Prágai Magyar Hirlap, 1938. január (17. évfolyam, 1-24 / 4444-4467. szám)
1938-01-04 / 2. (4445.) szám
Ni lesz a magyar-kisantanfi tárgyalásokkal?- (*) A román fordulat időszerűvé tesz egy kérdést, amit eddig meglehetősen elhanyagoltak: mi lesz a megkezdett magyar— kisantant tárgyalásokkal? Emlékezetes, hogy a Sinajában, majd Genfben megkezdett magyar—kisantant tárgyalásokat azért kellett abbahagyni, mert a román kormány a választások előtt nem akart magára vállalni messzemenő kötelezettségeket. A román belpolitikai események ,.igazolták” a Tatares- cu.-kormány óvatosságát s el kell ismerni, hogy nem alaptalanul vonakodott kisebbségbarát külpolitikai egyességhe belemenni. Majd a jövő fogja megmutatni, hogy amit úgynevezett elvi alapon nem sikerült összekovácsolni, reálpolitikaí alapon megvalósit- ható-e, — mert láttunk már olyan csodát, hogy a szükség sokszor a románnál nyakasabban világnézetes kormánypolitikát is rá- kényszeritett a kompromisszumra. Nem adjuk föl tehát a reményt, hogy a román kormány intranzigens nemzeti politikája bizonyos fokig engedékenységre szorítható a magyarsággal szemben. S noha bennünket erkölcsi fölfogásunk s történelmi helyzetünk parancsa arra int, hogy a világ valamennyi népkisebbségeinek . sorsáért aggódjunk, a szolidaritásérzésből, amellyel a világ valamennyi kisebbsége iránt viseltetünk, senkit nem vagyunk hajlandók kirekeszteni s legkevésbé a román nemzeti türelmetlenség által szorongatott zsidóságot, — mégis elsősorban magyar testvéreink sorsa érdekel bennünket s a román események fejlődését is mindenekelőtt abból a szempontból figyeljük, hogy vájjon mit hoz az erdélyi magyarságnak? Nem lehet azonban egy pillanatig sem kétséges, hogy a Goga-féle irányzatot csak külső erők kényszeríthetik engedékenységre és türelmességre a magyarsággal szemben. Ezért tartjuk fontosnak, vagy legalább is elsősorban ezért: hogy lesz-e, lehet-e folytatása a megkezdett magyar—kisantant fegyezkedésnek? Amikor a tárgyalások megszakadtak, nemcsak Kánya, de Krofta is nyíltan megmondta, hogy a jugoszláv és a csehszlovák kormány hajlandó lett volna elfogadni aj magyar föltételeket s Románia magatartá-J sán bukott meg a vállalkozás. Mi már akkor is azt fejtegettük, hogy semmi ok nincs a helyzet javulását remélni, semmiféle jel nem mutatkozik, amiből arra lehetne következtetni, hogy a holnap vagy a holnapután kedvezőbb légkört fog teremteni a tárgyalások folytatása számára. A román események azt mutatják, hogy a helyzet ebből a szempontból nemcsak, hogy nem enyhült, de súlyosbodott. Bizonyos, hogy a Goga-kor- mánynak, legalább is, amig végleg nyeregbe nem lendült s amig tartanivalója van a még radikálisabb vasgárdista politika ostromától, gúzsba van kötve keze-lába, saját programja, saját jelszavai olyan súllyal nehezednek rá, hogy külpolitikai téren mozdulni sem tud. Mi várható a magyar—kisantant tárgyalások szempontjából ettől a kormánytól? Több kezdeményező kedv, mint ameny- nyi a Tatarescu-kormányban volt, semmiesetre sem. ellenben el lehet képzelni, hogy kisebbségellenes politikája annyira elmérge- sití a helyzetet, hogy a tegnap még elfogadható alapon holnap már lehetetlen lesz tárgyalni. Mennyivel enyhébb lenne a középeurópai légkör, mennyivel kevésbbé kavarták volna lói a kedélyeket a román események, hogyHeves harcok a hegyvidéki városnál A nemzetiek Teruelben A kormánycsapatok ellenállása - Az olaszok ünnepük a győzelmet - Három külföldi újságíró hősi halála TERUEL, — A hideg tovább tart, de az idő némileg kitisztult. A nemzeti csapatok Teruel közvetlen közelében harcolnak és mindenáron arra törekszenek, hogy az összeköttetést a várossal megkönnyítsék. Több ezer katona foglalkozik az utakon azzal, hogy a havat eltakarítsa és a gyors szállításokat lehetővé tegye. Terűéitől északra a barcelonai csapatok messzehordó ágyúikkal még mindig tűz alatt tartják a Sara- gossáb vezető utakat, de a nemzetiek repülői már számos kormány ágyút elhallagattattak. A