitikája franciabarát marad, nincs ok az aggodalomra. Ha Codreanu és a vasgárda kerül uralomra, akkor a kül- és belpolitika egyaránt németbaráttá válik, de ilyenekről egyelőre szó sincsen Romániában. A megnyugtatás sikerült, a kisantant nincs veszélyben. Kérdés csupán az marad, hogy egyrészt milyen következményekkel jár majd a két jobbratolódott „testvér" nyomása a csehszlovák külpolitikában, másrészt nem módosul-e az egész kisantant politikai iránya, ha a körös jugoszláv-roBUDAPEST. - A Csehszlovák sajtóiroda jelenti: Budapesti politikai körökben elterjedt hírek szerint a hármas konferencia kedd délelőtti ülésének napirendjén a következő két kérdés szerepelt: 1. Magyarország katonai egyemjogosi- tása. 2. Annak az alapnak a megteremtése, amellyel Románia és Magyarország között tárgyalások indulhatnak meg az erdélyi magyar kisebbség kérdésének sürgős és végérvényes megoldására. Ugyancsak a Csehszlovák Sajtóiroda közli, hogy hétfőn általános európai kérdéBUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A három külügyminiszter értekezletét kedden délben folytatták a miniszterelnökségi palotában. A mai tanácskozások két óra hosszat tartottak. Lapjelentések szerint a mai tanácskozásokon megvitatták az általános európai helyzetet és megvizsgálták Magyarország és az utódállamok viszonyának kérdését. Szóba került a nép- szövetségi kérdés is. A tanácskozások megkezdése előtt hangosfilmfölvétel készült a miniszterelnökségi palotában. A magyar és a külföldi kormányférfiak külön-külön a fölvevőgép elé állotmán felfogás érezhetővé válik s nem kény- telen-e Csehszlovákia is csatlakozni Bel- grád és Bukarest uj politikájához, amely most már közös erővel szorgalmazza Szto- jadinovics kettős biztositásu ^módszerét, amely kitart ugyan a régi szövetségek mellett, de igyekszik uj barátokat is szerezni és közeledni a Berlin-Róma tengelyhez? Ezt a kérdést, amelynek elintézése hosszúlejáratú, Micescu nem tisztázhatta Prágában. Igen, a kisantant megmarad. De Szto- jadinovics és Micescu mindent el fog követni, hogy -— óvatosan és fájdalommentesen — a saját képére és hasonlatosságára alakítsa át a kisantantot. Prága szava meggyengül az együttesben. Amikor Micescu másodszor utazott át Pesten, a római biok képviselői már a magyar fővárosban tartózkodtak és a saját ügyeikről tanácskoztak. Valahogy szimbolikus lehet, ahogy ez a két középeurópai esemény: Micescu utazása és a biok konferenciája Budapesten metszette egymást. Mintha a kereszteződés azt igazolná, hogy egymást kikerülni és mellőzni lehetetlen, s egyáltalán: Budapest nélkül az egész ügyet még csak technikailag sem lehet megoldani, hiszen a január eleji sürgős utazgatásoknál a román, a jugoszláv, a német és az olasz diplomaták legalább ötször-hatszor kényesekről tárgyaltak Budapesten. A konferencia foglalkozott a dunai tér kérdéseivel, a népszövetséggel és Magyarország vistzo- nyával a szomszédokhoz, A Neue Freie Presse munkatársa szerint a megbeszélések mindvégig a barátság és szívélyesség légkörében folytak le. Mindhárom fél megértést mutatott egymás kötöttségei és problémái iránt, igy Ausztria és Magyarország Olaszország népszövetségi és antikomintern politikája iránt. Olaszország utalt a romániai átalakulás jelentőségére és kifejtette, hogy ez a változás mélyreható eltolódásokat eredményezhet a dunai térben. tak és saját anyanyelvükőn nyilatkoztak a gép előtt. Baar-Baarenfels osztrák követ és felesége a budapesti értekezlet alkalmával az államférfiak tiszteletére kedden villásreggelit adott. A villásreggelin részt vett Darányi miniszterelnök és Kánya külügyminiszter, valamint nagyszámú diplomata és politikus is. Előtérben a dunai probléma BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jelent'ése.) A római jegyzőkönyvet aláíró hatalmak budapesti értekezlete program szerint fölének érinteni Budapestet, a dunai helyzet nagy, központi forgató korongját. — A római biok problémái is bonyolultak manapság. Olaszország — és Németország — életérdeke, hogy Romániával és Jugoszláviával szoros nexusba kerüljön: a