Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-26 / 20. (4463.) szám

0>^<miMAfitARHIRLAR 1938 január 26, szerda. A legapróbb részletekig kidolgozták már az Eucharisztikus Világkongresszus programját Szoros együttműködés a budapesti előkészítő fő­bizottság és a külföldi nemzeti bizottságok között BUDAPEST.— Négy hónap választ már 'csak el az Eucharisztikus Világkongresszus­tól és ez a nagy közelség még az eddiginél is fokozottabb tevékenységet, lázasabb tempót követel meg az előkészítő főbizottságtól, amely április 1-re az összes munkával el akar készülni úgy, hogy április hónapja már csak a javítások és pótlások időszaka le­gyen, májusban pedig csak a próbákat, szoktatásokat kelljen megtartani és a végső utasításokat kiadni. Az előkészítő főbizott­ság éppen ezért a legapróbb részletekre kiterjedő pontok­ban szedett programot állított össze, amelyben minden egyes teendő és annak utolsó határideje föl van tüntetve. A szellemi előkészítő bizo.cság mindenek­előtt a kongresszusi hármas szellemi célkitű­zésének: az ájtatossági és hitbazgalmi, a hit­védelmi és hiterősitő cél, valamint a kong­resszusi engesztelő és tiltakozó jellegének érdekében Magyarországon valóságos országos missziót akar megvalósítani. Ennek eszközei a buda­pesti és vidéki triduumok, kulturdélutánok, közös áldozások megrendezése, valamint apologétikus kiadványok és az egész ma­gyar sajtóban elhelyezett ilyen irányú cik­kek. Döntés történt a külföldi szónokok sze­mélyét illetőleg és megbeszélésre került a kongresszusi újság, az emlékalbum és a speaker-ek ügye. A belföldi propagandabizottság az év ele­je óta annak szenteli minden erejét, hogy a közönséget tájékoztassa a kongresszuson va­ló részvétel módozatairól. Ebből a szempont­ból külön kezeltetnek a főváros, Pest kör­nyéke és az egyházmegyék. Budapesten a hónap végén lesz külön a férfiak és külön a nők részére egy-egy előkészítő nagygyűlés, míg február első felében minden budapesti egyházközségben megtartják ezeket a gyű­léseket. A Pest környéken a plébániákon tartják az előkészítő gyűléseket, míg a vi­déken az egyházmegyék központjaiban tar­tanak a Budapestre jövő zarándokok részére gyakorlati megbeszéléseket. Az uj nyomtat­ványok egész sorát adja ki a belföldi propa­gandabizottság, amely megoldotta már a házak, uccák és pályaudvarok díszítésének, valamint egyéb, a magyar főváros szépítését .célzó intézkedéseknek problémáját is. A külföldi propaganda-bizottság a már régebben létesült nemzeti bizottságokkal tartja fenn még szorosabban a kapcsola­tokat és legközelebbi teendői: a külföldi egyéni meghívók szétküldése, a kongresszusi má­sodik folder szétküldése és az utazási ked­vezményekről szóló plakátok, valamint az Utazási igazolványok kiküldése stb. Inten­ziven kapcsolódik bele az előkészítő bizott­ság munkájába a női bizottság is a maga speciális feladataival, mig a hitbuzgalmi bi­zottság a kelyhek beszerzését fejezi be és megbeszéli az egyes templomokkal, vala­mint az egyházközségek vezetőivel a kon­gresszusi hitbuzgalmi teendőket. A műszaki bizottság immár vállalatba adta a kongresszusi oltár kivitelét, valamint a tribünök és padok építését, döntött az ünnepi csarnok berendezéséről s az ott történő építkezésekről s február elején mindezek a munkálatok már el is indulnak. Ugyancsak kiadta a megbízatást ennek a bizottságnak az az albizottsága, amelynek feladata volt a hangszórókról gondoskodni. Az illetékes hatóságokkal egyaránt megtör­tént már az erre vonatkozó megállapodás. A közlekedési, elszállásolási és élelmezési bizottság január 15-én lezárta a vidéki kü- lönvonatokra való jelentkezést s a most fel­dolgozásra álló adatokat még a hónap vé­géig átnyújtja a magyar államvasutaknak és ugyaneddig az időpontig történik döntés a külföldi vonatok beállításáról is. Ugyan­csak a hónap végéig történik gondoskodás a magángépkocsik elhelyezéséről és meg­állapították már a kongresszus idejére a magyar főváros közlekedési rendjét is. Az ellátó osztály a beérkezett jelentkezé­seket