Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)

1938-01-01 / 1. (4444.) szám

*Z

* qairnQf 3ui®0Tn fmMiA'B'} Sfyf]p{.o9rn Áhoq "XBupapq v. e rpuyppqu ze 33opaora 3iÁum? qu-so ú?3pn3 as p9r/s v 3zu q^Ajalu qipq^aj B S^tn qpnprare; UKtRioq ASojj •U039X b uiax *9} Di 9qqqjQ joi^b ‘9paj qul'93 uisipo ‘0x301 -aq 33apzaq rujndax u’pizp ‘aqpJoPAap b qqj -0Á in?zePi oipaj V ‘qU'jpoqzsud'Cq BXi^pq

* qg s ejqpj b uoh^z-s-^ 9qqaj nxoqpí Áha Josta ‘rngxg sí 3po\ •ü9A[9Áupqi[aj raauBip ‘pftAU^io 3i ra.au ‘jpqgxo3 ragu ap ^ipgj £9 zb }tni©[EA' qBjjBá'opuoai s q^}[r? Bxq^p 3?q uoppra iizsraiu U'pjzu 3x920 ‘xpra ;|oa 9at{9 3t maréra izsoau 39 Bited izstiáu Auoziq e(] •pgqp uoÁáBu 9 AhOq ‘jjopzgq puais sajnjis -dug siq b ‘3039X b oq 83dap xp'p aoqira ‘paS -j>gj pspo zb ap ‘qBUÁJoopp xpra 'jsora á.3oij ‘qauua sí qapinxo Sara öiuiap raa;^ b qBj gB;B3 jo-[BAputi9 qq.gsoA9q axX§9 s qBj’pzsnj u qaqpizaq rapBAxaq pazsso ospq np 1 zb Sira ‘qagjap. qigqojga^Aoq axéhö 91 ÁJoi qpgjiSw es zg oq •jiisih Bjo-pqB zb qu3Z£UJ03 Jót 93 -—'rdBü 9 TEqqBxepviira b paj qapraq 3311 ÁJba tth}zb 319Z3 'quipan .Őkpr sí tnapC jqra pazssp

Áioq ‘Akoli g-p ‘s-gjnjpsd'B; isoiq e 99 Hamu tZ9n.Au ‘BdfBd izsnAu urauxyq v punra qtqztq sí 3ap^ BJ bujjoa q'tfnB'q^IIo.r sí tujniu Jo'yzsxo raojpq Ahoq ‘xoqqu ifOA [pzsnj iáu-Aub poqiB ‘0x39.1 b 339? jbz99bab3 Syxn p^p^so-izsnAu b zg ÁSOq; ‘qgjqau raB3puüra 91 raoa 3zb 3x0^ -uqSpA v qoi^CpnipS'ara pfein ‘3x91111 ÁSojj •qaui9,Z'g b ragusq ‘qBupxpq b ragu ‘jI'Buqp^q’B zb ragu AAoq ‘raózstq 3ZB sí U9 0Q •raopnq ragu ‘bzbSi ;poA qgúqiApgitf

q9zs ’B B33B«-opuora • • • gpi qg^of AS3 ‘"•qszB^i zb zq •gj9dgzoq 33X b qt)[3A gj uofpipzs ‘^pqjgj b q9Pi9q-ogra sp 39391 qxgAuoAo b qiyj3Bi^’3ia IpqsBé'BHU b ‘qB3ZB;n uq3qq pqpgj ASg xoq -ira ‘B33BI o ASdq ‘B3puora 3ZB s q^fBX 3J93-3A3U qBSO 19ZS v * • • ^T39fuigqsDg\j ■ qBHBii?