Teruel és Cuenza közötti összeköttetést Franco csapatai végleg elvágták. Ha az időjárás megjavul, akkor a nemzetiek remélik, hogy az eljövendő 48 őrá alatt Teruel északi vidékét is megtisztítják az ellenségtől és lehetővé teszik az utánpótlás megjavítását. A nemzetiek ma ugyanis csak a hegyi utakon közlekedhetnek a városhoz s ez rendkívül megnehezíti küzdelmüket. Olaszok a támadók között RÓMA. — Az olasz sajtó azt közli, hogy a nemzetiek már visszafoglalták Teruel városát és a környék teljes megtisztítása csak napok kérdése. A Síampa szerint Olaszország büszke arra, hogy az olasz önkéntesek ismét részt vettek a terueli ütközetben és mindenütt az első vonalban küzdöttek. Az olasz tüzérségen kívül az olasz légi haderő is eredményese^ beavatkozott a küzdelembe, a „Fekete nyil“ zászlóalj pedig több spanyol kormányállást foglalt el. Barcelona bombázása BARCELONA. — Szombaton a nemzeti légi haderő bombázta Kormányspanyolország fővá! rosát. A nemzetvédelmi minisztérium hivatalos [ jelentése szerint este tizenkilenc órakor Palnja di Mallorca felől több repülőgép jelent meg a város fölött és nagy magasságból siklórepülésse! le- szállva, elállitott motorokkal a város középpontja fölé került. A lakosság nem hallotta a motorzajt. A repülőgépek a város központjába több bombát dobtak le. Az eddigi becslés szerint a támadás ötven halottat és több száz sebesültet követelt,^ Ujságiróhalál a fronton &ARAGOSSA. — Jea® Degaadt, a United Press külön munkatársa jelenti, hogy három külföldi újságíró, két amerikai és egy angol, aki Franco hadseregével Teruel alá érkezett, hősi halált halt a város közvetlen szomszédságában. Az újságírók pénteken reggel a Teruel.'ői nyolc kilométerre fekvő Caude közelébe érkeztek, ahol a kormányütegek egy gránátja tönkretette autójukat. Sheepshank, a Reuter-iroda munkatársa és Johnson, az egyik newyorki lap tudósítója azonnal meghalt, míg Edward NdU, az Associated Press tudósítója, akit 34 helyen seb-asitettek meg a gránátszilánkok, csak másnap halt bele sérüléseibe. Egy negyedik újságíró, a Time? munkatársa könnyebben megsebesült, A szerencsétlenül járt újságírók autója ahhoz az öt ujságiróauíóbói álló csoporthoz tartozott, amely a Franco-csapatok előnyomulásóval együtt útban volt a front felé. Jean Degpandt is az egyik autón utazott s vele együt több francia újságíró. Az autókaraván déli egy órakor pénteken Caude közelében ebédszünetet tartott és az újságírók kockájukban fogyasztották el ebédjüket. A szerencsétlenuijárt autó a’ig négy méterre állt Jean Degandt autójától, amikor a kocsiban ülők hirtelen óriási robbanást hallottak, a félig nyitott ablakon sűrű poerfelhő hatolt a kocsiba, Amikor a levegő kitisztult, az újságírók odarohaníak a szerencsétlenüljárt autóhoz, ahol Johnson és Scheepshank, akik az autó elülső ülésén ültek, holtan feküdtek, rcig a többiek súlyosan megsebesültek* A szerencsétlenség hire nagy megdöbbenést keltett az angol és amerikai ujságiróköröKbea, Újévi fogadások a prágai várban PRÁGA. — Dr. Benes köztársasági elnök, aki a karácsonyi ünnepeket a sezimovo-ustí várkastélyban töltötte, újév napjára Prágába jött s fogadta a szokásos újévi látogatásokat. A nemzetgyűlés nevében a két házelnök, a kormány képviseletében Hoáza miniszterelnök jelent meg az elnöknél. A diplmomáciai kar újévi ezeren- csekivánatait Rittex nuncius tolmácsolta. A hadsereg küldöttségét, amely Syrovy hadseregfelügyelőből és Krejci vezérkari főnökből állott, Mackóik nemzetvédelmi miniszter vezette az államfőhöz. A fogadásokon hivatalos nyilatkozatok nem hangzottak el. a tisztelgő látogatások barátságos beszélgetés formájában folytaik le. A hivatalos látogatások után az államfő irodájának tagjait fogadta, majd látogatást tett Maly- pefcr és Soukup házelnöknél s visszautazott vidéki tartózkodási helyére. ha annakidején, amikor megvolt a ínód és lehetőség rá, az egyes kisantant-állainok külön-külön ülnek le a tárgyalóasztalhoz Magyarországgal. Csakhogy akkor