Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-09 / 6. (4449.) szám
MICESCU PRAGABAN (sp) — A francia közvélemény igazi ihangulatát Romániával szemben nem is annyira a félhivatalos Temps vezércikkei képezik, mint inkább ugyané lap ,,tribüné libre" rovatának egyik cikke, ahol De Vienne a csalódás és a kiábrándulás hangján mond le a román szövetség értékéről, •sőt annyira megy, hogy a bukaresti antidemokratikus fejlődést szembeállítja a budapesti demokratikus fejlődéssel és Magyarország mellett tör lándzsát. Micsoda fordulat Középeurópában! Hiába kísérli meg néhány párisi újság s azonkívül a Lidové Noviny ds, hogy készpénznek vegye Micescu üdvözlő táviratainak megnyugtató hangját, — kiábrándítóan hat, hogy a román külügyminiszter ugyanilyen hangú, sőt még barátságosabb táviratokat küldött Hitlernek és Mussolininak is. Néhány lap már azzal kísérletezik Prágában, hogy Goga rendszerét a „látszat ellenére" demokratikusnak nevezze s talán mint a kisantant-demokrácia újabb diadalát ünnepelje, de nem hisszük, hogy az ilyesmi sikerülhet, bármily zsonglőrügyességre tettek is szert egyes helyeiken a demokrácia szó alkalmazásánál. ^,Hogy ki á demokrata, mi határozzuk meg" — mondják már-már Prágában s hosszú éves tapasztalataink alapján nem csodálkoznánk, ha egy szép napon azt olvasnánk a cseh lapokban, hogy minden rendben van és Goga rendszere a legtisztább demokrácia. Megszoktuk az ilyesféle bűvészmutatványokat. A nyugateurópai közvéleményt nehezebb meggyőzni és megnyugtatni, mint a prágait s Micescu útja kétségtelenül ezt tervezi. Genf és Páris előtt a román külügyminiszter vasárnap Prágát látogatja meg. Az előkészületek a fogadtatásra ez alkalommal hűvösebbek, mint amikor más román külügyminiszter -— például Titulescu — érkezett a csehszlovák fővárosba, de a hangulat mégis várakozó és bizakodó s a hivatalos világ kénytelen-kelletlen ugyanúgy ünnepli majd a fasiszta Romániát, mint ünnepelte a demokratikusát, mert szüksége van erre a barátságra. Feltűnést keltett prágai körökben, hogy Micescu Bukarestből először Prágába (ön s csak azután utazik Belgrádba, holott a közvetlenebb ut a Belgrád-Prága-Genf irány lett volna. A román külügyminiszter bizonyára azért jött előbb Prágába, hogy Szto- iadjnoviccsal már a prágai megbeszélések titán tárgyalhasson. A jugoszláv miniszter- elnök azonnal a Miceseuval folytatott esz- necsere után Hitlerhez siet s fontos, hogy román kollégájával ezt az utazást akkor készítse elő. amikor Micescu már tárgyalt Krofíával és ismeri Csehszlovákia álláspontját Németországgal szemben. Micescu és Sztojadinovics között teljes a harmónia i nincs sok megjegyezni, való. Elhatározá- uk és irányuk közös, illetve nagyrészt ától függ, hogy miként egyeztek meg a Czer- in-palotával s Prága beáll harmadiknak az gyüttesbe, vagy a két déli kisantant-állam gyéni politikát kezdeményez Németországai szemben. Minden jel arra mutat, hogy Csehszlová- ia némi közeledést kénytelen tenni a jugo- zláv-román felfogáshoz s módosítani ed- igi német politikáját. Beran újévi nyilalko- ata izelitő volt ezen a téren s a változá.s- ak sok más apróbb, de jellemző jeleit is szrevehetjük. Hiába bélyegzi meg kvalifi- álhatatlan és politikushoz nem méltó sza- akkal Pé*•<»<• aHk a köztársaság világnézeti politikájának módosítását óhajtják, a fejlődést lehetetlen megváltoztatni s ma már nemcsak a külpolitika kényszerít az ideológiai és másfajta elzárkózás megszüntetésére, hanem a köztársaság legnagyobb pártjainak felfogása is módosult. A cseh nemzeti