raas “ara ^BqnioB’Ui qiiiiaqidiq Bq qoqqixqA' -púig ^9339? 3S0'tu ‘qoAtrqAia xopupA ‘330'zqq qBpnAu b qazg qoAuqAio Ajtoq ‘B3puora 3zb Sipgd pxoq nsqAQugdxo; b ‘Bfppzsraozs BjoqqB zy -qgujgzgaq [11^0x03 Sppiuira ‘qB?o qyssB^[Bq ‘[pqAqzsuoqqjQX qa33of So[bA3 A.ooq •B3puoiu 3zb BppqB pi|B U3[9zs 39X y '9x391 B33p{ui9utqri3S b q>933gqoí sí ubu -uoq “B33BÍ5'iy[B} iqugp'Uira pqq A.§i ‘qauiq -U99 Sara qqppuora utas qQ 'Bpo qgjini^q uBA^'oq ‘i'qiuas B;pn3 sí ragu s ‘iB[nAu tq -uös qp qBppoA ragu ^9391 b ‘330.gqui ppjg zb q93i9 330 P'91bs3-izsuAu A'.da xazs \.Őa 3[p pn3 sí up39XB“xBiu B&ps B 99 ra>.iqoqAu9qojg b S’piu ep ‘uoAJogq b in3 ‘uoA[op b ptj^

pp|OS3izsnXu oypzs uoiyej. y--------!♦♦-------*9

®?A —

•B3303rBq 9T9AIZ9 bij 3qqoTmoq ^pnipB “imB sp qaí9 zb a)3Q3[Q3 BApoqzsnuiBl axpiezs BqsoBAíq zb BfdB zy •qrzsSnAu gTgj xgqgj BfdB zb ugpgra A“oq ‘nij b 0379x9 3ZB 59 330305 duu b ‘3901079

B B3303tAuTq “ppgd JOqi^ '9[9A qB330Z93Bf qorai'p p“Aposoui 95 qoppq qpoSniAu aA23.19 xozsopa uqin dBiipq iAuub ‘3puiB Bqo-g OpTipBia ax“3A BjnÁo sj •ra^qsgBij fpnpy — :-B3puora S9 392 -aq qg-nnaAJ? B B3303poz-9Sigra ‘zoqASy zb 3W -Bpo íqizspB A^oq 4iu3P{ B3xnqB BdB zy : " •raaqgraxaAű ap rpnq-aj ‘qoAj^BA “oppoq ‘ap fp'Bqoj ‘axASa B3303 -fBq ‘raguQzsqq ‘rayqsoBij mgugzagjp —

qoxBq-B3 b e 3puxqd b rqau a3zg’piuajpg ‘B33BAoito <B33bS*o>uii8 ‘BqA^q zb 0j393sq ^aqaraxgAJo B 0331A Bqyfpqoís 3zgq iBfJBq bűb zy •BqAAp zb 39 pqqy 'pbAbiu iq prpoS -nAu hupupB l'paxa ‘udbij impnipB JBinug — :triB[;«noin 33opu3

3iAuub qBSO 59 3npj b gppapgSa'Ur bAub zy • 'saiaq 3aaaAuaq qunqaa 3X9pra.B ‘39AIZ3 B raB3303ixomoz9 up qgutqB s 010319 qtzoJopop 99 qizspB ragu BfdBupq ÁS&u. rb ‘ipBÁ^uB zb jza’^aor ppoqpsó —

refxBq Aooz9Sb zb 8330}Bpo s z-oq^i-űp bAüb 3pojq9íQj b 033iABpo BApoxBqpoj pBzzy

praapaA xaf

‘xgp jtiij 3U0ZS 93 ^ojBtrpsDoq pgpo-3 q9-i?q up ‘ug '••’qopmq 3nspinűi ^-33x9 3U3pupp\r qpqop -raoq aqsiuxaA^ pa BA3pxoq pBqqoqoso BdB zb 33o“oqiOZ ‘raaqau .“ara sspaaoq 03 ‘ax —