még csökönyösen ragaszkodtak a kisantant egységének illúziójához, jóllehet Jugoszlávia és Románia magatartása számos kérdésben homlokegyenest ellenkező volt, mint Csehszlovákiáé. Itt volt a csehszlovák-orosz és a jugoszláv-olasz szerződés s köztudomású, hogy a román külpolitikának egyik főpillére a lengyelbarátság ugyanakkor, amikor Csehszlovákia és Lengyelország között az ellentéteket mind a mai napig nem sikerült elsimítani. Dehát éppen Magyarországgal szemben kellett kidomborítani az egységet, éppen Magyarország felé nem volt szabad elárulni, hogy a kisantant államainak belső és külső helyzete számos természetes ellentétet tartalmaz. Ismét megbosszulta magát, a doktrinerség, ami a legnagyobb baj a külpolitikában és még soha egyetlen népnek nem hozott szerencsét, de már rengeteg bajnak volt forrása. Ha a német külpolitika bizonyos kérdésekben a háború előtt kevésbbé doktriner, talán a világháborút is sikerült volna elkerülni. Csakhogy a történelmi lecke, amilyen világos, ugylátszik, ép-, pen olyan nehezen megemészthető. Nem titok, hogy ebben a pillanatban nagyobb szükség lenne a Magyarországgal való megegyezésre, mint bármikor, dohát kérdés, hogy Goga Romániája mennyire inkább tárgyalásképes, mint Tatarescu Romániája volt. Már pedig Magyarország nélkül nincs középeurópai béke. Ezt ma már mindenki tudja, nyilván nemcsak azok. akjk itt élnek Középeurópában, hanem a hatalmas nyugati protéktotok is. ,,Mi vagyunk a dunai központ”, mondta a magyar miniszterelnök újévi rádiószózatában — „Középeurópa rendezésénél nélkülünk semmiféle hatalmi csoportosulás hérn hozhatja meg az általunk is annyira áhított végső megbékülést.” Ez a magyar külpolitika alaptétele s ezzel mindenkinek számot kell vetni, aki őszintén akarja a békét Középeurópában. A múlt megmutatta, hogy Magyarországon nem múlik a béke. Követeléseinek jogosságát elismerték a kisantant-kormányok is. A máj fegyverkezési versenytől hangos világban, a tálkor ezer s egy példa oktathatja ki az ejnberiségét, hogy a fegyveresek között fegyvertelennek maradni nagyobb veszély a békére nézve, mint ugyancsak fel- fegyverkezni. mindenki jogosnak és természetesnek találja Mágyarórszág igényét a fegyverkezési egyenjogúságra. Legújabban a román események ugyancsak igazolták, hegy nem alaptalanok kisebbségi követelései sem. A mai viszonyokban, mikor a tü- relmetlen nemzeti totalitás elve egyre élesebben tör előre Középeurópában. Magyar- országnak kötelessége fokozott kisebbség- védelmet követelni az idegen impérium alatt élő magyarság részére, h'szen egyetlen egy nemzete sincs a világnak, amely néptéstvé- reinek olyan jelentős százalékú tömegét tudná kisebbségi sorsban, mint a magyar. Hogy a tárgyalások nem jártak eredménynyel, hogy a helyzet Európának e kényes és kritikus pontján a kisanfant-magyar megegyezéssel nem lett enyhébb, kizárólag annak a külpolitikai irányzatnak terhére írandó, amely dogmatikusan ragaszkodik a kis- antant-egység elvéhez. Ami ellen nyilván semmi kifogásuk nem lenne a magyaroknak, hogyha a kisantant valóban egységes lenne s nemcsak elvben, hanem cselekvő akaratban is. Remélhető, hogy az egység a Goga- féle Romániával majd jobban fog szuperál- ni? Remélhető, hogy az akkor szögre- akásztott tárgyalási fonalat, most. amikor Romániában egy nyíltan kiceblv'égellenes rendszer került hatalomra, jobb körülmények között folytatni lehet? Előfizetési Art évente 300. félévre 150, negyed* Szerkesztőség; Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki„ külföldre; évente 45a SzloVCTISzkÓi CS rUSZÍnSzkÓÍ ma^VCLTSá^ «licet2, IL emelet • Kiadóhivatal: félévié 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • t ö Prága II., Panská ulice 12, !ű. emelet, fi kévés melléklettel havonként 2.50 Ké-vaí több. politikai napilapja • © TELEFON: 3 0 3-1 1. « « Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- KI. 8ÜRCÖNYCIM HÍRLAP, PRRHft. jfcte/.J. j* jp| W 1 I XVII. évf. 2. (4445) szám . Kedd « 1938 január 4
