Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-12 / 8. (4451.) szám

pesti tanácskozásokról szóló hivatalos közle­ményt* Fényes estély a miniszter- elnökségi palotában Hétfőn este Darányi Kálmán miniszterelnök és felesége a miniszterelnökségi palotában fé­nyes dinét adott, amelyre hivatalos volt Schuschnigg kancellár, Ciano gróf, Schmidt ál­lamtitkár, továbbá a budapesti olasz és német követ, a külföldi államférfiak kíséretének tag­jai, gróf Széchenyi Bertalan, a felsőház elnöke és felesége, Sztranyavszky Sándor képviselő­házi elnök Beöthy László felsőházi alelnök és felesége, gróf Bethlen István és felesége, gróf Esterházy Móric és felesége, gróf Teleki Pál és felesége, gróf Károlyi Gyula és felesége, Ká­nya Kálmán külügyminiszter, Röder Vilmos honvédelmi miniszter és felesége, Széli József belügyminiszter és felesége, Hóman Bálint kul­tuszminiszter és felesége, Bornemisza Géza iparügyi miniszter és felesége, báró Villanj kvi- rjnáli magyar követ és felesége, Sónyi Hugó, a honvédség főparancsnoka és felesége, Rátz Je­nő vezérkari főnök és felesége, báró Apor Gá­bor, a külügyminisztérium állandó helyettese, Eugen Kraft, a Wiener Zeitung főszerkesztője, Konsul E. Hrbach, a Reichspost főszerkesztője, Lido Caiani, a Popolo DTtalia főszerkesztője, Virginio Gaida, a Giomale dltalia igazgatója, Alfredo Signoretti, a Stampa főszerkesztője és Paulo di Christofaro, a Popolo di Roma főszer­kesztője. A dinét este háromnegyed 11 órakor a mi­niszterelnökségi palota valamennyi termében fogadás követte, amelyen megjelent József fő­herceg tábornagy, Auguszta főhercegasszony. József Ferenc főherceg, Anna főhercegasszony és Erzsébet főhercegnő, továbbá Serédi Juszti- nián biboros-hercegprimás, Angdo Rótta pá­pai nuncius, a budapesti diplomáciai kar tagjai, számos belső titkos tanácsos és magyar királyi titkos tanácsos, az államtitkárok, a tábornoki kar, a felsőház és a képviselőház külügyi bi­zottságának tagjai, a tudomány, az irodalom és a művészet kiválóságai, a pénzügyi és közgazda- sági élet reprezentánsai, a budapesti társaság számos tagja, s végül a Budapestre érkezett osztrák és olasz újságírók, valamint a külföldi és a belföldi sajtó képviselői. 1938 január 12, szerda. A kommunista párt hivatalosan ffilkinálkozott a kormányba A tíznapos évnyitó hírlapi háború érdekes csattanóia ■■ A Venkcv lesújtó véleménye a cseh sajtó vitatkozása módszereiről Eli helyzet a Duna-msdencében | magyar-román közeledés jelentőségének a du- j navölgyi béke szempontjából. Nem szabad em- | Ütés nélkül hagyni Lengyelországot sem, amely­nek jelentékeny érdekei vannak politikai és gazdasági téren a Duna völgyében és amely hoz­zájárulását jelentette az együttműködéshez. Az „Uj Magyarság" főképp Magyarország katonai egyenjogúságának kérdésével foglalkozik J és ennek nagy fontosságát hangsúlyozza az eu­rópai béke szempontjából. A Pester Llyod utal arra, hogy a konferenciá­nak nagy fontossága lesz akkor is, ha nem is hoz szenzációt vagy váratlan eredményt, mert bizonyítéka a paktumban résztvevő államok tán­toríthatatlan együttérzésének Európa e részé­nek békés újjáépítése érdekében. Az osztrák sajtóvisszhang BECS. — Az osztrák sajtó ma is a budapesti hármas tanácskozásnak szenteli legfőbb figyel­mét. A bécsi lapok részletes jelentésekben szá­molnak be a budapesti