qpfdB aAxarasiSara 3303[Biq — p®aur ssBsooq ‘Sara ssBsooq ‘uiqdB ‘raqdB qiQ — qatej pnxoq Biposapnq B9t?3].iozs eoaa -xo“ JBq 3pq — ‘3303[oqispej BjnÁo ySQtu bij 39 aAzaSazsBpo ‘aqpqpap qa3ZQ3poq 30301 -ázs napa3“9A 99 spAuptpaxraazs 333sa3qSöS -39-51; ‘3]33X0Sara 3uap>uira ‘33oSojpaj 3uapiuiuB ‘3pqipB3iq 3uap'uira 33BPB oxad ASa sp uoqoS-BpBZSTILIO B pp03 B pB[BZ9 ASoq, ‘03Z9U Í9Xpf -aj 03aq.aj 9iq BpnAQ b 3po{B'qiBpo afaj ipqaj •BqBqozs b puosopaj qigSagz isaoq, b xoq.iuiB ^ojBirBppid b 3ZB BA[fUZ9Bqqgj sp xcq9S990 -ap AAuoq b 3p0xqppgj Oppp aqjgSgra BdB zb xptu xoqqa Stpaj qxt que-a ‘3x1 qBSo nij y n:sp3BSn BA30B A “a ppjízsaara Sara 3303iqBzs Bipipir-Bqpu qBsa 3aApára ‘3301 SpsBinpu ppuisr UB32B ‘33BpB tpBpqiB zb pa 33o“oqox igaoq ASa pfbúi fupoan. ugp03dpo b qBUBzSuBqizssiA paj -dpp qoxopnax b puiraB ‘BppBSppBq raj y

qpo'ppzouipBq bjSbibzs “jpdBd SbpbzsjjiIbj ‘juj} pjapzaq qqpAoj sj

*porpSisz ‘*3 *o xa ‘opi Acíno

•pxBqBi J?qaj V ‘jozsra ‘jopxa JfcqB3ag s9q B ipnq uaqqaqApad XSbm

‘ipzs Sapiq b í«d

•qEupjqop 39^I°S9K UBqpuqezs y ‘qBuppqzsnsa ‘qBUzpqupzg qoAuqi ‘qnjj b xoquaApi

•qaupnjo iioASbu ugSj qaqauixaAS B qauna § ‘pdBjpx U®A »I ‘9q B xpui HnH

•ppniAnuguiBiBA qri5A9 qqazs Apap^

‘193 B ÓBA 3}I XHiV

Opnrapa xyui zso zy

4igx v

X>J?SiS2 ‘q *0 'ppA ‘^líA snp^Sapj •BflBpSain eq ‘qizsSBXBqSepV ‘Éqpf souiu pBApoia b qB«3 ‘ppSpozs uasaSpsnq Spin aa ‘jpírzpq B jpui pppaso SajQ

•03aSxaq íBqorEApox •ozxozpq saSpsnq ‘pp •XUBSpozs 9f nqJBjBpjn^i *3pi^A3nq 9f ASa qunqau uba

•VAIÍ1M SQAONÖAO V

"S^FS ^ THA ‘BIJ9W EUBH

f arigAanpoj uiaSua rq sonpM ‘uiaiapp zb mqjpgj uBqng •niBAuBsapp zb xpui ípBÍpSapv ‘nrpAuBj uasauju ‘uiiquas uasoujM

•ntanpp noqnq B noppoj B 331 *010X90 zssox Aptra ASoq ‘po3Eqpnx 'inprai psaiq a Sara pseSp^H ‘rayaj fpopuoS ‘uapsp ASbu ‘9

•axSp zb zpu ircnjoraozs aA93azsso 3pzaq Sapm •ppp qauuaAS baj? spq ASg ‘upApouipsz V

*^aWS3A0 VAHY ZV

‘BqTT'BATBUTliQ ‘*3 ’O ‘ni ‘9P0Q SOpfEO •uaqAizs {9qAunq qos 330S0ÁSBJ uaqqazs zig BiSupp pajaxazs y :maqpu ja qajpfASiij ^uiB33Bp jpui UBÁSn sj

TiozpExr® * WI

pop b 3vs^u»zi^ J°qiw ‘uoqBjqB zb 330 s 3)1 UP3ZB Uia3sap »q-»g

•03x91a 393*3 V Bqp3»lBd aqzsng ‘*q 3J?I Bi fsapp xbso Bqpqozs spq J80J5I

*XB3IPq naqinaApas joh ‘BqppopBd aqzsng *qB3zp| 9 ^JOA Sapiq poH eqpqAnnq sjq AupSazs