egység pártja után az agrárok sem zárkóznak el többé a németekhez való közeledéstől, a szlovák néppárt álláspontja ismeretes és a cseh néppárt magatartása szintén barátságosabbá válna a németek iránt, ha a feszültség a Vatikán és Berlin között' megenyhülne. A hangulat mindenesetre kedvező, de felmerül a nehéz gyakorlati kérdés: hogyan közeledni? A probléma kényes s ezen a téren Micescu és Sztojadinovics lényegesen Krofta segítségére lehet, ha a román külügyminiszter utazásával némi megegyezésféle keletkezik s a Miceseuval beszélt Sztojadinovics már ezzel az uj kisantant-megegyezéssel utazhat Berlinbe s az uj felfogás szószólójaként léphet fel. A kisantant elintézendő problémáinak középpontjában ma a német kérdés és a módosított belpolitikai ideológia áll. Nem léA román külügyminiszte utazása A magyar kérdés áll Micescu prágai tárgyalásainak előterében Ées angol bírálat Goga ellen - A volt romániai angol froaiharcssok visszaadják román kitüntetéseiket - — Az erdélyi magyar kisebbségek és London PARIS. — Párisban úgy tudják, hogy Micescu román külügyminiszter prágai látogatása során főleg a magyar kisebbségeket érintő politikai kérdéseket fogják megtárgyalni. Megállapítható, hogy a prágai megbeszélések középpontjában Magyarország fog állani. Igyekezni fognak összhangba hozni Csehszlovákia és Románia magatartását. Csehszlovákia a maga részéről sietteti a kérdés rendezését, de ugylátszik, hogy Bukarest időt akar nyerni. Micescu azon lesz, hogy Prágát megnyerje a román politika uj irányának. Annyi bizonyos, — állapítják meg Párisban, — hogy a most következő napok fontos tanácskozásokat hoznak. A román király londoni látogatásának nehézségei LONDON. — Az angol sajtó élesen bírálja Goga kisebbségellenes politikáját. Egyes lapok azt írják, hogy a Goga-kormány kinevezése után Londonnak és Párisnalk be kell látnia, hogy Románia egyidőre felfüggesztette megszokott beles külpolitikáját. Károly király londoni látogatásában annak biztosítását látják, hogy Goga szélsőséges politikája le fog tompulni. Egyébként azonban nem látják szívesen Károly királyt Londonban, mert attól tartanak, hogy a király londoni tartózkodása alatt a nép körében ugyanolyan tüntetések fognak megismétlődni, mint annak idején Rosenberg ellen, mig el nem hagyta Angila területét. Oliwer Langson volt képviselő levelet Intézett az angol királyhoz. A levél, amelyet Anglia valamennyi újságja közölt, a következő: — Mint az egyedüli brit osztag parancsnoka, amely a világháború alatt a románokért Romániában harcok, legyen szabad tiltakozásomat kifejeznem amiatt a bánásmód miatt, amellyel a kisebbségeket kezelik Romániában. Goga lehetetlenné teszi számunkra, hogy tovább viseljük a román kitüntetéseket. Felségedhez azon kérelemmel fordulok, hegy adja vissza a kisebbségeknek az őket megillető szabadságot A prágai tárgyalások programja PRAGA. — Hivatalosan jelentik: Micescu Istrati román külügyminiszter vasárnap, január 9-én reggel 8 óra 11 perckor érkezik csehszlovák területre. Kíséretében uatazik felesége, továbbá Cretzianu, a román külügyminisztérium politikai osztályának vezetője és Pascanu, a miniszter kabinetfőnöke. Aurelian prágai román követ és dr. Fragner, a csehszlovák külügyminisztérium képviselője a határig a miniszter elé utazik. Micescu Budapesten át utazik. Érsekújváron a járási főnök fogadja, Pozsonyban Országh országos elnök és Kmo polgármester üdvözlik, Brünnben Cerny országos elnök és Spazier polgármester. Micescu 16 óra 55 perckor érkezik a prágai Masaryk-pályaudvarra, ahol Krofta Kamii külügyminiszter fogadja Zenkl1 polgármester, Sobotka országos elnök és a Csehszlovák-Román Társaság képviselői társaságában. A miniszter az Alcron-szál- lóban száll meg, ahonnét 17 óra 45 perckor a Várba hajtat és beírja nevét a vendégkönyvbe, majd a Czernin-palotában meglátogatja Krofta külügyminisztert. 