hármas találkozó külső­ségeiről és felsorolják a megbeszéléseken szóba- kerülő kérdéseket. A Reichspost külön tudósí­tója egyebek között ezeket irja: A külföldi saj­tóban olyan hírek is napvilágot láttak, hogy az olasz kormány Budapesten nyomást akar gyako­rolni Ausztriára és Magyarországra abban az irányban, hogy ezek az államok csatlakozzanak a kommunista ellenes egyezséghez. Ezek a hí­resztelések ebben a formában kétségtelenül helytelenek. Az kézenfekvő, hogy Olaszország­nak a német-japán megállapodáshoz való csat­lakozása és Genf elhagyása után a budapesti tanácskozásokon szóba került a kommunizmus elleni harc kérdése is. A tudósitó végül megál­lapítja, hogy az osztrák államférfiak a legtelje­sebb megelégedéssel nyilatkoznak a budapesti megbeszélésekről és nagy bizakodással tekinte­nek azok folytatása elé. Az olasz sajtó a kisebbségi kérdésről RÓMA. — Az olasz lapok tudósítói nagy el­ragadtatással számolnak be a budapesti esemé­nyekről és az ottani ünnepségekről. A Popolo di Roma tudósi tója szerint a budapesti lelkese­dés mindennél többet beszélt. Különösen érté­kes a magyar ifjúság megnyilatkozása Olaszor­szág mellett, mert ez bizonyítja, hogy a magyar politikai élet jövő vezetői teljes mértékben bíz­nak Olaszország barátságában. A Messagero szerint a budapesti megbeszélé­sek változatlan és öntudatos egyetértés szelle­mében folytak le. A külföldi zavarfikeltőket is­mét keserű csalódás éri. A tudósító megemléke­zik a kisebbségi kérdésről is és annak a véle­ményének ad kifejezést, hogy a Délkele'eürópá- ban várt enyhülés feltétlenül meg kell, hogy hozza ennek a kérdésnek megoldását is. Majd ezt írja: Jóakarattal és kölcsönös bizalommal bi­zonyára meg lehet teremteni azokat a biztosíté­kokat és azt a védelmet, amelyet a kisebbségek számára az emberiesség és az igazság megkíván. Vajha az egész Duna vidékén bekövetkeznék az az olvadás és enyhülés, amely az utóbbi napok­ban a Dunán végbement és necsak a Dunán, hanem az egész Dunamedencében megtörjön a jég, hogy elvigye magával a múlt keserű ellen­téteit. PRÁGA. — „Minden politikai vitában meg kell őrizni az illemet és nem szabad hazudni. Amit most a csehszlovák sajtó csinál, az nem politikai vita. Tiz nap lefor­gása alatt politikai életünk legsötétebb, leg­kínosabb s legalacsonyabb sajtókampányá­nak voltunk a szemtanúi." ,,A kormányelnököt megvádolták azzal, hogy állami pénzből pénzel egy lapot, az agrárpárt elnökét megvádolták azzal, hogy a cikkét nem ő irta, cikkét szándékosan félremagyarázták, a pártot magát megvá­dolták azzal, hogy zsarolni akar. A Lidové Listy egyenesen azt hazudta, hogy a köz- társasági agrárpárt a föld törvényének ideológiáját a német hftlerizmusból vette át. Ez a vita lehangoló és kínos." —- így jel­lemzi az agrárpárti Venkov a legutóbbi na­pok sajtóütközeteit. Mondanunk sem kell, hogy ezzel kizárólag a koalíciós kormány- többség lapjai 'közt lefolyt sajtócsatákat jellemezte. S amikor ellenzékkel vitatkoznak Rendkívül tanulságos ez annak jellemzésére, hogy milyen kevés objektivitás van általában a cseh sajtóban. Elég volt, hogy a legelső cseh párt elnöke annyit mondjon, hogy ki kellene egyezni a szudétané- met párttal; mint a németség egy és egynegyed millió választót reprezentáló többségi pártjával s máris azzal vádolták meg, hogy jobboldali