*3?Í9J snzpf spj V piajuapupui ina33iA ‘39jSupj 3a?0jaz9 y B3fBj mE330jfnASSaw

•niBpzoq 39jAoosopjB5i poqppxa iAuósopxB>[ ‘IHB310A BqpBASuB si>i ‘uiBipouipp 3ad9Z8 ap ‘{Éf

‘Kvxaowiy

"9rapzs ‘S9A9 oi ‘eqxSüy sob^bX

•33JP no.rppp U03SI ‘Aupapsiq uiouozsopq :a3Sgxasopsa ubSia s ‘3pppzs BJqunqBpqB zy

qaraaSna 330-íSBq 33! S 3indajpoj xbso xazjASa s ‘33apaSapaui UB330 s 0x03333 piiaui BqAppq y

*0319 zb S03ziq oi0N qaoAupSazs UIB3351 )J*JA[ ‘3I9A aiB33Otnj0q s ‘uBquioAn ax0330Apox

TUB3I9IB3 3BqxppBW 33B[B quBJBOipB zy

slUB3iBqjBr U3q3J0q V nBqixoq3pnni 3U|uiy

•v^ayavw A03

“q0U30S0 ‘saa 9 i ‘ppg qoqss

•puSSpsSpA ‘pauraiQJQ ‘ap03 Sipad qaAizg •pBApqxnq sp pBXJog bjcobx ‘aonid apap uaASaq •joiuBq uorpnsafpax BSqsupAiq uapuji^ qBmscpq soupp 9f s ‘qBujBOBg 93zsaqxazs •JBASBiusiq ASa npAi^ 3opua}zsafn Soppog

'OXNQZSQM IA3m

ívsvai MOUVADVH SÍM

=“ 9 —- 2 —

—■7 —

A kis másdá

Elbeszélés E. de Amícis „Sziv“ cimü regényéből

(Folytatás.)

Az apa egyre korholta a Fiát és folyton Szigorúbb szemmel nézett rá. Egy na.p kérdezősködni járt a tanárnál és a tanár ezt mondta:

— Hát megy-megy a dolog, mert a fiúnak van esze. De nincs meg benne a régi jóakarat. Szunyókál, bóbiskol és szórakozott Feladatait röviden összecsapja, elfhir- telenkedve, csúnyán írja. Több, sokkal több is telnék tőle.

Ez este az apa négyszemközt beszélt a fiával, komolyabban, mint valaha:

— Gyula, látod, hogy én dolgozom, hogy megröviditem életemet . a családomért. És te nem támogatsz. Nem szeretsz sem engem, sem testvéreidet, sem anyádat!

— Óh, ne mondd ezt, édesapám! — kiáltott a fiú zokogva és már ajkán volt a szó, hogy mindent megvalljon, mikor az apa félbeszakitotta:

— Ismered családunk helyzetét; tudod, hogy mindnyájunk részéről szükség van jóakaratra és áldozatokra. Lásd. énnekem most me°r kell kettőznöm a munkásságomat. E hónapban száz frank jutalmat vártam a vasaittól s ma reggel tudtam meg, bogy nem kapok semmit!

E beszédre Gyula visszafojtotta a vallomást, amely már-már kitört leikéből és bátran ismételte magában:

— Nem, papa, nem mondok neked semmit; megőrzőm titkomat, hogy dolgozhassam- érted: sokat fogok tanulni, hogy az iskolában kitüntessenek, de azért megköny- nyitem a munkádat!

Megint két hónap telt el éj,jeli munka, nappali kínlódás, a fiú kétségbeesett erőlködése és az apa keserű szemrehányásai között. De a legrosszabb még csak ezután következett: az apa elibidegült fiától, nem szólt többé hozzá, elfordult attól, aki csak szomorúságot okoz neki, akitől többé nincs mit remélnie és kikerülte tekintetét Gyulának vérzett a szive, de mikor apja hátat fordított neki. lopva csókot hányt utána és ránézett szánó, gyöngéd, szomorít tekintettel. A fájdalom, a fáradság már egészen k'soványitották, megsáppasztották a fiút és egyre nehezebben tanult Tudta, hogy ez n*m tarthat tovább és minden este azt mondta magában: „Ez éjjel nem kelek fel többet." De a tizenkettedik órafltéere, mikor a köP>V-««égérzet rendesen fel szokta kelteni, lelkifurdalást érzett és úgy látszott ti oki, hogy az ágyban maradva, vétkes mulasztást követ el, hogy elrabol apjától, el családjától egy egész frankot. Folytatta tehát munkáját.