20 óra 15 perckor, mint jelentettük, ünnepi diBUKAREST. — A Goga-kormányban súlyos nézeteltérés támadt a cuzisták és a Goga-csoport hívei között. A cuzisták ugyanis nincsenek megelégedve a zsidóság elleni intézkedésekkel. A miniszterelnök azt is megakadályozta többek között, hogy az uj cselédrendeletet végrehajtsák. Emiatt a cuzisták egy része a legutóbbi minisztertanácson nem is vett részt. A nézeteltérések állítólag napirenden vannak a cuzisták és Goga hívei között, mert Goga kénytelen mérsékelni a zsidóüldözést, mig a cuzisták erélyes és gyors intézkedéseket követelnek. Egymillió zsidó sorsa PARIS. — Francia politikai körökben valószínűnek tartják, hogy Goga mintegy egymillió zsidót akar kiutasítani Romániából. Mint ismeretes, Európa legtöbb állama már jóelőre bejelentette, hogy a romániai menekülteket nem fogadják be országukba. Most a francia szocialista sajtó is hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok között Franciaország szintén nem fogadhatja be a ner lesz a Czernin-palotában. Hétfőn korán reggel Krofta miniszter fölkeresi Micescut az Akron-szállóban, majd 9.50 órakor együtt az óvárosi városházára mennek és Micescu koszorút helyez el az Ismeretlen Katona sírján. Az előkelő vendég ezután meglátogatja Hodza miniszterelnököt, majd 11 óra 15 perckor Benes elnök magándolgozÓEzobájában egy óra hosszat tárgyal az elnökkel, 12 óra után de- zsöné lesz a Várban s 13.55 órakor Micescu elhagyja Prágát, hogy Budapesten át Belgrádba utazzon. Április 8>Én lesznek az uj választások? BUKAREST. — A román kormány szigorú intézkedéseket hozott a tőkemenekülés megakadályozására. A határon átutazó közönséget tüzetes motozás alá vetik. Egyes lapok jelentése szerint egyébként az uj választásokat április 8-ra írják ki. Romániából elmenekülő zsidókat. Ebben az esetben a franciáknak elsősorban a saját érdeküket kell tekinteniük s az országnak ma már nem áll módjában, hogy idegeneknek adjon munkát. Ebben minden francia egyetért, Hitler ünnepelni fogja Romániát BERLIN. — Január 30-án összeül szokásos évi ülésére a német Reichstag és az ülésnek egyetlen szónoka ismét Hitler lesz. A német birodalmi vezér és kancellár ez alkalommal hosszabb beszédben ismerteti a harmadik birodalom belső helyzetét és külpolitikai viszonyait és ennek keretén belül, mint azt a lapok jelzik, igen meleg szavakat fog találni Olaszország, Jugoszlávia és az elmúlt hetekben igen jelentős változáson átment Románia számára is. A Goga-kormánynak a berlin—római tengelyhez fűződő viszonyát illetően német politikai körökben erős reményeket táplálnak az esetleges intenziv együttműködésre, (FOLYTATÁS A 3. OLDALON) Néieteitérések a cuzisták és a Goga-csoport kőzett Hal számunk a Képes Kéttel 24 oldal — fira 2‘- KS Ma: Kis Magyarok Lapja li^|L fEjT J XVII. évf. 6. (4449) szám • Vasárnap • 1938 január 9 jj^GVARHIRMB Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzloVeflSzkÓÍ és rUSZÍTlSzkÓi TTlClPUCirság ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ^ Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja ® ® TELEFON: 303-11. © « Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki, SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHR.
