Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-29 / 23. (4466.) szám
A magyar könyv térhódítása (n. p.) A világpolitika káoszától és fegyvercsörtető zajától messze távol, teljes hang- talanságban s annál csodálatraméltóbban meglepő és vigasztaló folyamat vonja magára mindinkább a szélesebb rétegek figyelmét: a magyar könyv európai térhódítása, amely már-már diadalut jellegével bir. Szinte szimbólum ez a - valljuk be — váratlan fordulat ebben a korban, amelyben az irodalom majdnem teljesen kiszorult a népek életének keretéből s rajta kívül tulajdonképen még csak a zene őrizhette meg legalább némileg azt a pozíciót, amelyet a háború előtt elfoglalt. Bár ez egymaga fontos és taglalandó esemény, külön politikai szerep is jut neki, mert nem az általánosságban vett irodalom erősbödéséről van szó és nemcsak a magyar könyv reneszánszáról, hanem arról, hogy a sajátos értelemben vett magyar légkörnek, mentalitásnak és világszemléletnek uj szerep jutott a nyugati államokban.. Le kell szögezni, hogy az ilyen térhódítás eddig csak a magyar zenének sikerült. Évtizedekkel ezelőtt Hubay Jenő „Cremonai hegedűs” cimü operájával indult meg az, ami Kodály Zoltán és Bartók Béla népies- polifóniájában beteljesedést hozott: a magyar zene helyet foglalt a világ zenéjében. A magyar irodalom azonban {s legfőképen a sui generis magyar irodalom) nem jutott túl Magyarország határain és amennyiben mégis, nem volt termékenyítő hatással a külföldre. Ady kozmikusán lángoló költészete hiába próbált betörni Nyugaton: Ős kajánt nem értették és még kevésbé értették harcát a disznófejü nagyurral; a párisi nosztalgia fölött pedig jóakaratu mosollyal tértek napirendre. Móricz Zsigmond hiába hajította a ,,Sárarany” és a ,,Fáklya” súlyos köteteit Nyugat porondjára, — Európa nem érdeklődött a magyar paraszt és polgár sorsa iránt, a magyar élet problémái nem voltak problémák ott, ahol német részről egyedül a misztikum ködébe burkolt pszihológia lehetett regényes tartalom, francia részről pedig a könnyed rajztól tapodtat sem tértek el és a teljesítmény csúcspontja Balzac Emberi Komédiája volt, azaz korkép. Egy-ké tév óta mintha egyszerre varázslatosan megváltozott volna minden: egy csapásra fölfedezték nyugaton a magyar irodalmat, se szeri, se száma azoknak a magyar regényeknek, amelyek németül, franciául, olaszul jelennek meg. Ez, persze, igy egymagában még nem lenne meglepő tünet és irodalomtörténeti szempontból részben azt jelentené, hogy a magyar irók kitűnőt produkálnak, részben azt, hogy a nyugati államok írói nem tudnak újat nyújtani s ezért fordul a közönség egy számára még szűz terület felé, ahol még teremnek „egzotikus” emberi problémák s adódik téma, amit nem ismertek. Azonban ha végigtekintünk a fordításban megjelent magyar regényeken, akkor más megítélési szempontot fedezünk föl s rajta keresztül azt, ami túlmegy az irodalmi értékelésen: politikumot, világszemléletet és egy csodálatos népi heroizmus élniakará- sának a győzedelmét. Móricz Zsigmond „Erdély”-trilógiájának hatalmas német kötete olyan hatást váltott ki, amellyel egy eredeti német regény sem dicsekedhet. Ugyanez áll Surányi Miklós „Egyedül vagyunk” cimü Széchenyi-regényére, Harsá- nyi Zsolt „Magyar Rapszódiájára”, Her- czeg Ferenc Rákóczi-könyvére. De éppen ebben a sorozatban meg kell említeni Ban- gha Béla átfogó müvét a katolikus világGENF. — Jelentettük, hogy a népszövetség századik tanácsülésszakának első nyilvános ülését csütörtökön este tartották meg Genfben. Edén és Delbos nyilatkozatát nagy érdeklődés előzte meg. A két külügyminiszter a várakozásnál sokkal határozottabban a népszövetség mellett foglalt éUést és élesen elitéit minden reformtörekvést. Edén is a népszövetség mai formája mellett szállt síkra. A két nyugati nagyhatalom az ünnepélyes bejelentés