Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-01 / 1. (4444.) szám

8 A régi Pozsony fontos szerepe a magyar szellemiség kialakításában Irta: Dr. Aixinger László A PMH több ízben közölt cikkeket Pozsony egy kori magyar jellegéről és a magyar kultúrának, valamint történelemnek Pozsonyhoz fűződő emlékeiről. Ezeket a cikkeket egészíti ki az alábbi összefoglaló kis tanulmány. (A szerk.) Már az Árpádok alatt számos literátus, nemes, fő­nemes és a papi rendehez tartozó magyar ur tartóz­kodott állandóan Pozsonyban, A vármegye, a kör­nyék mindenkor magyar volt és a királyi vár is tiszta magyar szigetet jelentett minden időkben. Később fő­leg a Pozsonyban gyakran székelő Nagy Lajos, majd Mátyás király udvarában egybegyült kiváló tudósok, művészek minden fajtája árasztotta Pozsonyból is szelleme fényességét. A XV. században a külföldön is nagy hírnévvel biró Academia Istropolitana teszi Pozsonyt az ország művelődésének fókuszává. A mohácsi csatavesztés után egyre emelkedik Po­zsony jelentősége a magyarság szellemi életében. Itt székeltek évszázadokon át a legfőbb kormánytestüle­tek és itt tartották diétáikat a karok és rendek is. Ezek közül legfontosabbaknak mondhatók az 1526. évi, amikor a Ferenciek refektóriumában királlyá vá­lasztották I. Ferdinándot, akivel megkezdődött a Habsburg-ház 392 éves magyarországi uralma. Az 1606. évi országgyűlésen ratifikálták a rendek a zsdt- vatoroki békét és a Bocskayval kötött bécsi békét. 1723-ban Pozsonyban alkotják meg a Pragmatica Sanctióról szóló törvényt, 1848-ban pedig a reform- törvények megalkotásának színhelye Pozsony. Négy évszázad folyamán összesen hatvanhat diéta folyt le Pozsonyban. A Pozsonyban megindított vagy végzett tudomá­nyos munkásság eredményeit, sajnos, nagyon gyakran semmisítették meg az idők viszontagságai. Tűzvészek, rablások és egyéb pusztítások helyrehozhatatlan kárt tettek a város és káptalan levéltárában, a város mű­vészeti tárgyaiban és épületeiben. A Pozsonyból az egész magyarságra kisugárzó szel­lemi erők legfőbb éltetői a részben Pozsonyban széke­lő prímások voltak. Kiemelkedik közülük Pázmány Péter, a magyar próza megteremtője, aki itt írja leg­főbb müvét, a Kalauzt és munkáinak jórésze Pozsony­ban kerül sajtó alá. Szinte érthetetlen, hogy hosszú időkön át legkevésbbé Pozsonyban méltányolták meg­felelően Pázmány nagyságát. A pozsonyiak helyett Fraknói Vilmos püspök rótt le régi tartozást, amikor Pázmány prédikációi színhelyén az egykori koronázó székesegyház szentélyében, amely alatt Pázmány ham­vai pihennek, 1914 évben a nagy férfiúnak művészi epitáfiumot emeltetett Gigele Alajos szobrászmű­vésszel. A katolikus restauráció legnevesebb szónokai Káldi, Veresmarti, Forró, síb. klasszikus prédikációi Pozsonyban hangzottak el, innen kapott tápot az erős nemzeti érzéstől áthatott homiletikai irodalom, de itt prédikált Bethlen Gábor kiváló papja, Alvinczi Péter is 1618-ban. Pázmány idejében megfordult Pozsonyban Zrínyi Miklós, a költő államférfi és akkor, majd utóbb is a magyar közéletnek minden számot tévő személyisége kíséretével együtt, ami élénkséget, mozgalmat hozott a város, szellemi és gazdasági életébe. Magyar föurak, különösen pedig a prímások példát­lan áldozatkészséggel hívnak Pozsonyba a külföldről neves festő-, szobrász- és építőművészeket, akik a vá­rost és az országot Pozsonyból gazdagítják örökszép- ségü müveikkel. A prímások közül különösen Ester­házy Imre bíboros-érseknek hervadhatatlanok és saj­nos, még eléggé nem is méltányoltak az érdemei. A XVIII. században Pozsonyban működik Bél Mátyás, a nagynevű földrajz- és történettudos. Itt ad­ja ki az első hírlapot, a Nova Posoniensia-t. Mária Terézia gárdistáit is sok szál fűzi Pozsonyhoz. Ennek a századnak végén a szabad szellemű irók Pozsony­ból is terjesztik a felvilágosodás eszméit Széchenyi István gróf 1825-ben a pozsonyi ország­gyűlésen alapítja meg a Magyar Tudományos Akadé­miát. Több müve itt lát napvilágot.. 