Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-29 / 23. (4466.) szám

T>RSGAI-A\AO^a'n>-HtnT,SI» 1938 január 29, szombat. aki a leghatározottabban a népszövetség reform­ját kivárnia, mart máskülönben a genfi intéz­mény nem válhat univerzálissá. Hivatalos jelentés a magyar pénzügyi ellenőrzés meg­szüntetéséről GENF. — A népszövetség tanácsa január 27-én tartott ülésén tárgyalta a pénzügyi bizott­ságnak Magyarországra vonalközé jelentését és ezzel kapcsolatban a következő határozatot fo­gadták el: A tanács tudomásul veszi a pénzügyi bizott­ságnak Magyarországra vonatkozó jelentését és a Magyarország képviselője által tett kijelenté­seket. A tanács őszinte szerencsekivánatait fe­jezte ki Magyarországnak, hogy az elmúlt évek sulyo3 gazdasági és pénzügyi helyzete ellenére is keresztül tudott vergődni a válságon. Magyar- ország pénzügyi ellenőrzését megszüntetik. így Tyler népszövetségi pénzügyi ellenőrt, alki 1931 október 31-től működik Magyarorszá­gon, ez év március 31-én felmentik ténykedésé­től. A budapesti Nemzeti Bankot tehát március 31-tői a nemzetközi fórum nem fogja ellenőrizni. „Magysroruág a gazdasági jelét és áldozatkészség országa" GENF. — Itteni diplomáciai körökben hang­súlyozzák, hogy Magyarország pénzügyi ellen­őrzésének megszüntetésében az oroszlánrész Fa- binyi Tihamér magyar pénzügyminiszter gondos és megfontolt pénzügyi politikáját illeti. Fabinyi pénzügyminiszter nyilatkozott az Uj Nemzedék munkatársának a népszövetségi ha­tározatról, amelyről megállapította, hogy két­ségkívül nagy erkölcsi sikert jelent. — A határozatnak gazdasági jelentősége any- nyiban van, — mondotta a pénzügyminiszter, — hogy az egész világ felfigyel a népszövetségi ta­nács határozatával kapcsolatban Magyarország­ra, mint a pénzügyi és gazdasági jólét és az áldo­zatkészség országára. Ezzel az országgal, mint szolid és megbízható tényezővel a nemzetközi pénzügyi és gazdasági élet komolyan számolhat, ha a szabadabb forgalom a hitelpiacok terén is megindul. & kínai kérdés az előtérben GENF. — Népszövetségi körökben nagy ér­deklődéssel várták Edén, Delbos, Avenol és Wellington Koo kínai delegátus ma délelőtti tárgyalásait. Az ülés pénteken féltíztől 13 óráig tartott. A népszövetség a brüsszeli konferencia után kénytelen lesz a távolkeleti problémával foglalkozni és a mai konferencia az erre vonat­kozó tárgyalások előkészítését szolgálta. A népszövettég mai munkája GENF. — A népszövetség délután 15 óra 30 perckor zárt ülést tartott, majd 16 órákor nyil­vános ülést, amelyen az aJexandrettei kérdéssel foglalkozott A késő délután kiszivárgott hirek szerint a kínai kérdésről tárgyaló delegátusok nem egyeztek meg, hanem elhatározták, hogy to­vábbra is érintkezésben maradnak és folytat­ják a kínai ügy vizsgálatát ji •ihwmi innrirorwm—— Részleges kormányválság Romániában SZÓFIA. — Ogna,jof{ bolgár igazságügyminiez- ter lemondott. Mint ismeretes, még hétfőn le­mondott Baroff kereskedelmi miniszter. Mind a lkát miniszter bukott tábornokká] vállált, szolida­ritásból mondott le. bukoff tábornokot, a volt hadügyminisztert ugyanis állítólag igazságtalanu küldték nyugdíjba Teljes határozatlanság a belpolitikában A minisztertanács ülése • A szociáldemokratáknak eszük ágában sincs visszahívni Dérért a kormányhál PRÁGA. — A kormány átszervezésére vonatkozólag a legteljesebb bizonytalanság uralkodik a többségi körökben. Annak el­lenére, hogy a koalíció vezető pártjainak elnökségei szerdai ülésükön a kormány át­építéséről tárgyaltak, határozott nyilatkozat jelent meg a félhivatalos lapban oly tarta­lommal, hogy eddig sem a tárcacserékre, sem a minisz­terek személyének kicseréléséről nem ha­tároztak. Ellenben meglepetésképpen Hat az a beje­lentés, hogy a szlovák néppárt hiába számit Dérer mi­niszter távozására, mert Dérer helyzete nem rendült meg a néppárt elleni táma­dása következtében. A csehszlovák szo­ciáldemokratáknak eszük ágában sincs reprezentánsukat visszahívni a kormány­ból. A képviselőház csütörtöki ülésének leg­nagyobb érdekessége volt, hogy a csehszlo­vák agrárpárt tüntetőleg kivonult a terem­ből, amikor a kommunista szónok támadni kezdte Beran személyét. De hasonló jelenet játszódott le az ülés elején is, csak éppen kevesen vették észre. A szlovák néppárt képviselői