kormányt akar alakítani, sőt megakarja szüntetni a de­mokratikus rendszert, totaliíásos egypárt-ura- lomra tör és hogy az agrárpárt a csehszlovák hitlerizmus pártja. Szerencse, hogy nyílt hazaárulással nem vádol-1 ták, de nem voltak messze ettől. A szubjektivi­tásra jellemző, hogy amikor a Prágai Magyar Hírlap állást foglalt amellett az elv mellett, hogy a nemzeti kisebbségekkel való megegyezés egyet­len demokratikus formája csak az lehet, ha az államnemzet többsége a nemzetiség többségi párt­jával egyezik meg, szóval amikor a kormány ki­egyezése a nemzetiséggel nem saját strómannok- kal kötött egyoldalú, hanem kétoldalú igazi egyesség, ebből a cseh szociáldemokrácia szó­csöve rögtön azt értete, hogy mi a Berlin által ajánlott „kétoldalú" nemzet­közi megegyezések mellett szállunk síkra, szó­val hitlerizmust ajánlunk. No ja, ha nekik már egy Beran is hitlerista..« A kommunisták határozata Egyébként a nagy háborúság érdekes csatta­nóval végződik. A csehszlovák kommunista páxt most tartotta első pártelnökségi ülését és a 'ki­adott jelentés szerint „a kommunista párt tuda­tában van kötelességeinek s ezért nem hagy senkit kétségben felöl, hogy minden pillanatban kész a többi demokratikus pártok oldalára állani s cselekvőleg és igen­lően támogatni a helyzet minden megoldását, amely a demokrácia és a köztársaság érdekei­nek megfelelne. A párt politikai irodája egy­hangúlag jóváhagyta mindazokat a lépéseket, amelyek a többi demokratikus párttal a hely­zet megbeszélésére és a parlamenti és a par­lamenten kívüli együttműködésre vonatkoz­nak. A párt azzal a jelszóval lép az 1938-ik esztendőbe, hogy a jubileumi évben a köztár­saság nem szabad hogy jobbra kiszélesített kormányt kapjon, hanem ellenkezőleg, követ­kezetesen demokrata, antifasiszta és a nép­uralomért harcoló kormányt". E nyilatkozattal a kommunista párt formálisan fölikinálkozott a kormányba. Mint a Poiedni List jelenti, ez már a második hivatalos fölkinái- kozása. A kedd reggeli budapesti sajtó kimerítő tudósításokban foglalkozik a budapesti hármas találkozó ügyével1 és kiemeli annak fontos politikai jelentőségét. A kormánypárti Függetlenség hangsúlyozza a római jegyző­könyveket aláíró hatalmak békeszeretetét és Középeurópa súlyos problémáinak meg­oldására irányuló erős akaratát. Különö­sen az olasz diplomácia fejtett ki ezen a téren eddig is megbecsülhetetlen értékű munkát, — irja egyebek között a lap — s az olasz-jugoszláv szerződéssel megterem­tette a dunavölgyi megbékülés egyik na­gyon fontos alapját. A Legújabb diplomáciai tevékenység, amelyet Itália a szomszédéi- lamok felé kifejt, nem hagy kétséget az­iránt, hogy Róma Európa e keleti sarkában is éreztetni fogja jótékony hatását, amely minden bizonnyal meghozza majd gyümöl­cseit a dunavölgyi népek számára, A Pesti Hírlap hangsúlyozza, hogy szen­zációs megállapodásokat nem várhatunk a tárgyalásoktól, de minden előjel feljogosít arra a reményre, hogy a római paktumban szerződött áll'amcsoport felelős külügyi ve-: zetőinek budapesti találkozója nagymérték­ben hozzájárul a dunai helyzet gazdasági és politikai problémáinak tisztázásához. Az utóbbi négy év a paktum érvényét és jelen­tőségét a mélyen megváltozott viszonyok által uj szempontok elé állította, — irja a lap. A berlin-római tengely kialakulása, Olaszország kilépése a