Egy este azonban az apja olyat mondott, ami döntő lett,.

Anyja még sápadtabbnak, még gyöngébbnek látta a rendesnél és megszólította:

— Gyula, te beteg vagy! — Azzal aggodalmas hangon fordult az apához: — Gyula be tég, nézd csak. milyen sápadt! Gyula fiam, mi bajod van?

Az apa futólagos tekintette! mérte végig a fiút s azt mondta:

— Rossz lelkiismerettel rossz egészség is jár. Bezzeg nem volt ilyen, mikor jó tanuló és jó fiú volt.

— De beteg! — kiáltott a mama.

— Nem törődöm vele többet, — felelt az apa.

E szó kés volt a szegény fin szivében. Ah, nem törődik többet vele! Apja, aki máskor reszketett, ha csak köhögését is hallotta a gyermeknek! Hát nem szereti többet: semmi kétség benne, meghalt apja szivében! „óh, nem, édesapám", mondta magában a fiú, gyötrelemtől elszoruló szívvel, most már vége lesz; én nem bírok szereteted nélkül élni; én nem szomoritalak többé, fogok tanulni, mint azelőtt. Legyen, aminek lennie kell, csak te szeress engem, szegény apám. Most az egyszer már erős az elhatározásom.

Hanem azért éjfélkor mégis fölkelt puszta szokásból, meg azért is, hogy legalább egy percre utoljára meglássa a szobácskát, ahol annyit titkon dolgozott, boldogsággal, gyöngédséggel szivében. És mikor meglátta az asztalkát a fehér cimszalagokka.l, melyekre többé nem fogja Írni a városok és emberek nevét, melyeket már mind kívülről tudott, nagy szomorúság lepte meg és gyom mozdulattal ragadta meg a tollat, hogy folytassa megszokott munkáját. De kinyújtott kezével meglökött egy könyvet s a könyv leesett a földre. A fiúban meghűlt a vér.

Ha az apja felébredne! Az igaz, hogy nem kapná rossz cselekedeten, mert hisz megmondana neki mindent: mégis... ha közeledő lépteket hallana, ha meglepnék ez órában, ily csendben ... anyja mennyire megrémülne... De mégis csak az volt a legrémitőbb gondolata, hogy az apja megalázva érezhetőé magát előtte. Visszafojtott, lélfkzettel hallgatott. Fülét a, kulcslyukra nyomta. Csönd. Az e^ész ház aludt. Apja nem ébredt föl. Gj ula megnyugodott

Királyi gyermekszáj!

A karácsonyi londoni könyvpiac egyik ajdonsága Lady Cynthia Asquith könyve, amelynek cime „A király gyermekei". A vaskos kötet leírja a két kis hercegnő életét és sok-sok kedves adomát sorol fel. íme néhány közülük:

Ramsay MacDonald, a nemrég elhunyt államférfin többször megjelent a Buckin^- ham-palotában. Egyszer bemutatták a kis Erzsébet hercegnőnek. Anglia leendő királynője így szólt hozzá:

— Láttam a fényképét a Punch-ban, de az éleiben sokkal csinosabb!

A KIS „RENDETLEN".

— Jaj, kikaptam az iskolában, mert nem tudtam, hol vannak az Alpok — mondja egy gyerek a nénjének.

A nénje megcsóválja a fejét:

— Látod, látod, máskor ne felejted élj hogy valamit hová teszel . . .

A SZERENCSÉTLEN KENGURU.

A kenguru panaszkodik a zsiráfnak:

— Zsiráf szomszéd, én vagyok a legszerencsétlenebb állat a világon,

— Miért?

