Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-30 / 24. (4467.) szám
1938 január 30, vasárnap* T>RXGAI-AW.^ARHIRIíAI> Magyarország biboros-hercegprimása leírja Szent István király alakját Szent István tökéletes ember volt - A hercegprímás tanulmánya a magyar nemzet nagy apottolárél hessen a testből és lélekből álló ember. — Lelkére köti továbbá fiának az országnagyok tiszteletét, a türelem és igazságosság erényeit, a ta- nácskérést, az ősök és hagyományok követését, a külföldi vendégek befogadását és megbecsülését. továbbá az imádságot, kegyességet, irgalmasságot, végül a tisztaságot. A szent jobb Az Isten csodálatos módon a mai napig épségben megőrizte a szent király áldott jobbját, amellyel mindig igazságosan kormányozta nemzetét, amely csak az igazság védelmében rántott kardot, akár belső, akár külső ellenség visszaverésére. Ha az Isten annyira kitüntette szolgáját, hogy megőrizte jobbját, hogy a katolikus egyház Imre herceggel és Gellért püspökkel az összes európai királyok között legelsőnek forma szerint is 1083BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünktől.) A Prágai Magyar Hírlap elsőnek számolt be a sajtóban arról a nagyszabású, kulturális jelentőségű tudományos vállalkozásról, amely- iyel a magyar történelemtudomány méltóan vezeti be a Szent István jubileumi évet. A százives Szent István Emlékkönyv kötetei gyors egymásutánban jelennek meg a közeli hetekben és a nagyszabású vállalkozás, amely a Szent Istvánra és korára vonatkozó tudásunk teljes foglalata lesz. március végére már a magyarság közkincsévé válik. Az emlékkönyv szerkesztője Magyarország biboros-hercegprimása, dr, Serédi Jusztinián esztergomi érsek, aki nemcsak a szerkesztés munkáját végezte nagy odaadással és hozzáértéssel, hanem maga is egy mélyen szántó tanulmánnyal vezeti be a korszakot alkotó munkát, Dr. Serédi Jusztinián bíboros, a legrégibb magyar egyházmegyének püspöke, mélyen szántó, történelmi értékű tanulmánnyal vezeti be a hatalmas munkát. Módunkban van ennek a tanulmánynak lényeges részeit jóval az első kötet megjelenése előtt olvasóközönségünkkel megismertetni. Dr. Kniezsa István szlovákiai szempontból különösen jelentős tanulmánya után a hercegprímás írása nyújt Ízelítőt olvasóközönségünknek a Szent István Emlékkönyv nagy értékéről. Tökéletes ember... Magyarország első királya, mint a magyarság igazi apostola és atyja, mint a legkiválóbb katolikus uralkodó és mint az egyház nagy szentje él szüntelenül a magyar nemzet köztudatában. Minden vonatkozásban tökéletes ember volt. A középtermetű, életerős férfiúnak valóban királyi alakjáról műveltség, komolyság és életbölcseség, szivjóság, erélyesség és bátorság, mély vallásosság és nemzetének lángoló szereteti tükröződik vissza. Műveltsége a nyugati uralkodókéval vetekedett, sőt sok tekintetben felül is múlta azt. Komolysága szinte közmondásos vök. Ritkán látták nevetni. A nagy király, aki vallási, kulturális, politikai és társadalmi szempontból egy egész nemzet életét akarta átalakitani, csodálatos bölcseséggel végezte sorsdöntő munkáját és mindig helyesen választotta meg hozzá munkatársait. A béke fejedelme Tudta jól, hogy nagy épitő munkájához tartós békére van szüksége. Ezért jóságos békefejedelem akart lenni, aki a nemzet vezetőivel a közös vér, a külföldi országokkal — Itália, Francia- ország, Belgium, Németország, Csehország és Lengyelország, Bizánc stb., — valamint az Apostoli Szentszékkel főképpen a katolikus hit alapján talált barátságos viszonyt. Ezt a jó viszonyt a rokonsági kötelékeken kívül latin nyelvismerete és utolérhetetlen vendégszeretete, gazdasági vonatkozásban pedig Európa legtöbb országában elterjedt kitűnő pénze is nagyban előmozdította. Szervező munkájába nemcsak a hittérítőket, hanem a bevándorolt idegeneket s a honfoglaláskor itt talált őslakosokat is igyekezett beállítani. Az idegeneket különösen megbecsülte, azoknak polgárjogot adott, nagy kiváltságokkal az országhoz kötötte Őket. Azonban a bölcs király szivjóságát az igazságra támaszkodó erélyességgel, békeszeretetét pedig bátorsággal és ritka badvezéri tehetséggel párosította. VaUásos hazafi Szent István vallásos hazafi és hazafias keresztény