ugyanis a megnyitás formalitásainak elintézése után fölkeltek padjaikból és elhagyták a ter­met. Ezzel a szlovák néppártiak Dérer el­len tüntettek. Az ülés további incidense volt még Mi- kulicek cseh kommunista szenátor esete. Mikulicek ugyanis a képviselőház díszpáho­lyában ült s amikor a kommunista szónok beszélni kezdett, megfeledkezett arról, hogy nem a szenátusban van s élénken belekiabált az ülésterem szőcsa- tájába. A kormány tagjai pénteken késő délután miniszter­tanácsra ültek össze. Politikai ügyekkel a minisztertanács nem foglal­kozott, tekintettel a miniszterelnök gyengélkedésére. A mi­nisztertanács értesülésünk szerint a rendőri büntető eljárás hiányosságainak kiegészítéséről tárgyalt. így bizonytalanság volt arra vonatkozólag, hogy a rend- őrbirák által kiszabott büntetések esetében ki gyako­rolja a közkegyelmi jogot. A minisztertanács a legfelső közigazgatási bíróság egyik legutóbb hozott döntvénye alapján úgy dön­tött, hogy e közkegyelem gyakorlására a kor­mány illetékes. A kormány a szalonna vámtételeit eddigi magas­ságukban tartja meg. Fontosabb pontja volt még a kormány tanácskozásának a földművelésügyi miniszter törvényjavaslata,, amellyel ötmillió korona hitelt biztosítanak a száj- és köröm­fájás leküzdésére. Sző van arról, hogy elrendelik a kötelező védoltast az egész köztársaságban. A minisztertanács ezenkívül adminisztratív természetű ügyeket intézett. Értesülésünk sze­rint a minisztertanács napirendjén volt a kassai Szent Orsolya apácarend kérvénye is, amely­ben a rend épitendő gimnáziuma számára ál­lamsegélyt kért. A minisztertanács a kérést, értesülésünk szerint, teljesítette. Lapzártakor a miniszteri tanács ülésezik. Német professzor szeriül a szudétanémeteke! különleges közjogi helyzet Illeti meg Csehszlovákiában Bruns professzor válasza X. Y. cikkeire PRÁGA. .— A ,,Die Zeit" rendkívül ér­dekes vezércikkben ismerteti Viktor Bruns professzornak, a berlini nemzetközi és köz­jogi intézet vezetőjének tanulmányát, amely X. Y.-nak a ,,Prager Presse“-ben megjelent cikksorozatával foglalkozik. Mint ismeretes, 1937 októberében X. Y, szerzői jelzéssel — ami mögött magasállásu személyiség rejtő­zik — „Csehszlovákia a békekonferencián és kisebbségeink" cim alatt cikksorozat je­lent meg, amely foglalkozott a fentemlitett berlini intézet által legutóbb nyilvánosságra hozott dokumentumgyűjteménnyel. Az inté­zet ugyanis vaskos kötetben kiadta az 1919 —20-as béketárgyalásohhoz intézett cseh­szlovák emlékiratok szövegét. „Bruns professzor" — írja a Die Zeit — „egyenesen szenzációs következtetésekre jut, mindenesetre ellentétben X. Y.-nal. Bruns Wilson tizennégy pontjából és az úgynevezett előzetes békeszerződésből indul ki és megállapítja, hogy úgy Wilson tizen­négy pontja, mint a Wilson későbbi beszé­deiben fölállított alapelvek, beleértve az 1918 szeptember 27-én megállapított öt alapelvet, mint az előzetes békeszerződés egyáltalában nem érinti a kisebbségvédelem kérdését. Ezek, a békeszerződések alapját jelentő nyilatkozatok csak a népek önrendelke­zési jogának szigora keresztülviteléről szólnak. Az előzetes békeszerződést az akkori ideig­lenes csehszlovák kormány, mint szövetsé­ges hatalom, ugyancsak aláírta, úgyhogy ebből Csehszlovákiára a többi szerződő fél­Havonta egy koronái áldozzon • I a szlovenszftéi magyar fcutf urélet fejlesztésére I és lépjen a SzMKE tagjai közé! Ha községében van SzMKE-szervezet: jelentkezzék ott, ha nincsen: szívesen felveszi a központ, Komárom, Kultúrpalota lel, tehát Németországgal szemben is köte­lezettségek származnak. Az előzetes békeszerződés olyan nemzet­közi jogi okirat, amelyet nem helyeztek mindmáig hatályon kívül és a tulaj don- képeni békeszerződések alapját képezi. Bruns professzor tehát levonja ebből azt a következtetést, hogy Csehszlovákia is köte­lezve van az önrendelkezési jog szigorú be­tartására és a legmesszebbmenő kielégítésé­re mindazoknak a nemzeti igényeknek, ame­lyekre részben a régi Ausztria-Magyaror- szág, részben pedig Németország népeivel szemben kötelezte magát." ,,Ha kiderül", — folytatja a Die Zeit Bruns fejtegetéseinek ismertetését, — „hogy az előze­tes békeszerződés alapelveit megsértették akár a gyakorlat, akár pedig a szerződés keresztül­vitelének hiányosságai folytán, akkor a