dolgozza most fél, hogy az élelem- szükséglet pontosan megállapítható legyen és megtárgyalta már a vendéglőkkel és kávéházakkal az étkezések árát és kiszolgá­lás feltételeit, valamint az internátusokban elhelyezendő külföldi vendégek élelmezését. A lakásosztály háro,m fontos feladata: a la­kásszerzés, a már meglevő lakások elosztá­sa és a lakásadminisztráció. Pontos munka­terv szerint dolgozik a postaügyi albizott­ság, amely már most megszervezi a kon­gresszusi postaszolgálatot s a külföldiek könnyebbségére Hatnyelvű postai tájékoztató füzetet ad ki. Az ünnepségrendező bizottság véglegesen megbeszéli a hajós körmenet részleteit, va­lamint a többi körmeneteknek a hatóságo­kat érdeklő részét és felállítja a jegykezelő szerveket is. Az egészségügyi bizottság még a január folyamán gondoskodik a megfelelő számú kórházi ágyról. A művészeti bizott­ság a szinházak művészi programját beszéli meg a kongresszus idejére, a zenei albizott­ság pedig megszervezi a legátusi mise nagy énekkarát, a szemináriumokból a schola cantorumot és az összes iskolákat és ének­karokat már az év eleje óta fokozatosan látja el a szükséges kottákkal és énekrend­del. „I nemzet! szocializmus belső német világnézet, amelyet nem umMmiml exportálni" — mondotta Boltié államtitkár budapesti előadásiban BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) Bohle német külügyi állam­titkár, a nemzeti szocialista párt külföldi szervezeteinek vezetője, hétfőn este a Ma­gyar Külügyi Társaság felolvasó ülésén előadást tartott a képviselőház delegációs termében a nemzeti szocialista párt külföldi szervezetéről. Az előadást szépszámú, elő­kelő közönség hallgatta végig. A közönség soraiban volt Darányi Kálmán miniszterel­nök, továbbá Kánya, Hóman és Széli mi­niszterek, valamint Kozma Miklós volt bel­ügyminiszter és számos polgári, katonai és egyházi méltóság. Bohle előadásában hangsúlyozta, hogy. a nemzeti szocialista párt külföldi szervezete magában foglalja mindazokat a külföldön élő német állampolgárokat, akik tagjai a nemzeti szocialista pártnak. Egész pontos megkülönböztetést tudnak tenni a külföldi birodalmi németek és a kisebbségi németek között. Ez utóbbiak nyelvben és kultúrában német eredetűek, de nem polgárai a német biro­dalomnak. A nemzeti szocialista párt kül­földi szervezetének <— úgymond — nem az a föladata, hogy a kisebbségi németeket megszervezze. Minden ezzel ellentétes állí­tás puszta kitalálás. Szervezetünk egyik alapvető elve, hogy soha és semmiféle körülmények között más államok belpolitikájába nem avatko­zik. A birodalom és a párt a legszigorúbban megköveteli a külföldön élő német állam* polgároktól, hogy vendéglátó államuknak példás és lojális vendégei legyenek. A párt és a birodalom könyörtelenül meg* bünteti azt a külföldön élő párttagot, aki olyan dolgokkal törődik, amelyek kizáró­lag a vendéglátó államra tartoznak. Az uj Németország nem tűrheti, hogy pol­gárai a külföldön bosszúságot okozzanak és a birodalom viszonyát az idegen államok­hoz megzavarják. Ezután elmondotta, hogy a nemzeti szocialista párt külföldi szervezeteit különböző rágalmak érik. Ezek egyike a pangermanizmus, pedig a német birodalomnak nincsen más kívánsága, csak az, hogy békésen dolgozhassák az újjá­építésen. Komolyabbak, úgymond, azok a tá­madások, amelyek azt igyekeznek bizonyítani, hogy a nemzeti szocialista párt vagy a német birodalom izgatni akarna a kisebbségek köré­ben. Magyarországon ez a kérdés többé nem probléma. A múlt év júliusában Széli belfigy- ügyminiszter és Hess birodalmi miniszter, a ve­zér helyettese nyilatkozatot tett és az e nyilat­kozatokban kifejezésre jutott felfogás példaadó lehet mindazokra az államokra nézve, amelyek­ben hasonló kérdések felmerülnek. A német birodalom sohasem várta és óhajtot­ta, hogy a magyarországi németek mások le­gyenek, mini a magyar állam hü és lojális al­kotó elemei. Ha egyesek vagy illetéktelen körök kísérletet tennének arra, hogy a magyarországi németsé­get a magyarság ellen izgassák, — mondotta