szerint hajlandó a népszövetséget minden ellenségével szemben megvédelmezni. A nyilatkozatok az úgynevezett ideológiai blokkok kérdését is fölvetették. A lengyel külügyminiszter Edennel folytatott beszélgetése után fölismerte a helyzet komolyságát és beszédéből kihagyta a kritizáló részeket. A tanács zárt ülésén — amely megelőzte a nyilvános ülést — megszüntették Magyar- ország pénzügyi ellenőrzését. A delegátusok hangsúlyozták, hogy mivel Magyarország pénzügyi kötelezettségeit a legpontosabban teljesítette, a pénzügyi ellenőrzés fölöslegessé vált. A két népszövetségi ellenőrt visszahívják Budapestről. Edén, Delbos és Beck szerencsét kívántak a magyar delegátusnak a népszövetségi bizalom e megnyilvánulásához. Bruce, a népszövetség eddigi ellenőre a Magyar Nemzeti Bank kívánságára továbbra is összeköttetésben marad Magyar- országgal és az ország külföldi pénzügyi ügyeiben a tanácsadó szerepét fogja betölteni. Tegnap részletesen beszámoltunk az oszlói megegyezés hét államának állásfoglalásáról a népszövetség reformgondolata mellett. Mivel a hét állam nem tudott minden tekintetben megegyezni és a jelen pillanatot különben sem tartotta alkalmasnak a nép- szövetségi reform megvalósítására, az oszlói blokk egyelőre nem tett javaslatot a nép- szövetségi paktum 16. cikkedének revíziójára. A külügyminiszterek nyilatkozatai A nyilvános ülés elején Edén kormánya nevében kijelentette, hogy Anglia eltökélt szándéka a népszövetséget minden támadással szemben megvédeni. Őfelsége kormánya ünnepélyesen kijelenti, hogy mindenben támogatni fogja a népszövetséget és továbbra is a genfi intézményt fogja tekinteni nemzetközi ügyei elintézőjének. Edén szerint a népszövetség sohasem válhat ideológiai blokká, mert csak egy ideológiát ismer: a béke ideológiáját. Delbos nyilatkozata még határozottabb volt, mint Edené. A francia kormány azért küldte Genfbe külügyminiszterét, hogy kifejezze az ország hűségét a népszövetség mellett. Az intézményt nem szabad megváltoztatni, hanem megfelelőbben alkalmazni. Delbos szembehelyezkedett . a kétoldali szerződések módszerével és kijelentette, hogy a Géniből való távolmaradás elszigetelődéshez vezet. Ezután Litvinov éles kirohanása következett az úgynevezett támadó hatalmak ellen. Szerinte Genfben a féllfaeiszta és a fasiszta államok is helyet foglalhatnak, ami azt jelenti, hogy a nép- szövetség semmiesetre sem ideológiai blokk. Az egyetlen, amit Genf kíván, a békeszerződések tiszteletbentartása, Beck rövid nyilatkozatában a nemzetközi együttműködés mellett foglalt állást, de kijelentette, hogy Lengyelország a formák és a módszerek fejlődésének híve. Mtcescu a kisantant nevében beszéli s ugyancsak hűségéről és lojalitásáról biztosította a nép- szövetséget. Utolsónak Spaák belga külügyminiszter emelkedett szólásra s ő volt az egyetlen, szemlélet újjászületéséről. Persze, ezeken aj müveken kívül rengeteg olyan magyar! könyv látott fordításban napvilágot, amelyek „sikert” jelentettek ugyan, de csak a magyar filmrendezés, vigjátékirás és egyéb exportcikk sikerének értelmében. Móricz, Surányi, Herczeg és Harsányi könyvein keresztül ugyan a magyar irodalom tört be Nyugaton és hódította meg az eddig szívós makacssággal ellenálló területeket, de ez csak másodlagosan fontos. Erdély, Széchenyi, Rákóczi és Liszt, a magyar világszemlélet, a paraszt földje és hite, a magyar jogszabadság és vallásosság szentsége, ideológiai tényezők és egy ezeréves fejlődés lelki adottsága ragadták meg azokat, akiktől mindez mérhetetlenül távol áll: németet, franciát, olaszt egyaránt. Merő ellentétben áll ez azzal a hódítással, amelyet a világsikert irigylők eddig a magyar művészet szemére vetettek: az exportirodalommal és filmrendezéssel, amely hajlékonysága révén mindig egy órával előbb neszelte meg a kínálkozó konjunktúrát