szerző­dő feleknek ebből a szükségszerű megállapításo­kat le kell vonniok. Bruns ezzel kapcsolatban fölvet egy kérdést: hogyan alakult volna a béke- tárgyalások lefolyása, hogyha a csehszlovák képviselő, mint szövetséges hatalom követeli a wil-soni elveket és az előzetes békeszerződést és csatlakozik Amerika képviselőjének álláspontjá­hoz. Erre a szükségszerűen adódó kérdésre Bruns nélkülözi X. Y. válaszát. Bruns profész- szor okmányszerűen bebizonyítja, hegy a béke- tárgyalásokon az amerikai képviselő ellene volt a szudétanémetek bekebelezésének az újonnan létesült államba. A négyes tanács végleges határozatára csak a csehszlovák küldöttség kifejezett kötelezett­sége után került sor, amennyiben a csehszlovák delegáció a szudétanémetekkel való bánásmódra nézve különös kötelezettségeket vállalt. Tekin­tettel a csehszlovák küldöttség és különösképpen dr. Benes hivatalos kiküldött kötelező ígéretére, a békekonferencia bizottsága tudatosan csak ál­talános kisebbségi előírások megejtésére szorít­kozott, annak ellenére, hogy ismerte Csehszlová­kia speciális kisebbségi problémáit. Ezen az ala­pon nem állították föl a németek jogi helyzetére vonatkozóan különleges előírásokat. Bruns pro­fesszor tehát arra a megállapításra jut, hogy a csehszlovák köztársaságot nemcsak a kisebb­ségi szerződések, hanem saját emlékiratai és különösen az 1919. május 20-án az uj államok bizottságához intézett jegyzék is kötelezi." Ezután Bruns professzor azt igyekszik bizonyítani, hogy a szudétanémetségnek a csehszlovák köztársa­ságban különleges pozíciója van. „A szudétanémetek a békeszerződések, de nem utolsó sorban a csehsz’.o* vák küldöttség kötelezettségei folytán nem mint ki­sebbség, hanem mint államalkotó elem tekintendő és az uj államban ennek megfelelő elbánásra tarthat igényt Már az emlékiratokban kifejezésre jut a né­metek jogainak egy kisebbség jogi helyzetén túlmenő elismerése. Dr. BeneS 1919 május 20-i jegyzékének jogi méltatása közben rámutat Bruns arra, hogy a jegyzéknek mindjárt az első pontjában kötelezi magát a csehszlovák kormány a szudéta-. németekkel Bzemben a svájci nemzetközi jog alapel­veinek alkalmazására." Mindebből azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy á Csehországban élő németek helyzete tökéletesen küi lönbözik a tulajdonképpeni kisebbség helyzetétől. Német hivatalos álláspont az Eucharisztikus Világ* kongresszussal kapcsolatban BERLIN. — Hivatalos helyen jelentést adtak ki a német katolikusoknak a buda­pesti Eucharisztikus Világkongresszuson való részvételéről elterjedt külföldi hírek-, kel 'kapcsolatban. A jelentés megállapítja* hogy egyetlen német állampolgárt sem gá- tolnak vallásos meggyőződésének gyakoriéi sában és Németországban minden hitfele-, kezet egyformán élvezi a törvényes védel­met. Ami a vallásos vagy felekezeti szempont­ból a német állampolgárok részvételét illeti a budapesti Eucharisztikus Világkongresz- szuson, a hatóságok eleve elhárítanak min­den beavatkozást. Ellenben állampolitikai szempontból fölmerülnek bizonyos aggá­lyok, amennyiben nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy azokat a hitbuzgó katolikus németeket, akik lelkes hívei a Führernek és a birodalomnak, könnyen komoly lelki kon­fliktusba sodorhatja az Eucharisztikus Kongresszuson való részvétel. Ez a veszély ugyanis azért áll fenn, mert a ka­tolikus egyház vezető személyiségei tÖbbirlxm intéztek támadást a birodalom és a Fiiihrer el­ten. Természetes, hogy Németországban nem kívánatos, hogy a német állampolgárokat ilyen kellemetlenségnek tegyék ki. Ehhez hozzá kell még számítani azokat a súlyos anyagi áldozato­kat, amelyek Németországra nézve a devizaki­vi tel szempontjából a katolikusok tömeges ki­utazásánál felmerülhetnek. 2 Csak soha többé spa nyolnáthát! Ezt mondja mindenki, aki egy­szer már túlesett rajta, aki is- || meri veszélyességét, aki ere­jét és egészségét félti. Dehát csak szavakkal nemérünk el semmit, itt cselekednünk kell! j|| Ha szájunkat naponta vízzel || öblítjük, mely néhány csepp M,PA sósborszeszt tartalmaz, ha tes­tünket Alpával megmasz- szirozzuk, megelőzzük a spanyolnáthát. Frissek, fürgék Éj és egészségesek leszünk. Kérdezzük meg az orvost! Kérjünk Alpáí csakis plombával ellátott üvegekben!

Next

/
Thumbnails
Contents