két nagyhatalomnak szüksége van a román petróleumra és gabonára, a jugoszláv sertésre és fára. A két nagyhatalom közgazdaságát a két nagy balkáni nyersanyagállam felé orientálta és senki nem teheti oly gazdaggá és erőssé az agrárkrízis nyomorában sinylődő Jugoszláviát és Romániát, mint a mindent megvásárló, építő, iparcikket adó, fölfegyverző, berendező Róma és Berlin. Románia és Jugoszlávia a tengely szempontjából fontosabbnak látszik, mint Magyarország, ámbár a txanzitó miatt a központi dunai ország nélkülözhetetlen. Olaszországot és részben Németországot köti a magyarbarátság, de köti az újonnan kiépített jóviszony és érdek Bukaresthez és Belgrádhoz is. Mit tenni? Föláldozni a magyarbarátságot? Lehetetlen és téves volna, mert ez a megoldás uj blokala- kulatokhoz és franciabarátságokhoz vezetne (például az osztrák—csehszlovák—magyar kombinációhoz) s a két nagyhatalom és a két balkáni nyersanyagállam közé uj erős biok ékelődne. Az egyetlen megoldás tehát: kibékíteni Magyarországot és Ausztriát Rolyik. Tegnap délután a megbeszélések egy órával tovább tartottak, mint ahogy azt íervbevet- ték. Beavatottak szerint a tegnapi megbeszélésen kizárólag politikai kérdések kerültek megvitatásra. Megvizsgálták a jugoszláviai és romániai események következtében előállott uj helyzetet és Magyarországnak a kisantanthoz való viszonyát. Kedden, á hármas konferencia második napján a megbeszéléseket délben kezdték meg. Ezeken a tanácskozásokon folytatták a dunai probléma megvitatását. Kedden este Kánya Kálmán magyar külügyminiszter vacsorát ad a külföldi államférfiak tiszteletére a belügyminisztérium dísztermében. Ezen a vacsorán hangzanak el a pohánköszön- tők, amelyeknek jelentősége általános vélemény szerint ezúttal túlhaladja a szokásos udvariassági kereteket. Az Uj Nemzedék jelentése szerint a három külügyminiszter érdekes megállapításokat tesz a budapesti konferencia céljairól és várható eredményeiről. Szerdán délelőtt a külföldi vendégek Vise- grádra tesznek kirándulást s ott vadászaton vesznek részt Az ebédet is Visegrádon költik el s csak délután térnek vissza Budapestre, ahol négy órakor újabb tanácskozás lesz. Ezen a megbeszélésen gazdasági kérdéseket fognak megvitatni és egyben megszövegezik a budaA keddi tárgyalások á$uk* 1 I XVII. évf. 8S (4451) szám • Szerda ■ 1938 január 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ # Sierkesitöség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kt., külföldre: évente 450, /[ SzloVCTlSzkÓi 6S rUSZÍTlSzkÖÍ TTlCLgliarság u I i c e 12. II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • ....... • ^ ** Prága Il„ Panská ulice 12, III. emelet. f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. poLltlrCCil TiCLpilCLJ)] CL • • TELEFON: 303-11. & <9> Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. SŰRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl, mániával és Jugoszláviával. így lesz Róma és Berlin a saját jól fölfogott érdekei miatt akaratlanul békeapostol a Duna medencéjén ben, sőt az egyetlen békeközvetitő, amely az adott körülmények között eredményes munkát végezhet a két tábor között. A budapesti konferencián bizonyára szó van azok-? ról a lehetőségekről, amelyek közelebb hozhatják Jugoszláviát és Romániát Magyarországhoz, mert Olaszország és Németország érdeke Goga hatalomrakerülése óta hatványozott mértékben kívánja ezt az összeegyeztetést. Sok függ attól, hogy mit végez Sztojadi- novics Berlinben. A jugoszláv miniszterelnök ismerni fogja Micescu fölfogását a magyar—román közeledésről, s ezek alapján válaszolhat Neurath egyeztető kísérleteire. Az olaszok Budapesten ma a magyarokat igyekeznek megnyerni a közeledésnek, a németek Berlinben Sztojadinovicsot s vele Micescut. Persze az ügy nem egyszerű. Csehszlovákia komplikálttá teszi, mert a köztársaságban nemcsak magyar, hanem német kérdés is van, s az utóbbit nehéz elintézni. Sok víz folyik le még a Dunán, amíg a folyó teljes problémaköre rendezhető lesz. de a helyzet egyre olyanabb, hogy a végleges megoldást nem igen lehet halogatni.