1848-ban lázasan lüktet Pozsonyban a teljesen nemzetivé lett szellemi élet az itt huzamosabban tartózkodó Kossuth Lajos lenyűgöző és lelkesítő hatása alatt. Berecz Károly „Szabad hangok" cimü költeménykötetét mint a sza­bad magyar sajtó első könyvét Pozsonyban a Belnay- nyomdában adja ki. Deák Ferenc is rendszeresen ke­resi fel a pozsonyi diétákat. Nagyon hiányos és vázlatos ez a felsorolás, mert egy újságcikk keretében nem térhetünk ki mindazokra a szellemi mozgalamakra, amelyek Pozsonyból, Ma­gyarország akkori fővárosából kiindultak! A magyar irodalom nagyjai közül, akik huzamosabb ideig tartózkodtak Pozsonyban és akiknak alkotásai­ban nyomot hagyott itteni életük, a következők neve kívánkozik elsősorban megemlítésre: Tinódi Lantos Sebestyén, Amádé László báró, Gaál György, Csoko­nai, Kisfaludy Károly, Kölcsey, Tompa, Madách, Pe­tőfi, Jókai, Reviczky, Endrődi, Gyóni. A tudósok kö­zül Katona István, Kempelen Farkas, Bél Mátyás, Pray György, Szlemenics Pál, Kámori Sámuel, Rónay Jácint, Simkó Dániel, Endlicher István, Rómer Flóris, Schedius Lajos, Ponori Thewrewk József és fiai, Thaly Kálmán, Lénárd Fülöp, Ortvay Tivadar. Fozsonyból származnak Messerschmtdt X. Ferenc, Tilgner Viktor és Fadrusz János hírneves szobrász- művészek és Oeser Adám Frigyes festőművész. Pozsonynak a magyar szellemiség terén való nagy- fontosságú szerepét elismerte annak idején a magyar kormány* amidőn 1914-ben itt létesítette az Erzsébet­tudományegyetemet (1912: XXXVI. te.), amelynek 1918-ban már három fakultása volt A magyar sajtó történetében is vezető szerepet ját­szik Pozsony. Magyarország első könyvnyomdája Pozsonyban létesült 1611-ben. Forgách Ferenc prímás alapította azt. Az első magyarországi hírlap, a Mer- curius Veridicus ex Hungária Esterházy Ferenc kuruc generális alapítása, 1705-ben Pozsonyban látott nap­világot. A legelső magyar nyelvű lapot, a hetenként VARSÓ. — A tifliszl kommunista újságok most közlik Sztálin „tisztító hadjáratának" georg'ai ered­ményeit. Sztálin saját hazájának csaknem teljes értel­miségét kiirtotta, mert attól tart, hogy a temperamen­tumos georgiaiak, akik különben is szabad nemzeti hazát kívánnak, elsőnek lázadnak föl nyíltan a köz­ponti kormányzat drákói szigorúsága ellen és a titkos terrorcselekedetektől sem riadnak vissza. A kommu- - nisía lap jelentése szerint több mint harminc georgiai I tudóst, költőt, művészt és politikust végeztek ki de­Marci bácsinak nagy tekintélye volt mind- annyiunk előtt. Előttünk, gyerekek előtt szinte félelmetesnek és titokzatosnak tűnt fel az alakja a sok ékességben, amivel a püspök — sőt még a király is — megajándékozta. Fekete reverendá­ját — mert pap volt Marci bácsi — derékban violaszinü, habos selyemöv fogta körül, nyaká­ban nagyocska aranykereszt himbálózott, ujján pedig vastag aranygyűrű meregette fagyosan lila kőszemét Mellén egy zománcos, koronás ke­resztben a király nevének kezdőbetűi csillog­tak-villogtak. Amikor hozzánk jött Mard bácsi rokoni lá­togatásra, nem volt rajta a nagy parádé s vala­mit engedett körülötte a titokzatosság. Nem su­hogott rajta a sötét, mélyráncu reverenda, nem vakiottak a súlyos aranyholmik', csupán egy tág- szemü óralánc karikázott