volt. Nemcsak elméletileg fogadta el a hit és erkölcsi igazságokat, hanem gyakorlatilag is, tehát azok szerint rendezte be magán-, családi és nyilvános életét. Gyermekkorában az őt megkeresztelő Szent Adalbert és Deodatus irányítása mellett kezdte keresni az Istent. Nehezebb munkájára, súlyos vállalkozásaira mindig imádsággal készült, a sikert pedig ugyancsak imádsággal és jó cselekedetekkel köszönte meg. Hitvestársával szent életet élt, fiának, Imre hercegnek, trónja várományosának nevelését a bölcs és szentéletü bencés szerzetesre, Gellértre bízta, de szóval és példával maga is nagyban előmozdította. A Boldogasszony ünnepén és oltalma alatt tanácskozott a főpapokkal és országnagyokkal. Királyi gondjait rendszerint minden évben a Szent Márton apátság templomában tette Isten elé. Nemzete javára csodálatos harmóniában gyakorolta mély meggyőződéses keresztény vallását soha senkitől felül nem múlt magyar haza- fiságával. Isten országának keresése Tudta jól, hogy Istentől rendelt vallásra mindig szüksége lesz a nemzetnek. Tudta, hogy ahol nincs vallásosság, ott nem lehet igazi szabadság, nem lehetnek tiszta erkölcsök, ott a bomlás jelei mutatkoznak az egyén, a család és az azokból összetevődő nemzet életében. Istentől rendelt vallás nélkül nincs értelme a jogi és erkölcsi törvényeknek, a házasság egységének és felbonthat a lanságának, a hitvestársi hűségnek, a szülői kötelességeknek, a gyermeki engedelmességnek, a polgári kötelességek teljesítésének. Ezért a nc.r~et életében is először Isten országát kereste. Azért iparkodott behatolni korának tudományaiba, hogy minél jobban merősödjék a katolikus hitben, amely észszerű engedelmesség a kinyilatkoztatott igazságokkal szemben. Ezért gyakorolta főképp azon erényeket, melyek uralkodói kötelességeivel leginkább megegyeztek, ezért volt magánélete a keresztény magyar ember, nyilvános élete pedig a keresztény uralkodó életének mintaképe. Igazi apostol Mint igazi apostol és nemzetének fennmaradásáért aggódó atya legnagyobbrészt még pogány nemzetét rávezette a kereszténységre és ezzel a legdrágább Örökséget: a keresztény bitet és Isten fiainak szabadságát hagyta nemzetére. A magyarok megtérítése és a római orientáció, az egyházi szervezetek megalapítása és fejedelmi dotálása úgyszólván teljesen István érdeme. Igaz magyar A katolikus hit elfogadása és terjesztése mellett is igaz magyar maradt. Gondosan őrködött, hogy a magyar egyházi szervezetek — az Apostoli Szentszék jogainak csorbítása nélkül — mindig függetlenek legyenek a hasonló külföldi szervezetektől. de jóviszonyt tartsanak fel velük. Viszont mint racggyőződéses keresztény, egyházának szabadságát tiszteletben tartotta. Ezért csak úgy avatkozott az egyház ügyeibe, mint Istentől rendelt király s az egyház született vezetője, aki az egyház tekintélyét mindig elismerte és egyházszervezeti intézkedéseit a Szentszékkel jóváhagyatta. Államszervezete A népvándorlásbeli népek pusztulásából megértette, hogy nemzetét és országát a szomszéd keresztény népek között csak a kereszténység tarthatja fenn. Ezért a keresztény királyság alapelvei, vagyis az igazság, igazságosság és Isten törvényei alapján szervezte meg és kormányozta országát. Ezért volt olyan nagy hatással törvényeire, kormányzására a keresztény egyház hit- és erkölcs- tanitása, valamint a kánonjog és ennek közvetítésével a római jog kivált az egyházra, a papságra, a vallásra és a hitéletre vonatkozóan. Keresztény államszervezetében elválaszthatatlanul összeforrt a keresztény vallásosság és a hazafi- ság, az egyház és a magyar állam, az uralkodó és a nemzet. Ezért ragad kardot is és megy be — sajgó szívvel bár — a testvérháboruba, amikor atyafiai és alattvalói a központi hatalom és a kereszténység ellen fellázadnak. A koronázás A keresztény elveken nyugvó független központi hatalom biztosítása és megerősítése végett az akkori szokás mellőzésével nem a római-német császártól, hanem II. Szilveszter pápától kért és kapott koronát, amellyel azóta a magyar alkotmány szerint az esztergomi érsekek koronázzák a törvényes királyokat. A koronázás Magyarországon nemcsak egyházi szertartás, hanem a legjelentősebb magyar közjogi