népszövetségből, a német-olasz-iapán antibolsevlsta blokk lét­rejötte, a Goga-kormány Romániában és a román külpolitika várható uj orientációja uj szituációt jelent és a változott helyzet következményeivel számolnak a budapesti találkozó résztvevői. A római paktum mó­dot adott a szerződő feleknek arra, hogy egymástól1 függetlenül orientálódjanak uj barátok és szövetségek felé. Ez jelenti a paktum erejét. Ennek követelménye az, hogy olyan elhatározó cselekedet, mint Olaszország kilépése a népszövetségből, vagy az antibolsevista blokk megalakulása nem befolyásolja a paktumban szerződött országok külpolitikáját és nem hatott visz- sza a paktum aláíróinak egymással szem­ben tanúsított magatartására sem. Magyar- ország szempontjából örvendetes jelenség az olasz-jugoszláv barátság kialakulása, amely jelentősen hozzájárul a középeurópai helyzet tisztázásához. Időszerű probléma a román külpolitikának újjáalakulása is s ma­gyar szempontból a budapesti tárgyalások egyik legfontosabb fejezete époen a román kérdés magyar vonatkozása lesz. Mussolini újságírójának cikke az Újságban Az „Iliság" cimü lapban Virginio Gaida, a Giornalae dltalia főszerkesztője ir vezércikket. Gaida rámutat a római paktum gazdasági jelen­tőségére, az osztrák-német megegyezés és az olasz-jugoszláv megegyezés fontosságára, majd hosszabban foglalkozik a román politikai fordu­latiéi. Az uj román kormány kijelentései világo­san kifejezésre juttatták, hogy bensőséges és ak­tív olasz-román közeledést akar Goga kormá­nya, — irja egyebek között Gaida. — Románia egyik legnagyobb és leghatalmasabb dunamenti ország, s amikor politikáját realisztikus alapra fekteti és amikor nagy nemzeti és történelmi jö­vője felé tájékozódik, akkor megtalálhatja azo­kat a politikai és gazdasági érintkezési pontokat, amelyek közelebb hozzák a fasiszta Olaszország­hoz és a nemzeti szocialista Németországhoz. Románia és Ausztria viszonyát könnyű lesz tisz- (ázni. Ami Magyarország és Románia viszo­nyát illeti, Goga kijelentései arra mutatnak, hogy az uj román kormány tudatában van a Ellentétek a román kormánypártban, egyesülés az ellenzéki fronton Egyesült Bratianu György dlttzldem liberális pártja az anyapárttal ■ ■ ■ Az állampolgárságok felül’ vlzsgálásának terve a minisztertanács előtt ■ ■ BUKAREST. - A román belpolitikai életnek újabb szenzációja van. Bratianu György disszidens liberális pártja, amely csaknem hét évig a legelkeseredettebb poli­tikai harcot vivta a Bratianu Constantin vezetése alatt álló liberális párttal, tegnap elhatározta, hogy megszünteti az áldatlan testvérharcot és kibékül az anyapárttal. Bratianu György csoportja tegnap ujraföl- vételét kérte a liberális pártba azzal az in­dokolással, hogy a mai helyzetben föltétlenül szükségesnek tartja valamennyi szabadelvű tényező összefogását. A liberális párt vezetősége Bratianu Con­stantin elnökletével tartott gyűlésén egy­hangúan elfogadta a disszidens csoport ajánlatát s most ez a két régi ellenfél újból egyesült. A liberális párt intézőbizottsága elhatározta, hogy nem gördít nehézségeket a Goga-kor- máiiy tevékenysége elé, de továbbra is har­col a közszabadságok és az alkotmány meg­védéséért. Ellentétek Cuza körül Goga kormánya hétfőn este miniszterta­nácsot tartott. A kormány tanácskozásai es­te féltiz órakor értek véget. A