keresztül gömbölyű pocakján. De, azért olyankor sem mertünk any- nyira hozzádörgölődni, hogy megpróbáltuk vol­na, amire szörnyen kiváncsiak voltunk pedig: hogy melyikünknek és melyik ujja férhet be va­jon az óralánc bő karikáiba? Mindig fogaton • érkezett hozzánk Mard bá­csi, s anyánk rosszalóan szokta volt neki mon­dani: — Ugyan Márton, hogy neked van kedved annyit rázatni magad! Mire is már neked az a ló, mikor vonat visz a városodból mindenfelé? — Hát nem érted te azt, Katinka, — vála­szolt Marci bácsi, — hogy magyar embernek nem nyugíhatik meg a vére, ha nem érez lovat maga alatt, vagy legalább a közelében? . . . Mi, gyerekek a tigrismintás kocsitakaróját, a botját meg a havelokját vittük be Mard bácsi után a házba, a szolgálók pedig a kocsiládát ürí­tették ki. Mert az, — anyánk állandó tiltakozása ellenére is, — mindig meg volt tömve a vendé­geskedéshez valókkal. Átlátszó zsirpapirban ott volt a vegyes hús a délelőtti pörkölthöz, a bő­rös malaccomb pecsenyének, sürü hálóval lekö­tött csöbörkében élő hal a halászléhez és apró bödönben juhturó a galuskára. Aztán egy-két vérbélü hevesi dinnye. A halászlével, anyánk minden igyekezete elle­nére és nagy keservére. Mard bácsi sohasem volt megelégedve. — Nem te vagy az oka, Katinka, — vigasztal- gatta elszontyolodott anyánkat — senki sem te­het arról, hogy a halászlé csak a tiszaparti ha­lászok bográcsában, tiszai halból, tiszavizzel fel­öntve akar igazivá főni! . . . A hevesi dinnye alatt mindig ott lapult a kocsiláda sarjubélésében még egy élesre köszö­rült, kurtanyelü szekerce is, amelyről szüléink nem tudtak, mert a dinnye kiemelése után Marci bácsi rögtön intett a szolgálóiknak, hogy nincs más egyéb, elmehetnek. Ám. mi, gyerekek elő- kiváncsiskodtuk a szekercét, mig az öregek ebéd után még feketéztek és szivarozgattak, mi pedig a Marci bácsi kocsiján ülve majszoltuk a ne- künkjutott dinnyekarajokat. Szólni azonban nem szóltunk felőle senkinek, ha egyszer ő nem szó­lott, annyira tartottunk Mard bácsitól. Pedig az oldalunkat majd kifúrta a kíváncsiság: hogy mi­re is való az a szekerce a kocsiládában? . . , Egy látogatás alkalmával aztán, mig a szol­gálók egyenesen a kúthoz siettek a dinnyével, kétszer megjelenő Magyar Hírmondót Pozsonyban Írja a győri származású Ráth Mátyás. 1790-ben Csokonai Vitéz Mihály Diétái Magyar Múzsáját Pozsonyban jelenteti meg. 1832-ben Kossuth Országgyűlési Tudó­sításai Pozsonyban indulnak meg. A nyomdatechniká­ban ma már nélkülözhetetlen szedőgép feltalálása is Pozsonyban fűződik Kliegl József révén, aki az első ilyen gépet Pozsonyban állította egybe. A magyar zene életében is értékes szerep jut Po­c cm bér folyamán. Közöttük van Csereteli Grigol, a tífliszi egyetem hetvenéves európai hirü tanára, Cse­reteli Sándor, a szociológia tanára, Elijava, a pásztor- intézet igazgatója, a mezőgazdasági főiskola három tanára, Dzsvahisvili, a leghíresebb georgiai regény­író. Tabitse Tizian, egy fiatal költő, Ahmeteli, a tífli­szi színház igazgatója, Csicsinadze, az ismert mérnök és gazdasági vezér, továbbá Karzivacse, a georgiai nemzeti mozgalom vezetője, Devdariani iró és Mahc- radze, Georgia volt moszkvai követe. hogy behütsék, a Mard bácsi kocsisa jászol élé igykezett a lovaival, a mi kocsisaink, Pávél, szintén belekiváncsiskodott a l.csiiádába és elé­gedett kurjantással emelte ki óimét a sarjuba fektetett szekercét — Tyűha, — örvendezett — csak ha már egyszer valami nekemvalót is hozott a nagyságos ur a kocsiján! Avval bevette magát a fatartóba és farag­csálni kezdett a szekercével . . . Alkonyaikor, amint a