aktus is, amely által a megkoronázott uralkodó teljes közjogi hatalmat nyer. Szent István vére a szent koronán keresztül a koronázás által a legfőbb hatalom birtokosa lett utódaiban is, akik nem a pogány ősökre, hanem mindig a szent királyra vezették vissza és tőle származtatták királyi jogaikat. Mikor pedig ez a vér 1301-ben kihal, Szent István koronája a nemzet felfogása szerint tovább viszi a király vérének folytonosságát, szimbolikusan egyesíti ' a királyt cs nemzetet, magában foglalja, megszemélyesíti és közvetíti az összes alkotmányos jogokat, amelyeknek a forrása Isten, amint azt a koronán levő ikonok is jelképezik. A korona, amely most latin és görög részből áll, szépen szimbolizálja Krisztus egyházának egyetemességét, mutatja Magyarország központi helyzetét kelet és nyugat között, de biztosítja mindkettőtől való függetlenségét is. Országszervezés Isten nemcsak megalapította, hanem szervezte is királyságát. Elsősorban a nomád magyart letelepedésre szoktatta. Minden tíz faluval közös templomot építtetett és elrendelte, hogy vasárnapokon a betegek, a füstőrzők és az apró gyermekek kivételével mindenki ott legyen az istentiszteleten. Ilyenformán az állattenyésztő magyarok marháikkal legfeljebb háromnapi járóföldre távozhattak a közös templomtól. Mozgásuk igy szükebb körre korlátozódott, aztán lassan letelepedtek. A templomok, monostorok közelében községek keletkeztek, melyek gyakran a védszentek nevét kapták és tartották meg napjainkig. A letelepedett magyart a káptalani és kolostori iskolák segítségével, a földművelés rendszeresítésével és az ipar elterjesztésével nyugati kultúrára nevelte. Az atyai intelmek Mint a keresztény uralkodók mintaképe Imre herceghez intézett intelmeiben az első helyet az apostoli hitnek adja, fiát pedig buzdítja, hogy ha trónra lép, a hit dolgában jó példát adjon. Kiemeli az egyház méltóságát, védelmébe veszi annak szolgáit, intézményeit, törvényeit, jogait, szabadságát és vagyonát. A szent király ugyanis belátta, hogy az állam életében nem elég a polgárok szellemi, testi és anyagi szükségleteit biztosítani. hanem elsősorban lelki szükségleteit kell kielégíteni, hogy már itt a földön boldog leban szentjei közé iktatta s ezzel tiszteletét az egész keresztény világban egyetemessé tette, nem csoda, hogy a magyar nemzet is megbecsülte és megbecsüli az emlékét, akit halála után három évig gyászolt és akiknek tiszteletében kilencszáz esztendő folyamán meg nem szűnt soha. Február elsején jelenik meg az „A fiatalság szava", a CsM&Sz első röpirata POZSONY. — A Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének vezetősége szükségesnek látja azt, hogy a főiskolás mozgalmak, azoknak célkitűzései és eredményei a csehszlovákiai magyar közvélemény elé kerüljenek. Ez a gondolat vezette arra, hogy most röpirattal forduljon a magyar közvéleményhez és abban feltárja az uj fiatalság lelkét. A röpirat foglalkozik a magyar egyetemi ifjúság legutóbb lefolyt két nagy megmozdulásával: a vibnyei szellemi táborral és a kassai országos kongresszussal, amelyek határkövet jelentenek ifjúságunk történetében. A kis füzet rámutat arra a nehéz helyzetre, amelyben a magyar egyetemi ifjúság él. Tartalmazza a köztársaság elnökéhez és a kormány el nőkhöz benyújtásra kerülő memorandum szövegét. Foglalkozik a magyar főiskolás internátus kérdésével. Több cikkben fejti ki ifjúságunk helyzetét: rámutat szellemi alapjaira e megvilágítja a .generációs kérdés" igazi arcát. A röpirat gazdag tartalmát statisztikák egészítik ki. Az ízlésesen kiállított 2-1 oldalas füzet ..A fiatalság szava" elmen február elsején hagyja el a sajtót. A röpiratot Zombory György s/ed-iosztetto. Ára csak -1 korona. Megvon lo'hotő a Csehszlovákiai Magyar .Akadémikusok Szövetségénél Pozsony, Safarik-tér 4., I. GA FARSANGI BÁLI ÚJDONSÁGOK az utolsó divat szerint Nehéz Satin TÜLL-alapu Fémbrocátok Fémbrocátok Fémbrocátok 90 széles 90 széles 90 széles Ké 58'— Ké 40*— 28-— Ki 40*— 28-— Mousseline Eroché . Celophan-cloque 90 széles lTSlRSp8r@fít g0 S7éIes 80 széles _„v Ke 65-— Ki* 42*— 33-— Kc 34'~~ Mötfé selymek Alour LavsbSe Virágos Taffetek Ké 20*— 16"— K8 10-50 Ke 9-80 l:jgr I -^0^- yCmsz+TtUmn KASSA