és ezért sikeres lehetett, de nem volt magyar művészet s főként nem volt a magyar világszemlélet, az ezeréves történelmi múlt művészi kifejezője. Röviden: az uj művészi hódítás nem más, mint a magyar nemzet népi győzelme Nyugaton. A háború után ideológiák szerint tagozódott, majd szakadt két táborra Európa. A két tábor harca <— minden tényleges harcok ellenére —■ lecsöndesedett, elült. Egyikük sem győzött, a győzelem a jövő nagy kérdőjele, a mai szélcsönd bántóan disszonáns alaptónusa. Oroszországban irodalom és művészet a diktaturás propaganda szolgálatában áll, művészetről tehát nem lehet szó, lévén a művészet előföltétele a szellemi és fizikai szabadság. A fasiszta országok művészete beszorult egy uj világszemlélet keretébe és ezt a keretet uj tartalommal megtölteni még nem sikerült. Ezen a ponton fogható meg ama okok összessége, amelyeknél fogva a magyar történelmi irodalom egyetlen lendülettel az európai szellemi élet élére ugrott: Széchenyi a fölvilágosodásért küzd, Rákóczi politikai küzdelme a szellemi és lelki szabadságnak szól, Erdélyben egy uj világ vajúdik. Irodalom, amely ezt revelálja, ma nem található sehol, főleg azonban nem ilyen realisztikus igazsággal, döbbenetesen gyónó egyszerűséggel megformulázva, mint a magyar íróknál. Az történt, hogy a magyar irodalmon keresztül az a Magyarország töltötte be az ideológiai harcok után tátongó szellemi űrt, amely Magyarország az összeomlás ellenére is nemcsak hogy megtartotta, de eddigelé nem sejtett mértékben fölfokozta népi erejét, modern Antheusként a talajból merítve ezt az erőt, az ősi önma- gára-eszmélésből, amely mentes minden befolyástól, gyémánt az évezredes kőzet vak sötétjében, amelyet a magyar irók bányásztak ki s most beragyogja Európát. A magyar könyv térhódítása föltartóztathatatlan s vele együtt az, ami a magyarság értelme Európában. Bizonyítéka ennek a három említett könyv tartalma. Tatárdulás és török betörés korában Nyugat védője volt a magyarság s európai értelme ez a védelem volt. Mg ideológiák törnek egymásra, a történelmi materializmus politikai csúcsteljesítménye diktaturás rohammal akarná elsöpörni, ami Európában európai, s a harci szünetben megint az nyer értéket és értelmet, amit a magyarság Európának jelent: egy kis ország önmagából meritett világszemlélete, azé az országé, amely — alig akad rá példa — nem vesz részt ezekben a harcokban, hanem tekintetét önmaga felé fordítva azt adja a világnak, ami a lényege. S a magyar könyvek diadala mutatja, hogy a világnak kell ez a lényeg, szüksége van a magyar világszemléletre, amelynek hordozója a magyar nép. Bartók és Kodály is visszakanyarodtak a magyar népdalhoz s igy győztek. Most a magyar irodalom indult meg ezen az utón. Mindkét esetben a művészeten keresztül realizálódó természetes magyar nemzeti győzelemről van szó. a természetellenes propaganda ellenkezőiéről. Ez adja meg a győzelemnek azt a jelentőséget, amely számtalan politikai győzelemnél sokkalta fontosabb és jelentősebb, maradandó és elévülhetetlen. Ma: Nagy rádió melléklet XVII. évf. 23. (4466) szám • SsORlbdl • 1938 január 29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ »*. , Szerkesztőség:1 Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kt., külföldre: évente 450, SzlóVCnSzkÖÍ 6S MSZÍnSzkÓÍ TndQVCiTSá^ ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • _ . ° " Prága II., Panská ulice 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja •• TELEFON; 3 0 3 - 1 1. •• Egyes szám ára 1.20 vasárnap 2.— Ki. „ ® SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRflHfl. A becsületes gazdálkodás eredménye A népszövetség megdicséri Magyarországot & magyar gazdasági fellendülés min! példakép - Megszűnt a pénzügyi ellenőrzés — Hz első nyilvános ülés — Edén és Delbos a népszövetség reformja ellen