fogata előállott, Mard bácsi rendes szokása szerint mindent feülvizs- gált a fogaton és nyomban rájött arra, hogy a szekercének csak a kifeküdt ágya maradt a kocsiláda fenekén, a selymes sarjuban. Anyánk nem győzött bosszankodni azon, hogy az ő há­zánál lába nőhetett idegen jószágnak, mi pedig nem késtünk elárulni Pávelt, aki akkor is buz­gón faragcsált a zárt fatartóban. Kiáltozásunk­ra elöbujt és szégyenkezve, mentegetőzve hozta az ajándéknak vélt, alkalmatos szerszámot. — Hát el szeretted volna sinkoifáini? — pi- rongatta a kocsisunkat több tréfával, mintsem haraggal Mard bácsi. — Te, Márton sógor, — szólalt meg most apánk, — ha már kipattant itt valami titok, áruld el hát a megoldását is! Mondd: mi a csudá­nak cipelted magaddal az útra ezt a favágószer­számot? A Mard bácsi tokáján gyenge hümmögés rez- gett végig, húzott vagy kettőt égő szivarjából s átugorva tekintetével a szomszédunk alacsony is­tállóján, mélázva nézett a távolba és úgy vá­laszolta: — Tudod, sógor, mikor még én kisfiú voltam odalent Kenézlőn, a nép még mindig sokat me­sélt régi háborúkról s ha nem háborúkról, hát Rózsa Sándorról, meg Sobrf Jóskáról . . . S er­re tifelétek most is van az útban egy, lesre al­kalmas, sürü, sötét erdő! , . . — És ha van, — nevetett apám — akkor már mért nem inkább revolvert hordasz magaddal? •— Soha! — villant meg a szeme Marci bá­csinak. — Hogy én olyan alattomos, veszeke­dett jószággal válaszoljak valakinek, akinek ta­lán mindössze egy fütykösből áll a fegyverzete? Még akkor sem, ha útonálló szegénylegény az illető! . . . Nézd csak, — mutogatta aztán a szekercét, — háromcsillagos, valódi német acél... és ezt akarta elsinkóíálmi tőlem az a betyár!... A gyári védjegyekhez én akkoriban édeske­veset konyitottam. De földrajzt, történelmet már tanulgattam és volt valami kis áttekintésem tá­jak különfélesége, nemzetek, népek múltja és sajátságai fölött. S mig Mard bácsi meg apám a három beleedzett csillagot vizsgálták a sze­kere e lapján, nekem úgy tűnt fel, hogy messze kirepült a kezeik közül, ott pereg valahol a ke- nézlői síkon, összecsattan éle fokossal-pallossal, amelyet merészen egymás szemébe néző, kaca- gányos, kócsagforgós daliák csóválnak és egész ragyogó csillagraj szakad a vitézkedő szekerce éléről a fodrostükrü Tisza vizébe. ... Azt hiszem, hogy akkor, ennek a vízió­nak a fényénél sikerült megpillantanom Márton bátyámnak a legigazibb alakját is. Sztálin kiirtja szülőhazája értelmiségét Kivégeztek‘harminc georgiai érőt, költőt és tudóst CsiBay&s szekme­Irta: N. Jaczhó Olga 1938 január 1, szombat BHHBBBHBBmHBHBMi zsonynak. Mária Terézia idejében Lavotta és Bihari bármikor szívesen látott vendégek Pozsonyban. Liszt Ferenc Pozsonyban adja első nyilvános hangversenyét 1820-ban. Később is gyakran keresi fel Pozsonyt, ját­Koniferum valódi borókabogyó-párlat, mint fertőtlenítő itat ragályos betegségeknél kiváló hatású. „SLOVLIK" Trenőin. szik és vezényel hangversenyeken. Erkel Ferenc régi pozsonyi zenei családból származik. A Himnusz­komponálása közben felcsendül emlékezetében a po­zsonyi harangok zúgása és adja meg neki az első ak­kordok ideáját László nevű fia Pozsonyban kiváló zenepedagógus. Pozsonyi születésű Kusser Zsigmond zeneszerző, Hűmmel János és a magyar zenei élet ki­válósága, Dohnányi Ernő. Bartók Béla, a nagynevű zenereformer is Pozsonyban alapozza meg mai nagy­ságát Minden adat közlése nélkül említjük még meg, hogy Pozsony a magyar színjátszás pártolásával is minden­kor hozzájárult a magyar színművészet fejlesztéséhez. Szárazon megirt és tulajdonképpen csak kikapott