kiadott hiva­talos közlemény nem számol be ugyan ki­mondottan azokról az ellentétekről, amelyek Cuza professzor állásfoglalása miatt fölme­rültek, de fölemlíti, hogy Cuza és több más miniszter között igen heves vitára került sor. Hogy mi volt a vita tulajdonképeni tárgya, azt a hivatalos kommüniké nem ismerteti. A minisztertanácson foglalkoztak az ál­lampolgárságok fölülvizsgálására eddig hozott rendszabályokkal és az igazság­ügyminiszter ismertette ezirányu további terveit. A kormány elhatározta, hogy a földművesek helyzetének javítása céljából fölvásárolják a parasztok multévi termésfölöslegét. Agresszív hang Anglia és Amerika felé Ismeretes, hogy a bukaresti francia követ az Egyesült Államok és Anglia bukaresti képvisc­Nagy légügyi botrány kipattanása áll küszöbön Londonban? PARIS. — A/, „Edho ele Paris11 londoni jelen­tése szerint Londoniban hagy légügyi botrány ki­robbanása áll küszöbön. Egyes repülőgépgyárak n{tgy visszaéléseket, követtek el. QhprClliiH bir szerint titkos parlamenti vizsgálóbizottság ki­küldését kéri. lőivel való egyetértésben a román kormánynál közbenjárt a kisebbségek hatályosabb védelme érdekében. Ez az erélyes közbelépés Bukarestben nagy megdöbbenést keltett. A Curentul mai szá­mában Panfil Seicara, a neves román publicista hosszabb cikkben foglalkozik a kérdéssel s meg­döbbenését azzal leplezi, hogy igyekszik Anglia és az Egyesült Államok ki­sebbségi politikáját befeketíteni. Annál különösebbnek tűnik fel előttünk ez a közbelépés, — irja, — mert a nemzeti keresz­tény párt kormányuralomra jutása óta nem tör­tént semmiféle erőszakoskodás, sem kollektív, sem egyéni. Senki sem gátolja Jehova híveit imádságuk el­végzésénél, tehát semmi sem indokolja azokat' a lépéseket, amelyeket Románia függetlenségi és méltóság-érzete visszautasít. Nem akarom rész­letezni az Egyesült Államok felfogását a ki­sebbségeikről, különösen pedig a más fajhoz tar­tozók iránt való érzését. Nem követem egy né­met lap példáját, amely fényképekkel bizonyí­totta az angoloknak egy más faj iránt való ma­gatartását. Anglia, ez Egyesült Államok és Franciaország kell, hogy területi megoldást találjanak azok részére, akiket sehol sem akarnak befogadni. Végtelen gyarmataik lehetőséget nyújtanak er­re. Románia kész ezt a kérdést Lengyelország­gal együtt a népszövetség előtt megtárgyalni. Sidor egyetemi katedrát reklamál Dérernek... PRÁGA. — A Dérer—Hlinka vitában a legjob­ban érdekelt Sidor a Slovák mai vezércikkében válaszol az igazságügyminiszternek és egyebek közt a következőket irja: „Ne pukk adó zzék Ité­ré r, ba demokratikus nyíltsággal megmondom neki, hogy már régen politikai nyugalomba kel­lett volna vonulnia régi Hasis ta barátai, dr. Srobár és dr. Stebinek volt miniszterek után. Hármasban sokkal vígakban lennének. Vissza­emlékezhetnének az elmúlt szép időkre és köl­csönösen meghallgatnák egymás egyetemi elő- adásait, persze föltéve, hogy Déréi- számára is akadna egy katedra a napról-napra híresebbé váló pozsonyi Komenskv János Amos egyetemen. Bizonyos kilátásai vannak ebben az irányban. Az orvos Srobár az orvosi fakultásra került, a filo­zófus Stefánek a bölcsészetire, nos hát mért ne kerülhetne a jogira dr. Dérer, hiszen van olyan jó jogász, mint, amilyen orvos §rol>ár és amilyen filozófus Őtefánek”, 2

Next

/
Thumbnails
Contents