be­széde folyamán Bohle, — úgy nyomatékosan biztosíthatom önöket, hogy német részről a leg­élesebben elitélnék ezeket a mesterkedéseket. A német birodalom nem engedheti feg, hogy a Ma­gyarországgal való viszonyát holmi fantaszták magánkirándulásai a lgcsekélyebb mértékben is megzavarják. A német birodalom érdeklődése a magyarországi németség iránt nem politikai, ha­nem tisztán kulturális jellegű. A magyarországi németek állnak a legtávolabb attól, hogy ő ve­lük lehessen bizonyítani azt, mintha a német birodalomnak a magyar állam integritása ellen irányuló szándékai lennének. A nemzeti szóda* lizmus belső német világnézet, amelyet soha* sem szándékozunk exportálni, — fejezte be elő* adását az államtitkár. , , i Hit tudunk meg az 1936 37. évi Értesítőkből! Az iskolai bajok között sok van, amelyek tő­lünk függetlenek, amelyeket a szülők nem orvo­solhatnak. De van sok olyan baj is, amelyekért egyenesen a szülők felelnek. Ezért állandóan har­colnunk kell iskoláink birtokáért, hogy azokban saját szellemünkben adhásóik meg gyermekeink nemzeti és emberi nevelését. A nemzet fogalma nemcsak a nyelvben nyer kifejezést, hanem az egész művelődésben is. A nemzet kailüurszervezet, amely kell, hogy szaba­don és természetesen élhessen nemzeti eszméinek még akkor is, amikor az állam, ez a hatalmi szer­vezet, különböző nyelvű népeket egyesit ma­gában. Masaryk, az alaipit-6 elnök, mint igazi humanista, nyíltan hirdette, hogy „ki-ki szeretheti a maga népét, a maga nemzetét, anélkül, hogy a másikat gyűlölnie kellene". S mint az egyéniség embere, az embert jobbá akarta tenni, hogy a jobb ember a világot is jobbá tehesse. Kimondja azt is, hogy „amint egyszer elismertük az emberi szemé has ég és egyéniség jogát, ezzel elismertük nyelvéhez ('anyanyelvéhez) való jogát is". „Mert az erősza­kos elnyomás, a nemzetiségek önmagából való kivetkőztetéee, más nemzetüvé való átgyúrása a kevert népességű államokban rengeteg erőpazar­lással és az erkölcsi színvonal süllyedésével jár.“ Periig „a szabad kisebbségek nagy szerepet fog­nak játszani Európa megszervezésében". Ezért azt hiszi, hogy többet kellene foglalkozni az isko­lával, a neveléssel és a tanítás problémáival, mert „az iskola diadala a demokrácia diadala is“. Mindezek ellenére sokan nem veszik szívesen, ha mi, magyarok, az iskola kérdésével foglalko­zunk. Sajnos, felvethetünk bármi helyes javasla­tot, az rendszerint meghallgattatásra nem talál, amint erre alább külön is rá fogunk mutatni. Pe­dig a demokrácia — Masaryk szerint — vita. S érdekes, hogy elgondolásainkra rendszerint az a válasz, hogy teljesíthetetlenek. Fontosnak tartjuk, hogy újból foglalkozzunk magyar középiskoláinkkal. S csak az Értesítőkben található érveket soroljuk föl, hogy elfogultság­gal ne illethessen senki. A kassai gimnázium önállóságának tizéves for­dulóját ünnepelte meg s ezen tiz év alatt 5773 tanuló vizsgázott le 'benne. De a mai napig sem történt gondoskodás arról, hogy a növendékek megfelelő épületben nyerjenek oktatást. A tan- helyiségek (hiánya miatt az ág. hitv. e.v. magyar egyházközségtől kellett kibérelni két helyiséget s a tornát is' bérelt helyiségben lehetett csak meg­tartani, ami — különösen a téli hónapokban — „erősen próbára tette nemcsak a tanárok munka­erejét, de a növendékek egészségét is". A szülők szövetsége ismételten foglalkozott az építendő gimnáziumi épület kérdésével s annak mielőbbi felállítását sürgette. Ipolyságon az egyre növekvő nagy létszámú osztályok elhelyezése céljából maga Ipolyság köz­sége volt kénytelen gondoskodni az ispola épü­letének megfelelő átalakításáról. Megnagyobbit- tatta a tantermeket; a szertárakat célszerűbben helyeztette el; uj rajzszertárt és iskolaszolgái la­kást építtetett hozzá. A komáromi intézet kibővítése érdekében a szülői értekezlet élőszóval és emlékiratban kérte az iskolaügyi miniszter támogatását. Az érseknjvári anyaintézetből kiszorult három magyar és három szlovák osztály. Ezeket az izr. hitközség népiskolájának épületében, bérelt tan­termekben lehetett csak elhelyezni. Ezenkívül két osztály arabul ált. Losoncon teremhiány miatt a VI. b. osztály egész éven át délután járt az iskolába; a VI. osz­tály pedig szinte óráról-órára < más-más_ tante­rembe volt kénytelen vándorolni. A szülői tanács ismételten szorgalmazta — eredmény nélkül — az uj iskolaépület építését. Rimaszombatban maga az épület tulajdonosa, a protestáns egyház bővíttette ki nagy költséggel az iskolaépületét négy uj tanteremmel, egy má­sodik rajzteremmel és a szükséges mellékhelyi­ségekkel. Beregszászon az összes magyar osztályok dél­előtt jártak előadásra. íme: maga a tanügyi vezetőség alig törődik az­zal, hegy a magyar gimnáziumok megfelelő épü­lettel rendelkezzenek. Ahol e tekintetben némileg javult a helyzet ott vagy a politikai község, vagy a hitközség volt kénytelen áldozatokat hozni. A tanügyi ve­zetőség keveset törődik azzal, hogy a magyar növendékek részére megfelelő és egészséges tan­termek álljanak rendelkezésre. S mindezek elle­nére mégis ellenzi a felekezeti oktatást s görcsö­sen ragaszkodik az oktatás államosításának elvé­hez. Pedig régi igazság, hogy aki rendelkezik az iskolával, az hozzon áldozatot is, nem is beszélve arról, hogy minden beirt tanulónak joga meg­követelni azt. hogy megfelelő, egészséges és ké­nyelmes tanteremben nyerjen oktatást PEDAGÓGUS. (Folytatjuk.) Az iskolai épületek A csehszlovákiai magyarságnak ezidőszerint — mint ismeretes — nyolc magyar középiskola áll rendelkezésre. Ezek közül négy önálló: a komá­romi bencés főgimnázium és a pozsonyi, kassai, Ipolysági állami reálgimnáziumok. A többi négy {Érsekújvár, Losonc, Rimaszombat, Beregszász) •csak függvényei a csehszlovák, illetve a ruszin ál­lami gimnáziumoknak, csupán párhuzamos osztá­lyokkal rendelkeznek. Pozsonynak még nincsen önálló épülete. A né­met gimnázium épületében három napon át dél­előtt s három napon át délután folyt a tanítás. S ezenkívül az első két osztály a kerületi bíróság épületében volt elhelyezve. Iglón rendezik az idei Szepesi Bált IGLÓ. — A Kárpátegyesület február 12-én rendezi meg Iglón szokásos Szepesi Bálját. A rendezőség már megkezdte előkészületeit s az ízlésesen megszerkesztett meghivókat rövidesen szétküldik a szélrózsa minden irányában, hogy a bál napján egyesítsék Iglón a Szepesség ős* lakosságát és ennek barátait. A már tradicionális Szepesi Bált kilenc évvel ezelőtt rendezték utoljára Iglón. A bál akkori óriási sikere nagyon sokáig a résztvevők emlé­kezetében maradt. Az ezidei bálrendezőség min­den előkészületet megtesz arra, hogy a Szepesi Bál látványosságban és hangulatban jóval fölül­múlja az eddigieket és méltó ünnepe legyen a szepesi földnek. A bált az iglói Vigadó termeiben tartják meg. A Vigadó nagyterme egyike Keletszlovákia leg­nagyobb és legszebb termeinek. A rendezőség re­méli, hogy nemcsak a Szepesség szülöttei vesz­nek részt a bálon, hanem a közeli és távolvidé­kek magyarjai és németjei hozzák el üdvözletü­ket a szepesi testvéreknek. Az előjelek után Ítél­ve, az iglói Szepesi Bál a kassai és pozsonyi magyar bálok után a szlovákiai német és magyar őslakosság legkiemelkedőbb társadalmi eseménye lesz az idei farsangban. (b* ®*) Uj rádióleadóállomást építenek Budapesten? BUDAPEST. — A Die Wirtschaft érte* sülése szerint a berlini Siemens-Schuckert villamossági cég a magyar postaigazgató-. Ságnak ajánlatot tett egy Budapesten 9 mil­lió pengő költséggel építendő második rá­dióleadóállomás megépítésére. A rádióle* adót színpaddal és nézőtérrel is felszerei* nék. Ez az újítás lehetővé tenné, hogy a közönség — német példára belépődíj nélkül hallgathatná, illetve nézhetné végig a rádióleadásokat. A rádióleadás és általá­ban az egész üzem költségeit re-klámleadá- sokból származó jövedelemből fedeznék. A tervet a magyar rádiótársaság is elfogad­hatónak tartja. A nehézséget egyelőre az okozza, hogy a német cég ezért a szolgál­tatásaiért zárolt pengőköveteléseinek fel* szabaditását kívánja. 4 ___ na gpt Középiskoláink

Next

/
Thumbnails
Contents