— Mert ha tőlem pénzt kérnek kölcsön, én senkinek eem mondhatom, hogy otthon- felejtettem az erszényemet.

A kis hercegnőt vasárnap délután autó- kirándulásra vitték. Windsorban találkoztak egy lovaskocsival. Erzsébet nézte a fogatot, azután igy szólt:

— Ó, ha királynő leszek, megparancsolom, hogy a lovakat nem szabad vasárnap befogni, elvégre legyen nekik is ünnepnapjuk!

KIS LEVELEK

A szerkesztő bácsi minden kis magyarnak boldog újévet kíván. — Pécsy György, Bartsch Ákos, Vitkó Ferenc. Felvettelek a kis magyarok táborába. — Lator László. Versedet megkaptam. Közölni fogom.

A királyné nagyon vallásos szellemben neveli a gyermekeit és minden vasárnap biblia-olvasás van és gyakran kapnak külön hittanleckéket. Egyszer a canterburyi érsek meglátogatta a családot. Bucsuzáskor megígérte Erzsébetnek, hogy küld majd neki egv szép könyvet. A kislány bájos pukkedlivel köszönte meg ezt és igy szólt:

— De nagyon kérem, ne a jó Istenről szóljon a könyv, mert a Mindenhatóról már úgyis sokat tanultunk.

Amikor V. György király meghalt, a kis unokákkal közölték a szomorú hirt, Mar- garet hercegnő sírva fakadt. Erzsébet is pityeregni kezdett, majd igy vigasztalta kis húgát:

— Nagypapa most a mennvekben van. A jó Isten bizonyára nagyon örül neki.

MÓKA

TERMÉSZETRAJZ.

Kérdi a házi tani tó:

— Miről lehet felismerni a gyíkot?

Mondja n gyerek nagysokára:

— Többek között arról, hogy nem hasonlít az oroszlánhoz.

ÓHAJ.

— No, mivel ma egész nap jó voltál, Liliké, kívánhatsz valamit. Hát mit szeret- nél? lt _ .

— Két napig egyfolytában föeezalkodni.

MEGFEJTÉSEK

Az 52. szám rejtvényeinek helyes megfejtése:

Keresztrejtvény: Számtan, rio, Leó, led,

kád, ma, ős, fog, szőnyeg. - Selymes, árok, told, nyüzsög, Áron. fő, gy. — Pancza Kornél rejtvénye: Lakás. — MüIIer Klári rejtvénye! Paris, Tibor. — P'esa István rejtvénye: Ázsia, Lista. — Bartsch Ákos rejtvénye: Gomba, orkán, madár, birka, farok, ecset, sonka, Tibet, ébred, kötés, gombfes- t,'k. — Bernáth József láncrejt.vénye: Sas, sör,' rák, kép, pék, kér, rág. — Izsák Tibor rejtvénye: Everest, vezető, ez évi, révi, éti, ső, t.

A rejtvényeket helyesen fejtették meg:

Alagi József, Albrecht Esztike. :: Biró

István, Benkő Ferenc, Beneze Károly, Bernáth József, Bartech Ákos. :: Csiba Erzsébet. :: Darvas Attila, Darvas Szilárd, Dobos László. :• Forgách Ildikó, Forgách Klárika, Fekete János. :: Gajdos Dodó, Gúnya Mihály, Gergely Ferenc- :: Horvát. Ferenc, Halas Kázmér, Halász István. :: Jelűnek

Öli, Jelűnek Harry. :: Kovács Téter, Kis

Ferenc, Kerekes Péter, Kuklie Imre.:: László Dénee, Láng Ede. :: Martos Béla, Molnár

Teréz. :: Pécsv Gvörgy. :: Riezner Jenő, Riszner Karcsi, Rozlósnik Bözsi, Róbh Bözsi. :; Sebők Éva, Sebők Juci, Sebők Pali, Slanborgor Klári, Sós Sándor. :: Szelei Miklós, Szeesey Klára. :: Tóth Jenő, Takács Sándor, Török István, :: Virágh Vilma,