Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-26 / 20. (4463.) szám
1938 Január 26, szerda* 5^GH-7AAG^ARHTRLaP 3 Hitler beszéde hatalomrakerülésének ötödik évfordulóján BERLIN. — A nemzeti szocializmus ha- íalomrakerülésének ötödik évfordulóján, ja- nuár 30-án Hitler az összehívott birodalmi gyűlésen nagy beszédet fog mondani. Beszédében elsősorban belpolitikai kérdésekkel fog foglalkozni és megemlékezik azokról a monumentális épületekről, amelyeket a nemzeti szocialisták az elmúlt öt évben Berlinben, Münchenben és Hamburgban emeli zk. Külpolitikai téren ünnepelni fogja Sztojcdi- novics berlini látogatását és valószínűleg szól Németország viszonyáról a többi keleteurópai államhoz is. Nem lehetetlen, hogy a genfi tanácsülésre való tekintettel Hitler a népszövetség problémájával is foglalkozni fog. Lengyelország „politikai áldozatai11 VARSÓ. — Sladkowski lengyel miniszter- elnök a szejm költségvetési vitáján kijelentette, hogy 1937-ben a belső nyugtalanságok összesen 114 emberáldozatot követeltek, azaz kevesebbet, mint az előző években. A galíciai paraszt- lázadás alkalmával a rendőrség és a zendülők összeütközéseinél 42 ember esett el. 1936-ban a politikai összeütközések összesen 157, 1935-ben 143 áldozatot követeltek. Á miniszterelnök szerint a zsidókérdés Lengyelországban nem faji probléma, hanem a túlnépesedés problémája. Hitt imák a topok? A „TEMPS" A SCHUSCHNIGG-HOD2A TERVRŐL A prágai ,,Di.e Zeit“ közili a Temps külpoliti- kusánaik legu'íóbhi cikkét a Dunamedence problémájáról. A cikk igiy hangozik: „Ma Juugioszló- via és Románia olyan politikát üz, mintha kicserélték volna partnereiket. Ugyanakkor azonban Ausztria és Magyarország is tért akar hódítani. Az újabb időkben Ausztria a német túlsúly ellen nem tud mái Olaszországra támaszkodni (amelyet különben sohasem szeretett). Magyar- ország sem számithat többé Róma segitsié^ére az elvesztett területek visszahódításánél. Tailón egy osztrák-magyar-csehszlovák közeledés előtt állunk? Ebben az esetben a közös veszély az egyik alapja a megbékélésnek. Románia és Jugoszlávia — indokoltan-e, vagy indok nélkül —■ azt hisizi, hogy Rómával és Berlinnel játszhatók, Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia viszont a tények nyomása alatt napröl-napra Í óbban érzi egymás iránt váló szolidaritásét, lyen feltételek mellett egy oszbrák-magyar- csehszlovák közeledés lehetne a legközelebbi etappja a Hódza-Schuschnigg-terv következetes alkalmazásának. Ez az etapp egyben a Prága és Budapest között való politikai viszony javulásával, — ami pillanatnyilag lehetségesnek látszik, — meghozhatná a három állam gazdasági közeledésének fejlődését is. Osztrák-magyar monarchia már nem létezik, de még léteznek azok a népek, amelyeknek sorsa közös s amelyek vagy közösen szabadok akarnak lenni vagy közös uralom alatt akarnak lenni. Ebből már sokan azt a következtetést vonták' le, hogy ilyen körülményeik között jobb lett volna a régi Monarchiát megtartani, ameb em csak a föltétlenül szükséges változtatásokat kellett volna kérész tül vinni. ‘ ‘ FRANCIA—NÉMET KÖZELEDÉS A Národni Politika Fém and de Brin-om, ismert francia újságíró berlini látogatásával kapcsolatban ezt irja: „Franciaország bizonyos politikai körei már hosszabb idő óta azon fáradoznak, hogy közeledést létesítsenek Franciaország és Németország között. Ez a politika, amely nekünk egykor nagyon kellemetlen lehet, az utóbbi időben Franciaországban egyre nagyobb tért hódit annál is inkább, mert rámutathatnak Románia és Jugoszlávia álláspontjára, amely két állam legutóbb Franciaországtól és állítólag a kisan- tanttól is eitávolódik. Francia politikusok és újságírók megállapítják, hogy végül is Franciaország és Csehszlovákia elszigetelten marad s ezért kívánatos volna, hogy a francia kormány minél hamarább megegyezzen Németországgal és Olaszországgal. Az a körülmény is súlyosan esik latba, hogy a franciaországi kommunisták szerencsétlen politikája a francia—szovjetorosz megegyezés jelentőségét csökkenti. Nekünk is ébren kell figyelni ezeket a fejleményeket.” A SAJTÓCENZURA A Slovenská Pravda, amelyet két bét óta csaknem naponta elkoboztak, legutóbbi számában egy el nem kobzott cikkben ezeket irja: „Az utóbbi napokban a Slovenská Pravda és a Slovák nem tud szabadulni a kobzáétól. Nekünk a cenzor elkoboz minden sorunkat, amivel igazságunkat bizonyltjuk. A centralista lapok hosszú léíekzetü vádakat hozhatnak a mi vezéreink ellen. A legdurvább módon p*8zkolják a mi autonómista mozgalmunkat. Mi nem válaszolhatunk. Nálunk a cenzor mindent elkobozhat. De nem baj, mi nem fogunk védekezni. A mi népünk igy is tudja, milyen értéke van a centralisták különböző „bizonyítékainak” és a „taknyos és tetves” fajta támadásoknak. Mi nem válaszolunk és nem védekezünk. Védekezés helyett támadásba megyünk át. Mi a falvakban és a városokban. Zsolnán, Trenosénbeu és Pozsonyban és mindenütt támadni fogunk.” (A Slovenská Pravdának ezt a cikkét a prágai Die Zeit ia ismerteti.) Kassa város parlamentjében az egyesült párt erélyesen követelte a magyarság nyelvi és kulturális sérelmeinek orvoslását Tost László visszautasította a cseh nemzeti szocialisták türelmetlen sovinizmusát KASSA. (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Kassa város képviselőtestülete hétfőn délután öt órakor kezdte tárgyalni a város 1938. évi költségvetését. Az általános vita majdnem éjfélig tartott, mert a szónokok valóságos távbeszélőversenyt rendeztek. Az elnöklő Maxon Milán polgár- mester nagyvonalakban ismertette a költségvetést, mely szerint a rendes költségvetési szükséglet 54 millió 799.427 koronát tesz ki. Ez az összeg a pótadókkal teljesen fedezve van, sőt bizonyos felesleg is mutatkozik. A felesleget a rendkívüli költségvetésre fordítják. A rendkívüli költségvetés 50 millió koronát tesz ki, ennek fedezésére 31 millió korona kölcsön felvétele szükséges. Az első szónokok között nagy megütközést keltett Kopeczki1 Bohumil cseh nemzeti szocialista képviselőtestületi tag beszéde. A szónok nem átallotta provokációnak minőRendes szék le f LEÓ -LABDACSOK siteni azt, hogy a városházán még mindig1 hallani magyar szót, holott néhány nappal ezelőtt pártjának egyik megalapítója, Benes köztársasági elnök kijelentette Kassa város küldöttsége előtt, hogy a város magyarságának kulturális sérelmeit orvosolni kell. Kopeczki Bohumil beszéde folyamán felolvasta Szenfcimrei Jenő erdélyi írónak a „Brassói Lapok“-ban a szlovákiai és a romániai kisebbségek helyzetéről irt cikkét. A cikkből azt a következtetést vonta le, hogy Csehszlovákiáiban a magyarságnak még mindig tulon túl jó dolga van. Kopeczki beszéde megmérgezte a közgyűlés békés légkörét s a további beszédek feszült hangulatban hangzottak el. Amig az egyes törpepártok több szónokot is fölvonultattak, az egyesült párt nevében Tost László polgármesterhelyettes ismertette a város őslakosságának álláspontját. Tost László mindenekelőtt személyes kérdésben válaszolt Kopeczkinak. Határozottan visszautasította a szónoknak azt az állítását, mintha Szentimrei Jenő tőle vette volna információit. Élesen elitélte a nemzeti türelmetlenség újabb megnyilvánulását és kifejtette, hogy a kassai magyarság jogos nyelvi és kulturális követeléseiről sohasem mond le és az egyesült párt folytatni fogja a harcot a követelések teljesítéséig. A költségvetés egyes tételeit taglalva részletesen felsorolta a magyarság súlyos sérelmeit. Követelte a magyar nyelv visszaállítását a városházán és a magyarnyelvű uceaf eliratok visszahelyezését. Legfőképpen a kassai magyarság iskolaprobLé- májának rendezését követelte. Követelte, hogy az egyetlen magyarnyelvű elemi iskolán kívül valamennyi elemi iskolában állítsanak fel párhuzamos magyara osztályokat és ugyanúgy magyar óvodákat is létesítsenek. Lehetetlen az a helyzet, — mondotta a szónok, — hogy a magyar gyermek a város perifériájáról a város déli részébe, az egyetlen magyar elemi iskolába gyalogoljanak. Ugyanez a helyzet az óvodásgyermekekkel is. Követelte, hogy újabb magyar elemi iskolák létesítéséig a városi vili amosva suton ingyen szállítsák a gyermekeket iskolába és vissza a külvárosokba. Felemlítette, hölgy a magyar színészettel Kassán különösen mostohán bánnak. A csehszlovák színtársulat az egész téli szezón- ra lefoglalja a városi színházat, holott az előadások iránt oly kicsiny az érdeklődés, hogy a szubvenciók ellenére az igazgató a fűtést és a világítást sem tudta megfizetni. Tiltakozik az ellen, hogy a csehszlovák színtársulat déEcite miatt újabb terheket vegyen magára a város, hogy a város fizesse a fűtést és a világítást és a műszaki terheket is a horribilis szubvenciókon Rendőrök harca a vallási fanatikusokkal: száznegyvenöt halott RIO DE JANEIRO. — Pernambuco államban a vallási fanatikusok és a rendőrség között huszonnégyórás tűzharcra került sor. Az ütközet folyamán 145 ember meghalt, közöttük öt rendőr. A vallási fanatikusok vezére, akit a rendőrség régóta keres, elmenekült. Maniu azt kiváltja, hogy Goga valamennyi intézkedését alkotmányellenesnek jelentsék ki BUKAREST. — Maniu Gyula, a román parasztpárt vezére a Timpul jelentése szerint az alkotmánybírósághoz folyamodik és azt fogja javasolni, hogy a bíróság Goga kormányának valamennyi intézkedését alkotmányellenesnek jelentse ki. Ha a bíróság eleget tenne Maniu kívánságának, akkor a romániai zsidók helyzete is megjavulna. A parasztpárt bizonyára azért kezd az akcióba, hogy a romániai zsidókat megnyerje. — Az egyesült romániai ügyvédek végrehajtóbizottsága az Universül jelentése szerint petícióval fordult a kormányhoz és azt kívánja, hogy a zsidó ügyvédektől vonják meg az ügyvédség gyakorlásának jogát. Felfüggesztik a zsidók választójogát BUDAPEST. — A politikai köröket élénken foglalkoztatja több lapnak az az értesülése, hogy a zsidó állampolgárok nagyrésze a küszöbönálló választásokon nem gyakorolhatja választójogát. Ezek a lapok az állampolgári jogok revíziójáról szombaton megjeleni rendeletéi úgy értelmezik, hogy azok a zsidók, akiknek az állampolgárságát a városi vagy községi elöljáróságok kétesnek nyilvánítják, állampolgársági joguk megállapításáig nem szavazhatnak, mert minden állampolgári jogukat, igy választójogukat is ideiglenesen felfüggesztik. A választások napjáig a kétes állampolgárságú zsidók ügye semmiesetre sem intéződik el jogerősen s ezért az elöljárósági listákra felvett zsidók nem vehetnek részt a választásban. Megalakul a romániai zsidó tanács BUKAREST. — A román cionisták itt ülésező 22-ik kongresszusa vasárnapi ülésén elhatározta, hogy küldöttséget meneszt Londonba és Jeruzsálembe azzal a kéréssel, hogy az illetékes hatóságok a román zsidók palesztinai kivándorlásának kvótáját emeljék fel. Egy idejüleg tanácskozást tartottak a romániai zsidó szervezetek és határozattá emelték azt a javaslatot, hogy az összes zsidó szervezetek vezetőiből legfőbb zsidó, tanácsot állítanak Őn egészséges lesz ha megfogadja tanácsunkat: érelmeszesedés, vérbaj, golyva, skrofulózis, gyulladásos természetű női bajok, légcső-hurut eseteiben a Gimmmvicw jód-brómos gyógyvíz használatát ajánljuk. ,,€ICbE!LB£&“ forrásvállalat, Bardejov kivül. Jelezte, hogy az egyesült párt rendkívüli közgyűlés összehívását fogja indítványozni, hogy április elseje előtt engedjék be a magyar színtársulatot a kassai színházba és reméli, hogy ehhez megnyeri a képviselőtestület többségének hozzájárulását. Tost László ezután az egyesült párt nevében általánosságban elfogadta a költségvetést. A következő szónokok meglehetős részvétlenség közepette húzták ki az időt az ülés végéig. Maxon Milán polgármester a hozzászólások elhangzása után összefoglalta a képviselőtestület általános véleményét és válaszolt a szónokoknak. Kopecki Bohumil magatartását élesen kifogásolta. Kopecki — mondotta a polgármester. — azt is sérelmezte, hogy egy magyar műkedvelő előadás miatt a magyar képviselőtestületi tagok kérelmére hamarább fejezték be a közgyűlést. Nem ért egyet a szónokkal, mert emlékszik, hogy az államfordulat előtti időkben milyen lelkesedéssel várták többek között Alsókubinban a szlovák műkedvelők előadását. Mivel határozottan emlékszik még erre, meg tudja érteni a magyar képviselőtestületi tagok lelkesedését is. Kedden délután öt órakor kezdték meg a költségvetés részletes tárgyalását. Az egyesült párt szónokai ~a-költáégvetés minden fejezeténél felszólaltak és különösen a magyarság kulturális és nyelvi követeléseinek igyekeztek érvényt szerezni. A közgyűlés részletes ismertetésére holnapi számunkban visszatérünk. Barcelona ulakb bombázása BARCELONA. — Kedden reggel 8 órakor Franco kilenc bombavető repülőgépe három vadászrepülőgép kíséretében megjelenít Barcelona fölött és a város középpontjára harminc bombát dobott le. A támadás mindössze egy percig tartott. Több ház megsemmisült, A bombák 39 embert megöltek és ötvenet megsebesítettek, A kormánycsapatok légelliáritó ütegei és a csapatok gépfegyverei azonnal szembeszálltaik az ellenséges repülőgépekkel, amelyek azonban gyorsan elrepültek, Mussolini fia elindult óceáni repülöutjára RÓMA. — Mussolini Brúnó, a Duce fia, Biseö és Moscatelli oceánrepülőkkel együtt tegnap reggel 7 óra 30 perckor felszállt Rómában. A három repülőgép Rio de Janeirot akarja elérni; útvonaluk Boné, Elgolea, Dakar és Natal felett vezet el. A három repülőgép meg akarja dönteni a déli Atlanti óceán átrepülésének sebességi rekordját. — VASÚTI MENETDIJKEDVEZMÉNY KÜLFÖLDIEK SZÁMÁRA. A csehszlovák vasuttigyi minisztérium a külföldről érkező látogatóik számára uj rendeletét adót, ki a vasúti kedvezményekről.' E rendelet szerint május elsejétől október 31-ig minden külföldről érkező utas, aki legalább hat naipig tartózkodik a köztársaság valamely helyén, 50 százalékos menetdijkedvezmenyre tarthat igényt. A menetdijkedvezmény a tartózkodási helytől a csehszlovák határig a visszautazásnál, vagy hosszabb tartózkodás alatt a köztársaság területén -belül végzett utazásokra is érvényes. A külföldi a köztársaságba való beutazása előtt addig az állomásig váltja meg jegyét, ahol terve szerint hat napig fog tartózkodni. Ezentúl a jegyváltásnál már igénybeveheti a. kedvezményt. ' A menehdijkedvezményt a külföldi utas az útlevél felmutatására veheti igénybe. Semmi más igazolásra vagy ür lápki váltásra nincs szüksége. fel, amelynek tagjaiul megválasztották dr. Ni- merover bukaresti főrabbit, dr. Fiseher Tivadart, a romániai országos iroda elnökét és dr« Fildermannt, a román zsidók szövetségének elnökét. ;