nyers adatok ezek Pozsonynak gazdag történetéből, amely az évszázadok folymán szervesen kapcsolódott bele a magyar nemzet történetébe. A mai időkben itt a mi köreinkben még magyarok között is könnyen me­hetnek feledésbe, mert állandóan észlelhetünk olyan tendenciákat, amelyek Pozsony mutját a való tények­kel össze nem férő megvilágításban szeretnék feltün­tetni. Már azt is hallhattuk, hogy a pozsonyi várro­mot is le szeretnék romboltatni, aminek legfőbb oka az volna, hogy az is Habsburg-emlék. Nem hinnök, hogy akik ilyen szempontokat követnek, ezeket pél­dául Prágában is mernék hangoztatni, mert akkor ott is sok felbecsülhetetlenül nagyértékü alkotás felett kellene megkonditaní a halálharangot... A pozsonyi várnak, Pozsony városának, a pozso­nyi léleknek jelentőségét a magyarság történetében és a magyar szellem gazdagításában nem tüntetheti el semmilyen törekvés. Oly értékeket adtak ezek minden téren a kulturvilágnak, amelyek mnidenkor állni fog­ják az idők viharát Pályázatok, ösztöndijak A munkácsi állami kórháznál két segéd­orvosi állásra. Határidő január 6. A rózsahegyi városi közkórháznál segéd­orvosi állásra. Határidő: január 10. A nagyszombati országos közkórháznál két segédorvosi állásra. Határidő: jan. 10. A varannói járási utak választmánya se- gédhivatalnoki állásra. Határidő: január 5. Magyar igazgató-tanítói állásra a követ­kező állami népiskolánál: Bene, Harangláb, Halábor, Jánosi, Barkaszó (ev. ref. vallásu előnyben), Gyula, Nagypalád, Eszeny (ev. ref. vallásu előnyben), Szalóka (ev. ref. vall. előnyben.) Magyar szaktanítói állásra a tó­esői és az ungvári polgári iskolák magyar tagozatánál. — Magyar tanítói állásra a kö­vetkező állami népiskolánál: Bátyú, Bereg­szász I., Beregszász H., Jánosi, Keresztur, , Vári, Zápszony, Visk, Salánik, Dercen, Hor­nos. Nagyipalád, Kisdobrony, Nagyriobrony, Botfalva. — Az összes tanítói állásnál a pá­lyázati határidő: január 31. A nyitraeperjesi körorvosi állásra. Ha­táridő: január Í4. A gálszécsi körorvosi állásra. Határidő: január 15. A Selmecbányái közjegyzői állásra. Ha­táridő: január 15. A közegészségügyi minisztérium állator­vosi hivatalnoki állásra. Határidő: jan. 15. Az érsekujvári országos közkórház se­gédorvosi állásra. Határidő: január 8. # Kultnrházak építésének segélyezésére. Határidő: január 31. Szlovenszkó országrész a mezőgazdasági főiskolák hallgatói részére ösztöndijat nyújt. Határidő: 1938 január 31. w Közelebbi felvilágosítást az egyesült or­szágos keresztényszocialista és magyar nem­zeti párt központja (Ventur-u. 15.) és a po­zsonyi (Köztársaság-tér 12, II.) és a rima- szombati magyar Jogvédő Iroda nyújt. Meghívó A Magyar Katolikus Akció sajtóbizottsága 1938 január 20-án délelőtt 10 órakor a Katolikus Kaszinó nagytermében (Pozsony, Lőrinckapu 3.) közgyűlést tart, amelyre a tagokat ezennel meghívom. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Beszámoló a mozgalom eredményéről. 3. A házi szabály-tervezet felolvasása. 4. Az uj választmány megválasztása. 5. Szabad indítványok. ( Az indítványokat a közgyűlés előtt 48 órával beadni a Központ­hoz.) Pozsony, 1937. december 30. A Sajtóbizottság nevében: Hladik Ágoston s. k. elnök, szén tsz. tanácsos, az AC orsz. igazgatója. xx A legszebb táncokat, dalokat, filmé* két, magyar nótákat mind, mind megtalálja a Rózsavölgyi-féle 1937/38. évi Arany AH búmban, mely újra megjelent és kaphatót Stciner Zsígmondnál, Bratislava. Tartalmaz 64 oldalon 36 slágert Ke 470.— értékbenl Ara csak 39 Ke, Kérjen prospektust!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents