Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-22 / 17. (4460.) szám

VÁRAJLAmjL JVAGY SIKER Chautemps bemutatkozott a kamarában A négy baloldali párt elhatározta a kormány támogatását - A kormány­nyilatkozat az eddigi politika folytatását ígéri üi törvények — Végrehajtották a hadügyi tárcák egyesítését á harmadik nemzeti kisebbség (d) A köztudatban az a meggyőződés gyökerezett meg, hogy Csehszlovákia har­madik nemzeti kisebbsége a németség és magyarság után a lengyel, amely az egész köztársaságban 81.737 lelket számlál. Pe­dig lélekszám szerint a harmadik helyen — nem is gondolatok a ruszinság ama része következik, amely a Kárpátalján kívüli te­rületen él, tehát nem élvezi azokat a nyelvi előjogokat, amely a kárpátaljai bírósági já­rások mindegyikében megilleti a ruszinsá- got. A 186.642 főnyi zsidóság, mint nem nyelvi kisebbség, külön lapra tartozik. Szlovákiában 91.079 ruszin él kisebbségi sorban s ugyanazok a nyelvjogi rendelke­zések vonatkoznak rá, mint a magyar vagy lengyel kisebbségre, sőt ha a szlovákiai ru­szinokhoz hozzáadjuk a cseh- és morvaor­szági ruszin szórványokat, akkor az 549.169 főnyi ruszinságból csak 446.916 lélek él Kárpátalján, tálát többségi sorban, mig 102,253 ruszin a nemzeti kisebbségek sor­sát osztja. Ebből a 102.253 leiekből 30.398 él a mezőlaborci és a felsővizközi járásban, ahol 78, illetve 70.49 százalékos többséget alkot s igy a kétharmadnyi többséget je­lentő nemzeti kisebbségek nyelvi jogait él­vezi, 40.453 él az ólublói (28.03%), a bárt- fai (34.80-%) és a homonnai (28.03%) já­rásban, ahol a 20 százalékosnál erősebb nemzeti kisebbségek minimális nyelvjogai­val élhet és végül 31.402 ruszin — a ki­sebbségi ruszinok 30.7 százaléka «— él el­szórva az országban szerteszét és semmi­féle kisebbségi nyelvjoggal nem rendelke­zik. A köztudat csak a kárpátaljai ruszin- ságot tartja szem előtt s nem veszi észre, hogy bizony a kisebbségi sorban levő ru- szinságnak éppen azok a gondjai, sőt ugyanazok a panaszai vannak, mint például a magyaroknak vagy a németeknek s a ke­letszlovákiai ruszin kisebbségi kérdés csöp­pet sincs megnyugtatóbb állapotban, mint a magyar. Sőt az autóbbi időben itt folyik a legélesebb nemzetiségi küzdelem a nyelvi jogokért s az iskolák nyelvéért. Az 1930-as népszámlálás eredménye a ruszinlakta vi­déken erősen közeledtek azokhoz a nemze­tiségi arányszámokhoz, amelyeket az 1910-es magyar népszámlálás mutatott föl s a ruszinság a népszámlálási eredmény alapján heves harcot indított a végből, hogy a tiszta ruszin falvakban működő szlovák iskolák tannyelvét ruszinra változtassák. A szlovák körök állítása szerint már 58 ilyen iskolát sikerült megszerezniük a ruszinság számára, amit viszont szlovák részről te­kintenek nemzeti sérelemnek s azzal vádol­ják a ruszinokat, hogy elnemzetlenitést vé­geznek a szlovák elem rovására. Ugyanak­kor ruszin részről arra mutatnak rá, hogy még mindig 60—70 olyan iskola van, amely ruszin községekben szlovák nyelven tanit, például az ortutói, ahol 1930-ban 210 ru­szint és 10 zsidó nemzetiségű polgárt szá­moltak meg, de egyetlenegy csehszlovákot sem találtak, vagy a dubovai, ahol 492 ru­szin, 3 zsidó és 10 egyéb nemzetiségű mel­lett egyetlenegy csehszlovák lélek él. Cseh­szlovák oldalról a Slovenská Liga a ru­szinság állítólagos elnemzetlenitési törek­véseivel szemben egyenesen azt követeli, hogy külön szlovák gö:ögkatohkus püs­pökséget létesítsenek Nagymihályon és kü­lön tanintézetet szervezzenek a szlovák gö­rögkatolikus tanítójelöltek, számára. Persze FOLYTATÁS A 2. OLD. I. HASÁBJÁN PARIS. — Chautemps uj kormánya pénteken délután bemutatkozott a parlamentben. A kor­mánynyilatkozatot a kamarában a miniszterelnök olvasta fel, a szenátusban helyettese, Daladier. A nyilatkozat bevezetésében a kormány kifejti, hogy véget akar vetni a politikai krízisnek, mert ez a krízis hosszú idő óta zavart és aggodalmat kelt Franciaország lakosságában. A kormány nem téveszti szem elől a súlyos pénzügyi nehézsége­ket. A legutóbbi kormánykrizis oka nem a régi kormány tagjai között felmerült elvi ellentét volt, hanem az, hogy az egyes pártok jogos kívánsá­gait nem sikerült összeegyeztetni. Az uj kormány gondosabban fogja megkísérelni az összeegyez­tetést. A kormány minden tekintetben a nép szolgálatában akar állni és szociális igazságos­ságra törekszik. Főcélja a köztársaság egységé­nek biztosítása. Első feladata az lesz, hogy az el­múlt hónapok bűnös merényleteinek tetteseit meg­büntesse. Ezek a merényletek azt igazolják, hogy a gyűlölet szelleme még nem tűnt el teljesen a francia népből. A kormány eltökélt szándéka, hogy a rend megzavaróit, a terroristákat és a francia földön lévő gyanús elemeket szigorúan megbünteti és igy biztosítja a haza független­ségét. A megnyugvás szükségessége A kormánynyilatkozat következő része kifeje­zésre juttatja, hogy a kormány tiszteletben akarja tartani mindazokat a szociális intézkedé­seket, melyeket az előző kormányok tettek és nem kivan uj törvényhozási rendszert életbe­léptetni, A jövő kedden az uj kormány benyújt­ja első fontos törvényjavaslatát, amely a munka­adók és a munkások közötti viszonyt szabályoz­za. A kormány eltökéli szándéka, hogy minden polgártól követelje a szerződések és a megállapo­dások tisztdetbentartását. A szociális igazságos­ság nélkül lehetetlen az ország nyugalmát biz­tosítani. Egy további törvényjavaslat a munká­sok aggkori biztosítására vonatkozik. Algier köz- igazgatását, a sajtót, a Franciaországban tartóz­kodó külföldiek ügyeit, az iskolareformot ugyan­csak uj törvényekkel fogják rendbehozni. A kor­mányzat függetlenségének legnagyobb biztosíté­ka a szilárd pénzügyi előirányzat s épp ezért a kormány a parlament segítségével mindent el fog követni a költségvetés kiegyensúlyozásáért és a valuta biztosításáért a frank szabadságának kere­tein belül, azaz a francia, angol, amerikai nagy demokráciákkal kötött megállapodás alapján. A kormány tekintettel lesz arra, hogy emelje a ter­melést és növelje a külkereskedelmet. Változatlan külpolitika A kormánynyilatkozat ezután Franciaor­szág külpolitikájáról szól és hangsúlyozza, hogy folytatni kívánja az előző kormány külpolitikai irányát, amelyet a parlament már több ízben helyeselt. Ez a külpolitika hü a népszövetséghez és az egyenrangú emberek tartós együttműködését kívánja, továbbá általános békét. A kormány mir.den erejét a béke megszervezésére fogja fordí­tani. Amíg a versenyfegyverkezés tart, Franciaország is úgy fogja növelni nemzeti védekezési eszközeit, hogy a francia állam biztonságát semmi se veszélyeztethesse. A kormány metodikus szervezkedéssel hozzá­lát a biztonság megerősítéséhez és elsősor­ban a hadügyminisztérium, a tengerészet- ügyi minisztérium és a légügyi minisztérium szorosabb együttműködését és autoritásának emelését valósítja meg. A miniszterelnök és á nemzetvédelmi miniszter a közeljövő­ben javaslatot terjesztenek a parlament elé, amely a francia biztonsági szervek haté­kony együttműködését határózza el. Fran­ciaország hü marad a nagy demokráciák­hoz és különösen Nagybritanniához, amely- lyel szoros szövetségben akar föllépni az európai porondon. A szerződések tiszteleí- bentartása alapján békés viszonyban akar élni minden európai állammal és lojálisán keresni a lehetőségeket a jobb megértés felé. Chautemps a kormánynyilatkozatot azzal PÁRIS, — A minisztertanács Lebrun köztár­sasági elnök vezetése alatt elfogadta Daladier helyettes miniszterelnök és hadügyminiszter ja­vaslatát, amely a három eddig önálló katonai mi­nisztérium kölcsönös együttműködésének meg­javítására vonatkozik. A hadügyi, a tengerészet- ügyi és légügyi minisztérium a jövőben csaknem összeolvad. A három eddig önálló tárcát egysé­gesen fogják adminisztrálni és egységes stratégiai és technikai vezetés alá helyezik. Ezt a tervet annakidején Tardieu vetette föl és hat év óta tárgyalnak róla, Petain marsall 1934-ben kívánta PARIS. — Beavatott körök szerint Edén angol külügyminiszter az eljövendő napokban Genfbe való utazása alkalmával néhány napra megálla­podik Párisban és a francia kormány tagjaival tárgyalni fog a népszövetségi tanács napirend­jén szereplő kérdésekről. Mindenekelőtt arról fog­nak dönteni, yajjon nem volna-e helyesebb a népszövetség melletti tervezett angol—francia kö­zös nyilatkozat kiadását elhalasztani, mert az idő nem alkalmas e nyilatkozat megtételére. Az angolok és a franciák ugyanis közös nyilatkozat­tal akarták a népszövetség presztízsét megerősí­teni, Időközben kitűnt, hogy a londoni belga nagy­követ megjelent Chamberlain-nél és bejelentette, hogy Belgium hamarosan elismeri Olaszország abessziniai hódítását és az olasz impériumot. A Daily Mail szerint Lengyelország, Svédország és az őszinte kívánsággal fejezi be, hogy a pártok kibéküljenek és egymást HPcsönö- sen támogatva fegyelmezetten fáradozza­nak a jobb szociális és gazdasági viszo­nyok megteremtése érdekében. Bizalom a kormánynak A kamara és a szenátus teljesen nyugodt légkörben ült össze, ami azt igazolja, hogy a legutóbbi kormánykrizis szomorú tapaszta­latai után a négy baloldali párt hatványo­zott mértékben érzi felelősségét és uj alapra helyezte reális politikáját. Pénteken este a baloldali pártok ülést tartottak és elhatároz­ták, hogy bizalmat szavaznak a kormány­nak. A szocialisták pénteken délelőtt ülést tar­tottak és elhatározták, hogy Chautemps kormányát támogatni fogják és megszavaz­zák a bizalmat. megvalósítását. Azóta Angliában és különösen Németországban megvalósult a nemzetvédelem egyesítése. Daladier hadügyminiszter kezdettől fogva szorgalmazza az egyesítést és hosszú elő­készítő munka után az uj Chauíemps-kormány- nak első teendője volt a három tárca egyesíté­sének végrehajtása. Egy másik rendelet Gamelin tábornok vezérkari főnökké való kinevezéséről intézkedik. Ez a rendszabály azt igazolja, hogy a francia kormány útban van ahhoz, hogy az egységes főparancsnokságot a békeidőben is megvalósítsa. Jugoszlávia azonnal követni fogja a belga pél­dát. Ilyen körülmények között Anglia és Fran­ciaország kénytelen revízió alá venni Abesszíniára vonatkozó nézeteit s egyelőre tartózkodni a nép- szövetség presztízsét erősítő közös nyilatkozat megtételétől. Van Zeeland Chautempsnél PARIS. — Van Zeeland volt belga miniszter- elnök pénteken átnyújtotta a francia miniszter­tanácsnak az európai, gazdasági és pénzügyi kérdésekre vonatkozó memorandumát. Mint is­meretes, Anglia és Franciaország felkérésére van Zeeland tervezetet dolgozott ki a kontinens gaz­dasági helyzetének megjavítására. Mint az el­múlt hetekben Chamberlainnel, van Zeeland az eljövendő napokban Chautemps-sel is tárgyalni fog tervéről. Franciaország katonai ereje egy kézben összpontosul Belgium az abesszin politika megváltoztatáséra kényszeríti Párisi és Londont Ma: Nagy rádió mellékjel ^ !4460> Sl4m * *r0nlba* * 1933 ianUár 22 Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^ SzloVeUSzkÓi és rUSZÍTlSzkÓi maQUarság ulicel2, II. emelet. •Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • .... ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. & • Egyes szám ára 1>20 Kl» vasárnap 2>— Kl« SŰRGÖNYC1M: HIRLRP, PRflH fl.

Next

/
Thumbnails
Contents